Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-10 / 84. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 10. TOLLVONÁS Míg egy kölyökmacska alszik... BETTES ISTVÁN „Felebarátom mondd, voltál- e már úgy, / hogy a csukott könyv előtted feküdt, / titkok leltára, szépség ábécéje, / de nem nyithattad ki elolvasásra, / mert rajta szunnyadt egy macs- kakölyök / és sajnáltad az álmát megzavarni?” (Weöres Sándor Rongyszőnyeg c. ciklusából) Bizony, bizony, barátaim az Úrban, nagy dolog ám az irodalom, nagy a költészet, és vele egyetemben maga a Világmindenség, az ő Teremtójével, aki minden láthatót és láthatatlant egyszerűen az igéből, vagyis hát a szóból teremtett meg. Van valami megfoghatatlan, józan ésszel megmagyarázhatatlan, szavakkal le nem írható, ami még a kezdet kezdetén is túl van, ami minden égi és földi teret áthat, valami csendes, békességteljes derű, olyan han- goltság, amilyen csak az ige kimondása előtti közvetlen pillanatban lehetett.. Nem valamiféle vad, képekben tobzódó látomás, nem dúlt érzelmeket kavaró, mindent magával sodró indulat, végtelen elragadtatás, csupán egyfajta szelíd, önmegadó részvét, nem is kell, hogy mondjam: szeretet; csak őszinte együttérzés valakivel vagy valamivel, legyen az bár a világirodalom összes remekei második, harmadik, netán első kötetén édes- deden szunnyadozó iromba macskakölyök... Ezek a szelíd, mindenség szívét éltető hangulatörvények, szigetek, áramlatok mindenhol jelenvalók éppúgy, mint a rádió- vagy televíziós műsorokat szóró adóállomások és műholdak mágneses hullámai, melyek azt a végtelenül rettenetes ricsajt, bábeli hangzavart, s ki tudja - hogy ne mondjak csúnyát - még mi mindent árasztanak szüntelen, éjjel-nappal. Mintha megfeledkeznénk a mindennapos rohanásban, kapkodásban és nagy szétszórtságban, hogy mindenféle műszaki vívmányt ki-, el- és lezárva éppen mi saját magunk lehetnénk a szférák zenéjének, az angyali sugallatnak és az isteni hangnak is a legtökéletesebb „vevőállomásai”, amennyiben nyugalmas, meghitt, békés hangulatban, imádságos szívünk csendességében ráállnánk a teremtéselőtti, az örök isteni-emberi alaphangoltságra. Mert mondhatom, módjában áll mindig mindenkinek, és csak rajta múlik... S akkor József Attila szavaival szólva, a zajos világ zűrzavarából akár egy pillanatra félreállva mi magunk szintén megállhatnánk azon a bizonyos Gyémánthegyen. Hogy egy évben legalább egyszer, a magyar költészet ünnepén, ha már nem is tudatosítjuk mindennapjainkban, legalább ilyenkor felidézhessük, hogy: „Gyémánthegyen állunk, / De zsebünkben kavicsok vannak. / Nagyon elfelejtettük, hogy angyalok voltunk, / Kövér vánkosokba tömtük fehér szárnyaink.” MOZI HVIEZDA: Mambo italiano (am.-kan.) szombat, vasárnap, hétfő 16,18, 20.30 MLADOST: Zelary (cseh) sz., v. 17.30 Cho- uchou (francia) sz., v. 15.30, 20.15 h. 17.30, 20 TATRA: Kém- kölykök 3D - Game Over (am.) sz., v., h. 17 A tolvajok királya (cseh-szl.) sz., v., h. 19.30 PÓLUS - METROPOLIS: A passió (am.-ol.) sz., v., h. 12.20, 13.20, 14.40, 15.40, 17, 18, 19.20, 20.20, 21.40, 22.40 Chouchou (ff.) sz., v., h. 20.45 Derült égből Polly (am.) sz., v., h. 12.30, 14.20, 16.30, 18.15, 20, 21.50 Gothika (am.) sz., v., h. 13.15,15.20,17.25,19.25, 21.25 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) sz., v., h. 16.05, 19.45 Elvarázsolt kastély (am.) sz., v., h. 12.25, 14.15, 17.55, 21.35 Mackótestvér (am.) sz., v., h. 13,15, 16.50 Felül semmi (angol) sz., v., h. 12.10,18.35 Hideghegy (am.) sz., v., h. 12.45 TATRA: Gyönyörű mocsokságok (ang.) sz., v., h. 17,19 CAPITOL: Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) sz., v., h. 17 Dörzsölt Filip (cseh) sz., v., h. 20 ÚSMEV: A passió (am.