Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-14 / 86. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. ÁPRILIS 14. Fókuszban: a szlovák-magyar natúrpark 3 Miklós László szlovákiai környezetvédelmi miniszter szerint az új elképzelés a kétoldali ágrendszert attraktívvá tenné a turisták számára Nemzeti park helyett natúrparkot javasolnak- A natúrpark tervezésétfolytatni lehet (Somogyi Tibor felvétele) Március végén érdekes bejelentés hangzott el a szlovák és a magyar környezetvédelmi miniszter megbeszélése után. A Somorja és Bős környékén tervezett natúrparkról Miklós László környezetvédelmi miniszterrel beszélgettünk. TUBA LAJOS A Duna mentén az ágrendszerrel kapcsolatban eddig mindkét oldalról nemzeti park kialakításával kapcsolatban hallhattunk híreket. Március végén viszont magyar kollégájával, Persányi Miklóssal natúrpark létrehozásáról egyeztek meg. Mi az oka ennek a változásnak? Elsősorban a magyar oldalon döntöttek úgy, hogy a vizsgálatok alapján a terület értékei nem felelnek meg a nemzeti parkkal kapcsolatos elvárásoknak. Ilyen vizsgálatok nálunk is folytak és szerintem itt ezt teljesíteni tudtuk volna. A területen van néhány nemzeti rezervátum, biocentrumok jelölhetők ki, nagy a vizenyős területek részaránya. A mi oldalunkon nincs különösebb különbség a két megoldás közt. A terület használata ugyanis a maihoz képest nem változik. Vannak gondjaink az erdőgazdálkodással, néha a mesterséges elárasztással. Érdekes új helyzet áll majd elő az Öreg-Duna kérdésének esetleges rendezésével. Ha sikerül ösz- szekötni az ágrendszereket, akkor felvetődhet komolyabb változtatások lehetősége. A natúrpark viszont egyik országban sem érvényes jogi kategória. Ezt miként kezelik majd? A natúrpark elsősorban a terület menedzselésével kapcsolatos kategória. Magyar kollégámmal arról is beszéltünk, hogy ha ez mind a két oldalon konkrét formát ölt, esetleg mindketten felvetjük a természetvédelmi törvény kibővítését ezzel a kategóriával. A tájvédelmi körzet kategóriánk tulajdonképpen nagyon közel van ehhez, abban a korlátozások szintén egészen enyhék. A natúrparkban inkább a hozzáállás fordított. A természetvédelmi törvény a természetéből adódóan konzervatív, hiszen tilt és korlátoz. A natúrpark inkább az attrakciókra helyezné a hangsúlyt. A mi oldalunkon egy ilyen natúrpark azt jelentené elsősorban, hogy több lenne a turistaút, a kerékpárút, civil szervezeteket vonnánk be a menedzselésbe. Intenzívebbé válna a határ menti együttműködés is. Kollégámmal arról is beszéltünk, hogy meg lehetne valósítani Doborgaznál a gyalogos és kerékpáros turisták számára tervezett kompot. Magyarországon eddig egyetlen natúrpark működik. Ennek magját egy tájvédelmi körzet alkotja és ehhez kapcsolódik a környék 13 községét magába foglaló terület. Nálunk ez miként nézne ki? Szerintem egyelőre a felvíz- csatoma és az Öreg-Duna közti területben kellene gondolkodni. Ez valamivel nagyobb terület, mint a mostani tájvédelmi körzet. A Csallóköz egyéb területeiről nem lehetne szó? A natúrpark nem jogi kategória, a kiterjedése elsősorban az érdeklődéstől függ. Ha az illetékes ön- kormányzati szövetségeknek lesz ilyen igényük, akkor az említettnél sokkal bővebb is lehet. Akár még azt is kinyilatkoztathatjuk, hogy a natúrpark az Aranykertnek felel meg. Milyen helye lenne ebben az osztrákok dunai nemzeti parkjának? Korábban felmerült ugyan a hármas nemzeti park lehetősége, de ez mindig egy kicsit sántított. Főleg azért, mert az osztrák, illetve a szlovák és magyar rész közt ott lenne a pozsonyi agglomeráció. A Dunai Tájvédelmi Körzet ma is 80 kilométer hosszan húzódik, több önálló területet összefogva. Különösebb kifogásunk nem lenne a hármas megoldással szemben sem, de azért látni kell, hogy a Dévény feletti szakaszjellege más. Dévény alatt kezdődik a Duna szárazföldi deltája, amely mind a magyar, mind a szlovák oldalon hasonló természeti értékekkel rendelkezik. A natúrpark ötlete újra felvetette az Öreg-Duna kérdését. Amíg ez nem lesz megoldva, a régióban