Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-22 / 93. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 22. Fókuszban: a génmanipulált élelmiszerek 3 Európa kétségbeesve védekezik a genetikailag módosított termékek behozatalának engedélyezése ellen Gazdasági okok mindkét oldalon Tiltakozás New Yorkban a GMO ellen (Képarchívum) Az amerikai fogyasztók közömbösek, az európaiak bi- zalmadanok a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerekkel szemben. Szakértők körében is erősen megoszlanak a vélemények a génpiszkált termékek engedélyezéséről, forgalmazhatóságáról. Sok kutató állítja: a GMO-szervezetek hosszú távú hatása egyáltalán nem tisztázott, engedélyezésük komoly veszélyeket hordoz magában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Aktivizálódtak a környezetvédő szervezetek az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó országokban. A napokban arra szólították fel Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát, hogy Ausztriához, Görögországhoz vagy Franciaországhoz hasonlóan éljenek az uniós joggal és tiltsák be azoknak a génmanipulált növényeknek a termelését, amelyeket az unióban engedélyeztek, vagy engedélyezés alatt állnak. Az eddigi vizsgálatok ugyan nem bizonyították egyértelműen a GMO- termékek ártalmasságát, ennek ellenére Európában az elővigyázatosság nyert teret: e szerint a túlságosan nagy kockázatú változásoknál hiba megvárni a tudományos bizonyítékot, hiszen addigra talán már a károk is túl nagyok lesznek. Az óvatosság indokolt: a termesztett növényekbe és a haszonállatokba más fajokból - nemritkán vírusokból vagy baktériumokból - származó örökítő anyagot ültetnek annak érdekében, hogy az átalakított növények és állatok új tulajdonságokkal rendelkezzenek. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek: az EU magatartása mögött más is meghúzódik. Éspedig az, hogy az öreg kontinens - az 1998-tól voltaképpen 2003-ig fenntartott engedélyezési tilalom miatt - jócskán lemaradt a kutatásokban az USA mögött. Az európaiak pedig azt állítják: a tőkeerős multinacionális cégeknek egyáltalán nem az éhínség csökkentése, mérséklése a céljuk, hanem az, hogy a genetikai módosításokat szabadalmaztassák, s a szabadalmakon bekeressenek. A gazdasági okok tehát mindkét oldalon fellelhetők. Az európai álláspontot támogató szakértők szájából egyre gyakrabban tör fel az a kérdés is, hogy miért kell ránk erőltetni a GMO- termékeket, ha az EU - a szóját kivéve - mindenből önellátó, sőt mindenből túltermel. Az öreg kontinens viszont az amerikai szója nélkül nem tud meglenni. Európa megveszi azt, sőt - Jan Peters német újságíró, az Oster Dow Jones és a Reuters hírügynökség munkatársa szerint - „mint egy beteg függ tőle”. Peters esztelenségnek tartja az EU merev elzárkózását, hiszen a tengerentúlról érkező szójaszállít- mányok többsége már ma is genetikailag módosított szóját tartalmaz, az eürópai szójababmalmokban ezt dolgozzák fel olajjá, lisztté. A két földrész közötti kereskedelmi háború tehát folytatódik. Az EU - ha szigorú feltételekkel is -, de némiképp engedett az amerikai nyomásának, miután az Európai Unió agrárminiszterei 2003-ban feloldották a négy évig tartó átmeneti tilalmat. Az elfogadott két uniós rendelkezés megnyitotta az utat a génkezelt élelmiszerek kereskedelmi forgalma előtt. Az egyik rendelet a takarmányozásban használt génkezelt anyagokat engedélyezi. A másik kötelezővé teszi a génkezelés jelzését és a teljes táplálékláncban való nyomon követhetőségét. Ez viszont az amerikaiak nemtetszését váltotta ki. Az EU-ban jelenleg csaknem kéttucat génkezelt termék kapott engedélyt, és csaknem ennyi vár jóváhagyásra. Lapunk értesülése szerint a jövő héten hétfőn és kedden Luxemburgban ismét összeülnek az EU agrárminiszterei. Tanácskozásuk egyik napirendi pontja egy GMO-kukoricafajta engedélyezése. A szlovákiai jogszabályok