Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-06 / 81. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 6. Nyolcvanegy film a fényírók fesztiválján Győr. A fényírók fesztiválján, a Mediawave-en nyolcvanegy filmet vetítenek a versenyprogramban, a Győrött április 23-án megnyíló, egy hétig tartó összművészeti seregszemle eseményeinek több település, közöttük Budapest, Kapuvár, Komárom és a szlovákiai Révkomárom is otthont ad. „A Mediawave gerincét a nemzetközi filmverseny alkotja. A versenyprogramban 24 ország 81 filmjét vetítik, amelyeket az elózsűri 56 országból érkezett 1261 alkotás közül választott ki” - közölte Oláh Attila PR-menedzser. A ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb összművészeti találkozójaként számon tartott fesztiválon fellépnek a legújabb zenei irányzatokat képviselő magyar és külföldi együttesek. A Mediawave látogatóinak a nemzetközi fotóművészet legújabb produktumait is bemutatják. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Mambo italiano (amerikai-kanadai) 16, 18, 20.30 MLADOST: Gyönyörű mocsokságok (angol) 15.30,20 Dühöngő bika (amerikai) 17.30 TATRA: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (ame- rika’i) 17 Gothika (amerikai) 19.30 AU PARK - PALACE: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 14.20,15,16.20,17,18.20 Derült égből Polly (amerikai) 16, 18, 19, 20, 21 Felül semmi (angol) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Az utolsó szamuráj (amerikai) 15.10, 18.10, 21.10 Gothika (amerikai) 18.40, 20.50 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30,16.30,19.20 Hideghegy (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.40, 17.40, 19.40 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.10,21.30 A felejtés bére (amerikai) 15.30,17.50,20.40 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új- zélandi) 16.10 Good Bye Lenin! (német) 20.20 Swimming Pool (angol-francia) 21.40 Dörzsölt Filip (cseh) 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Derült égből Polly (amerikai) 14.20, 15.25, 17.15, 18.20, 19.05, 20.10, 21.05 Felül semmi (angol) 16.10, 19.35, 21.45 Gothika (amerikai) 15.15, 17.20, 19.20, 21.20 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30,17.25,19.15,21.15 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.10, 16, 17.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.25, 21.25 Good Bye Lenin! (német) 21.35 Hideghegy (amerikai) 20.45 A felejtés bére (amerikai) 18.35 Az utolsó szamuráj (amerikai) 15.50 KASSA TATRA: Mona Lisa mosolya (amerikai) 17,19 CAPITOL: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 16,18 Felül semmi (angol) 20 ÚSMEV: Mackótestvér (amerikai) 16 Derült égből Polly (amerikai) 18,20 DÉL-SZLOVÁK1A VÁGSELLYE - VMK: Zelary (cseh) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A gyávaság tollai (amerikai) 19 LÉVA - VMK: A tolvajok királya (cseh-szlovák) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A felejtés bére (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 13, 17.30 Elvarázsolt kastély (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Hideghegy (amerikai) 15.15, 20.30 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14,16,18,20 Az ítélet eladó (amerikai) 19.45 Magyar vándor (magyar) 13.30, 15.45, 17.45, 19.45 Minden végzet nehéz (amerikai) 15, 19.30 A passió (amerikai-olasz) 12.30, 15,17.30, 20 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 18.15, 20.15 Rap, Revű, Rómeó (magyar) 14.15,16.15,18.15,20.15 Rocksuli (amerikai) 13,18.15 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.30,18.30 Az utolsó szamuráj (amerikai) 17.30,20.30 Vas (amerikai) 16.30,20.30 Elhunyt Vörös Péter KAMOCSAI GÁL LÁSZLÓ 2004. április 3-án hosszú, súlyos betegség után 56 éves korában elhunyt Vörös Péter érsekúj- váfí költő és kritikus. Az irodalom szülte minden műfajával foglalkozott, csak drámát és regényt nem írt. Első írásaival 1970-ben találkozhatott az olvasó. 