egyszerűen nem lehet még középtávra sem tervezni. A natúrpark tervezését azért folytatni lehet. A szlovák-magyar vegyes bizottságnak létezik természetvédelmi munkacsoportja is, ez tesz majd javaslatot a további teendőkre. Szerintem miniszteri szinten elkészíthetjük a szándéknyilatkozatot, ez pedig az előzetes elképzeléseken túl tartalmazza majd a községek és a civil szervezetek bevonását. A hazai tájvédelmi körzet igazgatósága pedig már meg is tehet néhány konkrét lépést, mondjuk egy tanösvény kialakítását. Szlovákia és Magyarország az EU-ba két súlyos vitát visz be, a dunai vízlépcsőt és a tokaji borvidéket. Elképzelhetőnek tartja, hogy afféle gesztusként legalább az Öreg-Duna kérdést gyorsan rendezik, hiszen a Bős feletti részt illetően szakmai vita nincs a két fél között? A vízlépcsővitából nehéz kiemelni részeket, hiszen a közvéleményt az egész érdekli. Az Öreg-Duna problémája viszont nagyon is aktuális, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az álláspontok igazán csak a mellékágak összekötésével kapcsolatban hasonlóak, de az említett részen is vannak még egyéb vitás kérdések. Az első magyar-osztrák natúrpark, az Irottkő-Geschriebenstein megvalósításának ötlete a nyolcvanas években vetődött fel, megyalósítása több mint 15 évig tartott Minden a térségi szereplők együttműködésétől függ TUBA LAJOS Kőszeg. A natúrpark fogalma olyan értékes tájegységet takar, amely védett természeti értékekkel rendelkezik, de nem szigorúan védett terület. A fenntartható fejlődés elvére építő komplex terület- fejlesztést valósít meg, léte a települések és egyéb térségi szereplők együttműködéséből fakad. Működése során összhangot teremt a gazdasági tevékenység és a természetvédelem között. A natúrpark területe elsősorban a helyi lakosság élettere, de kiemelkedő adottságai miatt alkalmas pihenésre, szabadidő eltöltésre, kikapcsolódásra és a terület természeti, történelmi-kulturális értékeinek megismertetésére. Magyarországon ez idáig egyetlen natúrpark létezik, igaz ez a nálunk tervezetthez hasonlóan határon átnyúló formában. Az Irottkő- Geschriebenstein Natúrpark az osztrák oldalon Rohonc és Léka községek határában húzódik, Magyarországon viszont a Kőszegi Tájvédelmi Körzeten kívül már 15 település közigazgatási területén fekszik. A natúrpark megvalósításának ötlete még a nyolcvanas évek elején vetődött fel, de megvalósítása több mint 15 évig tartott. Az osztrák oldalon 1996, a magyar oldalon pedig 1997 óta létezik. Az azóta megvalósult projektumok finanszírozásában fontos szerepe volt a Phare CBC programnak, amely ezzel is igyekezett segíteni a határ menti területek gazdasági és társadalmi összehangolódását. A natúrpark kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében több célkitűzést is igyekszik megvalósítani. Ezek között az első helyen szerepel a táj értékeinek védelme, a természet és a környezetvédelem, de éppen úgy a társadalmi és gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával. Ezek alapján a tájat a helyi lakosság és a turisták bevonásával igyekeznek megőrizni, az ökológia alapszabályait szem előtt tartó gazdasági tevékenységekkel, speciális infrastruktúrával, oktatással, környezettudatos szemléletformálással és széleskörű információszolgáltatással. A magyar oldalon ehhez a Phare CBC program már 1995 óta segítséget nyújt. Az első három évben egy megvalósíthatósági tanulmány keretében a fejlesztési irányvonalakat határozták meg, egy másik alprogram pedig hat község összekötését tette lehetővé egy kerékpárút megépítésével. 