a GMO-termékek vonatkozásában összhangban vannak az EU-törvé- nyekkel, azaz szigorú engedélyezési folyamatnak kell megelőznie a GMO-kísérleteket, az ilyen növények esetleges termesztését. Az agrártárcától származó adatok szerint nálunk egyelőre senki sem kért engedélyt GMO-fajtakísérle- tek folytatására, (gyor) Az Állat-egészségügyi Felügyeletnek a tavalyi szűkös pénzkeretből mindössze 50 mintavételre tellett Időnként félrevezetik a termelők a fogyasztót ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákiában két éve hatályos az a rendelet, amely kötelezi a gyártókat arra, hogy termékeik csomagolásán feltüntessék, ha a genetikailag módosított alapanyag-tartalom meghaladja az 1 százalékot. Az élelmiszerbiztonságot felügyelő szakhatóságok 2002 áprilisától ellenőrzik, hogy a gyártók mennyire tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, azaz nem vezetik-e félre a fogyasztót. Mint azt Ján Stulctól, az élelmiszerbiztonságért felelős Állategészségügyi Felügyelet (SVPS) osztályvezetőjétől megtudtuk, Szlovákiában a szűkös pénzkeret miatt - egy termék elemzése és kiértékelése 14 ezer koronába kerül - tavaly 50 mintát (ebből 40 szója-, és 8 kukoricatartalmú terméket) elemeztek az alsókubíni szaklaboratóriumban. Hat szójatartalmú termék esetében kimutatták, hogy genetikailag módosított alapanyagot tartalmazott, három termék esetében pedig a részarány meghaladta az 1 százalékot. A szakhatóságok súlyos bírságokat róttak ki a gyártókra, mivel ezt nem tüntették fel a csomagoláson, vagy azt állították, hogy nem genetikailag módosított a szóját használtak fel. A felügyelet növényi alapanyagok és növényi eredetű élelmiszerek osztályának vezetője az Új Szónak elmondta: idén az EU-csatlakozás és az ezzel járó piacnyitás szükségessé teszi az ellenőrzések növelését. Ám arra már nem tudott válaszolni, hogy az SVPS-nek, illetve a közegészség- ügyi hivatalnak erre mennyi pénze lesz. Ján Stulctól megtudtuk: idén nemcsak a szójaitalokat, -kockákat, -szeleteket, szójás granulátumokat vizsgálják majd, hanem például a virsliket is, tehát azokat a termékeket, amelyek előállításánál a szóját vagy a kukoricát nagy valószínűséggel felhasználják. A szlovákiai szaklaboratóriumok egyelőre csak két termény, a szója és a kukorica GMO-tartalmának vizsgálatára vannak felszerelve. Ugyanakkor képesek például a csokoládéban is kimutatni, hogy tartalmaz-e genetikailag módosított szóját, s ha igen, mennyit. (G. A.) MEGKÉRDEZTÜK El kell-e Európának zárkóznia a GMO-tól? Zalabai Gyula, a sósszigeti Istropol növénynemesítő Rt. igazgatója: Egyedileg kell megítélni a kérdést, hiszen minden génmódosítás más és más kockázattal, hatással, eredménnyel jár. A GMO- val foglalkozni kell, tény, hogy a kutatások terén Európa jócskán lemaradt az USA mögött. Az európai növénynemesítő cégek nem voltak hajlandóak pénzt fordítani a fejlesztésre, kutatásra az EU-ban sokáig érvényben lévő GMO-moratórium miatt, aminek következtében sok kutató Amerikában folytatta kísérleteit. Az eddig elért eredményeket a GMO- kutatás területén 4-5 területre lehet beszűkíteni. Ezek közül talán a herbicid-rezisztencia hozta a legtöbb eredményt, viszont kérdéses, hogy erre szükség van- e. Kísérleti eredmények mutatják, hogy a GMO-fajták nem teremnek automatikusan többet. A GMO erőltetése mögött nem az éhínség csökkentésének szándéka húzódik meg, mint ahogy azt egyes tőkeerős multinacionális cégek gyakran hangoztatják, ezt az afrikai helyzet is igazolja. A valódi szándék szerintem a szabadalmi jogok megszerzésével függ össze. Mindent egybevéve úgy gondolom: amíg a klasszikus genetika lehetőségei nincsenek messzemenőkig kihasználva, addig sok területen fölösleges ilyen kockázatos területre evezni, mintamilyen a GMO. (gyor) GÉNPISZKÁLT TERMÉKEK ORSZÁGONKÉNT ♦ Az USA-ban hódítanak a génmanipulált termékek. Adatok szerint a termesztési terület 