Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-01 / 77. szám, csütörtök
14 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 1. AKTUÁLIS PÁLYÁZAT Esélyegyenlőségi fotópályázat középiskolásoknak Megváltozott férfiszerepekről - például süteményt sütő nagypapákról, vasaló apukákról - vár fotókat az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal napokban meghirdetett pályázatára. A hivatal a középiskolások nemi szerepekkel kapcsolatos véleményét szeretné megismerni, egyben fel akarja hívni a figyelmet a társadalmi egyenlőségre. Nagypapád süti a legfinomabb süteményt? Esténként otthon apu vasal? A ldsöcséd óvodás tanító bácsi akar lenni? Bátyád önkéntes kórházi ápoló? Nagybátyád van otthon a kisfiával, amíg a felesége dolgozik? - ilyen és hasonló kérdések olvashatók annak a fotópályázatnak a kiírásában, amelyet Változó férfiszerepek a családban címmel a napokban hirdetett meg az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. A középiskolásoknak szóló felhívással a hivatal a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőségre, a családokon belüli megváltozott szerepekre kívánja ráirányítani a figyelmet, a fiatalok szemén keresztül egyúttal fel szeretné mérni, milyen változásokon ment át a hagyományos családon belüli munkamegosztás. A felhívásra elsősorban olyan 14-18 éves fiatalok jelentkezését várják, akiknek vannak tapasztalatai arról, hogy a családon belül a férfiak is látnak el háztartási feladatokat, nemcsak a nők. A pályázatra maximum három, legfeljebb 20,5x30,5 cm-es, saját készítésű, a témához kapcsolódó képet lehet beküldeni. A képek hátoldalán fel kell tüntetni a szerző nevét, postacímét, a kép címét. Fontos kikötés, hogy a képek korábban országos pályázaton nem szerepelhettek. A fotókhoz az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal honlapjáról ( www.eselyegyenloseg.hu ) letölthető, vagy az iskolákban beszerezhető nevezési lapot is mellékelni kell. Nevezési díj nincs. A fotók beküldésének határideje április 16-a. A beérkezett fényképeket szakmai zsűri értékeli, és az általuk kiválasztott három legsikeresebb pályamű készítőit értékes nyereményekkel - felső kategóriás digitális fényképezőgéppel - jutalmazzák. A legjobb 40 fotó a budapesti Nőházban kiállításra kerül 2004 májusában. Beküldési cím: Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság, „Változó férfiszerepek”, 1242 Budapest, Pf. 361 (ú) A középiskolásoknak szóló felhívással a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőségre, a családokon belüli megváltozott szerepekre kívánják ráirányítani a figyelmet (Képarchívum) VITASAROK Bő a diákok szókincse? LÁBADITÍMEA Szerintem kell, hogy legyenek olyan könyvek, olvasmányok, amelyek egy általános műveltségi szinthez hozzátartoznak. Sajnos elég rossz a tapasztalatom ezen a téren (a helyi könyvtár vezetője vagyok), az alapiskolások, de a középiskolások között is általános dolog, hogy a könyvtárban nem az eredeti művet keresik, hanem a mostanság oly népszerű kiadványokat, melyekben a kötelező olvasmányokat elemzik. A diákok csak felesleges kötelességnek érzik az olvasást, melyet igyekeznek minél előbb letudni. Manapság annyi minden „érdekesebb” dolog van szerintük, mint az olvasás... Pár iskolában úgy oldották meg ezt a problémát, hogy eddig teljesen ismeretlen könyveket tettek kötelezővé, amivel viszont az a probléma, hogy az adott könyvet még