-ol.) sz., v., h. 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA jBHMMMMBBMi DUNASZERDAHELY - LUX: Elvarázsolt kastély (am.) sz., v. 17, 19.30 GALÁNTA-VMK: Underworld (am.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Elvarázsolt kastély (am.) sz., v. 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Kémkölykök 3D - Game Over (am.) sz., v. 17.30 A Gyűrűk Ura - A két torony (am.-új-zél.) sz. 20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am,-új-zél,) v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Nyílt seb (am.-ausztrál) sz., v. 19 LÉVA - VMK: Gothika (am.) sz., v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Gothika (am.) sz., v., h. 16.30,19 PLAZA: Derült égből Polly (am.) sz., v., h. 13.15,17.30 Elvarázsolt kastély (am.) sz., v., h. 11.15,13.30,15.30,17.45 Fék nélkül - Michel Vaillant (ff.) sz., v., h. 18, 20 Gothika (am.) sz., v., h. 16.30, 18.30, 20.30 Hideghegy (am.) sz., v., h. 13, 20.15 Horrorra akadva 3 (am.) sz., v., h. 14,16,18, 20 Mackótestvér (am.) sz., v., h. 13.45, 15.30 A Macska - Le a kalappal! (am.) sz., v., h. 14.15,16.15,18.15 Magyar vándor (magy.) sz., v., h. 16, 20 Minden végzet nehéz (amerikai) sz., v., h. 15, 19.30 A passió (am.-ol.) sz., v., h. 12.30, 15, 17.30, 20 Rap, Revü, Rómeó (magy.) sz., v., h. 16.15, 18.15, 20.15 Rocksuli (am.) sz., v., h. 14.30 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) sz., v., h. 13.45,15.45,17.45 Tucatjával olcsóbb (am.) sz., v., h. 14.15 Az utolsó szamuráj (amerikai) sz., v., h. 17.30,20.30 Vas (am.) sz., v., h. 19.45 A költészet napja alkalmából Csoóri Sándor volt a vendége a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének Sok személy egy személyben Dobos László és Csoóri Sándor az irodalmi esten (Fotó: MKKI) „Hány húr van a telkedben, Sándor?” - tette fel a kérdést Kossuth-díjas írónk, Dobos László az ugyancsak Kossuth-díjas Csoóri Sándornak, aki a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének vendége volt a költészet napja alkalmából. A kérdés helyénvaló, hiszen Csoóri Sándor hatalmas életműve sokfelé ágazik. MISLAY EDIT „Költő, publicista, szociográfus, esszéíró, prózaíró, filmíró (dramaturg), szerkesztő. Személyiségének természetes része a közéleti cselekvés. Sok személy egy személyben” - mondta többek között Dobos. Kiemelte Csoóri új értelemben vett nemzeti kötődését, a hazához való hűségét, továbbá azt, hogy felelősségtudata Adyé- hoz mérhető. Számba vette jelentős szociográfiai műveit, felidézte „a híres filmkészítő triász” - Kosa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri - nagy hatású munkáit, amelyekben Csoóri a filmíró szerepét vállalta. Tízezer nap, Feldobott kő, 80 huszár, Pergőtűz - hogy csak néhányat említsünk a filmek közül, amelyek nevükhöz fűződnek. „Akárhányszor felidézem ezeket a filmeket, valami nagy belső megrendülés van bennem. Ezek a filmek kezdték el a magyar filmművészetben az igazságtevést” - mondta Dobos. Ugyancsak kiemelte esszéit (összegyűjtött kötetben Tenger és diólevél címmel jelentek meg), amelyek „az esszé, a művészet és a tudomány szintézisei”. Természetesen nem lehet megfeledkezni Csoórinak a népi kultúra, a közösségformáló táncházmozgalom