70%-án már GMO növényeket termesztenek, a sort Argentína követi 25, Kanada 6, Kína 3 százalékkal. A legelterjedtebb GMO-növény a szójabab (63%). Az EU elzárkózása nem százszázalékos. Spanyolországban jelentős területeken termesztenek genetikailag módosított kukoricát, és kisebb mennyiségben például Németországban is zajlik kísérleti termesztés. ♦ Az EU-ban alig egy tucatnyi GMO-t engedélyeztek, 1998 óta pedig egészen a múlt évig moratórium volt érvényben, azaz egyáltalán nem adtak ki újabb engedélyeket. A tavaly nyáron elfogadott két uniós rendelkezés megnyitotta az utat a génkezelt élelmiszerek kereskedelmi forgalma előtt. Az egyik rendelet kötelezővé teszi a génkezelés jelzését és a teljes táplálékláncban való nyomon követhetőségét. A másik a takarmányozásban használt génkezelt anyagokat engedélyezi. Ausztria, Németország, Franciaország, Görögország és Luxemburg azonban továbbra is kitart a GMO-kra vonatkozó nemzeti tilalom mellett. ♦ 2003 júliusában az olasz szakhatóságok megerősítették, Észak-Olaszországban több mint száz termelő földjén találtak genetikailag módosított kukoricát. A vetőmag tévedésből került oda, a termést megsemmisítették. ♦ Csalódást okozott tavaly Spanyolországban a génmódosított gabona. Nem hozott nagyobb termést a természetes fajoknál, ráadásul környezetvédő szervezetek szerint elszennyezte a környékbeli biogazdaságokat, amelyeknek ezért le kellett húzniuk a redőnyt. A kukoricamoly ellen kifejlesztett növény a legtöbb esetben ugyanannyi termést hozott, mint a természetes fajok, ám a kukoricamoly túlélte a génmódosított növény által kibocsátott méreganyagot, azaz a moly ellenálló képességet fejleszt ki a méreggel szemben. ♦ 2003 augusztusában élénk visszhangot váltott ki egy olasz főpap nyilatkozata, miszerint a génkezelt élelmiszerek ügyét támogatni kell, ha valóban meg lehet velük szüntetni egymilliárd éhező gondját. Ersilio Tonini olasz bíboros azt mondta: szent kötelesség a kutatás folytatása, ha képesek az éhezés gondját. Ugyanakkor egyes helyi katolikus egyházak az egészségre gyakorolt, ismeretlen hatásokra hivatkozva elutasítják a génkezelt élelmiszereket. ♦ A brit kormány 2004 márciusában komoly megszorításokkal ugyan, de engedélyezte 2005-től bizonyos génkezelt haszonnövények kereskedelmi célú termesztését. Tette ezt annak ellenére, hogy a lakosság bizalmatlan a GMO-kkal szemben, sok szakértő pedig súlyos veszélyeket lát az ilyen termények előállításában. ♦ A szlovák szaktárca adatai szerint nálunk egyelőre senki sem kérte a szakhatóságoknál a génmanipulált növények kísérleti termesztését, (s, t, NOL) VÁRHATÓ IDŐÁRÁS: NÉHOL FELHŐS IDŐ; NÉMI ESŐ 18-22 FOK ELŐREJELZÉS ORVOS METE0R0L0GIA A Nap kel 05.50-kor - nyugszik 19.51-kor A Hold kel 06.58-kor - nyugszik 23.20-kor A Duna vízállása - Pozsony: 350, apad; Medve: 295, apad; Komárom: 270, változatlan; Párkány: 195, apad. Továbbra is meleg, ám helyenként felhős, zivataros idő várható. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 18-22 fok között várható. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka 4 és 8 fok közötti értékekre számíthatunk. Holnap is kellemes idő valószínű, de zivatar is kialakulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 18-22 fokot. Éjszaka 5 és 9 fok közé süly- lyed a hőmérő higanyszála. Szombaton felhős lesz az ég, zivatarral is számolnunk kell. A nappali hőmérséklet 13-17 fok körül alakul. Változatlanul negatívan hat az időjárás az ízületi gondokkal küzdők szervezetére. Gyakorta fordulhat elő kisebb fejfájás, felerősödhetnek a reumatikus jellegű fájdalmak. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők, valamint az alacsony vérnyomá- súak viszont átmenetileg fellélegezhetnek. A szellemileg és fizikailag labilis egyének estében fokozódhat a depresszióra, idegességre való hajlam. Némüeg csökkenhet szervezetünk állóképessége. KIJEI/ 16