eredetiben sem könnyű megszerezni, nemhogy feldolgozva. Pedig az olvasás fontos, elsősorban szókincset ad, segít elsajátítani az adott nyelvet, megismerni a nyelvi fordulatokat. Túl bő szókincsről a diákzsargon ill. beszéd nem árulkodik, bár az igaz, hogy már a kisdiákok is elég választékosán tudják a egymást elküldeni ,jobb helyekre”. Jobb benyomást kelthetünk, ha a cég termékeire, piaci helyzetére vonatkozóan teszünk fel kérdéseket Válogass az állásajánlatok közt! A személyes kapcsolat fokozhatja az irántunk érzett szimpátiát, ami megfelelő pályázati anyagokkal alátámasztva jó esélyt jelenthet a követező fordulóra való behívásban (Képarchívum) Ha egy izgalmas hirdetéssel, állásbörze anyaggal találkozunk, és az ismertető azzal zárul, hogy további információkat egy-egy telefonszám felhívásával szerezhetünk: ragadjuk meg az alkalmat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha az adott cégnél szeretnénk gyakorlatot szerezni, vagy éppen állásra vadászunk, egy rövid tájékozódó beszélgetéssel rengeteg bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. Először is: lehetőségünk van arra, hogy pontosítsuk a kiírásra vonatkozó ismereteinket, és jobban meghatározhatjuk, milyen legyen a pályázati anyagunk, imre érdemes hangsúlyt fektetünk az önéletrajz és a kísérőlevél összeállításakor, ha továbbra is pályázni szeretnénk. Emellett a telefonhívással kicsit személyesebbé tettük a jelentkezésünket, a névtelenség homályából legalább egy hang erejéig előtérbe kerülhetünk. A személyes kapcsolat fokozhatja az irántunk érzett szimpátiát, ami megfelelő pályázati anyagokkal alátámasztva jó esélyt jelenthet a követező fordulóra való behívásban. Hiszen ha már beszélünk velük, felvethetjük, hogy személyesen vinnénk be pályázati anyagunkat, és a személyes találkozás a legfontosabb a kölcsönös benyomás kialakításban. Hogyan keltsünk jó benyomást? Az is lehetséges, hogy megspórolhatjuk magunknak a teljes erőfeszítést, ha kiderül, a pozíció nem az, amire gondoltunk. Mielőtt a kagylóért nyúlnánk, néhány dolgot át kell gondolnunk. Buta kérdéseket lehetőleg ne tegyünk fel. Ilyenek lehetnek például a pályázat esélyeüe vonatkozó próbálkozásaink, vagy a vezetési stílusra, szociális juttatásokra vonatkozó (adott pillanatban nem helytálló) kérdések. Jobb benyomást kelthetünk, ha a cég jellemzőire, termékeire, piaci helyzetére vonatkozóan teszünk fel kérdéseket, illetve azt próbáljuk megtudni, miért írták ki az adott pozícióra az álláspályázatot. Természetesen, mindazt, ami a hirdetésben, pályázati kiírásban szerepel tilos újrakérdeznünk. Az is kellemetlen lehet, ha a kérdéseinkre a válasz a cég honlapján olvasható. Alaposan tájékozódjunk tehát. Mennyiért vállaljuk el a munkát? Egy állásintetjú esetében nyilvánvaló, pénzért kívánunk a cégnél dolgozni. Igyekezzünk hasonló pozíciókban dolgozó ismerősök, barátok segítségével meghatározni, mennyiért tegyük ezt. Egy (majdnem) diplomás embertől elvárják a munkáltatók, legyen tisztában a saját értékével. A piackutatás, kereseti lehetőségek felmérése elengedhetetlen. A pályázati anyagok leadása után több-kevesebb idő eltelik, míg a kiíró jelentkezik. Sok pályázó ott bukik el, hogy nem tud várni arra, hogy keressék. A „megérkezett az anyagom?” kérdés kicsit mesterkéltnek hat, miközben az esélyeinkről szeretnénk puhatolózni. Ilyenkor inkább váljunk türelmesen, tartsuk magunkat mondjuk két hetes