népszerűsítésében a ’70-es években vállalt szerepéről sem - Dobos megfogalmazásában „Csoóri e mozgalom pásztora”. És ugyancsak Csoóri Sándor az, aki folyamatosan figyelemmel kísérte a kisebbségben élő magyarság sorsát, hogy később a Magyarok Világszövetségének elnökeként az egységes magyar nemzet szellemében folytassa tevékenységét. Dobos László szerint szimbolikusnak tekinthető, hogy Csoóri Sándor hosszú idő után akkor látogatott el újra Pozsonyba, amikor mindkét országot csupán néhány nap választja el az EU-csatlakozástól. Csoóri Sándor felelevenítette pozsonyi emlékeit, s egyebek között egy olyan élményét osztotta meg a közönséggel, melyet még soha sehol nem mondott el. A történet Ctibor Stítnickyhez kötődik, aki több magyar költőt is szlovákra fordított. Ó vette rá Csoórit, amikor egy budapesti költőtalálkozón beszélgettek a ’60-as évek végén, hogy koprodukcióban forgassák le a Dózsáról készülő magyar filmet, melyet Csoóri írt. Stítnicky ugyanis akkoriban a szlovák filmgyár főigazgatója volt. A forgatás aztán elég bonyolult lett, mivel közbeszólt ’68 augusztusa (Stítnicky nem akart a „megszállókkal” dolgozni, ám később, amikor megtudta, hogy a bevonulás ellen tiltakozó magyar írok között ott volt Csoóri is, örömmel vágott bele a munkába). Később beszálltak a filmbe a románok is, a felvételek nagy részét Erdélyben készítették, és mint Csoóri Sándor elmondta, e film forgatása kapcsán ismerkedett meg igazán a Kárpát-medencei kisebbségek viszonyaival. Felidézte egy sorsfordító élményét is, amelyet 1954-ben, az írószövetség küldötteként (ez volt. az első hivatalos magyar küldöttség' Romániában a párizsi békeszerződés után) élt át Erdélyben, ahol Bölöni György kérésére, külön engedéllyel tettek látogatást. Amikor Ady szülőfaluja felé utaztak, elromlott az autójuk, és egy kis faluban álltak meg Élesd és Érmind- szent között. Csoóri szóba elegyedett egy öreg paraszt nénivel, aki, mikor megtudta, hogy Magyarországról jöttek az idegenek, nem akarta elhinni. Csoóri bizonyságul megmutatta az útlevelét. Amikor a néni meglátta rajta a címert, elengedte szilvával teli köténye csücskét, és kezét az arcába temetve sírva fakadt. (A költő az esten sem tudta megindultság nélkül elmesélni fél évszázaddal ezelőtti emlékét.) „Talán ekkor kezdett csírázni bennem a Duna Televízió terve is” - tette hozzá. Hogy egységesítse a mozaiknemzetet. „A magyar nemzet mozaiknemzet, de minden mozaikra egyformán szükség van. Mert ha ebből a mozaikból egy kocka is kiesik, az már nem ugyanaz” - mondta Csoóri. Amit az elkövetkező időkben a legfontosabbnak tart, az a nyelv őrzése: „Örvendetes, hogy van az EU, de semmit nem támad meg ez a világ annyira, mint a nyelvet.” Amelyet ront a televízió, az újságok, a politika nyelve. S hogy melyik műfaj áll hozzá a legközelebb? A költészet. „Ma is titokban ez izgat a legjobban. És utána rögtön az esszé, mert századunkban sokkal jobban rászorulunk a világ megértésére, mint bármikor máskor. Annyi valóság van körülöttünk, hogy nem tudjuk feldolgozni. A tévéből nem igazságokat, hanem híreket kapunk. A hír nem valóság, a regény a valóság, amikor minden összefüggést megpróbál föltárni. Ezért van igazán szükség ma irodalomra, mert a legtöbben lemondtak erről. Az irodalom helyét az újságolvasás kultúrája foglalta el. Én ezt nagyon nagy szegényedésnek tartom” - mondta Csoóri Sándor. Azt pedig „nagy gazemberségnek”, hogy el akarták hitetni az írókkal, túl sokat politizált