Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-15 / 87. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 15. Szülőföldünk 31 Még nem dőlt el, hogy a jövőben esetleg Vágvecse városrészbe költözik-e a Vágsellye központjában lévő, magyar tanításit nyelvű Pázmány Péter Alapiskola A jövő tanév végéig minden marad a régiben Vágsellye. A városban az utóbbi időben az a szóbe­széd járja, hogy a Pázmány Péter Alapiskolát, a város egyetlen magyar tanítási nyelvű iskoláját a központ­ból a Vág túloldalán lévő Vecse városrészbe akarják költöztetni. GAÁL LÁSZLÓ A szóbeszéd nem teljesen alap­talan, ám még egyáltalán nem el­döntött tény, hogy az iskola Vágvecsére költözik, legalábbis a jövő tanévben még biztosan nem kerül erre sor. „Egyrészt arról van szó, hogy valamilyen megoldást kell keres­ni a magyar tanítási nyelvű alap­iskola már régóta nem megfelelő elhelyezésére, másfelől a demog­ráfiai változások miatt az alapis­kolákban általában mutatkozó létszámcsökkenés miatt optimali- zációs intézkedésekre lesz szük­ség - tájékoztatott Michal Vrbovsky, a Vágsellyei Vá­rosi Hivatal oktatásügyi osztályvezetője. - A népe­sedési mutatók szerint 2010-ig a városban több mint hatszázzal csökken az alapiskolások száma, ez pedig az állami támogatás jelentős csökkenését hozza magával. Ezért olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy kisebb összegből tudjunk gazdálkodni. Ez egyrészt az egyes iskolák üzemeltetésének gazdaságosabbá tételét t£ízi szükségessé, de a létszámcsökke­nésnek megfelelően mindenkép­pen csökkenteni kell majd az osz­tályok számát is. Ebből adódóan az alkalmazottak létszáma is szükségszerűen csökkeni fog.” Az osztályvezető szerint az így felszabaduló osztálytermek Id- használása céljából egyes iskolák áthelyezésére, más iskolával történő ösz- szevonására is sor kerül­het, esetleg a szabadidő- központ vagy a művészeti alapiskola működhetne azokban. A gyermeklétszám­csökkenés legnagyobb mértékben éppen Vágvecse városrészben vár­ható, továbbá a Pionierská utcai iskolában, mivel ez Vágsellye ré­gebbi városrészében van, ahol egyre kevesebb a gyerek. Ugyanez érvényes a Pázmány Péter Alapis­kola esetében is, kisebb arányú csökkenés várható a Horná utcai és Krátka utcai alapiskolákban. A helyzet optimalizálására többféle megoldás is kínálkozik, de a városi képviselő-testület dön­ti el, melyik megoldást választják. A magyar tanítási nyelvű iskola számára azért is új helyet kellene keresni, a jelenlegi, a városköz­pontban lévő épületében nem megfelelőek a körülmények. Nincs tornaterem, és az épületben el sem fér az egész iskola, az alsó tagozat osztályai a közeli Pio- nierska utcai szlovák iskola egyik pavilonjában vannak. Más isko­lákban viszont a gyereklétszám­csökkenés következtében felsza­baduló osztályok kihasználására kell megoldást keresni. „Évente értékeljük a helyzetet, és eszerint keresünk majd megoldást” - ígéri az osztályvezető. A magyar tanintézménnyel kapcsolatban több lehetőség is mutatkozott. Volt olyan elképze­lés, hogy az egész iskolát a Pionioerska utcai iskolába költöz­tetnék, itt azonban az épület kibő­vítésére is szükség lenne. Felme­rült annak lehetősége is, hogy a Hollé utcai vagy a Bernolák utcai iskola épületébe kötözhetnének. Mindkét említett vágvecsei iskolá­ban oly mérvű a gyermeklétszám csökkenése, hogy a két intéz­ményt egy épületbe lehetne ösz- szevonni. „Mindezek egyelőre csak elképzelések. Szeptembertől még nem változik semmi, egyik iskola áthelyezését vagy összevo­nását sem tervezzük, felesleges lenne ezzel kapcsolatban bármi­féle indulatokat szítani” - figyel­meztet az osztályvezető. A Pázmány Péter Alapiskola esetleges Vágvecsére költöztetésé­vel kapcsolatban Dohányos Kata­lin igazgatónő úgy véli, nem lenne akkora tragédia, ha a városrészbe kellene kiutazniuk a gyerekeknek, hiszen az iskola diákjainak tulaj­donképpen csak az egynegyede vágsellyei, háromnegyed részük Vecséről, valamint a szomszédos községekből, Vághosszúfaluról, Vágkirályfáról, Deákiról, Peredről, Vágtornócról való. Sőt, abból a szempontból még előnyös is lehet­ne a Vecsére költözés, hogy növe­kedhetne a tanulók létszáma. „Nem egy esetről tudunk: a ma­gyar szülők csak azért járatják szlovák iskolába a gyereküket mert az ott van a közelükben. Ha a ma­gyar iskola is ott lenne, valószínű­leg oda íratnák őket” - véli Dohá­nyos Katalin. A másik szempont: Vecsén tornateremmel, étkezdé­vel, sportpályával felszerelt létesít­ménybe kerülhetne az iskola. „Nem hadakoznánk az ellen, ha ki kellene költöznünk, habár ennek is vannak hátulütői - az egyetlen magyar intézmény kikerülne a vá­rosból. Nekünk ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy végre egy épületben lehetne az al­só és a felső tagozatunk, mert a je­lenlegi állapot csak ideiglenes megoldás” - érvelt tovább az igaz­gatónő. Azt is hangsúlyozta, mind­ez csak távlati elképzelés, és