Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-14 / 86. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 14. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 A kelet-közép-európai országok mezőgazdaságában alapvető szerkezetváltásnak kell végbemennie Kelendő lesz a gabona és a repce Az európai gabonapiac alakulása (adatok ezer tonnában) Termény EU-15 Társult országok EU-25 2003 2004* 2003 2004* 2003 2004* Lágy búza 82 365 96 763 15 951 20 550 98 314 117 313 Kemény búza 7 933 86327 933 8632 Árpa 46128 48 598 7 919 8240 54047 56 838 Tavaszi árpa 25 811 19 825 5 293 5 069 31103 24893 Kukorica 30 531 39 849 7 884 10 278 38415 50127 Gabona összesen 182 091 210478 44 790 52 866 226 881 263 344 Forrás: Agra Europe Szlovákia térségünk egyik legkorruptabb országa Kötelező a kenőpénz? Pozsony. Simon Zsolt szerint Dél-Szlovákia az EU- csatlakozás után visszanyeri egykori pozícióját. A földművelésügyi tárca vezetőjének véleménye egybecseng több nyugat-európai agrárszakértő jövőképével, amelyet a BASF német vegyipari óriás minapi rendezvényén vázoltak régiónk agrárújságírói előtt. GÁGYOR ALIZ A kelet-közép-európai agrártermelők profitálhatnak az uniós csatlakozásból, és egy-két éven belül látványosan növelhetik cégeik teljesítőképességét. Feltéve, ha a mezőgazdaságban az Európai Unió 15 tagállamához hasonlóan véghezviszik az alapvető szerkezetváltást, és az agrártermelést profi szinten végzik, irányítják majd. Azaz szakosodnak, befektetésekkel javítják termesztési technikájukat és növelik termelékenységüket. Nagyjából így lehetne összefoglalni tekintélyes nyugat-európai agrárszakértők véleményét arról, hogy mit hoz az Európai Unió május 1-jei kibővítése a csatlakozó országok agrártermelőire nézve. Lassú szerkezetváltás A szerkezetváltás természetesen nem egyik napról a másikra valósul meg, s voltaképpen Európa nyugati felében sem zárult le még teljesen. Claus Illing, a BASF európai növényvédelmi üzletegységének vezetője példaként Németországot hozta fel, ahol becslése szerint 2008-2010-ig mindössze 450 agrárvállalkozás marad, s ezek művelik majd az ország agrárterültének mintegy 78-80 százalékát. A tíz újonnan csatlakozó országban az agrártermelés rendkívül heterogén. Amíg például Lengyelországban az 1-2 hektáros kisgazdaságok dominálnak (300 ezerre tehető olyan mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak termeléssel), addig Csehországban vagy Szlovákiában a nagyüzemi gazdálkodási mód maradt fenn, ami az elkövetkezendő időszakban akár helyzeti előnyt is jelenthet számunkra a többi most csatlakozó országhoz viszonyítva. Stratégiai növények Szakértők egybehangzó véleménye szerint Európában a gabonának és a repcének van a legjobb lehetősége és kilátása a jövedelmezőség és a termesztési adottságok terén. Claus Illing úgy fogaiA csillag jelzés prognózist jelent mázott, „sehol másutt nem lehet a gabonát jobban termeszteni, mint Európában, s ezt a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalásokon is figyelembe kell venni”. A gabona a jelenlegi EU-ban és a kibővített, 25 tagú EU-ban egyaránt dominál, az összes termesztett növény vetésterületének megközelítőleg egynegyedét teszi ki. A Coceral 2004-es piaci előrejelzése szerint a társult országokban a legnagyobb kitermelés-növekedés idén Lengyelországban (11%-os) és Magyarországon (27%-os) várható. így a tizek a tavalyi 44,8 millió tonnát túlszárnyalva idén 52,8 millió tonna gabonát takaríthatnak be, 263,3 millió tonnára növelve ezzel a kibővített unió gabonatermelését. E mennyiségből a lágybúza 117,3 millió tonnát tesz ki, ami a világkitermelés több mint egyhatoda. Amíg tehát Európának gabonából exportra is futja, addig az olajosokat importálja, sőt az olajos magvak világpiacán a legnagyobb importőr, nagyrészt szóját vásárolva. A repce termesztési területét az öreg kontinensen egyenesen meg kellene duplázni ahhoz, hogy Európa, pontosabban az Európai Unió eleget tudjon tenni a biodízel programból eredő kötelezettségeinek, azaz 2005-ig 2%-ra emelje a repceolaját tartalmazó biodízel motorbenzinhez viszonyított arányát, 2010-ig pedig 5,75%-ra. Ha e fontos olajnövény termesztési területének növelésére nem kerül sor, importból kell azt pótolni. Hogy miért borsódzik ettől az európai