Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-10 / 84. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 10. Egészségünkre 23 A kevés alkoholt fogyasztók tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem, vagy túl sokat isznak A vörösbor tágítja az ereket (Archív felvétel) mon, a szerotonin koncentrációját az idegrendszerben. A túlzott alkoholfogyasztás könnyen az ellenkezőjére fordulhat, és megterhelheti a szerveket, leginkább a májat. A megfelelő napi alkoholmennyiség - testsúlytól és alkattól függően - nőknek 1-2 pohár (összesen 0,4 1), férfiaknak 2-3 pohár (összesen 0,6 1) bor fogyasztása. Ennek jelentős túllépése gyorsan kritikussá válhat. Az alkoholfogyasztók 6%-a válik alkoholistává, igaz, hogy a borfogyasztók ennek csak egyötödét teszik ki. A vörösbor hatásának valódi titka tehát a helyes adagolásban rejlik. ... maaút^ü. A A vörösbor mértékletes fogyasztása bizonyítottan egészséges „...a kis mennyiségű alkoholt fogyasztók tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, vagy épp ellenkezőleg, túlzásba viszik azt.” „A bor az italok között a leghasznosabb, az orvosságok közt a legízletesebb és a táplálékok között pedig a legkellemesebb” - ezt már a görög költő, Plutarkhosz (i. u. 45-i u. 120-ig) is tudta. ÉLETMÓD Az ilyen kinyilatkoztatásokat azonban sokáig csak az italozókedv számlájára írták. Francia és amerikai orvosok kereken húsz évvel ezelőtt állapították meg, hogy minél rendszeresebben fogyaszt valaki kis mennyiségben bort, annál kisebb az esélye, hogy szívbetegségekben hal meg. Ezután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz évig tartó vizsgálatsorozata támasztotta alá, hogy a kis mennyiségű alkoholt fogyasztók tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, vagy épp ellenkezőleg, túlzásba viszik azt. A tudósok nemrégiben pontosabban megvizsgálták a „szőlőnedű” gyógyító hatását. Meglepő volt az eredmény: a vörösbor nem csak hangulatjavító hatású, de kimutathatóan védi a szív- és érrendszert, sőt semlegesít azokat a méreganyagokat és anyagcsere-maradványokat, amelyek sok megbetegedés okozói. Egy korty jó bor sokféleképpen erősíti a szívet: az USA Nemzeti Szívintézete és más kutatók vizsgálatai azt bizonyították, hogy kis mennyiségű bor fogyasztása szabályozza a koleszterinszintet a káros koleszterin (LDL) arányát csökkenti, a pozitív koleszterinét (HDL) pedig majdnem megduplázza. Köztudott, hogy a magas koleszterinszint növeli az artériák elmeszesedését, az infarktus, illetve az agyvérzés miatt bekövetkező halál veszélyét. Ugyancsak jót tesz a szívnek, hogy a vörösbor kitágítja és ellazítja az ereket, továbbá megakadályozza a vörösvértestek csomóso- dását. Ezáltal összességében javítja a vérkeringést. így szó szerint vehetjük egy zsoltár szövegét: „A bor boldoggá teszi az ember szívét*’. De nem csak a szívét. Napi egy pohárka 39%-kal csökkenti a vesekő kialakulásának veszélyét is (tej, víz, kóla és limonádé nem befolyásolják). Gyulladásokat csillapít és erősíti az immunrendszert. Az étkezések mellé fogyasztott vörösbor jobban védi a szervezetet szalmonellák, kolibaktériumok és más kórokozók által előidézett emésztőrendszeri megbetegedések ellen, mint a hagyományos gyógyszerek. Ezenkívül elősegíti az emésztőenzimek képződését és kiegyensúlyozza az emésztés folyamatát. A bor a szervezet salaktalanítá- sát és a méregtelenítését is elősegíti, mert például megköti a fogtömésekből kioldódó nehézfémeket és élénkíti a veseműködést. A borban még a rák kifejlődését gátló anyagok is találhatók többek között ugyanazok az anyagok, mint a fokhagymában. Ezek koncentrációja ugyan a szőlőlében csak igen kicsi, de ezt ellensúlyozza, hogy alkoholhoz kötve a belek sokkal jobban fel tudják szívni. A New York-i Solan-Kettering Rákklinika és más rákkutatók vizsgálatai alátámasztják, hogy rendszeres borfogyasztással megállítható a gyomor- és más rákfajták növekedése. így a borfogyasztóknál a rákos betegek száma 20%-kal alacsonyabb, mint az antialkoholistáknál. Végül, de nem utolsósorban a