Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-06 / 81. szám, kedd

új szó 2004. április 6.___________________________________________________________________________________________________________________________________________KITEKINTŐ - HIRDETÉS A grandiózus német tervek szerint már 2005-ben beköltözhet a 65 négyzetkilométeren elterülő kínai kikötővárosba az első 80 ezer lakos 13 Luchao, a csepp alakú város Luchao egy 2,5 km átmérőjű tó köré épül. A tavat 8 km hosszú sé­tány és homokos strand szegélyezi. (Képarchívum) Épül egy emberközpontú álomváros: felhőkarcolók, levegőt szennyező autófo­lyamok nélkül, centrumá­ban egy gyönyörű tóval, körötte sétánnyal, homo­kos parttal, sok és sokfajta kulturális és sportle­hetőséggel. SZENTGYÖRGYI ZSUZSA Német tervezője asztalán már készen van, csak éppen föl kell épí­teni a világnak jelenleg talán legdi­namikusabban, évente 8-9 száza­lék GDP-növekménnyel fejlődő or­szágában, Kínában, annak is egyik legnyitottabb gazdasági központja, Sanghaj körzetében. Luchao nevében is hordozza (Harbour City), hogy kikötőváros lesz. Ez magyarázza, miért is tele­pítenek egy új várost a Jangce-del- ta mocsaras, vízfolyásokkal keresz- tül-kasul szabdalt vidékére. Ugyan­is itt, a Sárga-tengerben, a partok­tól mintegy 30 kilométerre, egy szi­getcsoporton épül föl a világ legna­gyobb, évente 25 millió egységet kezelő mélytengeri konténerki­kötője. (Hamburgban, Európa má­sodik ilyen kikötőjében ennek a mennyiségnek kevesebb mint ötö­dé fordul meg évente.) Minden­esetre a grandiózus tervek szerint már 2005-ben (!) beköltözhet a 65 négyzetkilométeren elterülő város­ba az első 80 ezer lakos, 12 év alatt 300 ezerre bővül a számuk, a távla­tok pedig 800 ezerrel számolnak. Már elkészültek a fantasztikus meretu kikötőt a parttal összekötő hatsávos híd cölöpéi, egyebek kö­zött a luchaóiak is ezen a hídon jut­nak majd el a munkahelyükhöz. Egy ilyen óriási gazdasági boom idején tömegek - Kínában milliók- tízmilliók - özönlenek a közpon­tokba, rendszerint elviselhetetle­nül zajos, zsúfolt, szennyezett giga­poliszokká duzzasztva őket. Sang­haj maga - immár 16 millió lakosá­val - is ide sorolható. Ehhez képest valóban álomvárosnak ígérkezik a német (hamburgi) Meinhard von Gerkan vezette építésziroda terve. (Őket egyébként 45, nemzetközi­leg elismert pályázó közül válasz­tották ki.) Az új város mérete na­gyon kedvező lesz, hiszen a lako­sok száma bőven egymillió alatt maradna. Főleg az elrendezés lát­szik rendkívül vonzónak. A víz, az éltető és mindig szépséget árasztó víz lenne a vízcsepp alakra hasonlí­tó település magja. Egy 2,5 km át­mérőjű tó köré épül Luchao. A ta­vat 8 km hosszú sétány és homo­kos strand szegélyezi, hasonlóan a Rio de Janeiró-i Copacabanához. A tóban elnyúló kis mesterséges szigeteket, rajtuk kulturális intéz­mények sorával híd köti össze a parttal. Jachtok, sétahajók cirkál­nak majd a tóban, amelyet gyűrű alakban vesznek körül a közhiva­talok, tanintézmények, munkahe­lyek és a nagy zöld felületekkel, fákkal, bokrokkal övezett 13 lakó­negyed. A négyszögletes lakóépü­leteket zöld területek övezik. A központban a tó körül vannak a bevásárlóhelyek, ide a lakosok leg­feljebb 15 perces kényelmes sétá­val juthatnak el. Ezenkívül még villamosok és buszok is közleked­nek, tehát feleslegessé vál(hat)nak a személygépkocsik. Az épületek legfeljebb 38 méter magasak lehetnek, ellentétben a kínai (meg japán, amerikai stb.) nagyvárosok beton- és felhőkarco­ló-őrületével. Mindez az első ütem 