Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-16 / 88. szám, péntek

KERTESZKEDO 2004. április 16., péntek 1. évfolyam 8. szám A növényvédelmi készítmények közül a herbicidek használata igényli a legtöbb szakértelmet és figyelmet. Szakszerűtlen használat esetén súlyos károkat okoznak Hogyan fejtik ki hatásukat a gyomirtó szerek? Kiskertekben is egyre gyakrabban használnak gyomirtó szereket. Sokan azonban kellő szakismeret nélkül alkal­mazzák a vegyszereket, amelyek így akár veszé­lyesek is lehetnek. CSERES ZOLTÁN Az utóbbi években a kiskertek­ben és a házikertekben is a hagyo­mányos gyomirtást, a tenyészidő- ben végzett kapálást, gyomlálást a kémiai gyomirtás egészíti ki. Azonban ahol a kapálásokat vegy­szeres gyomirtás helyettesíti, ott feltétlenül számolni kell azzal, hogy elszaporodnak a vegyszerre nem, vagy kevésbé érzékeny gyomnövények, amelyek későbbi kiirtása nehezebb és csak drágább vegyszerekkel lehetséges. A gyomirtó szereket úgy alkal­mazzuk, hogy ezekkel saját ma­guknak vagy másoknak kárt, kel­lemetlenséget ne okozzunk! A növényvédelmi szerek közül a herbicidek használata igényli a legtöbb szakértelmet és figyel­met, helytelen használatukkal sú­lyos károkat okozhatunk. A legsúlyosabb károk az elő­írtnál nagyobb adagok kijuttatá­sából, az egyes készítmények nem megengedett kultúrában való alkalmazásából erednek, valamint abból, hogy a szél­áramlat azokat más földekre hordhatja. Az egyes készítmé­nyek más és más gyomok irtásá­ra alkalmasak. A hatásspektrum­ba nem tartozó gyomnövényekre hatástalanok, még akkor is, ha az engedélyezett adagot a több­szörösére növelnénk. Ez utóbbi felesleges és káros, hiszen a gyomirtó szerre nem érzékeny gyom úgyis életben marad, a kultúrnövény viszont erősen ká­rosodik vagy kipusztul. Fontos tehát, hogy a gyomirtó­kat pontosan, az előírt mennyi­ségben és kizárólag a felhaszná­lási javaslatban megadott kultú­rákban és gyomnövények ellen használjuk. A gyomirtóknak két típusát különböztetjük meg’. A leveleken át ható szerek lehetnek perzselő jellegűek (Gramoxone, Region stb.), vagy felszívódóak- a ható­anyag a gyomok levelén és szá­rán felszívódva jut el a gyökér­zetbe és így pusztítja el a gyomot (Glyfogan, Kaput stb.). Ezeket a gyomirtókat mindig a kigyomo- sodás után, közvetlen a zöldellő gyomnövényekre kell permetez­ni. Ezt nevezzük állomány- vagy posztemergens kezelésnek. Az állomány permetezését a gyo­mok 1-2 leveles és a kultúrnövé­nyek meghatározott fejlettségi stádiumában végezzük. A leg­több gyomirtó szer eredménye­sen csak a fiatal gyomnövénye­ket pusztítja. A permetezést ezért mindig az adott növény ér­zékenységéhez kell igazítanunk. A talajon át ható szereket a még gyommentes talajra kell kiper­metezni. Ezek az épp csírázó gyomokat pusztítják el (Afalon, Triflurex stb.). A szerek hatásfo­kát a talaj kötöttsége, humusz­tartalma és a kezelés után hul­lott csapadékmennyiség befolyá­solja. A lazább, homokosabb ta­lajokon kisebb, a kötött, agyagos területeken a nagyobb vegyszer adagokat kell kijuttatni. A herbicidek több időpontban használhatók: a vetés, ill. a pa­lántaültetés előtt; köz­vetlenül a vetés után, de még a haszonnövény ke­lése előtt; illetve a gyártó ill. az engedélyező szak­hatóság javaslata alap­ján. A kelés előtti gyom­irtás