a ma­gyar oktatási intézmény Vágve­csére költöztetése csak egy a lehet­séges megoldások közül. A Vágvecsére költözés­sel esetleg a tanulók lét­száma is növekedhetne. Az alkalmazottak létszá­ma is szükségszerűen csökkeni fog. A Roma Világnap alkalmából Udvardon ünnepeltek a lévai, az érsekújvári és a komáromi járásbeli romák „Uram, Uram, óvd a romákat!” SZÁZ ILDIKÓ Udvard. A hat évvel ezelőtt Csatán létrehozott Romane Jile - Roma Szívek Polgári Társulás a Roma Világnap alkalmából ünne­pi rendezvényt tartott a múlt hé­ten szombaton, melyen felcsen­dült a roma himnusz is, a „Gélem, Gélem opre roma!”, vagyis az „Uram, Uram, óvd a romákat!” Az ünnepség keretében a sókszelőcei Lakatos Gyula festő­művész huszonhét alkotását be­mutató kiállítást is rendeztek, amelynek megnyitóján az udvardi Roma Csillag és Roma Idő polgári társulások 'elnökei mellett részt vettek a település önkormányzati képviselői, valamint a helyi szlo­vák és magyar alapiskola igazga­tói is. Figyelemre méltóak az alko­tónak a sókszelőcei pérót bemuta­tó képei; bevallása szerint élete legszebb éveit töltötte ott. Kádek Kata, a pozsonyi holland nagykö­vetség munkatársa kifestőkkel kedveskedett a roma gyermekek­nek, a társulásnak pedig felaján­lotta a nemrég vásárolt családi háza régi berendezését. Babindák István csatai Roma Házát, a Romano Kherót ugyanis decem­berben kifosztották, és a polgári társulás elnöke családjával Udvarára szeretne áttelepülni. „Sajnos, a cigányság kalandos történelmét nem tudjuk nyomon követni, mivel vándorlásunk so­rán nem volt írásbeliségünk. Arab történetírók által utunk valame­lyest követhető. Életmódunkban, öltözködésünkben, bőrszínünk­ben az indiai néphez hasonlí­tunk, külső antropológiai jegye­ink megegyeznek” - hangzott el Bogdán Béla, a budapesti Kay Jijag Roma Nemzeti Szakiskola igazgatójának előadásában. A ku­tatót a polgári társulás elismerő oklevéllel ajándékozta meg a ro­ma kultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért. A nem roma származású, de roma nép­rajzkutatással foglalkozó René Luzica, a nyitrai Konstantin Filo­zófus Egyetem roma tanszékének oktatója is társulás elismerő okle­velet vett át a társulástól. Roma műsorral léptek fel a Szőttes táncosai, és a Romane Jile nevű népi együttes mellett Balogh Csaba népi zenekarának kitűnő muzsikáját élvezték a je­lenlévők. „Célunk az oláh, a ze­nész és a teknővájó cigányok egyesítése. Polgári szervezetünk 1998 óta szorgalmazza a cigány gyermekek képzését, szombaton­ként anyanyelvi oktatásban ré­szesítjük őket. Nem szabad elfe­ledniük, hogy kultúránk olyan gyönyörű és sokrétű, mint ami­lyenek leányaink és asszonyaink tarka szoknyái.” - jegyezte meg Babindák István, a polgári társu­lás elnöke, aki immár ötödször szervez ünnepséget a Roma Vi­lágnap alkalmából. A korábbi ün­nepségekre Dél-Szlovákia külön­böző városaiban, településein ke­rült sor. A Romane Jile népi együttes fellépése (Csuport István felvétele) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan fogadta az elismerést? Bogdán Béla kutatót: Nagy öröm és megtiszteltetés számomra az el­ismerő oklevél, amit Babindák Istvánéktól kaptam. Annál is in­kább, mert a roma kultúra ápo­lása terén szorgoskodó embe­rek nem túl gyakran kapnak ki­tüntetést. Én magam sem szok­tam hozzá igazán, ezért értékes számomra a szlovákiai magyar cigányság elismerése. A csatai polgári társulás munkáját an­nak megalakulása óta figyelem­mel kísérem, becsülöm a dél­szlovákiai cigányság törekvése­it. Lehetőségeinkhez mérten Magyarországról segítjük is a munkájukat. Babindák István fia, Ernő is rendkívül tehetséges fíú, ő felvállalta a csatai gyere­kek szombati nyelvi képzését. Büszke vagyok rá, hiszen buda­pesti intézményünk tanítványá­ról van szó. René Luzica egyetemi okta­tót: Családommal, gyermekeimmel együtt fogadtuk el a meghívást az udvardi rendezvényre, és nagy örömmel töltött el mindannyiun­kat, hogy ennyi tehetséges em­bert találtunk itt. A gazdag, sok­rétű kultúrműsor felüdített ben­nünket. A csatai cigányok mun­kájával még a polgári társulás lét­rejötte előtt alkalmam volt meg­ismerkedni. Babindák Istvánnál több alkalommal is jártam Csa­tán. A Roma Házban óvodát, is­kolát működtettek, vitadélutáno­kat tartottak, szociális tanács­adást nyújtottak a rászorulók­nak. Azt hiszem, egyedülálló, amit csináltak. Arról, hogy el akarja hagyni a települést, most hallok először. Nagy meglepetés volt számomra, hogy elismerő oklevéllel köszönték meg a társu­láshoz fűződő barátságomat. Minden csütörtökön kedvezményesen hirdethet új kelet- és nyugat-szlovákiai regionális mellékletünkben 0905/413 623 0903/145 189 0905/551 957 peter.kis@ujszo.com peter.rosko@ujszo.com Hívja regionális menedzsereinket! A Pázmány Péter Alapiskola pályázati úton szerzett pénzből tavasszal új bútorzatot vásárolt (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom