Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-07 / 82. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 7. RÖVIDEN Terrortól félnek Norvégiában Oslo. A madridihoz rob­bantássorozathoz hasonló terrortámadástól tartanak Norvégiában egy robbanó­anyag-raktárba történt betö­rés miatt. Az eltulajdonított 660 kilogrammnyi mennyi­ség a hatszorosa annak, mint amit a tettesek - a spanyol rendőrség becslése szerint - a madridi támadásokhoz fel­használtak. A dinamit és mintegy 5000 robbantógyu­tacs ellopása még a múlt szer­dán vált ismertté, hat nappal azután, hogy az utolsó rak­tárellenőrzést elvégezték, de a hírt csak tegnap hozták nyilvánosságra. (MTI) Kormányválság Szlovéniában Ljubljana. Alig egy hó­nappal Szlovénia EU-csatla- kozása előtt, hétfőn este kormányválság robbant ki az országban, miután le­mondott a jobbközép nép­párt három minisztere. A Szlovén Néppárt (SLS) kor­mányból való kilépését Janez Podobnik pártelnök jelentette be. (MTI) A pápa kitüntette Orbán Viktort Budapest. II. János Pál pá­pa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Or­bán Viktor volt miniszterel­nöknek. A magas elismerést Juliusz Janusz apostoli nun- cius adta át tegnap a püspöki konferencia tagjainak jelen­létében a budavári Prímási Palotában. A nagykereszt az egyik legrangosabb vatikáni elismerés legmagasabb foko­zata, amelyet Magyarország­ról az elmúlt században ösz- szesen hárman kaptak meg. E magas elismerésben 1945 óta Magyarországról senki sem részesült. (MTI) Orbán a magyar millenni­um ünnepségeinek meg­szervezésében játszott meghatározó szerepéért kapta az elismerést (Képarchívum) Túlélte a merényletet Moszkva. Könnyű sérülés­sel megúszott tegnap egy me­rényletet a dél-oroszországi Ingusföld elnöke, Murat Zja- zikov. Az elnök három testőrét viszont komolyabban megse­bezték az autós kamikaze által felrobbantott bomba szilánk­jai. Ingusföld közvetlen szom­szédja Csecsenföldnek. (MTI) Bagdad, Szadrváros. Az itteni kórház megtelt halottakkal és sérültekkel. (TASR/AFP-felvétel) Az amerikaiak mellett az olasz, a brit és a bolgár alakulatok is tűzpárbajokat vívtak Nem csitulnak a harcok Bagdad/Kerbela/Fallúdzsa/ Amára. Legalább 39 ember halálát és 126 személy sérü­lését okozták az utóbbi negyvennyolc órában a Muktada asz-Szadr iraki síi­ta vezető hívei és amerikai katonák között lezajlott összecsapások. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A bagdadi asz-Szaura kórház igazgatója közölte tegnap, hogy csak a vezetése alatt álló intéz­ménybe ennyi halottat és sebesültet vittek be az utóbbi két nap folya­mán. E kórház Bagdad síiták lakta, Szadrváros nevű külvárosában ta­lálható, ahol az összecsapások többsége lezajlott. Bagdadban a nap folyamán három különböző ak­natámadásban három amerikai ka­tona vesztette életét. Négy amerikai tengerészgyalo­gos meghalt az Irak nyugati részén elterülő Anbár tartományban - je­lentette be tegnap egy amerikai ka­tonai közlemény. A Bagdad és a jor- dániai határ között húzódó Anbár tartomány legnépesebb városa Fallúdzsa, amelyet több száz ameri­kai tengerészgyalogos gyűrűbe zár­va tart. Az amerikai erők meg-meg- újuló támadásokat intéznek az ott megbúvó iraki fegyveres ellenállók ellen, hogy megtorolják négy ame­rikai civil