Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-17 / 89. szám, szombat
Ú3 SZÓ 2004. ÁPRILIS 17. 3 Fókuszban: felmérés egy romatelepen A szenzációnak vége, a roma telepeken semmi sem változott, az élet visszatért a normális (?) kerékvágásba Kitaszítottak és kaszton kívüliek A malomhelyi telep is olyan, mint a többi (Fotó: Gramma Nyelvi Iroda) A romák kelet-szlovákiai fosztogatása/éhséglázadá- sa (a nem kívánt törlendő) nyomán a sajtó felfedezte a romatelepeket. A televízió képernyőjén düledező viskók előtt dühös, hadonászó férfiakat és kopott, elhasznált asszonyokat láthattunk, mögöttük a februári hóban félmeztelenül futkározó rajkókkal. KOCUR LÁSZLÓ A szenzációnak vége, az operatőrök más eseményeket filmeznek, lassan a kirendelt katonákat is visszavonják, a telepeken semmi sem változott, az élet visszatért a normális (nak nehezen nevezhető) kerékvágásba. Duna- szerdahely környékén azonban akadt három elszánt fiatal kutató: Menyhárt József, Pintér Tibor és Zalka Lóránt, akik szenzációhajhászás helyett a lelkiismeretes aprómunkát választották, hogy behatóbban megismerkedjenek egy romatelep mindennapjaival. Történetével, nyelvével, hiedelemvilágával. A telepet Malomhelynek hívják, Dunaszerdahelytől nem messze, Nyékvárkony és Bős között fekszik, mégis olyan, mintha a világ végén lenne. Na de kit nevezünk, kit nevezhetünk cigánynak, és kit romának, teszi fel a szónoki kérdést Pintér Tibor. Malomhely lakói ugyanis világosan kijelentették a kutatók identitásukat firtató kérdésére, ők nem romák, hanem cigányok. A cigány szó vélhetően vagy a német Zigeuner, vagy a cseh cikán szóból került a magyarba. Mindkét kifejezés a görög athiganos szóra vezethető vissza, mely eredetileg egy IX-XII. században létezett keresztény szekta megnevezése volt, jelentése: kitaszított. Ezzel szemben a roma szó alapja a rom, mely a kárpáti cigány nyelvben embert, férfit jelent. A roma szó etimológiai szempontból a szanszkrit dómba vagy doma kifejezésre vezethető vissza, melyet a kaszton kívüliek megnevezésére használtak, fejtegeti Pintér Tibor. Napjainkban Európában 7-8,5 millió roma él. A két érték között meglehetősen nagy, a statisztikai hibahatárt messze meghaladó különbség van. Ennek a kutatók szerint több oka van. Ez egyik, hogy a romákat nehéz megszámolni, hiszen egy részük ma is vándorló életmódot folytat. A másik az identitásvállalás kérdése. Romának lenni az évszázadok során meggyökeresedett különböző előítéletek miatt a társadalom egy része számára alacsony presztízsű dolognak számít, így a romák általában a többségi társadalomhoz tartozónak vallják magukat. A romák száma a dél-európai országokban magasabb. Ez Pintér szerint annak tudható be, hogy Indiából való bevándorlásuk során itt többen megálltak, nem mentek tovább. A legutóbbi népszámláláskor Szlovákiának 5 379 445 lakosa volt. Ebből 89 920 vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ez a lakosság 1,67 százaléka. Ezzel szemben 99 448-an vallották magukat roma anyanyelvűnek. Azonban a romák száma ennél valószínűsíthetően lényegesen magasabb. Bár kérdéses, mi alapján jelenthetjük ezt ki, ha ők nem vallják magukat annak... A telep lakossága fiatal: a húsz év alatti korosztály harmincnyolc fős, az ötven felettiekből csupán öt van Malomhelyen három nemzetség él együtt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Malomhely Bős és Nyékvárkony között fekszik. Közigazgatásilag az utóbbi településhez tartozik, ismereteim szerint mindig oda tartozott, mondja Zalka Lóránt, aki a projekten belül Malomhely településtörténetével és néprajzával foglalkozott. A mai romatelep nem volt mindig romatelep. Az ott található kőházak a huszadik század elején épültek, és cselédházként funkcionáltak. A kívülről belépő egy közös konyhában találta magát, innen két „szoba” nyílt, melyben gyakran az egész nagycsalád volt kénytelen együtt élni. Sajnos, ez ma sincs másként Malomhelyen. Persze az egykori cselédlakások szűknek bizonyultak, ezért a házakhoz hozzátoldottak, de ezektől függetlenül is épültek bódék, kalyibák. Az adatközlők elmondták, az ötvenes években