kedélyállapotra is pozitívan hat: növeli az „örömérzést” kiváltó horHelyes életvitel, megfelelő hatás A Freiburgi Egyetem nemrég elhunyt sportorvosa, prof. Dr. Josef Keul mindezek mellett azt hangsúlyozta: „A bor csak megfelelő életvitel mellett fejtheti ki maximális egészségjavító hatását. Helytelen táplálkozás mellett csak alig-alig javít valamit a kiindulási állapoton.” Különösen fontos, hogy elegendő ásványszegény, szénsavmentes vizet igyunk (kb. 21-t naponta), mert a bor semmiképpen sem megfelelő pótlás a folyadékhiány kiegyenlítésére. Dr. Richard Doll, az Oxford Egyetem orvosprofesszora hangsúlyozza: „A dohányzók esetében semmi nem létezik, amivel az infarktus kockázatát egy nem dohányzó szintjére csökkenteni lehetne. A nemdohányzók veszélyeztetettségét a mérsékelt borfogyasztással jelentősen, kb. 40%-kal vissza lehet szorítani. Egészséges táplálkozással és sportolással ez még tovább növelhető.” Érdekes Tudományos elismerést kapott Wilhelm Busch költői szállóigéje is, mely szerint „a vörösbor vén legénynek a legjobb adományok egyike”: A Bordeaux-i Egyetem tanulmánya alapján a borfogyasztóknál 80%-kal kevésbé mutathatók ki az öregségi szenilitás jelei, és az Alzheimer-kórban megbetegedők száma is 75%- kal alacsonyabb. Emellett a mérsékelt borfogyasztók halálozási mutatója is 30%-kal kisebb, mint az antialkoholistá- ké és a súlyos alkoholistáké. Enyhültek a böjtre vonatkozó szigorú szabályok Nemcsak a test, hanem a lélek is megtisztul AJANLO Manapság a legtöbben hajlamosak egyszerű párhuzamot vonni a böjt és az éhezés között, figyelmen kívül hagyva mindazokat a hagyományokat, melyek a böjt évezredes rítusát övezik. Érdemes tehát röviden áttekinteni honnan is ered maga a böjt és milyen üzenete lehet napjaink embere számára, tekintettel arra, hogy ma véget ér a negyvennapos böjt. A böjt A tágabb értelemben vett böjt, vagyis a vallási okokból való tartózkodás bizonyos ételek fogyasztásától már az antik világban is része volt a különböző vallások előírásainak. Az első írásos emlékek Egyiptomból származnak, de ismerték a böjt fogalmát a görögök, a zsidók, a hinduk, a buddhisták és a muzulmánok is. E böjtök alapvető célja népektől és vallásoktól függetlenül mindig a testi és lelki megtisztulás volt. Az idők során a böjtre vonatkozó szabályok folyamatosan enyhültek. Napjainkban az egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre Jézus elfogatásának és halálának napjára ír elő szigorú böjtöt, illetve a húsvétig tartó időszak minden péntekére hústól való tartózkodást. Keresztény szokások A keresztény szokásrend szerint a böjt időtartama alatt tartózkodni kell az élvezetektől, zenés, táncos mulatságoktól, nagy lakomáktól. A böjt lényege tehát az önmegtartóztatás és a lemondás. A hívő ember azzal, hogy lemond az élelemről, voltaképpen osztozik Jézus sorsában, aki az életéről mondott le híveiért. A mértékletesség Böjtöt tartani a nem hívők számára is javallott, hiszen a mértékletességen és bizonyos élelmiszerektől való / tartózkodáson alapuló étrend, mely során a szervezetben lerakodott káros anyagok eltávoznak, számos nehezen gyógyítható betegség például reuma, érelmeszesedés, magas vérnyomás, különböző allergiás bőrbetegségek esetében jótékony hatást fejt ki. (r-ú) ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Felfekvéses fekély Dekubitusz (ulcus decubitale). A bőr, illetve sokszor az alatta elhelyezkedő lágy szövetek (pl. izomszövet) elhalása (nekrózis). Felfekvéses fekély a hosszas ágyban fekvés (immobilizáció) következtében a nyomásnak kitett testrészeken alakul ki. Ez a fekély is, mint a lábszáron keletkező, nehezen és lassan hegesedik, tehát inkább a megelőzésére kell nagy gondot fordítani. A tartósan ágyban fekvő betegeket gyakran kell mozgatni, és ha mód van rá, ágyukba speciális felfekvés elleni szellőző matracot elhelyezni. A már kialakult felfekvéses fekély gyógyulása hosszadalmas, sokszor bőrátültetést is kell végezni. Féloldali bénulás Az orvosok hemiplégiának nevezik azt a károsodást, amit az agy akaratlagos