agrárközgazdászok háta, arra Jan Peters német újságíró, az Oster Dow Jones és a Reuters hír- ügynökség munkatársa mutatott rá: a napraforgó és a repce világpiaci ára az elmúlt másfél évben megduplázódott. Az olajosok iránti kereslet, főleg a legnépesebb ázsiai ország részéről, ugrásszerűen növekszik. (Kína a populációs robbanás miatt évente pluszként annyi szóját kénytelen importálni, amennyit repcéből Németország egy év alatt kitermel, azaz 3,5 millió tonnát.) Félnek Kelet-Európától Az olajosok növekvő világpiaci ára csak egy szempont, amely az EU-15-ök agrárstratégáit gondolkodásra készteti. A tekintélyes hírügynökségek német tudósítója nem rejtette véka alá, hogy az EU15-et aggodalom tölti be, amiért Kelet-Európábán olcsóbban lehet előállítani e (leendő) sikernövényeket. A tizenötökben máris felerősödtek azok a hangok, miszerint a repce túl jó és túl drága alapanyag ahhoz,. hogy motorbenzinbe adagolva égessék el. Szerintük inkább az európai piacon feleslegként megjelenő rozsból, búzából, kukoricából, cukorrépából kell bioetanolt gyártani, amit azután a gépjármű-üzemanyaghoz adagolnának. S hogy immár nemcsak akadémiai vitáról van szó, azt az is igazolja, hogy Németországban gomba módra építik a nagykapacitású feldolgozó egységeket, amelyek bioeta- nol-alapanyagot gyártanak majd - mondta Peters. Bárhogy alakul is a helyzet, a repcét és a gabonát a hagyományos (élelmezési célú) felhasználáson túl a nem is olyan távoli jövőben bioetanol-alapanyagként is hasznosítják majd, miközben a keletkező utóterméket takarmányként használnák fel. A jövőben pedig a minőségi gabona szerepe a jelenleginél is jobban felértékelődik. Claus Illing szerint változtatni kell azon, hogy Európában a kitermelt gabona 50 százalékát takarmányként hasznosítják. Hogy ez másként is lehet, arra az USA-t hozta fel példának, ahol ez az arány mindössze 20 százalék körül van. Délen gabona, északabbra repce A gabonatermesztési trendek kétségkívül optimizmussal tölthetik el a dél-szlovákiai földműveseket, hiszen a Csallóközben, Má- tyusföldön kiváló minőségű búza, kukorica termelhető. És vannak már olyan termelők is, akik a hozamok vonatkozásában is (majdnem) olyan eredményeket érnek el, mint nyugat-európai versenytársaik. A BASF-szakértők statisztikája szerint a tíz társult ország termelői a gabonahozamok esetében jelenleg az EU-átlag 70 százalékát érik el. Viszont ha végrehajtják a nélkülözhetetlen szerkezetváltást, már 2008-2010-ra utolérhetik az EU-átlagot. (A Coceral 2004-es becsléseiben lágybúzából 6,8 tonnás hektárhozamokat jósol az EU-15-ben, árpából 4,64 tonnát, kukoricából pedig 8,52 tonnát hektáronként). Azonban a repce - az éghajlati feltételek miatt - alighanem kiszorul Dél-Szlovákiából, és északabbra költözik: a határ valahol Nagyta- polcsány és Trencsén magasságában húzható meg. Itt viszont - ha e növényt a nagykönyv szerint termesztik - akár 3 tonnát meghaladó hektárhozamokat is termelhetnek belőle. (A repce 2,5 tonnánál alacsonyabb hozam esetén nem nyereséges.) Ám hiába is ígérkezik a repce sikernövénynek, szlovákiai termesztési területe - a vetésforgó betartásának szükségessége miatt - aligha növelhető 110 ezer hektár, a napraforgóé (az utóbbit inkább Dél-Szlovákiában termesztik majd) pedig 80 ezer hektár fölé - véli Frantisek Kocka, a BASF mezőgazdasági részlegének szlovákiai kirendeltség-vezetője. A repcetermesztés európai bővítésének igazi lehetőségei tehát Csehországban és Lengyelországban vannak, ám a lengyel agárújságírók reakcióiból ítélve a helyi termelők (egyelőre) drágállják az átállást, s nem igazán értik, miért zárkózik el az unió a rozstermesztés támogatása elől, amelyet ők 6 millió hektáron végeznek. Dirk Ahner, az Európai Bizottság vidékfejlesztési és gazdaságelemzési részlegének igazgatóhelyettese szerint azért, mert a rozsnak nincsen piaca. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyarok 27 százaléka szerint muszáj kenőpénzt adni, az az élet természetes velejárója - derül ki a GfK Piackutató intézet felméréséből, Szlovákiában ennél sokkal rosszabb az arány. Az intézet 14 közép-kelet európai ország lakosainak korrupcióhoz való hozzáállásátvizsgálta. Ebből kiderül, a magyar lakosság - különösen a nők a fiatalok és az alacsony jövedelműek - többsége szerint a mindennapi életben korrupció nélkül is lehet boldogulni. A felnőttek 44%-a soha, 25%-a pedig csak ritkán ad kenőpénzt. Tizennégy ország átlagában a válaszadók 57 százaléka boldogul az életben kenőpénz nélkül vagy úgy, hogy csak ritkán ad. Legtöbben Szlovéniában (75 százalék), Lengyelországban és (71) és Észtországban (71) tartják szükségtelennek a kenőpénzt. A korrupció Szlovákiában (67), Csehországban (61) és Ukrajnában (52) a legelterjedtebb. A korrupció szembeni harcot személyesen is támogatni, a magyarok 26%-a lenne hajlandó, szemben a tizennégy ország 37 százalékos átlagával. Általában többséget képviselnek azok, akik nem éreznek kedvet a korrupció elleni küzdelemhez. (Ngo) Egyes gabonafélék világpiaci árának alakulása Dollár/tonna 350 300 250 200 150 100 50 0 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Forrás: BASF GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az éves infláció 8,2 százalék Pozsony. Februárhoz viszonyítva márciusban 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak - jelentette a Szlovák Statisztikai Hivatal. Februárban még 0,8%-kal nőtt az infláció januárhoz képest. Éves alapon számítva márciusban 8,2%-os volt az infláció. 2003 és 2004 márciusa között leginkább az oktatás (32,6%), az alkohol és a dohány (15%), a lakásfenntartás, a villamos energia és a földgáz (12,8%), valamint az egészségügyi szolgáltatás (11,1%) drágult. (SITA) A KIA Motors vonzza ajapánokat Zsolna. A dél-koreai KIA Motors autógyár zsolnai letelepedése nagy valószínűséggel számos japán elektrotechnikai cég szlovákiai beruházását vonzza maga után. Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint több távol-keleti cég jelzésértékűként értékeli a KIA társaság ^öntését. „Becslések szerint a KIA társaságot követve további, akár 200 cég is letelepedhet Zsolnán és közvetlen térségében” - idézi a Hospodárs- ke noviny Martin Sect, a zsolnai számítástechnikai kutatóintézet igazgatóját. Az igazgató a napokban tárgyalt egy olyan, letelepedése esetén 700 főnek munkát adó, meg nem nevezett japán számítástechnikai céggel, amely a Trencsén-Zsolna-Ostra- va háromszögben gondolkodik. Sec egyébként további 35 japán elektrotechnikai cég észak-szlovákiai érdeklődéséről tud. (HN) Bevétel és kiadás a turizmusban Pozsony. Február végéig az idegenforgalomból származó devizabevétel elérte a 4,34 milliárd koronát, ami 15,6%-kal kevesebb, mint 2003 hasonló időszakában. A turizmus kiadása 2,844 milliárd korona volt. Vagyis az ágazat aktív mérlege 1,496 milliárd korona. A vizsgált időszakban Szlovákiába 3 millió külföldi látogató érkezett, ami 0,4%-kal kevesebb, mint 2003 első két hónapjában. (SITA) Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,081 60,998 1,243 24,949 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona 31,574 Svájci frank USA-dollár 8,466 16,122 4,378 5,383 Szlovén tollár (100) 16,813 25,866 33,397 VETEL - ELADAS Volksbank 38,91-41,21 32,36-34,76 1,22-1,28 15,08-17,08 OTP Bank 39,03-41,06 32,63-34,44 1,22-1,28 15,47-16,66 Postabank 39,04-41,12 32,73-34,47 1,22-1,28 15,43-16,69 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 32,66-34,37 1,21-1,28 15,35-16,79 Tatra banka 39,04-41,12 32,73-34,47 1,22-1,28 15,43-16,69 UniBanka 39,07-41,07 32,73-34,41 1,22-1,28 14,47-15,43 Általános Hitelbank 39,0441,12 32,71-34,45 1,21-1,28 15,21-16,98 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) SELYE JÁNOS KOLLÉGIUM Jövedelemadója 2 százalékának felajánlásával a kiemelkedően tehetséges szlovákiai magyar egyetemistákért Támogasson minket, hogy mi is ezt tehessük! Részletes tájékoztatás: 035/790 3032 www.selye.sk Marad a stratégiainak számító cukorrépa is A gabonán és az olajosokon túl van még néhány termény, amelyet Európa nyugati felében stratégiai fontosságúnak tartanak, és amelyről a piac liberalizálása ellenére sem kívánnak lemondani. Annak ellenére, hogy azokat esetleg más földrészen olcsóbban elő lehet állítani. Ilyen például a cukorrépa vagy a burgonya. Szakértők egybehangzó véleménye szerint bár a cukrot például Brazíliában olcsóbban kitermelik, mint Európában, a cukorpiaci rendtartás az EU-ban még sokáig, 2013 után is fennmarad. A cukorrépából, ha kell, inkább bioetanolt gyártanak. (G. A.) UP 1513