2000 után pedig egyszerre több kis beruházást is sikerült ily módon megvalósítaniuk: épült kommunális hulladéklerakó, gyógyuszoda, csorgókút, tanösvény, kemping, sport- és rekreációs park, kerékpáros pihenő- és elsősegélynyújtó központ, de készítettek turisztikai kiadványokat is. Ehhez az uniós alapon kívül hozzájárult több magyarországi minisztérium, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Vas Megyei Önkormányzat, Kőszeg városa, sőt a helybeli Savaria Tourist is. Ezeket a tevékenységeket a szokványos idegenforgalmi fejlesztésektől az különbözteti meg, hogy a projektumok tervezésénél úgynevezett fenntarthatósági kritériumokat vesznek figyelembe. Ezek között az ott élők számára kedvező életfeltételek kialakítása mellett kiemelt helyen a természeti értékek megőrzése szerepel. A natúrpark területén több országos és helyi jelentőségű védett természeti terület található, amelyek működési rendjéhez illeszkedik a park működése. Ezeken a területeken zónákat jelöltek ki, élőhelyfenntartást végeznek, természetvédelmi őrszolgálatot működtetnek. A természetvédelem fontos része az oktatás, megismertetés, amelyet szakvezetések, egy alkotóház, két múzeum és tanösvények, valamint kiadványok segítik. A természetvédelem szempontjait a gazdálkodási tevékenységek során is figyelembe veszik: az erdő-, a mező- és a vízgazdálkodás során a hagyományos, természet- barát gazdálkodási módszereket és formákat, a biogazdálkodást; a turizmus esetében a környezettudatos turizmus különböző formáit, az ipar esetében a környezetkímélő technológiák alkalmazását támogatják. A natúrpark működtetéséhez a települési önkormányzatok a lakosságszám arányában meghatározott éves tagdíj befizetésével járulnak hozzá, ebből fedezik a tanösvények, a táblarendszer, a források környezetében elhelyezett padok és tűzrakóhelyek karbantartását. Az információs központ fenntartását Kőszeg finanszírozza, a város és a térség turizmusát külön keretből támogatja. A szálláshelyadók által fizetett idegenforgalmi adó egy részét a települések önkormányzatai használják fel, többnyire az infrastruktúra fejlesztésére, illetve turisztikai célokra. Az írottkő Natúrparkért Egyesület két főállású és számos nem főfoglalkozású munkatársat foglalkoztat. Kiemelt figyelmet fordít a helyi lakosság tájékoztatására. A natúrpark céljairól, feladatairól és tevékenységéről negyedévente elkészített hírlevelet a park területén található minden háztartásba eljuttatja. A turisztikai vállalkozók számára évente két alkalommal, a lakosság számára havonta rendeznek előadásokat, fórumokat. A natúrpark a helyi termékek előállításával foglalkozók és a turisztikai szakmában dolgozók számára nyújtja a legjobb lehetőségeket. Az egyesület elősegíti a turisztikai vállalkozók piaci megjelenését: az általa üzemeltetett információs irodában megtalálhatók a helyi szolgáltatók ajánlatai, bemutatják a helyi, egyedi termékeket (méz, tájjellegű borok, kézműves termékek, stb.), kiadványokat készítenek a térségről, ingyenes megjelenést biztosítanak az interneten, kiállításokon és vásárokon. A Natúrpark egységes arculata összefogja a településeket, azok kínálatát és a helyi szolgáltatókat, ezáltal hatékonyabb marketingtevékenységet, nagyobb ismertséget biztosít az ott található településeknek. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, DÉLEN ESŐ; 11-15 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 06.05-kor - nyugszik 19.40-kor A Hold kel 04.32-kor- nyugszik 13.48-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, apad; Medve: 300, apad; Komárom: 280, apad; Párkány: 220, apad. Túlnyomórészt derült, napos idő lesz, az ország déli részén helyenként kissé borult, esős időjárás várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 11-15 fokot. Közepesen erős északi, északkeleti szél. Éjszaka 0 és 4 fok körüli értékekre számíthatunk. Holnap meleg, napos idő valószínű. A nappali hőmérséklet csúcsértéke elérheti a 17 fokot. Éjszaka 0 és 4 fok közötti hőmérséklet várható. Pénteken nappal, 17 fokig kúszik fel a hőmérő higanyszála. A mai nap folyamán a kedvező időjárás okozta hatásokkal számolhatnak a frontérzékenyek valamint a reumatikus jellegű bántalmakkal küszködök, viszont a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők kerüljék a fokozott fizikai és szellemi megterhelést. Az alacsony vérnyomású- aknál helyenként fejfájás, szédülésjelentkezhet. Ezzel szemben az alvás pihentetőbb hatással lesz szervezetünkre, ami által az köny- nyebben regenerálódhat.