a növénymaradványoktól és a talajrögöktől mentes, kert- szerűen elmunkált, morzsalékos talajfelszínt igényel. Nagyon fontos a permet egyenletes terí­tése, vagyis az, hogy a gyomirtó „filmszerűen” vonja be a talajt. Ezután 2-3 hétig semmilyen ta­lajmozgatással járó műveletet ne végezzünk! A későbbiekben pe­dig, ha szükséges, a kézi gyomlá­lást válasszuk inkább. A gyomirtó szerek másik fon­tos tulajdonsága a hatásspekt­rum és a szelektivitás. A hatás- spektrum azt jelzi, hogy egy adott szer mennyi gyom ellen hat. Vannak olyan gyomirtók, amelyek csak egy, vagy csak né­hány gyom ellen hatnak, vagyis szűk hatásspektrumúak. A széles hatásspektrummal rendelkező szerek a gyomok nagy csoportját irtják, és alkalmasak arra, hogy az adott növénykultúrát a teljes tenyészidőszakban gyommente­sen tartsák. A szelektivitás azt jelenti, hogy egy gyomirtó szert a ter­mesztett növény elviseli károso­dás nélkül, vagyis, ha kiperme­tezzük a gyomok elpusztulnak, de a kultúrnövény megmarad és gyommentesen, szépen fejlődik. Ilyenek pl. a paradicsomban, burgonyában használt Afalon vagy a Prometrex. A herbicide- ket csoportosíthatjuk aszerint is, hogy a széles levelű (kétszikű) gyomok pl. ebszékifű, tyúkhúr, parlagfű ellen, vagy a keskenyle- velű fűféle (egyszikű) gyomok pl. muhar, kakaslábfű, tarack el­len hatnak. Még egy fontos tudnivaló: A gyomirtó szereket csak kis nyo­mású, mechanikus rendszerű, kézi meghajtású vagy pumpás permetezővel szabad kijuttatni. A motoros, légporlasztásos gé­pek alkalmazása a vegyszer el- sodródási veszélye miatt szigorú­an tilos. Mivel a vegyi gyommen­tesítés összetett feladat, legjobb, ha a gyomirtó szer megvásárlása előtt kikérjük a szakember eset­leg a helyi, járási növényvédelmi tanácsadó véleményét. A szerző a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrzési és Növényvé­delmi Intézet (ÚKSUP-OOR) ko­máromi munkatársa Az egyes készítmények más és más gyomok ir­tására alkalmasak. Most védekezzünk az almavarasodás és a moníliás betegségek ellen Az eper virágzása alatt lehetőleg szüneteltessük a talajmunkát Egy kaptán hatóanyagú permet, amely nem vált ki rezisztenciát A szamócaültetvény talajművelése CSERES ZOLTÁN Volt idő, amikor a virágzó gyü­mölcsösben minden munka tilos volt. A nagyüzemi termesztésben a gyümölcskertészeket más terü­letekre osztották be, a háziker­tekben pedig csak a házigazda léphetett a virágzó szentélybe. A „zavartalanság” a beporzást vég­ző méhek munkáját is segítette. Ám az intenzív termesztés térhó­dításával az ember mind jobban kénytelen figyelmen kívül hagyni e szempontokat. Kiderült ugyanis, hogy némely kártevők és betegségek éppen a virágzás időszakában lépnek fel, és az egész évi termesztés eredményességét, meny- nyiségét és minőségét ve­szélyeztetik. Ilyen például az almafa-varasodás vagy a moníliás megbetegedés, amely főleg a cseresznyét, meggyet, szilvát, kajszit és ősziba­rackot károsítja. A hűvös, csapadékos időjárás miatt elhúzódó virágzás kedvező feltételeket teremt az almafa-va­rasodás (venturia inequalis) fer­tőzéséhez. Ekkor a kis lombleve­leken kívül a szirom, a csészele­vél valamint a későbbi termés alapja, a vacok és a virágnyél is fertőződhet. Erős fertőzés ebben az időszakban jelentős termés­hullást is okozhat, szélsőséges