300 ezer lakosára vonatkozik, mert a további félmillió számára már nem tartható fönn a kör alak­zat, kijjebb ugyanis széles folyók szabdalják a területet. A városban szinte minden hely viszonylag gyorsan elérhető gyalog vagy ke­rékpáron, de emellett sűrű tömeg- közlekedést is terveznek, személy­autóra tehát - legalábbis a ter­vezők szerint - aligha lesz szük­ség. Merész elképzelések, de se­baj, a kommunista Kínában ez is megvalósítható, sokak szerint ez az ország jelenleg az európai épí­tészek paradicsoma - itt nem kell az EU-ban megszokott „kicsinyes” bürokratikus apróságokkal: szab­ványokkal, előírásokkal, enged­élyekkel bíbelődniük, mert amire a felsőbb pártvezetők rábólinta­nak, annak szabad az útja. Kétségtelen, hogy egy-egy nagy hatalmú vezető sok mindent képes elintézni. Folyóeltereléseket, gi­gantikus műszaki létesítményeket, vagy éppen teljesen új városokat - a szibériai Komszomolszktól a Le Corbusier által fogantatott dél­amerikai Brasíliáig. Csakhogy a po­litikusok által elrendelt gigantikus tervek többnyire gigantikus bajo­kat is hozhatnak magukkal. Itt van például az ugyancsak a rajzaszta­lon tervezett, a „semmi” közepén felépített főváros, Brasilia esete, melyhez rekreációs célból készítet­tek egy négyszázmillió köbméteres víztározót, ám a szennyvíztisztítás elhagyása miatt mára olyannyira elszennyeződött, hogy fürdőzni csak a partjai mentén épült úszó­medencékben lehet. Luchao nemes ideáit is beárnyé­kolja a kínai valóság és az embe­rek viselkedési hagyományai. A városok lakótelepein gyakori, hogy nincs a padlón bevonat vagy parkett, hiányozhatnak a belső aj­tók, nem is beszélve a fürdőszobák és illemhelyek felszereltségéről vagy éppen hiányáról. Nem ritka, hogy a padlón, nyitott tűzhelyen készítik az ételt. A luchaói házak természetesen teljes európai kom­forttal készülnek, ami feltételezi, hogy ide a (nagyobb komfortot is igénylő) módosabbak tudnak majd beköltözni. Ami magát az építést illeti, ott is akadnak gon­dok. Gerkannak és munkatársai­nak súlyos akadályokkal kell meg­küzdeniük, ha német-európai minőséget akarnak elérni, miköz­ben a. beruházó fő szempontja a gyorsaság meg az olcsóság. Persze a századok folyamában szervesen kiépült, változó, alakuló városok is sok gonddal küszködnek, elég, ha a szinte mindennapos buda­pesti csőtörésekre gondolunk. Mindenesetre egy város nem évekre, hanem évtizedekre, sőt századokra épül. Kérdés, mennyi­re lesz életképes és az idők válto­zásaihoz alkalmazkodó a ter­vezőasztalon fogant gyönyörű víz- csepp-alak, Luchao kikötőváros. Zajos, zsúfolt, szennyezett gigapoliszokká duzzadnak a kínai városok. Sanghaj maga - immár 16 millió lakosával - is ide sorolható. (Képarchívum) A 5. sorsolásban egyéves járadékot nyer az alábbi számla tulajdonosa: 2004 3.8. 2004 3.18. 2004 3.22. 2004 3.28. 2004 4.8. 2004 4.12. 2004 4.18. 2004 4.26. 2004 8.3. 2004 5.10. •gyév«« járadék ágyévá«járadék ágyévá«járadék ágyévá«járadék agyév««járadék «gyév««járadék «gyéva«járadék ágyévá«járadék ágyévá«járadék életjáradék egyéves járadék életjáradék a legjobb húzás hodoljon kedvteléseinek! Most nyisson az OTP Bankban kedvező kamatozású futamidős betétszámlát és nyerjen. Hetente részt vehet abban a sorsolásban, amelynek tétje 9x egyéves járadék végül életjáradék 3 millióból! A nyertes számlaszámot közzetesszük minden hétfőn 20.00 előtt a TV JOJ es Markiza televízióban, valamint minden kedden a Novy cas és Új Szó napilapokban www.otpbanka.sk OTP BANKA SLOVENSKO UP 1530

Next

/
Oldalképek
Tartalom