Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-01 / 77. szám, csütörtök
If Br ISKOLA UTCA 2004. április 1., csütörtök 2. évfolyam 13. szám A Katedra Társaság XXXVI. állásfoglalása A szlovák nyelv a magyar iskolákban A dinamikus tanulási modell az ötlet többféleképpen való átalakítására, többszöri értékesítésére összpontosít A tudásfejlesztés tegnap és ma NAGY ATTILA A magyar tannyelvű iskolák szakmai szempontból aktuális feladatai az elmúlt évtizedekben, de az Európai Unióba lépés utáni időszakban is lényegében összefüggnek a szlovák nyelv - mint tantárgy - oktatásával, hiszen olyan jelentős személyiségjegyek kialakítása és formálása, mint a valós önkép, a kommunikációs kultúra, a többnyelvűség, az egyén sikeres társadalmi szocializációja továbbra is része lesz e tantárgy feladatkörének. E feladatok sikeres realizálásának talán legfontosabb feltétele, hogy ez a tantárgy elveszítse vége a politikai szempontból évtizedek óta indokolatlanul kiemelt és megkülönböztetett figyelemmel kísért szerepét, ami egyben jelentősen megkönnyítené a tantárgy tanulása-tanítása pozitív motivációjának a lehetőségét is. Ezt a változást kiemelkedő fontosságúnak tartjuk azért is, mert az elmúlt időszakban a tantárgy iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem mindenekelőtt az indokoltnál gyakoribb ellenőrzések, elemzések, tudásszint-felméré- sek, értékelések területén jelentkezett, illetve a politikai cél elérése érdekében megvalósítandó oktatási koncepciók kimódolását eredményezte, viszont a nemzetiségi iskolák által megfogalmazott indokolt és megalapozott szakmai igények teljesítését nem tartotta szükségesnek. A Katedra Társaság ezért tartja fontosnak újra hangsúlyozni a jogos igényt, hogy az oktatásügy kompetens irányítószervei és intézményei biztosítsák a szlovák nyelv mint tantárgy sikeres oktatásához szükséges személyi, tartalmi és tárgyi feltételeket. A szlovák szakos pedagógusok egyetemi képzése során biztosítani kell végre a specifikus módszertani felkészítést, hogy az érintett pedagógusok a gyakorlatban tudatosan alkalmazhassák a más idegen nyelvek oktatásában egyértelműen sikere vezető kommunikatív nyelvoktatás módszereit, legyenek tisztában a magyar és a szlovák nyelv tanításában kiaknázható pozitív transzfer, illetve a kontrasztivitás elvének alkalmazásával. Sürgősen fel kell számolni azt az elfogadhatatlan és áldatlan helyzetet, mely szerint napjainkban Szlovákiában nem létezik olyan intézmény, amely felvállalná a magyar tannyelvű iskolák szlovák szakos pedagógusainak szakmai továbbképzését, biztosítaná számukra a szükséges szakirodalmat. Elkerülhetetlennek tartjuk a szlovák nyelv alternatív tanítási programjainak megfogalmazását és kidolgozását, hiszen a tanulók diametrálisan eltérő nyelvi közegben élnek, sőt az eredményességet meghatározó tényezők közül lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a szociális környezetre is, amely nyelvi szempontból rendkívül nagy eltéréseket mutat. Az alternatív tanítási programok és tantervek mellett a jövőben differenciált óratervekre is szükség lesz. A szlovák nyelv tanításával kapcsolatban a legnagyobb kihívásnak a jövőben is a tanulók két-, illetve többnyelvűségének a formálását, fejlesztését tekintjük. Az adekvát - vagyis az egyén értelmi képességeinek megfelelő szintű büingvizmus, illetve többnyelvűség kialakításakor kulcsfogalomként kell értelmezni a kommunikatív kompetenciát, melynek kialakítása az első számú és egyben a legfontosabb feladat. A szlovák nyelv tanulásakor, tanításakor mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a tanuló a nyelvet olyan témák segítségével tanulja, amelyek személyes, egyéni tapasztalataival függnek össze, tehát az értelmes, a valóságos, a szükségszerű kommunikációt tartjuk fontosnak, amely elősegíti a tanuló érzelmi életének gazdagodását és sikeresebbé varázsolja a nyelv tanulásának érzelmi megalapozottságú motivációját is. Összegzésül: a szükséges személyi, tartalmi és tárgyi feltételek megteremtése segítse elő, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelv tanulása-tanítása teljes mértékben a tanulók anyanyelvi és szociális-kulturális ismereteire épülve használja ki a más tantárgyakban anyanyelven szerzett ismereteket, használja ki, érvényesítse a tanulók egyéni nyelvi képességeihez igazodó differenciált oktatást, és biztosítson minél nagyobb teret a szlovák nyelv gyakori aktív használatához. A szlovák nyelv tanításával kapcsolatban a legnagyobb kihívásnak a jövőben is a tanulók két-, illetve többnyelvűségének a formálását, fejlesztését tekintik (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A pedagógus úgy tesz, mintha tanítana, a gyerek úgy tesz, mintha tanulna (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Rozsnyó. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok X. Országos találkozójának fő gondolata a hasznosítható tudás és annak változó tartalmairól szólt. KOVÁCS ÁGNES Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet Igazgatója, a plenáris ülés vezetője az első szakmai előadást azzal vezette be, hogy a tudás alapú társadalom fogalma elméletben már létezik, azonban az iskolák gyakorlatában ez a változás még nem jelent meg. Statikus és dinamikus tanulás Tóth Attila előadó, a kassai Novitech Kft. igazgatója nem pedagógus, azonban azért kapott meghívást, hogy bemutassa, mit vár a munka világa a iskolától. Az elvárások a tudásalapú társadalmon, a versenyképességen és az innováción alapulnak. Jelenleg az elvárás és az iskola kezd eltávolodni egymástól, és ezért okunk van az aggodalomra. Mint mondta, a know-how és a globalizáció kikerüli Európát, mert Európa a régi módszer szerint képezi az értékeket. Ez a statikus tanulási modell. Ezzel ellentétben a dinamikus tanulási modell az ötlet többféleképpen való átalakítására, ezáltal többszöri értékesítésére összpontosít. Tóth Attila elmondta, hogy a tudásalapú társadalom motorja a kutatás és a fejlesztés, amely a versenyképességet és a prosperitást adja. A társadalmi alkotóképesség elemei, a technológia, a tehetség, a tolerancia, amelyek szintén együtt adják a versenyképességet és a prosperitást, új sorrendet állítanak fel az egyes országok versenyképessége között, amelyek között a nagy feltörekvő Írország. Elmondása szerint nagy port kavart Brüsszelben, hogy a talajvesztők között ott vannak az angolok, a németek, a franciák, éppen a statikus tanulási modelljeik miatt. Bár Szlovákia egyelőre a „kullogok” közé sem sorolható, Tóth Attila szerint jó kiinduló helyzetben van, ezen belül pedig különösen a szlovákiai magyar közösség éppen a multikulturális háttere miatt. Ennek kapcsán utalt az idegen nyelvek elsajátításának elengedhetetlen voltára. A nyelvtudás mellett az EU elvárásai között a képességek megléte, az előrelátás, a stratégiai gondolkodás, a kommunikációs készség, a multikulturális környezet megértése és nem utolsó sorban a statikus ismeretek elsajátítása szerepelnek. Kell tanterv? Mihály Ottó, a Miskolci Egyetem docense humorral is színesített előadásában az oktatási rendszerben a tartalom szerepéről beszélt. Felvetette a kérdést, hogy szükség van-e jelen korunkban és a jövő oktatási módszereit sejtve tantervre. A gazdaság régóta érzi, hogy nem az a megfelelő tudás, amit az iskola biztosít. Jelenleg a tananyag az, ami az iskola tartalmát alkotja, és nem veszi figyelembe, hogy a tudás, amit átad, működik-e iskolán kívül is. A tartalmakat a kánon jelleg jellemzi, amelyben a pedagógus- képzés is folyik. A szabályozás a tankönyvekre is vonatkozik, a minőség pedig szintén a szabályoknak kell, hogy megfeleljen. A minőség kontrolja pedig az ellenőrzés, az inspekció, amely hibája, hogy rövid, ezért nem is hatékony és nem hiteles. „A pedagógus úgy tesz, mintha tanítana, a gyerek úgy tesz, mintha tanulna. Mindkettő minimális befektetéssel maximális hasznot húz. Mindkettő azt szeretné, ha békén hagynák.” A szaktanácsadás szerepe Mihály Ottó szerint ez addig működik, amíg szalag típusú az oktatás, és amíg a társadalom diktatórikus, központi irányítású, amelyben a polgár szabálykövető alattvaló lesz. Ezért a minimális központi irányítás elvét kell követni, azt kell keresni, mi az, amit nem kell okvetlenül szabályozni. Ez azonban gondolkodásváltást feltételez. Szükség van fejlesztési programokra, amelyeket nem felügyelettel, ellenőrzéssel támogatunk, hanem szaktanácsadással. Mihály Ottó utalt a jelenleg elkészült magyarországi Nemzeti Alaptantervre, amely csak kis arányban tartalmaz tananyagot. Ellenben azt teszi központi szerepbe, hogy mire kell képesnek lennie a gyereknek. A tananyag csak ajánlás szintjén maradt meg a tantervben. Elitképzés Knausz Imre, a Miskolci Egyetem docense a tartalomfejlesztés és tanulásszervezés új irányairól beszélt. Ennek kapcsán két részre osztotta a kánont, ami a jelenlegi oktatást jellemzi. A tanítási kánon az a tananyag, amelyet tanítanak, és amelyet a tanterv definiál. A műveltségi kánon az a tudás, amelyet egy művelt embernek tudnia kell. Az iskola bár azt vallja, hogy művelt embereket nevel, azonban sok elem, amelyet tanít, nem része a műveltségi kánonnak. Azonban egyéb műveltségi elemeket, amelyek viszont hozzá tartoznak egy ember műveltségéhez, nem tanítja. A műveltségnek ez a része a családból származik. A jelenlegi iskolát a „felmutatás” jellemzi, mintegy végigvezeti a tanulót a műveltség galériáján. Ennél a kánon katalogizálható, mert a mennyiségre irányul. Célja az elitképzés. Egy másfajta pedagógia, a „beavatás” pedagógiája viszont azt tárja fel, hogy a tudás arra való, hogy tudást szerezzünk vele. Ez a fajta pedagógia kevesebb dologról, de mélyebben, beavatásszerűen vélekedik. Az életre alapoz, minden társadalmi osztály számára megnyitja a fel- emelkedés lehetőségét. A speciális osztály iránt hatalmas az érdeklődés, eddig 330 diák jelentkezett Új gimnázium indul roma tanulók számára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Klára Orgovánová romaügyi biztos a romák felzárkóztatását célzó stratégiát elemezve elmondta, még az iskolaköteles kor előtt meg kell kezdeni a roma gyerekek előkészítését. A telepekről érkező elsősök ugyanis sokszor már ott hátrányba kerülnek, hogy nem ismerik az oktatási nyelvet, legyen az a szlovák vagy a magyar. Továbbá számos alapvető viselkedési mintának nincsenek birtokában, mivel ezeket a telepeken értelemszerűen soha nem láthatták. A miniszteri biztos hivatala fel van készülve arra is, hogy a speciális iskolákba járó roma gyerekek egy részét integrálja a standard iskolákba. Egyes felmérések szerint a speciális iskolákban tanuló roma gyerekek 10 százaléka gond nélkül megállná a helyét ezekben az oktatási intézményekben is. Orgovánová elmondta, több iskolában szeretnék a roma nyelvet oktatni. Eddig erre csak az egyik kassai magángimnáziumban volt lehetőség. A következő iskolaévben az egyik pozsonyi gimnáziumban a diákok roma nyelvet és romológiát is tanulhatnak. A speciális osztályba hatalmas volt az érdeklődés, 330 kilencedikes jelentkezett, nagy részük nem roma származású volt, de ezt nem is szabták meg jelentkezési feltételként. Szeptemberben pedig Zsolnán megkezdi működését egy nyolcosztályos alternatív gimnázium, mely a különösen tehetséges roma gyerekeket hivatott felkarolni. Ezek a gyerekek a telepeken nagy valószínűség szerint elkallódnának, azonban egy bentlakásos speciális iskola hozzásegítheti őket ahhoz, hogy képességeiket optimálisan kibontakoztathassák. (kcr) Ezek a gyerekek a telepeken nagy valószínűség szerint elkallódnának (Kis Gábor illusztrációs felvétele)