1983-86 között tagja az érsekújvári Iródia csoportnak, több irodalmi pályázaton sikeresen szerepelt. Versei megjelentek a Földet ér vándorlásunk (1989), a BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiákban. Nem állt tőle távol a képzőművészeti katalógusok szerkesztése sem. Igazi lokálpatrióta volt, célul tűzte ki maga elé Kamocsa község neves szülöttének, Lukács Pál gyermekversköltő hagyatékának felkutatását és ápolását is. 1993-ban az ő kezdeményezésére rendezték meg először a Lukács Pál nevét viselő irodalmi és kulturális napot. 1999-ben jelent meg első önálló, az 1974 és 1996 között írt verseinek válogatását tartalmazó kötete Szamovár és mentőöv címmel, majd a következő évben kisprózákat tartalmazó könyve, a Shakespeare és a vadkan. 2003 őszén Cseresznyevirág címmel haikukötete jelent megj amely 101 háromsoros verset tartalmaz. Nagyon készült a könyv bemutatójára, de egyre jobban elhatalmasodó betegsége már nem engedte meg számára a részvételt. De velünk marad, hiszen mint Születés című versében írta: „Ha egy verssorom / túléli halálomat / - tovább lélegzem.” „Szavakkal, kizárólag szavakkal próbáltunk rendet teremteni a káoszban” - Robert Merle halálára Egy nagy mesélő távozott Csaknem másfél hete, szombaton hunyt el Robert Merle, az ismert francia regényíró. És Robert Merle, a híres francia író szintén csaknem másfél hete, szombaton távozott közülünk. Mert Merle-ből kettő volt. Vagy esetleg több. BÁRCZI ZSÓFIA Volt egy, aki Pierre de Siorac szoknyapecér, hugenotta bárófi maszkjába bújva lovagolt be Montpelliere kapuján, valamikor az 1560-as évek végén, hogy megkezdje orvosi tanulmányait, s hétköznapinak igazán nem nevezhető életét, melynek kalandos fordulataival hat kötet lapjai teltek meg. A Francia históriától A pirkadatig ívelő regényfolyam mesélőkedvű hőse több ezer oldalon számolt be kései olvasójának a korabeli Franciaország magán- és politikai viszonyairól, lázadásokról, éhínségről, királygyilkosságról és cselszövésről, arisztokraták és prostituáltak, hugenották és pápisták, nemesek és rablógyilkosok életéről, szokásairól, erkölcseiről. Walter Scott nyomában járva azonban Merle is díszletként kezelte a valós történelmi és politiai eseményeket, és a pazarul berendezett színpad közepére egy kitalált szereplő: Siorac lovag, a Liliom és bíbor kötettől kezdődően pedig a lovag fia életének fordulatait állította. Az egyre sokasodó, önmagukban is megálló folytatások által a történelmi kalandregényként induló mű rétegei is kibővültek: a két Siorac életének alakulását követve a nevelődési- és családregény, a korrajz, művelődés- és tudománytörténet elemeit is felfedezzük az emlékiratként, egyes szám első személyben előadott elbeszélésben. (Képarchívum) Robert Merle a hetvenes években Ám volt egy másik Robert Merle is, aki saját, nyomasztó jelenét, s az európai múlt groteszk és tragikus világát formálta könyvekké. Tolla nyomán politikai, utópisztikus és fantasztikus regények születtek: a Malevil, a Védett férfiak, a Majomábécé. És persze legmegdöbbentőbb műve, a minden emberi hiányának részletes természetrajza: a Mesterségem a halál. Ez utóbbi írásokból már teljességgel hiányzik az a derű és varázs, ami a „francia regényekben” fellobogó máglyák füstjét még képes volt elnyomni, s hiányzik az emberiségbe vetett heroikus hit is. Félelmetes világvégét rajzol fel a Malevil, a civilizáció pusztulását, s azt, ami utána jöhet. A Védett férfiak egy fantasztikus jövőbe viszi el az olvasót, ahol a férfiak majdnem tejes kipusztulása utána a nők veszik át az uralmat. Az Állati elmék és a Majomábécé is sötét képet fest ember és hatalom viszonyáról. Robert Merle sokat és jól tudott: ismerte a történelmet, a művészeteket, a tudománytörténetet, a régi párizsi fürdőkben dívó szokásokat, s a génkutatás aktuális eredményeit, de mégis, amit legjobban ismert, az a mese. Merle írásmódja maga a kaland az olvasó életében. Ez a szerző úgy nyitott ablakot a múltra, hogy a feltáruló panorámában a király volt a díszlet, s a trónja alól kikandikáló szőnyeget