megölését és holttestének meggyalázását. A dél-iraki Násziríjában a szélső­séges síita milicisták olasz katonák­kal csaptak össze tegnap, a lövöldö­zésekben mintegy 15 iraki életét vesztette, 12 olasz katona pedig megsebesült. Az összetűzés hajnal­ban robbant ki a településen, négy olasz harci jármű kiégett. Násziríja központjában a nap folyamán is változatlanul feszült volt a helyzet, a fegyveres felkelők tartották állá­saikat a városban. A felkelők este közölték: tűzszünetet hirdettek, hogy az olasz elnök kérésére emgedjék az olasz katonákat elvo­nulni. Az Irak délkeleti részén fekvő Amárában 12 iraki vesztette életét, 27 szenvedett sérüléseket az utóbbi negyvennyolc órában Muktada asz- Szadr síita vezető hívei és az ország déli részén állomásozó brit meg­Tíz közül kilenc ellenzi Egy felmérés szerint, amelyet az amerikai ABC, a brit BBC, a német ARD és a japán NHK te­levízió közösen végzett el Irak­ban, a síita lakosság többsége nem helyesli egyes síita csopor­tok koalíciós erők ellen intézett támadásait. A február 9. és 28. között végzett közvélemény­kutatás tegnap ismertetett eredménye szerint 10 iraki síita közül csak 1 ért egyet a szövet­séges erők elleni fegyveres fel­lépésekkel. (m) szálló katonaság közti összecsapá­sokban. Egyes jelentések szerint a síita vezető hívei páncéltörő rakéta­gránátokat lőttek ki a brit erők helyi főhadiszállására. A csatározás után a brit parancsnokság harckocsikat és páncélozott szállító harcjármű­veket vezényelt ki a város főbb út­vonalaira. Kerbelában, a síita vallás szent városában is összecsapások zajlot­tak le asz-Szadr hívei és a koalíció erői között. Tegnapra virradóra is támadás érte a nemzetközi koalíci­óhoz tartozó bolgár csapatok ottani támaszpontját. A szófiai védelmi minisztérium közleménye szerint egyetlen bolgár katona sem sérült meg, noha a támadók pergőtűz alá vették a tábort. A déli nagyvárosban, Bászrában, ahol a felkelők hétfőn hatalmukba kerítették a kormányzó székházát, megegyezés született asz-Szadr ot­tani hívei és nemzetközi koalíció képviselői között. Az egyezség lé­nyege: a nemzetközi koalíció teljes mértékben átadja a rendfenntartás feladatát Bászrában az iraki rendőr­ségnek. Muktada asz-Szadr radikális síita vezető, aki ellen az amerikai kato­nai hatóságok elfogatóparancsot adtak ki, tegnap bejelentette, hogy az újabb vérontás elkerülése végett elhagyta a kúfai mecsetet, ahol fegyveres híveivel korábban elsán- colta magát. Távozását indokolva arra is hivatkozott, hogy meg akar­ta kímélni a mecsetet egy esetleges összecsapás rongálásaitól. PORTRÉ A síita tudósok is lenézik MTI-JELENTÉS Bagdad. A véres iraki összecsa­pások forrásának tartott síita hit­szónok, Muktada asz-Szadr konok tekintetű, testes fiatalember. Szad- dám bukása óta a jövő vezetőjének ajánlkozik, és fundamentalista is­tenállamot akar létrehozni Irak­ban. Ez az eszmény a zömében Bagdad szegénynegyedeiben és a déli városokban élő fiatal követői számára meggyőző ellenmodell az iszlám színezetű demokratikus­pluralista rendszerrel szemben, amelyet az USA által beiktatott át­meneti kormányzótanács pártfo­gol. Asz-Szadr életéről a nyilvános­ság keveset tud. Korát 28-29 évre becsülik, hívei azonban kitartanak amellett, hogy már 30 éves is