Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 20. HÉTVÉGI OLVASMÁNY Pecsovics EÖTVÖS KÁROLY Tolna vármegye belső történetéből keveset tudok. Pedig családom ősi fészke. De öregapám már elköltözött onnan s apám már csak látogatóba járt oda az atyafiakhoz s alig egy-két tisztujitáson és követválasztáson vett részt. De arról a hires névről, a Pecsovicsról mégis tudok valamit. Az 1843-iki követválasztásnál két név lett szomorúan híressé az országban. A Forintos és a Pecsovics név. Amaz Zala, emez Tolna vármegyében. Forintos György állt annak az udvari pártnak élén, mely Deák Ferenczet ki akarta buktatni az országgyűlésből. Ennek a pártnak titkos vezére Zichy Domokos gróf veszprémi püspök volt. Ó kezelte az udvari párt pénztárát. Deákot ugyan nem akarták megbuktatni. Nem is tudták volna. Annyi pénze nem volt a püspöknek. A megyei nemesség egyhangúlag választotta meg a haza bölcsét. Hanem tudták azt, hogy oly utasítással, mely ellenkezik meggyőződésével, Deák nem fogadja el a képviselőséget. Ő a közteherviselés s a törvény előtti egyenlőség bajnoka volt. Fizessen a nemes ember is adót, ne csak a szegényjobbágyság. Vele szemben Forintos és az udvari párt azt irta lobogójára: „nem adózunk”. Irtózatos vesztegetéssel többségük lett s a követi utasításba belejött a „nem adózunk”. Deák ily módon nem fogadta el a követséget. (...) A forintos-párt szót csakhamar kiszorította a közönség eszéből a pecsovics-párt szó. 1840-től kezdve a kormánypártot, az udvari és osztrák pártot országszerte csak pecso- vics-pártnak nevezték. Elfeledték a „pápista” nevet, elfeledték a „labancz” nevet; a ki a nemzet ellen volt, azt csak úgy hívták: a pecsovics! Megmaradt e név még a függetlenségi harcz alatt is. Túlélte a véres csatákat s a nemzeti bukást. Az alkotmány föléledtével uj erőre kapott. Ismerik a magas Tátrán is, a fiumei tengerparton is. Ismerik a pozsonyi Kárpátoknál csak úgy, mint a Hargita oldalán. Erdély akkor nem Magyarország volt, de csakhamar elterjedt ott is. Még ma is megbélyegzik, a kire elkiáltják: pecsovics. 1850-ben apám atyafilátogatóba ment Szilas-Balhásra, magával vitt engem is. Estefelé benéztünk a Kaszinóba. Sokan voltak ott az urak- atyafiak. Apám egy úri emberrel találkozott ott, a kit nem ismert a nyájasan beszélgető társaságban. Nyúlánk, kissé magas termet, barna arcz, gondosan pödrött bajusz, kissé szürkülni kezdő élemedett kor. Jókedvű, vidám arcz, urasán öltözve, otthonos módon beszél, ado- máz, kaczag. Apám hozzálép, bemutatkozik, nevét mondja. Az ismeretlen ur jókedvű mosolygással felel.- Én is megmondanám a nevem, ha nem ijed meg tőle vagy meg nem neheztel érte. Apám is mosolyog.- Nem épen természetem az ije- dezés vagy a mogorvaság. Csak elő a névvel!- Nohát én vagyok az a hires, nevezetes Pecsovics, a szent kereszt- ségben Ferencz néven. Csakugyan meglepte apámat a név. Már azt gondolta, hogy Karaffának vagy Haynaunak, vagy valamelyik hóhérnak hallja a nevét. Nem is álmodtunk arról, hogy az atyafiak társaságában, a szilasbalhási jó nemzeti párti nemesség sorai közt találkozzunk Pecsoviccsal. Pedig rokonszenves, jó magyar ember volt. A mint utóbb kitűnt, nem is volt soha pecsovics-párti. Az ő neve után nevezték el a hazafiat- lan pártot, de ő maga sohase volt az. Ebben nagyon különbözött Forintos Györgytől. Története ott kezdődik, hogy ő tiszttartója volt Festetitch Rudolf grófnak, Szegzárdon lakott s itt grófjának városi házát és gazdasági udvarát is kezelte. Ez állása volt annak oka, hogy a nemzet történetébe belekeveredett. Tolnának a múlt század harminczas és negyvenes éveiben hatalmas közélete volt. Nemes szív és lángoló hazafilélek volt Bezerédj István, Tolna vármegye Deák Ferencze, a nemzeti ellenzék vezére és büszkesége. Az ő bölcs vezérlete alatt a vármegyében úgy megerősödött a nemzeti ellenzék, hogy az udvari párt még az 1843- iki követválasztásnál se tudott uralomra jutni, a mikor pedig Zalában például Deák is kénytelen volt a törvényhozásnak hátat fordítani. A főispán, az udvari párt vezére, gróf Eszterházy Károly s utána, ha jól emlékezem, gróf Vay Ábrahám és Ürményi volt. Eszterházy hatalommal és külső dísszel, gróf Vay erőszakkal, Ürményi határtalan simasággal és ügyességgel vezette a nemességet. Ürményi jobban megerősítette az udvari pártot, mint Eszterházy, de azért a nemzeti és hazafias ellenzéket ő se tudta elnyomni. Bezerédj Istvánnak hatalmas segítségére voltak a Perczel testvérek, különösen Móricz, a későbbi honvédtábornok, többször diadalmas vezér és bujdosó. De még nála is hatalmasabb, erősebb vezérlő férfiú volt Csapó Dániel, követ és alispán s Deáknak szintén jó barátja. Eszterházy gróf veszprém- vármegyei volt. Ott lakott Pápán, a várban s Eszterházy Miklós gróf egyik birtokát, a pápa-ugod- devecseri óriási uradalmat bírta bérbe. Ez uradalom a magas Ba- konynak is tetemes részét foglalta magában, de kiteijedt még egyes falvakkal és pusztákkal Győr- és Zala vármegyékre s a Balatonra is. Innen járt a gróf Tolnába, a fő- ispáni dolgokra. Mint Veszprém vármegye nagy ura, itt is nagy közéleti befolyást gyakorolt. Valósággal ő volt vezére az udvari pártnak. Néhány falu tömeges nemességét nagy pénzzel, ajándékokkal, bakonyi vadászatokkal sikerült neki az udvari pártra áthóditani. Áthóditotta Szent-Gál nemességét is s ez nagy dolog volt a vármegyében. Szent-Gál királyi vadászok fészke. Okleveles országos nemes csak tizenhárom család volt a faluban, a többit helyi nemességnek tartották. De 1827-től kezdve ez is elkezdte a vármegyén nemesi jogait gyakorolni s elő tudott állítani öthatszáz nemesi szavazatot. Ezt nyerte meg Eszterházy. Eredeti, furcsa, érdekes gondolata támadt a grófnak. Hátha ő ezt a nagy tömegű nemességet elvinné magával Tolnába is, Szegzárdra is. Minő nagy hatása lenne annak! Igaz, hogy szavazni nem viheti át, mert a szent-gáli nemesnek Tolnában nincs birtoka, nincs is a nemesi összeírásba beiktatva, de hiszen nem is szavazónak viszi át, hanem testőrségnek. Ki látott olyan főispánt, a kinek félezer kemény bakonyi nemes a testőrsége? Úgy lett bizony! Kiválogatták a legszebb, legdél- czegebb, legerősebb királyi vadászokat. A kinek szép hosszú bajusza volt, otthon nem hagyták. Mindenki kapott rövid dolmányt, vállravetőt, nadrágot, szürke gácsi posztóból, zöld zsinóros vitézkötéssel s fekete kalapot széles szalaggal és cserfaággal. Cserfamakk a vármegye czimere. Azután mindenki kapott puskát, oldaltarisznyát, puskaportartót: ilyen volt a fölszerelés. Hatalmas czigánybanda a menet élén. így vonult be Szegzárd városába a méltóságos főispán testőrsége, a Bakony nemességének szine- virága 1837-ben. Ilyen főispáni beiktatást se látott Szegzárd városa se az előtt, se az óta. De hol tanyáz az a tenger marczona alak? Ötszáz szent-gáli nemes egy csoportban? Hiszen, ha jókedve kerekedik: kiveri a várost a városból. Vigyázni kell erre. Sebaj. Ott van a Festetich gróf gazdasági udvara sok tágas épülettel. Elférnek ott. És ott van Pecsovics tiszttartó uram, tud az bánni az emberekkel. Tudott is. Jó pörkölttel, jó sódarral s mindenféle rétesekkel s jó szegzárdi borral úgy megtömte a Bakony királyi vadászait, hogy otthon se volt, lakodalomban se volt jobb dolguk soha. Mikor hazajöttek: tele hirdették a vármegyét, mily királyi módon éltek Pecsovicsnál. Hogy házigazdájuk voltaképen Festetich gróf volt, hogy a lakmáro- zásra talán Bécs is adta a pénzt: ezt ugyan nem tudták, valami sokat nem is törődtek volna vele. Ók Pecsovics vendégei voltak. A nemzeti ellenzék azután elnevezte őket Pecsovics pártjának. De ezerszer kelendőbb lett e név magában Tolnában. A mikor Bezerédj Istvánt és Perczel Mórt az udvari párt meg akarta buktatni 