moziterem, büfé és tekepálya is volt a telepen, melyet ekkor már a földműves-szövetkezet állatgondozói laktak. Ennek ma nyoma sincs. Malomhelyre 1979-ben telepítették ki Bős egyetlen cigány családját. Természetesen nem rasz- szista indíttatásból: ekkor kezdődött a vízi erőmű építése, és a községen kívül épült házuk a betonmonstrum útjában volt. Ma három nemzetség tizenkét családjának hatvanöt tagja él itt, harminchat nő és huszonkilenc férfi. „Munkahipotézisként a férfiágon öröklődő családokat neveztem nemzetségnek. Hosszú órák kitartó munkájának eredménye az iménti egy mondat. Órákig rajzolgattam a családfákat, mire sikerült rájönnöm, ki kinek hogyan rokona” - mondja Zalka Lóránt. A telep lakossága fiatal: a húsz év alatti korosztályt harmincnyolc fő képviseli, míg az ötven felettiekből csak öt van. Bár ha a gyűjtők adatait összevetjük a Statisztikai Hivatal adataival, meglepő eredményt kapunk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Nyékvárkony lakossága 2537 fő, ebből 2351 magyar, 180 szlovák, 6 egyéb, romának viszont senki sem vallottam magát. Rejtély, hogy kik lakják Malomhelyt... „A környéken a roma lakosság nem élt letelepedett életmódot, ez az anyakönyvek vizsgálatából is kiderül. A nagyon idős adatközlők még emlékeznek rá, hogy Bős határában, a Duna partján sátoroztak 40-50 fős csoportok. Sátoros cigányoknak nevezték őket a helyi lakosok. Ezek nagy része aztán eltűnt a környékről. Egyedül Lakatos János családja maradt itt, hat gyermekével. Lakatos János még egy nagyobb sátoros társaság vajdája volt. Fia, Lakatos István lányait aztán Kovácsok és Sztojkák fiai vették el, így alakult ki a három nemzetség” - avat be kutatásaiba Zalka Lóránt. Zalka próbálkozott a malomhelyi romák népdalainak összegyűjtésével is, de arra jutott, az itt élők semmit nem vettek át elődeiktől, dalaik alkalmi rögtönzések aktuális témákra. A malomhelyi cigányok lakodalmaiban már hangszeres zene sincs. A hitvilág is ilyen (a kívülállók szerint) roncsolt formában van jelen. „Elmondták, hogy nagy nyári záporok, mennydörgések idején ösz- szebújnak, gyertyát gyújtanak, és az öregasszonyok, akik még tudják cigány nyelven a cigány imádságokat, fennhangon mondják.” A gettó lakásainak falait szentképek díszítik, általában több. A romák körében Szűz Mária különösen nagy tiszteletnek örvend. Körükben nagyon fontos a keresztség felvétele. Némelyik családok be sem engednek a lakásukba olyan embert, aki nincs megkeresztelve. A szülés után levő asszonyt pedig tisztátalannak tekintik, addig nem térhet vissza otthonába, míg meg nem áldotta őt a pap. A malomhelyi romák Nyékvárkonyban keresztelkednek, de Bősön temetkeznek. (kcr) Nyelvészeti vizsgálatokat is folytattak a telepen Zárva a gettó kapuja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Nem vagyok képzett romoló- gus, és nem beszélem a malomhelyi cigány nyelvváltozatot. Ezért nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvészeti vizsgálatunk tárgyát a telepen beszélt magyar nyelvváltozat fogja képezni, illetve az, hogy az itt élő romák mennyire tudnak szlovákul” - mondja Menyhárt József, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen készül megvédeni doktori értekezését, melyet nyelvjárástanból írt. A nyelvhasználatot kérdőíves vizsgálatokkal próbálták felmérni. A másutt bevált módszer elé itt az élet azonban akadályokat gördített: „Ha egy tizenhat négyzetméteres térben az emberek száma megegyezik a négyzetméterek számával, ott nem lehet kérdőíves vizsgálatot készíteni.” Hangfelvételeket sem tudtak készíteni. így kénytelenek voltak az adatközlőket Nyék- várkonyba vinni, hogy nyugodt körülmények tölthessék ki az adatlapot. Arra szerettek volna választ kapni, hogy az itt élők hogyan beszélik a magyart, az egyes nyelvjárási jelenségek hogyan jelennek meg az általuk beszélt nyelvi változatban, mi az, amit másképp mondanak, és milyen a szlovák nyelvi kompetenciájuk. Eddig kilenc adatközlővel sikerült kérdőíves vizsgálatot készíteni, a nyelvészeti kutatás tehát félidőben van. A kérdőíveken kívül szeretnének az identitás- tudatra és a nyelvhez való viszonyra fókuszáló mélyinterjúkat is felvenni, ez a feladat meglehetősen időigényes. A kutatás során gazdasági nehézségek is felmerültek: „Az egyik roma asszony azt mondta, hogy elvihetjük a három gyerekét a kérdőíves vizsgálatra, de fizessünk érte ezer koronát. Esélyünk sem volt elmagyarázni, hogy mi nyelvészeti kutatást végzünk, melynek keretében nincs lehetőségünk honoráriumot fizetni.” így aztán a gyerekektől a bősi speciális iskolában vették fel az adatokat. A gyermekek körében végzett vizsgálat eredményei rámutattak, az oktatási rendszerben újrateremtődnek a társadalmi egyenlőtlenségek. A családokon belül ugyanis a cigány nyelvet használják, ezért az iskolapadba kerülő gyermek nem ismeri az oktatás nyelvét, legyen az a magyar vagy a szlovák. így az oktatás nyelvét bíró társaihoz képest óriási hátrányba kerül. Tanulmányait szinte biztosan csak speciális iskolában tudja folytami. Innen indulva pedig a legjobb esetben is legfeljebb egy szakmunkásképző iskolát tud elvégezni, de ez is ritkaság, így a gettóból kivezető kapu bezárul, még mielőtt kinyílt volna, (kcr) VILLÁMINTERJÚ Varjú Katalin a romakérdés ismert szakértője, több szakmunka és speciális iskolákban használt tankönyv szerzője. Őt faggattuk a romák integrációjának esélyeiről. Ön azon kevés emberek egyike, akihez a romák önként fordultak segítségért. Igen, az osztályomba járó roma gyerekek szüleiből verbuválódott egy csoport, akik felkerestek, hogy tanítsam meg őket írni, mert kellemetlen nekik, hogy még aláírni sem tudnak, ha a postás hoz valamit. Azonban a szocializmusban nem volt olyan hivatal, amely ezt nekem megfizette volna. Azt mondták, a szocializmusban nincs analfabetizmus. Tanítottam délelőtt, tanítottam délután, ezt már ebben a formában nem tudtam vállalni. A romákkal való terepmunkája azonban nem indult problémamentesen, úgy tudom, eleinte incidensekben is volt része. Amikor első alkalommal mentem pérót látogatni, megdobáltak. Mivel már szürkült, nem láttam pontosan, hogy mivel. Nos később kiderült: ürülékkel. Aztán persze sikerült megbará tkozn unk. Komárom környékén az összes pérót belülről ismeri. Miben látja a romák integrációjának legfőbb nehézségét? Azokat a romákat, akik ki szeretnének tömi, és többre vágynak, például tanulni szeretnének, a péró közössége kiveti magából. A többségi társadalom pedig nehezen fogadja be. így gyakorlatilag két szék közé esnek. Miben rejlik az ön tankönyveinek újdonsága? Nézzük az elsős tankönyveket. A zs betűt például a zsiráf képéhez társítják. Egy roma gyereknek viszont nincsenek képeskönyvei, és állatkertben sem volt, életében nem látott még zsiráfot, fogalma sincs, mi az. Ezt igyekeztem kiküszöbölni, a betűkhöz társítandó ábrákat az ő közegükből vettem. A könyvet csak roma színekkel illusztráltuk. (kcr) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT IDŐ, GYAKORTA ESŐ; 11-15 FOK Alapvetően kedvezőtlen fronthatásokra számíthatnak az időjárás okozta változásokra érzékenyek, melyeknek tartósabb jegyei elsősorban a reumatikus jellegű ízületi bántalmaktól szenvedőknél mutatkozhatnak. Gyakorta fordulhatnak elő kisebb fejfájások, valamint a szív- és érrendszeri zavarok is nagyobb rendszerességgel jelentkezhetnek, de negatívan reagálhat a légzési nehézségekkel küzdők szervezete. Csökkenhet a koncentrációs készségünk. Timi'..' ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Borult, több helyen esős, sőt helyenként viharos idő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 11-15 fokot. Enyhe változó irányú, nyugaton keleti, délkeleti szél. Éjszaka 9 és 5 fok közötti értékek várhatóak. Holnap is marad a csapadékos idő. Elsősorban keleten fordulhat elő kisebb zápor, zivatar. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 12-16 fok között várható, éjszaka 6-10 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Hétfőn 13 és 17 fok körüli nappali értékekkel számolhatunk. • A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 260, apad; Komárom: 245, apad; Párkány: 180, apad. A Nap kel 06.00-kor - nyugszik 19.44-kor A Hold kel 05.29-kor - nyugszik 17.31-kor