el­múlt. Ellenlábasai előszeretettel teijesztik róla: szándékosan öregíti magát, hogy nagyobb tisztelet övezze. A meggyőző erő és a szó­noki képesség nem erőssége. Be­szédeit gyakran olvassa fel mono­ton hangon, hallgatóságára csak ritkán pülant fel. Politikai súlyát származásának köszönheti. Apja, Mohammed Szadik asz-Szadr nagy tekintélynek örvendő ajatol- láh volt, aki nem hajolt meg Szad- dám Húszéin előtt. A rezsim ügy­nökei 1999-ben meggyilkolták. Az ifjú Szadr örökölte az apját támo­gatójótékonysági alapítványok há­lózatát is, amelyen keresztül a sze­gényebb sorsú vagy nélkülöző síi­ták körében növelheti népszerű­ségét. A vezető réteg ugyanakkor nem tekinti egyenrangúnak. A nedzsefi Hauza Ilmíjának, a síiták irányadó papneveldéjének tudósai lenézik, jóllehet az apja iránt érzett tiszteletből ezt nyilvánosan nem Muktada asz-Szadr (Reuters) mutatják. Úgy gondolják, hogy Muktadát még az ajatolláh rang sem illeti meg, és túlságosan fiatal ahhoz, hogy vezetői igényekkel lépjen fel. Asz-Szadr ellen elfoga­tóparancs van érvényben. Fel kell számolni a terroristák búvóhelyeit Beavatkozás Pakisztánban? MTI-HÍR Washington. Pakisztánnak fel kell számolnia területén a terro­risták menedékeit, mert ha nem teszi meg, akkor az USA veszi kéz­be a probléma megoldását - kö­zölte Zalmay Khalilzad, az USA kabuli nagykövete. „Amíg fel nem számolják a terroristák pakisztáni búvóhelyeit, addig nehezen stabi­lizálható a dél-, illetve kelet-afga­nisztáni biztonsági helyzet. Már figyelmeztettük a pakisztáni veze­tőket, hogy vagy megoldják a problémát, vagy kénytelenek le­szünk mi magunk megtenni ezt” - fogalmazott a nagykövet a wa­shingtoni Stratégiai és Nemzetkö­zi Tanulmányok Központjában (CSIS) tartott előadásában. Kha­lilzad szerint Afganisztánban so­kat javult a helyzet a tálib rend­szer megdöntése óta eltelt több mint két év alatt, de a szövetsége­sek jelenlétére még legalább öt évig szükség lesz a stabilitás el­éréséhez. A biztonsági helyzetre a legnagyobb veszélyt a pakisztáni területekről Dél- és Kelet-Afga- nisztánba visszaszivárgó terroris­ták és tálib erők jelentik, és ennek megakadályozására saját terüle­tükön a pakisztáni hatóságoknak kell fellépniük. Khalilzad elisme­réssel szólt az afgán határ mentén végrehajtott pakisztáni katonai akcióról, de mint mondta, az al- Kaida csoportjai továbbra is erő­sek maradtak a törzsi területeken. A britek és az amerikaiak közösen lepleztek le Vegyi támadás készült MTI-HIR London. Brit célpontok elleni vegyi támadást sikerült megaka­dályozniuk a brit és az amerikai titkosszolgálatoknak. A BBC teg­nap a hírforrás megjelölése nélkül közölte: az összeesküvők egy erő­sen mérgező, a vegyiparban kata­lizátorként, illetve tudományos kutatásokhoz használt vegyületet, ozmium-tetroxidot töltöttek volna pokolgépekbe, amelyeket zárt tér­ségekben robbantottak volna föl. A BBC hírtévéje által idézett szak­értők szerint a vegyület súlyosan károsítja az emberi szemet, tüdőt és bőrt, és szűk térben gáz hal­mazállapotban szétterjedve halált Lengyel botrány Rendetlenség a külügyben Varsó. Egyelőre nem lehet tudni, de nem zárható ki, hogy fontos ál­lamtitkok is vannak a lengyel kül­ügyminisztériumból kicsempészett számítógépes merevlemezeken - közölte