mozgást irányító területének sérülése okoz. Az ilyen jellegű sérülések főleg agyvérzés vagy baleset következményeként lépnek fel. Felülfertőződés Ez a jelenség akkor következik be, amikor egy vírussal vagy baktériummal fertőződött egyén legyengült szervezetét újabb kórokozó támadja meg. Gyakori a baktériumos felülfertőződés számos vírusos betegségben (influenza, nátha, kanyaró). Legszomorúbb példa erre az AIDS-beteg- ség, amelyben a beteg HIV-vírus által legyengített szervezetét egyszerre több másik kórokozó is megtámadja. Sajnos ez ellen az AIDS-beteg szervezete már nem tud védekezni. Fenilalanin (teszt) Sok országban a szülés után rögtön elvégzik ezt a vérvizsgálatot az újszülötteknél. Az ujjbegyből nyert vérből megállapítják annak fenilalanin tartalmát azért, hogy kiszűrhessék a fenilketonúria nevű genetikai betegséget. Ha fennáll a betegség, és nem kezdik el időben a speciális diétát, szellemi fogyatékossá válik az érintett gyermek. Fényérzékenyítő anyagok Ezek az anyagok elősegítik a bőr pigmentációját és fényérzékennyé teszik azt. Főleg a bőrgyógyászatban használatosak ultraibolya fényterápiával társítva egyes pikkelysömör fajták és a vitiligo (foltos pigmenthiány) gyógyítására. Ferde nyak Ez a rendellenesség lehet veleszületett (a fejbiccentő izom rövidsége), szerzett és heveny, a nyakizmok valamelyikének vagy a gerincvelői ideg gyulladása következményeként. Féregellenes szer Gyógyszercsoport, amely a bélben élősködő ártalmas férgek (ga- landférgek, fonál- és orsóférgek) kiűzésére szolgál. Féregnyúlványgyulladás Appendicitisz. Ezt a betegséget, melyet helytelenül vakbélgyulladásnak neveznek, általában baktérium okozza. A féregnyúlvány néhány centiméter hosszú, cső alakú nyirokszerv, mely a hasfal jobb oldalának alsó felében elhelyezkedő vakbélbe szájadzik. A féregnyúlvány gyulladása elég gyakori gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhat. Gyakran jobb oldalra korlátozódó alhasi fájdalommal és nem túl magas lázzal, valamint a bél természetes működésének gátlásával hívja fel magára a figyelmet. Amennyiben ezek a tünetek fennállnak, azonnal orvoshoz kell fordulni. A diagnózis felállítása esetenként nehézkes, ezért vérvételre és 24-48 órás megfigyelésre lehet szükség azért, hogy a felesleges műtét elkerülhető legyen. A baktériumokkal elárasztott, gyulladt féregnyúlvány nagy kockázatot rejt magában, mivel átfúródhat (perforál) és tartalma a szabad hasüregbe jutva hashártyagyulladást okozhat. Ez indokolja ebben az esetben az azonnali műtéti beavatkozást (appendektómia) amennyiben a diagnózis kellően megalapozott. Ferritinémia A szervezet számára a vasat megkötő fehérjének (ferritin) a vérben keringő mennyisége. A ferritinérték mérése lehetővé teszi a szervezet vastartalékának megítélését. Fertőtlenítés A kórokozók elpusztítása a szervezeten kívül. Járványügyi szempontból megkülönböztethető a megelőző, a folyamatos és a záró fertőtlenítés. A megelőző fertőtlenítés megakadályozza, hogy a tárgyak és élelmiszerek a fertőzés terjesztői legyenek. A folyamatos fertőtlenítés a fertőző beteg használati tárgyaira, váladékaira vonatkozó előírások betartását jelenti. A záró fertőtlenítést a beteg gyógyulása után végzik el. Fertőtlenítő szerek Olyan készítmények, amelyeknek hatóanyagai elpusztítják a kórokozókat vagy meggátolják azok elszaporodását az élő szövetek bőr, nyálkahártya, tárgyak felszínén. Fertőzés Fertőzésről két esetben beszélhetünk: 1. Ha a többnyire mikroszkopikus méretű kórokozók nemcsak behatolnak a szervezetbe, hanem a szervezet immunvédekezését legyőzve meg is betegítik azt. 2. Mérgező kémiai vagy radioaktív anyagok jelenléte valamilyen közegben is okozhat fertőzést. Fertőző ágens Fertőző tényező. Minden olyan közvetítő anyagot, ami kórokozó mikroorganizmusokat tartalmaz és fertőzést idézhet elő, ilyen például a köpet, a széklet stb. fertőzőágensnek neveznek. Minden olyan betegség, amelynek kórokozója egy beteg élőlényről közvetlen vagy közvetett módon átjutva egy egészségesre, az utóbbi is megbetegíti.