a magyar irodalom. „Ha 400-500 esztendőn át közéleti volt, és minden lényeges kérdésben szinte először próbálta megfogalmazni a leglényegesebb dolgokat, akkor péntektől szombat reggelig lehet ilyen hagyományt abbahagyni? Azt hittük, ’90 után jön a demokrácia, és a parlament majd mindent megold. Én sajnálom a politikusokat, mert világméretben romlott le a politika, egyetemes érvényben. Hogyan csináljanak a szerencsétlen politikusok jót, ha maga a politika műfaja is rossz lett? Rehabilitálni kell á politikát, és újra kell építeni a kultúrát. A politika megosztja az embereket, a kultúrának viszont egyesítenie kellene őket” - mondta Csoóri Sándor. E gondolat, az egységesítő kultúra jegyében zárult a költészet napja is: a költő saját verseiből olvasott fel a közönségnek. Az egységesítő kultúra jegyében zárult a költészet napi találkozó. Gyerekzsúr, Ifjúsági magazin, Kaleidoszkóp, Őszidő, Kívánságműsor, Slágerhullám Ünnepi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Vasárnap reggel 7 órakor indul adásunk. 8.05-tól 9 óráig a BBC magazinját sugározzuk. Ezután húsvétvasámapi ünnepi szentmisét közvetítünk a muzslai római katolikus templomból. 10.10-kor a Gye- rekzsúrral folytatódik adásunk, majd 11 órakor az Ifjúsági magazinban beszámolunk arról a magyarországi tehetségkutató versenyről, amelynek döntőjén munkatársaink is ott voltak. Megszólal többek közt Aczél Gergő, Gáspár Laci, Bakács Tibor, Pierrot, valamint Schmidt Vera és Nagy Edmond. Kiderül az is, mit jelent a húsvét a Heaven Street Seven, valamint a RE-G zenekar frontemberei számára. A 13 órakor kezdődő Térerő Műhely mellékletében Staudt Mihály megkapóan szép történetét osztja meg a hallgatókkal arról, hogyan találta meg Istennel együtt önmagát is a hitben. 14.05-kor a Kaleidoszkópban 65. születésnapja alkalmából elhangzik egy beszélgetés Sidó Zoltánnal, a Komáromi Városi Egyetem igazgatójával, a Csemadok volt országos elnökével, és jelentkezik a műsor állandó rovata, a Vándorbot is. 15 órakor az Őszidőben bemutatjuk a dióspato- nyi Csömör Ida nénit - aki 75 éves kora ellenére még mindig a református egyház presbitere -, valamint a pozsonyi ferencesek temploma mellett működő Corda Frátrum egyházi kórus két tagját. Ezt követi a néprajzi összeállítás 15.30-kor, melyben megismerhetik a péterfa- lai és a balogfalai éneklőcsoportot. Húsvéthétfőn is reggel 7 órától közvetítünk. 8.05-kor a református egyházi műsorban György András komáromi segédlelkész szól a feltámadás üzenetéről. 9 óráig egyházi muzsikát sugárzunk. Ekkor kezdődik délig tartó zenés műsorunk, mely a locsolkodás hangulatában telik. Szó lesz arról is, mit jelent ez a nap ma, milyenek voltak ezek az ünnepek egykor. Ismert és kevésbé ismert emberek mondják el húsvéthétfői kedves emlékeiket, a szakácsok, a háziasszonyok meg azt, milyen is az igazi húsvéti „terülj, terülj asztalkám”. A háromórás adásba hallgatóink -is bekapcsolódhatnak, saját történetükkel vagy locsolóverssel. Ezeket üzenetrögzítőnkre is elmondhatják: 02/572 73 718. A szerkesztő Polák László. 13 órától közvetítjük a Zöld erdőben jártam... című néprajzi összeállítást, melyben locsolkodási szokásokat és köszöntőket elevenítünk fel a Bodrogközből, Inámból és Magyarbődről. Az ezt követő félórában két karikaturista lesz a stúdió- vendég: Elek Tibor és Szalay Zoltán. 15 órakor válogatást hallanak a Lazítani régebbi adásaiból. 16.05-kor különkiadással jelentkezik a Slágerhullám, (-tek)