egykor megszőtt asszonyok a főszereplők. Kiváló érzéke volt az apróságok, a jelentéktelennek tűnő részletek és a részletekben rejlő groteszk, abszurd iránt. Egyfelől a Claudius-kori Róma történetének életre keltője áll mellette, pontosságában, ismereteinek mélységében Robert Graves-szel vetekszik. Másik oldalán Vonne- gut, civilizációnk útjának szarkasztikus krónikása foglal helyet. Merle persze francia volt, így Alexander Dumas és Victor Hugo romantikus szemlélete is ott bujkál terjedelmes életműve egynéhány bekezdésében. De akárhány regényt hagyott is az elhunyt szerző hátra, mégsem tartozik a sokat elemzett írók közé. Pedig talán mindenki - mindenki, aki olvas - ismeri legalább egy-két regényét, ha mást nem is, hát az Állati elméket biztos olvasta. A magyar kritika tartózkodásának oka valószínűleg írásainak peremhelyzete lehet: a fordulatos cselekményben, szerelmi kalandokban gazdag művek a lektűr világa felé mutatnak, néhány regény pedig kifejezetten a giccs határát súrolja. Ami persze egyáltalán nem baj. Hisz a francia író műveiben eleve csak az leli örömét, aki meg tudja becsülni a mesét, a jól elmondott történetet, s aki egy könyv fellapozásától nem a misztikus tudás vagy a léleknemesítő formulák tárházának megnyílását várja, hanem azt, amire az irodalom leginkább hivatott: a szórakoztatást. Robert Merle-lel olyan író távozott, akinek a regényeit a borítóra vetett pillantás nélkül lehet olvasni, mert nem a szerző számít, hanem a történet. És ez a legtöbb, amit egy prózaíró elérhet. INVITÁT0R Mizantróp fiatalokkal TALLÓSI BÉLA Pozsony. E héttől Moliere Mizantróp (Az embergyűlölő) című művével bővül a Hviezdoslav Színház repertoárja. A darab a szerző talán legkidolgozottabb munkája, két éven át írta, szerkesztgette, hogy változtatás nélkül lehessen színpadra állítani. Moliere nem tudhatta: a legtökéletesebb dramaturgiai szerkesztéssel sem sikerül kivédenie, hogy művébe ne nyúljanak bele a 21. század eleji dramaturgok, és ne vegyenek el belőle vagy adjanak hozzá újkori rendezői. Persze azt sem sejthette, hogy a második évezred elején még előveszik öt felvonásos, versben írt drámáját. Pedig időnként bemutatják a társadalom romlottságának kí- méleden leleplezéséről, a hazugságról, képmutatásról, csalásról, árulásról és szerelemről szóló 17. századi színművet, jóllehet a kortárs színház játékstílusához igazítva, avagy más, az eredeti Moliere- változatban nem szereplő realitást is beleillesztve, üy módon feszítve tovább az alaphelyzetet. A budapesti Krétakör Színházban pár hete bemutatott Mizantróp-előadásban Schilling Árpád rendező meleg környezetben bontja ki az alaphelyzetet. Ilyen merész módosításra nem kell számítani a pozsonyi teátrum színpadán megelevenedő játékban, de ahhoz képest, ahogy a Mizantrópot utoljára, hatvannégy évvel ezelőtt interpretálták a Szlovák Nemzeti .Színházban, mindenképpen van változás. Elsősorban a szövegben. A színművet újrafordították, mert - ahogy a bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott - a korábbi fordítás az előző nemzedék nyelvén tolmácsolja Moliere-t, s azzal a stílussal nagyon nehéz megszólítani a jelen kor közönségét. A mai néző egyébként sincs hozzászokva, hogy a színészek verses formában társalognak egymással a színpadon. A darabot Vojtech Mihálik fordításában játsz- szák, a betétdalok szövegét pedig Eubomír Feldek írta. A rendező, Vladimír Strnisko következő újítása, hogy a szerep- osztásban fiatalított, igazodva ahhoz, hogy a kölcsönös szerelmet, ami lényegében központi témája a darabnak, ma már ifjabb korban éli meg a férfi és nő, mint Moliere idejében. A Hviezdoslav színpadán a fiatal színésznemzedékre bízták a feladatokat. A becsületes, fennkölt gondolkozású Alceste-et, aki az elveit csak a szerelmi kapcsolatában nem tudja érvényesíteni, Robert Roth kelti életre. A további főbb szerepeket Eubos Kostolny, Ján Koleník és Zuzana Marosová játssza. Zuzana Marosová (Celiména) és Robert Roth (Alceste) (Jana Nemcoková felvétele)