időtartamhoz. Az a cég, amelynek fontos a jelentkezője, szeretne vele törődni, két héten belül többnyire jelentkezik. Ha nem, akkor az ügy meglehetősen bizonytalan kimenetűnek tekinthető. (he, f) Hamar elkészíthető, bárhová magunkkal vihetjük, s nem kell hozzá más, csak egy csésze és egy kis forró víz Hogyan készül az instant kávé? LÁNGÉSZ Sok probléma oldódott meg az instant vagy azonnal oldódó kávé kitalálásával. Hamar elkészíthető, bárhová magunkkal vihetjük, s nem kell hozzá más, csak egy csésze és egy kis forró víz. Az igazi kávékedvelők talán kevésbé részesítik előnyben, hiszen mégiscsak más egy kicsit az íze, mint az őrölt kávénak. Ismerünk néhány híres embert, akik köztudottan nagy kávékedvelők voltak, bár nem mondhatni ugyanakkor el róluk, hogy a mértékletesség mércéjével mérték volna a napi elfogyasztott kávémennyiséget. Ott volt például Balzac, a francia író, aki a hideg, fekete és sűrű kávét fogyasztotta nagy előszeretettel, hogy egész éjszaka fenn tudjon maradni alkotni. Állítások szerint élete során közel 50 000 csésze kávét ivott meg. Voltaire, francia filozófus naponta hihetetlen mennyiségű, átlagosan 72 csésze kávét fogyasztott, míg Beethoven minden egyes csészéhez legalább 60 szem kávébabot használt fel. Ma már nagy népszerűségnek örvend az azonnal oldódó kávé, amit úgy készítenek, hogy lefőzik az őrölt kávét, és elpárologtatják róla a vizet. Ez a kávé olyannyira népszerű, hogy például Angliában és Japánban az emberek majd’ 90%-a ezt fogyasztja. Az USA-ban ez a szám már csak 25%, az olaszok pedig kifejezetten az őrölt kávéra esküsznek. A19. század végén már próbáltak instant kávét előállítani, de nem jártak sikerrel, mert a végeredmény roppant kellemetlen ízűre sikerült. Míg nem 1906-ban egy belga mérnök a magas hegyeket járva azt tapasztalta, hogy a kannából kifutott kávéból visszamaradt egy barna színű lerakódás. Megkóstolta, és az ízét kellemesnek találta. Volt ennek komoly magyarázata is. Mivel nagy magasságban a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr, párolgás közben a kávét kevesebb hőkárosodás éri. 3 évvel később alapított is New Yorkban egy kávéfinomító vállalatot. Az általuk gyártott kávénak igen nagy sikere lett, s rövid idő alatt óriásira nőtt a forgalmuk. Az instant kávé készítése azzal kezdődik, hogy főznek egy hatalmas adag kávét. Az őrleményből tehát kávét főznek, vagyis forró vízen engedik át. Itt egyszerre akár 900 kg kávéra is gondolni kell. A víz egy részét hagyják elpárologni, ennek következtében sűrű kávé marad vissza. A kávésűrítményt egy nagy hengeren engedik át, amiben az átáram- ló forró levegő a maradék vizet is elpárologtatja. Ami megmarad, az már a csomagolható instant kávépor. A szemcsés változatukat úgy készítik, hogy fagyasztva szárítják. A megfőzött sűrítményt lefagyasztják, majd apró szemcsékké zúzzák. A szemcséket ezután vákuumkamrában melegítik fel óvatosan. Mivel a vákuumban a víz alacsony hőmérsékleten forr, a maradék nedvesség nagy hő nélkül párologtatható el, s így a kávé jó íze sem tűnik el. Tehát, nem is olyan bonyolult folyamat eljutni az őrölt kávétól az instantig. Bárhogy is van, még ha nem is mindenkinek ízlik, elmondható, hogy emberek millióit hódította meg ez a kávécsoda, ezt a folyamatot pedig megfordítani már aligha lehetne. De miért is kéne! (i, he) Voltaire 72 csésze kávét ivott egy nap, persze aludni nem tudott (Képarchívum)