esetben elérheti a 90%-ot is. Gyengébb fertőzés esetén is a gyümölcskezdemény őrzi a csé- szetájéki varas foltot, melyet a gyümölcs mindvégig magán vi­sel, ami az értékesítéskor hatal­mas hátrány. Ugyanis a fogyasz­tói igények növekedésével, a pia­ci verseny felerősödésével a ter­melők csak teljesen hibátlan áru­val tudnak versenyben maradni. Szükség van tehát olyan permet­szerekre, amelyek a jó védőhatás mellett a növényt is kímélik, nem gátolják a kötődést, és a méheket sem károsítják. Ilyen a szerves hatóanyagú kontakt hatású Mer- pan 80 WDG (0,2%), Merpan 50 WP (0,3%) és az Orthocid 50 WP (0,2%). Ma már elfogadott a virágzás­kori permetezés fertőzés veszélye esetén. Az ismert felszívódó hatá­sú készítmények (Baycor, Rubi- gan) ebben a fejlődési fenológiai fázisban nem használhatók, mert még nincs megfelelő lombozat, melyen keresztül a permetszer felszívódhat. A többi kontakt ha­tású szerves hatóanyagú permet­szereket pedig a virágzás idején a szakirodalom nem ajánlja. A gya­korlati megfigyelések szerint is a kaptán hatóanyagú Merpannál gátló hatás a gyümölcskötődés el­maradásában nem érzékelhető, a virágzáskori permetezések észre­vehető kiesést nem okoznak. En­nek nem mond ellen az a kívána­lom sem, hogy virágzáskor csak nagyon indokolt esetben védekez­zünk. A permetezéseket arra a napszakaszra kell időzítenünk, amikor a méhek már nem repül­nek, azaz este, korán reggel, vagy éjszaka. A méhészek megfigyelé­sei szerint a gyűjtés közben leper- mezett méh az idegen szag miatt a kaptár röpnyílásánál álló őrök áldozatául esik. A védekezés ismétlése csak rendkívül kedveződen időjárás és elnyúló virágzás esetén válhat szükségessé. Akkor, ha a vízborí­tás a levélen 8-10 órát tart, illetve a folyamatosan, 1-2 napon át szi­tál az eső. Ekkor viszont a védeke­zés indokolt, ellenkező esetben a későbbiekben helyrehozhatatlan károk keletkeznek. A kaptán hatóanyagú kontakt hatású Merpan nagy előnye, hogy több, mint 50 éves haszná­lat mellett sem szoktak hozzá a kórokozók, azaz nem alakult ki rezisztencia ellene, míg a sokkal fiatalabb felszívódó, szisztemati­kus készítményeknél (Baycor, Rubigan stb) fennáll annak a ve­szélye, hogy a kórokozó meg­szokja, és ezt követően hatásta­lanná válik. A kaptán nagyon el­terjedt a világban, jelenleg is az egyik leggyakrabban használt hatóanyag. Széles körben alkal­mazzák más földrészeken is a gyümölcsösben, kertészetben, dísznövényeknél, szántóföldi nö­vényeknél gombás megbetegedé­sek ellen, mint amilyen az alter- nária, brémia, cerkospóra, Colle­totrichum, levélfodrosodás, szür­kepenész, levéllikacsosodás, fu- zárium, monília, lisztharmat, fi- toftóra, peronoszpóra, fóma, rhi- zoctonia, szeptória, valamint va- rasodás ellen. Kontakt hatása miatt Merpan- nal permetezni a fertőzés létrejöt­te előtt kell, mert csak a felületi gombaspórák csírázását képes gá­tolni. Hatását 7 napig megtartja, ha addig nem mossa le az eső. Ha csapadékos időben kell permetez­nünk, akkor a permetszerbe te­gyünk Agrovitalt (0,025%), amely gátolja a permetszer lemo­sását a növényzetről. A Merpan teljesíti a környezet- védelmi követelményeket, eleget tesz a méh- és halveszélyességi követelményeknek, alkalmazása sokrétű, hatása megbízható, nem károsítja növényeinket, a permet- lé elkészítése pedig egyszerű. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A szamóca fejlődése viszonylag korán megindul. Első tavaszi te­endő a szamócatövek megtisztítá­sa az elszáradt levelektől. Nagy árutermelő ültetvényekben ezt egy könnyű fogasolással, kiskerti ültetvényben óvatos gereblyézés- sel végezhetjük. A szamócával egy időben a gyomok csírázása és növekedése is megindul, ezért virágzásig a sorok között két alkalommal és legalább egyszer a sorokban ké­zikapával sekélyen munkáljuk meg a talajt. A fejtrágyát is ekkor kell kiszórni, ha szükség van rá. Virágzás alatt lehetőleg szünetel­tessük a talajmunkát, hogy a mé­heket ne zavarjuk. A virágzás és a termés érése között kell harmad­szor kapálni. Ebben az időben nem szabad mélyen munkálni a talajt, mert a felszíni rétegekben elhelyezkedő gyökérzetet meg­sértenénk, akkor pedig a szamó­catő nem tudja a gyümölcsöket kifejleszteni és a fejlett gyümöl­csöket beérlelni. Az érés kezdete előtt, amíg a tőkocsányokat az érő, zöld gyü­mölcsök tömege földre nem húz­za, alkalmazzuk a szalmával, szénával való aláterítést. Ennek az a célja, hogy az érett gyümöl­csök ne közvetlenül a talajra fe­küdjenek, így eső vagy öntözés esetén nem szennyeződnek a fel­fröccsenő sártól, és a szürkepe­nész is kevésbé fertőzi őket. Szü­ret után a letaposott sorközök ta­laját fel kell lazítani, esetleg a ta­karó szalmát is be kell dolgozni, és a műtrágyaadag második felét is a talajba kell juttatni. Az érés időszakában már jelent­keznek az indák. Ezeket termő ül­tetvényekből rendszeresen el kell távolítani. Az indákat metszőolló­val vagy éles késsel vágjuk le a tő­ről. Ha a növénykék már legyöke­resedtek a sorközökbe, kapával távolítsuk el őket, mert gyomosí- tanak és az anyanövény tápanyag- és vízkészletét fogyasztva csök­kentik a következő évi termés- mennyiséget. Az utolsó talajmunkát legké­sőbb szeptember végén, október elején kell elvégezni, mert ilyen­kor van a növények rügydifferen­ciálódása és a gyökértörzs-elága- zódások legyökeresedése. Ilyen­kor kell a tövekhez a morzsalékos talajt húzni, vigyázva arra, hogy a szívlevelekre véletlenül se ke­rüljön föld. A szamócaültetvényben a ta­lajművelés minden esetben se­kély, 3-5 cm legyen, mert külön­ben a járulékos gyökerek jelen­tős részét károsítják. Még a szü­ret utáni lazító és műtrágya-be­dolgozó talajmunka sem lehet 5-8 cm-nél mélyebb. A szerző agrármérnök- Az Ön növényvédelmi partnere! GfflSÄßÄK) d Q Legeredményesebb kontakt hatású gombaölő szer! O Legszélesebb hatásfokú készítmény! O Önállóan és kombinációban (TM) is használható! O Nem idéz elő rezisztenciát! O Oátolja a veszteség keletkezését a palántanevelésben (akadályozza a palántadőlést) A készítmény felhasználásának részleteiről, a kis- és nagykereskedések ellátásának lehetőségéről érdeklődjön a következő címeken: Agrovita, spol. s r.o., Nádrazná 28,900 28 Ivanka pri Dunaji tel.: 02/45 94 47 30-32 Ing. Jozef Hassler Ing. Miroslav Spanitz Ing. Stefánia Stefeková fax: 02/45 94 47 33 mobil: 0903 702 711 mobil: 0903 722 037 mobil: 0903 702 835 e mail: agrovita@agrovita.sk e-mail: jhasslei@agrovita.sk e-mail: mspanitz@agrovita.sk e-mail: sstefekova@agrovita.sk Némely kártevők és be­tegségek épp a virágzás időszakában lépnek fel. UP 1537

Next

/
Oldalképek
Tartalom