tegnap Andrzej Barci- kowski, a belbiztonsági szolgálat (ABW) főnöke. Leszögezte: a tárcá­nál uralkodó rendetlenség bizonyí­téka maga a tény, hogy a külügy egyes számítógépeinek merevle­mezei a NIE című hetilaphoz kerül­hettek. A NIE által eddig nyilvános­ságra hozott anyagok nem sértenek államérdeket, de az állami szervek jó hírneve mindenképpen károso­dott. Nem lehet tudni, hogy még milyen anyagok vannak a hetilap birtokában, ezért az ABW felhívta a szerkesztőség figyelmét arra a fe­lelősségre, amelyet esetleges ál­lamtitkok nyilvánosságra hozata­lával vesz magára. (MTI) okoz. Az értesülés szerint a me­rényletre készülők az al-Kaida ter­rorhálózat szimpatizánsai. Az nem derült ki, hogy mi lett az összees­küvők sorsa, csak az, hogy a me­rénylettervet a brit és az amerikai titkosszolgálatok közösen leplez­ték le, a csoport tagjai közötti üze­neteket elfogva. A londoni rendőr­ség a külső és a belső elhárítással együtt (MI6, MI5) éppen egy hete hajtott végre évek óta nem látott méretű terrorellenes razziát, je­lentős eredménnyel. Egy nyugat­londoni raktárépületben több mint fél tonna, ammóniumnitrát alapú műtrágyára bukkantak; eb­ből igen nagy robbanóerejű bom­ba készíthető. Litván parlament Menesztették Paksast Vilnius. Elmozdította államfői posztjáról Rolandas Paksast a litván parlament. Az alkotmányos vádeljá­rás keretében tegnap megtartott szavazáson a képviselők kétharma­da vétkesnek találta Paksast abban, hogy egy orosz üzletembernek vá­lasztási támogatásért cserébe litván állampolgárságot biztosított, hiva­tali titkot sértett, és befolyásolta egy privatizációs ügylet eredményét, azaz az ellene felhozott mindhárom vádpontban. A parlamenti szavazás a litván alkotmánybíróság határo­zatát követte, amely kimondta: az elnök alkotmánysértést követett el, és a törvényhozók hat vádpontja közül háromban bűnösnek találta az államfőt. Paksas az első európai államfő, akit alkotmányos vádeljá- rás keretében mozdítanak el hiva­talából. A Paksas-botrány tavaly ok­tóberben robbant ki. (MTI) Keményebb fellépést várnak el a szerb hatóságoktól Magyarellenes feliratok ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A Vajdaságban egyre több helyen bukkannak fel ma­gyarellenes, nacionalista falfirkák. Hétfőn már Zentán is megjelent a Halál a magyarokra! felirat egy ház falán. Eddig csak Újvidéken volt viszonylag gyakori az ilyen je­lenség, mára azonban már Teme- rinben és Szabadkán is találkozha­tunk hasonló falfirkákkal. A vajda­sági magyar szervezetek aggódva figyelik a mind gyakrabban megje­lenő magyarellenes uszítást, egy­ben keményebb fellépést várnak el a szerb hatóságoktól a további pro­vokációk megakadályozására. A délvidéki magyar politikusok egy­öntetűen támogatják azt, hogy Kovács László magyar külügymi­niszter kapcsolatba lépjen Vojisz- lav Kostunica szerb miniszterel­nökkel, megelőzendő a koszovói atrocitások átterjedését a Vajda­ságra. Kasza József, a VMSZ elnö­ke kijelentette, Kovács Lászlóval folytatott legutóbbi megbeszélé­sein már szó volt a vajdasági hely­zetről, noha akkor még nem volt ennyire kifejezett a nyomás a dél­vidéki magyarokra. A VMSZ veze­tői holnap tárgyalnak Vojiszlav Kostunicával. (MNO, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom