Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-06 / 81. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 6. Régió 5 Hajléktalanoknak hozott létre szálláshelyet a Proces polgári tár­sulás Turócszentmártonban. A lakók faházaik körül kertészked­nek is. (TASR-felvétel) VISSZHANG Ad: Vrabec Mária: Huszonnégy magyar elsős, Új Szó, 2004. március 27. Tisztelt Szerkesztőség! Határozottan elutasítjuk az olyan tudósításokat a koloni önkor­mányzatról, amelyek megalapozat­lan kijelentéseket tartalmaznak. A 2004. március 27-én megje­lent írásában Vrabec Mária azt állít­ja, a jelenlegi önkormányzat nem támogatta az előző polgármester és az önkormányzat elképzelését, hogy a magyar 1-4. osztályokat is felső tagozattá bővítsék Kolonban. Miért nem fedi ez a valóságot? 1. Ezt az elképzelést a szülői szö­vetségek nem támogatták. 2. Erre bizonyíték, hogy tavaly a gímesi alapiskola szülői szövetsége 1999 óta már harmadszor próbál­kozott az önállósulással, ismét kér­vényezte a teljes szervezettségű magyar iskola létrehozását, melyet, sajnos, 2003. június 2-án a gímesi önkormányzat másodszor is eluta­sított. 3. A 2002. évi választások ered­ményeként felállt önkormányzat­nál a szülői szövetség csak a koloni diákok útiköltségének megtérítését kérvényezte, melyet egyhangúlag elfogadtunk. Sértőnek tartjuk az ilyen íráso­kat, mert célja olyan fényben fel­tüntetni a jelenlegi önkormányza­tot, mint amely ellenzi a magyar is­kolák és az itt élő magyarság fenn­maradását erősítő kezdeményezé­seket. És főként sértő azon képvise­lőkkel szemben, akik 1998-ban a gímesi alapiskola magyar részlege önállósulásának fontosságát meg­fogalmazók között voltak és aktív szerepet vállaltak ennek a megva­lósításában. Ez, sajnos, mindezide- ig nem sikerült a szülőknek. Jamrich Margit, Kolon község polgármestere Bencz Zoltán alpolgármester Kolon, 2004. április 2. Kolonban azóta téma az alapis­kola magyar tagozatának bővítése az 5-9. osztályokkal, hogy 1998- ban elkezdték kiépíteni a szlovák felső tagozatot. Az ödet az előző polgármesteré, Balkó Imréé volt, és az akkori képviselő-testület is támogatta - 2001. június 6-án erről határozatot is hozott -, és az önkor­mányzat kérvénye alapján az okta­tási minisztérium 2001. augusztus 15-én a koloni alapiskola szlovák és magyar tagozatát is az 1-9. osztá­lyos iskolák hálózatába sorolta. A pedagógusok és a szülők azonban nem fogadták osztaüan lelkesedéssel a magyar felső tago­zatra vonatkozó terveket, sokan úgy vélték, nagyobb esélye van a megmaradásra annak az iskolá­nak, amelyet már mindenki ismer, és inkább a gímesi magyar tagozat önállósulását szorgalmazták. Köz­tük azok a szülők is, akik ugyan kolóniák, de gyermekeik már Gí- mesre jártak iskolába, ezért ők az ottani szülői szövetség tagjai vol­tak. A gímesi magyar tagozat önállósulását a helyi önkormány­zat 2003 júniusában elutasította, azzal az indokkal, hogy a rohamo­san csökkenő gyermeklétszám mi­att nem látja biztosítottnak az önálló magyar iskola jövőjét. Kolonban ezt követően merült fel ismét a magyar felső tagozat lehe­tősége, és éppen a helyi magyar szülői szövetség kezdeményezte a kérdés megtárgyalását az önkor­mányzatnál, tehát nem igaz, hogy nem támogatta. Akik ellenezték a kezdeményezést, azok épp az ön- kormányzat azon képviselői, akik­nek a gyermekei Gímesen tanul­nak, ők pedig ott tagjai a szülői szövetségnek. Végül valóban tá­mogató állásfoglalás született, de ez a támogatás pusztán elméleti, mert - mint kiderült - új épület­résszel kellene bővíteni az iskolát, és ebbe az önkormányzat állami támogatás nélkül nem vág bele. „Arról volt szó, hogy lehetne ma­gyar felső tagozat, de csak akkor, ha a kormánytól kapunk pénzt - mondja a koloni magyar szülői szövetség elnöke, Bencz Gábor. - Kidolgoztunk egy tervezetet, hogy mennyibe kerülne az építkezés, és március végén pályázatot nyújtot­tunk be az oktatási minisztérium­hoz. Most erre várjuk a választ, a teljes szervezettségű magyar isko­la fenntartásáról pedig csak akkor kezdünk tárgyalni az önkormány­zattal, ha egyáltalán lesz értelme.“ Elsősorban, persze, attól függ minden iskolabővítési és önállósu­lási kezdeményezés értelme, van-e elegendő gyerek, akik oda járná­nak. Az utóbbi években a régió há­rom magyar iskolájába - a gíme- sibe, a koloniba és a zséreibe - összesen nem írattak be annyi gye­reket, hogy majd kiteljen belőlük egy felső tagozatos osztály. Zo- boralján, sajnos, ez a valódi problé­ma; hamarosan el kell gondolkozni azon, hol működhet az egyeden teljes szervezettségű magyar alap­iskola a járásban, és ennek is csak akkor lehet jövője, ha valamennyi érintett önkormányzat és szülői szövetség egyformán támogatja. Vrabec Mária Dunaszerdahelyen tavaly 122 újszülött kislány nevét íratták ,,-ová” nélkül Egyre több a magyar alakban bejegyzett név Dunaszerdahely. A városi anyakönyvi hivatal adatai szerint egyre több szülő igényli, hogy újszülött le­ánygyermeke nevét ,,-ová” végződés nélkül jegyezzék be az anyakönyvbe és a születési bizonyítványba. Tavaly 122 újszülött kislány vezetéknevét ,,-ová” nélküli alakban írták be, ami 26-tal több, mint az előző évben. P.VONYIK ERZSÉBET Ennek az oka valószínűleg az, hogy a magyar szülők fokozatosan felismerik: a legegyszerűbb megol­dás, ha már a születési okmányok­ban a keresztnév magyar változata és a vezetéknév ,,-ová” nélküli alakja szerepel. így a magyar ne­vekből, például a Csókából, Vargá­ból nem lesz Csóková, Vargová, vagy a Bálintból Valentin. Ha a szülők később szánják el magukat gyermekük nevének magyar alakban való bejegyeztetésére, ak­kor ez már több utánajárást igé­nyel, hiszen a többi iratot, például az útievelet, az egészségügyi kár­tyát is ki kell cseréim. Talán ez is lehet az egyik oka annak, hogy ta­valy csak 75-en kérték a vezeték­nevük ,,-ová” nélküli újbóli bejegy­zését, ami 46-tal kevesebb, mint 2002-ben. Keresztnevük magyar alakú anyakönyvezését 48-an ké­relmezték, ami szintén kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A „magyarítás” az 1994-ben elfoga­dott anyakönyvitörvény-módosí- tás értelmében ingyenes, mindösz- sze az új anyakönyvi kivonatra kell 50 koronás okmánybélyeget ra­gasztani. Május elsejétől, az uniós csadakozás után várhatóan meg­növekszik a nevek ,,-ová” nélküli és a keresztnevek magyar alakú bejegyzését igénylők száma, első­sorban a külföldi munkavállalási lehetőségek miatt. Mint az a mellé­kelt táblázatból is kitűnik, a „ma- gyarítási” hullám Dunaszerdahe­lyen annak is tulajdonítható, hogy a magyar nemzetiségűek 2002-től igényelhették a magyar igazolvá­nyokat. Vannak olyanok is, akik nem az említett 1994-es törvény értelmében kívánják a nevüket „ovátlanítani”, hanem a keresztne­vüket vagy a vezetéknevüket sze­retnék megváltoztatni. Idén janu­ártól változott a törvény, és névvál­toztatási kérelemmel az állandó lakhely szerinti anyakönyvi hiva­talhoz kell