1839- ben s még inkább 1843-ban a nagy megyei csaták alatt mindig a Festetich-féle gazdasági udvarban ütötte föl tanyáját az udvari párti nemesség s mindig Pecsovics Ferencz gondoskodott számára ételről-italról, muzsikáról. Ott is, Faddon is, Tolnán is s nemcsak akkor, hanem már négy-öt év óta. Jól tudta ezt a város közönsége. E közönség kemény ellenzéki volt. Az udvari pártot ezentúl uton-utfélen pecsovicsnak kiabálta. Villámgyorsan teijedt el a szó a hírlapokban. Néhány hónap múlva ismerte az egész ország. (...) Sőt Tolna vármegyében a nemes urak közt még el is szaporodott. Pedig Pecsovics Ferencz tiszttartó uram ugyancsak semmi rossznak nem volt az oka. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: március 24. után váltak el 1. Hány év Ádámék? a) 10 b) 12 c) 14 2. Hány gyermekük volt? a) gyermektelenek voltak b) 2 c) 3 3. Ki írta A tékozló fiú hazatérése című könyvet? a) HaTko József b) Rembrandt c) Henri Nouwen 4. Mit nyert a nagy sorsoláson a játékos? a) semmit b) 15 000 koronát c) párizsi utazást 5. Hány kutyájuk van jelenleg Pálék- nak? a) 2 b) 4 c) 6 Március 13-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: la, 2a, 3a, 4a, 5a. A Lilium Aurum ajándékát Dékány Éva, udvardi kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Gőzben főzés Kényes dolgokat, mártásokat, krémeket nem helyezünk egyenesen tűz fölé, hanem gőz felett vagy gőzben főzzük ki. Ehhez két edény kell: egyikben a megfőzni való van, másikban tiszta víz forr, és ebbe helyezzük az anyaggal teli edényt. Az alsó elég nagy lábas legyen, melybe a másikat beleállíthatjuk, de úgy, hogy az alsó edény fenekét ne élje, hanem a vízen álljon. Mikor az alsó edényben forr a víz, beleállítjuk a másikat, és folytonos keverés mellett addig engedjük sűrűsödni vagy főni az anyagot, míg a leírás kívánja. Van, amit forrásig kell hevíteni, van, amit csak sűrűsítünk. De keverni folyton kell! Ügyeljünk arra, hogy az alsó edényből ne fusson ki a víz és ki se fogyjon! Gőzben melegítés A felmelegített ételeknek rendszerint kellemetlen mellékízük van. Ezt elkerülhetjük, ha nem tűzön, hanem gőzben melegítjük az ételt, amelyet egy kisebb lábasba teszünk, ezt pedig egy vízzel félig telt, nagyobb edénybe helyezzük, amelyet lassú tűznél melegítünk. Mindaddig hagyjuk lassan forrni a vizet, amíg az ételt fel nem tálaljuk. Ha 100 °C-nál forróbb vízre van szükségünk, tegyünk bele tengeri sót, amitől 106 fokra melegszik fel. Graham-kenyér Kitűnő minőségű, frissen őrölt búzakorpa vagy azzal kevert rozskorpa kell hozzá. Minden más kellék nélkül langyos vízzel tésztát gyúrunk belőle, míg elválik az edénytől. Meleg helyen pihentetjük, újra kidolgozzuk, kis kenyereket formálunk, tetején kis fács- kával árkot húzunk. Meleg kemencében vagy sütőben, vajjal kikent pléhen sütjük, közben tetejét vízzel locsoljuk, hogy fényes legyen. Gratinirozni ...annyit jelent, hogy a főzelékfélét, a húst, a halat, a tojást stb. többnyire csak egyszerűen sós vízben főzzük meg. Ezután a vizet leöntjük és az említett ételféléket tűzálló porcelán vagy üvegedénybe tesszük. Besamellel, holland mártással vagy olvasztott vajjal és tejföllel leöntjük, esetleg reszelt sajttal vagy zsemlemorzsával meghintjük és a sütőben 15-20 percig sütjük. Az ételeken olyan pörzsanyagok képződnek, amelyek azokat kiválóan jóízűvé teszik. Gumiarabicum lágyítása Ha megkeményedett, alkoholos vízzel lágyíthatjuk fel. Gumicsövek j avítása, összeforrasztása Közönséges gumianyagot feloldunk terpentinben, petróleumban vagy kloroformban, míg pép lesz belőle. Akkor az összeforrasztandó részeket vagy javítandó részt forró vasalóval átsimítjuk, a pépet gyorsan rákenjük, és a végeket összenyomjuk. A gumioldatot megszárítjuk, azután újból felkenjük, mindaddig, míg légmentesen záró réteget kapunk. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