fordulni. Ez főleg olyan esetekben történik, amikor valaki­nek például nevetségesen hangzó a családneve, ezért meg akarja vál­toztatni. Ezt az érdeklődők idén ja­nuártól már az állandó lakhely­ükön intézhetik, míg tavalyig a születés helyén kellett eljárni a névváltoztatás ügyében. Év az ,,-ová" nélküli bejegyzésre vonatkozó kérelmek száma kérelmek a keresztnév magyar alakban történő bejegyzésére a kérvények száma összesen 2003 75 48 123 2002 121 89 210 2001 84 76 160 2000 64 47 111 1999 47 34 81 1998 37 36 73 1997 64 56 120 (Forrás: a Dunaszerdahelyi Anyakönyvi Hivatal) A teherjármű egy pozsonyi lízingtársaság tulajdona, a kár több mint ötmillió Elloptak egy Volvo kamiont Nádszegen GAÁL LÁSZLÓ Nádszeg. Mintegy 5,3 millió ko­rona kárt okozott az az egyelőre is­meretien tettes, aki április 2-án pénteken éjszaka ellopott egy ka­miont a galántai járásbeli faluban. A lopást pénteken éjfél és hajnali öt óra között követték el. A Volvo típu­sú kék nyergesvontató több mint 3 millió korona, az azzal együtt ello­pott, hűtőberendezéssel ellátott fe­hér Schwarczmüller típusú utánfu­tó több mint 2,2 millió korona érté­kű. A kamion egy pozsonyi lízing- társaság tulajdona - tudtuk meg Martin Korch nagyszombati kerü­leti rendőrségi szóvivőtől. A lopás körülményeiről a nyomozásra való tekintettel nem árultak el részlete­ket; tegnap Nádszegen annyit tud­tunk meg, hogy a járművet egy po- zsonyepeijesi vállalkozó lízingelte, de őt nem sikerült elérnünk. MEGHÍVÓ Kisebbségi közösségépítés az Eu­rópai Unióban - szlovákiai magyar értelmiségi találkozó 2004. április 24., 9-17 óra, Pár­kány, Városi Művelődési Központ, Tűzoltó utca (Hasicská) 25 Rendező: Szlovákiai Magyar Ér­telmiségi Fórum, társrendezők: Fó­rum Kisebbségkutató Intézet, Szlo­vákiai Magyar írók Társasága, Szlo­vákiai Magyar Professzorok Klubja, médiapartnerek: Pátria Rádió, Új Szó, Vasárnap, Szlovák Televízió Magyar Szerkesztősége Program: 8.00- 9.00 Érkezés, regisztráció 9.00- 9.30 Megnyitó: Miklósi Péter Ján Oravec, Párkány város pol­gármesterének üdvözlőbeszéde Bugár Béla, a Szlovák Köztársa­ság Nemzeti Tanácsa alelnökének üzenete a szlovákiai magyar értel­miséghez 9.30-13.00 1. téma: A szlovákiai magyar intézmény- rendszer fejlődése és helyzete napja­inkban, felkészültség, perspektívák; Levezető elnök: Hodossy Gyula Fábri István: Kulturális Kataszter a Kárpát-medencében - milyen a kisebbségi intézményrendszer Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyar kulturális kataszter Tóth Károly: A szlovákiai ma­gyar intézményrendszer fejlődése 1989 után és napjaink változásai Öllős László: A szlovákiai ma­gyarok társadalmi szervezetei és a politika 2. téma: A (reál) értelmiség sze­repe a kisebbségi társadalomban; Levezető elnök: Hulkó Gábor Németh István: Értelmiségké­pünk változásai ma és holnap Rácz Olivér: A szlovákiai ma­gyar értelmiség szerepe az EU- csatíakozás után Szarka László: A kisebbségi kö­zösségépítés alternatívái 3. téma: A szlovákiai magyarok helyzetének alakulása az EU- csatiakozás után; Levezető elnök: Albert Sándor CsákyPál: A kisebbségek jogállá­sáról és finanszírozásáról szóló törvénytervezet(ek) Bauer Edit: A kisebbségekre vo­natkozó EU-s normarendszer, nemzetközi dokumentumok Pósa Lajos-Zászlós Gábor: Az EU-csatiakozás gazdasági hatásai Dél-Szlovákiában Gyurovszky László: Az EU hatása a helyi önkormányzatokra, a mű­ködési feltételek várható változása - regionalizmus és területfejlesztés 13.00 Ebéd 14.00-15.45 Szekcióülések Szekcióvezetők: 1. téma: A szlovákiai magyar in­tézményrendszer fejlődése és hely­zete napjainkban - Kvarda József 2. téma: A (reál)értelmiség sze­repe a kisebbségi társadalomban - Bárdos Gyula 3. téma: A szlovákiai magyarok helyzetének alakulása az EU- csadakozás után-A. Nagy László 15.45-16.30 A szekciók munka- megbeszéléseinek összegzése 16.30 Fogadás Pohárköszöntő: Öllős László A médiapartnerek nevében: Nagy Ildikó, Papp Sándor, Slezák- né Kovács Edit JELENTKEZÉSI LAP Alulírott ..................................................jelentkezem a Kisebbségi közösségép ítés az Európai Unióban címmel megrendezendő szlová­kiai magyar értelmiségi találkozóra. A jelentkezési lapot legkésőbb 2004. április 16-ig kéijük visszakül­deni a Fórum Intézet, Parková 4, P. O. Box 52,93101 Samorín levél­címre. Információk a következő számon kérhetők: 031/590 27 90 Név:......................................... Cím:......................................... Dátum:................:....................Aláírás:..................................... RE NDŐRSÉGI NAPLÓ Csúszópénzt kért ügyfeleitől Léva. A rendőrség korrup­cióellenes osztálya csúszó­pénz többszöri elfogadásával vádol egy volt helyi hivatalno­kot. Az ügyben érintett, a szo­ciális hivatalnál korábban al­kalmazott személy 2002 és 2003 között gyors intézkedés ígéretével több alkalommal pénzt kért ügyfeleitől, és mintegy 42 ezer koronára tett szert. A férfit egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik - közölte lapunkkal Jana Pőbisová, a belügymi­nisztérium szóvivője, (ú) AJÁNLÓ A magyarországi támogatásokról Dunaszerdahely. Holnap 15 órától az oktatási-nevelé­si támogatásról és annak igényléséről tartanak fóru­mot a Pázmány Péter Alapít­vány, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szövetség a Közös Célokért szervezésé­ben a városi művelődési köz­pontban. Az iskolaigazgató­kon és a szülői szövetségek vezetőin kívül várják a gyer­meküket magyar alap- és kö­zépiskolába járató szülőket, illetve az egyetemi tanulmá­nyaikat folytató diákokat, és mindazokat, akik többet sze­retnének tudni a tanszer- és beiskoláztatási támogatá­sokról. (jóm) Fórum az uniós alapokról Nádszeg/Vágsellye. A Ko­máromi Európai Információs Központ szerdán 10 órától a nádszegi községi hivatalban, csütörtökön 9.45 órakor pe­dig a vágsellyei városháza nagytermében tart informáci­ós napot. Az utóbbi fórum társrendezője a Vágsellye és Vidéke Régionális Fejlesztési Ügynökség. A találkozókon - amelyekre a régió polgármes­tereit, vállalkozóit és más ér­deklődőket is várnak - főként az Európai Unió strukturális alapjai által kínált lehetősé­gekről és azok kihasználásá­ról esik majd szó. (gl) Nemzetközi futballtorna Galánta. Nemzetközi isko­lai futballtalálkozóval emlé­keznek meg a galántai SC Slovan Iskolai Sportközpont fennállásának 20. évforduló­járól. A torna a helyi sportsta­dionban, valamint a Stefánik utcai alapiskola sportpályáján (rossz időjárás esetén annak tornatermében) lesz csütörtö­kön 9 órától. A rendezvényen a sportközpont csapata mel­lett egy pozsonyi, egy csehor­szági és egy magyarországi csapat vesz részt, (gl) Szalai Dániel kiállítása Komárom. Szalai Dániel festményeiből nyílik kiállítás ma 16 órakor a Csemadok ga­lériájában (Kossuth tér 3). A tárlat a „Square - Tér” címet viseli, (vkm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom