Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-31 / 76. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 31. TOLLVONÁS Gondolatok a könyvtárban JUHÁSZ KATALIN „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. / Ha azt kivittük a mély süllyedésből, / S a szellemharcok tiszta sugaránál / Olyan magasra tettük, mint lehet, / Mondhatjuk, térvén őseink porához: / Köszönjük, élet! áldomásidat...” Nos, Vörösmartyval egyetértésben a nemzet sorsát ismét egy kicsivel borúsabban látom. Likvidálják a magyar részleget egy kassai közkönyvtárban. A Tóháti lakótelepen állítólag kihaltak már a magyarok, feleslegesen foglalják a helyet a kötetek, ezért kiárusítást rendeznek. Ami nem kel el tíz koronás darabáron, azt a papírgyűjtésbe viszik. Turkálok a kétezres állományban, mentem a menthetőt, közben egyszerre érzek örömöt és bánatot. Mert Proust háromkötetes remekművét harminc koronáért megkaparintani hatalmas öröm, ám ha belegondolok, hogy rajtam kívül senki más nem indul már az eltűnt idő nyomába a szerző vezetésével, nos, akkor összeszorul a szívem. Egy nagy kupac Nemere, Rejtő, Merle, Verne, Fehér Klára, Agatha Christie is szomorkodik a sarokban, a megkímélt Proust, Vonnegut és Mrozek kötetekhez képest ezek ronggyá vannak olvasva. Következtetni lehet az egykori tóháti magyarok ízlésére, tudni lehet, mit olvastak, amíg ki nem haltak. Kérdem a magyart törő, ám igyekvő könyvtárosnőt, hogy vajon tényleg ilyen brutálisan megfogyat- kozott-e nemzetünk, vagy csak a szellemharcok tiszta sugaránál nem sütkérezünk? Hát bizony, főleg az idősebbek olvasgattak, amíg meg nem haltak, mondja a hölgy, és nincs okom hitetlenked- ni. Mert jól tudom, hogy a mai fiatalok nem olvasnak, sőt szüleik sem. Hogy húsz év múlva úgy nézünk majd a könyvtárlátogatókra, mint ma a helytörténeti kiállítások látogatóira, vagy a göröglatin irodalom fordítóira. Nekem viszont van harminc értékes, ritka könyvem, kereken háromszáz koronáért. Truman Capote, Dino Buzatti, Günter Grass, Virginia Woolf, Gabriel Garcia Márquez, sőt, Tandori Dezső, Mándy Iván és Határ Győző. Egykor még minden megjelent könyvből vásároltak vagy kaptak a könyvtárak. Néhányat még nem is érintett emberi kéz, nekem kellett szétvágni a lapokat. Gyomorszorító érzés. Magyarországi művészek kiállításai Dunaszerdahely. Két kiállítás is nyílik ma a Csallóköz központjában: az ArtMa Galériában a Magyar Szobrász Társaság csoportos kiállítását nyitja meg 17 órakor Orosz Péter Munkácsy-díjas szobrász- művész, a Kortárs Magyar Galériában pedig a Magyar Rézkarcolók és Litográfusok Egyesületének alkotásait ajánlja a közönség figyelmébe Lóska Lajos budapesti művészettörténész 18 órától, (m) SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Werther 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Végre szabadon! 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Háztűznéző 11 MOZI HVIEZDA: Az utolsó szamuráj (amerikai) 20 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 18 TATRA: Órák (amerikai) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: A felejtés bére (amerikai) 14.50,17.20,19.40,22 A vonzás szabályai (amerikai) 14.20, 16.50 Az utolsó szamuráj (amerikai) 15.10, 18.10, 21.10 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30.17.40.20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zé- landi) 16.10 Rocksuli (amerikai) 14.40 Gothika (amerikai) 17,19, 21 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hideghegy (amerikai) 14.30, 17.30, 20.40 Mackótestvér (amerikai) 14.10, 15, 16, 17.10 Gyönyörű mocsokságok (angol) 19.30, 21.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.10, 21.40 Vas (amerikai) 14.10.16.20.18.20.21.20 Dörzsölt Filip (cseh) 15.50,18.40 Good Bye Lenin! (német) 20.50 Unalom Brünnben (cseh) 20.20 Swimming Pool (angol-francia) 19.50,22.10 TATRA: Az Amazonas kincse (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Hideghegy (amerikai) 17, 19.30 ÚSMEV: Good Bye Lenin! (német) 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Horrorra akadva 3 (amerikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A vonzás szabályai (amerikai) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Snowboarder (francia-svájci) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Rocksuli (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 18,20 A felejtés bére (amerikai) 19.30 Getno (magyar) 13.15 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 14.15 Hideghegy (amerikai) 17.30, 20.30 Az ítélet eladó (amerikai) 17.15 Magyar vándor (magyar) 13.30,15.45, 17.45, 19.45 Minden végzet nehéz (amerikai) 14.30, 17, 19.30 A passió (amerikai-olasz) 12.30, 15, 17.30, 20 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15,16.15,18.15,20.15 Rocksuli (amerikai) 13, 15.15,17.30,19.45 Tűi közeli rokon (amerikai) 15.15 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.15,17.15,20.15 Vas (amerikai) 16.30,20.30 Rendhagyó tárlat a test történetéről, kulturális lenyomatairól A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Apokrif testtörténetek Bőrbe kötve. III. rész. A test kiterjesztése: Behatolás a testbe. Kirakat - Kiállítás - Kísérlet. Egy rendhagyó, helyenként megdöbbentő és sokkoló kiállítás a pozsonyi Brámer-kúriában. Mindarról, ami a bőr alatt elrejtve található. Kiállítás az emberi testről, valamint a kultúránk által kialakított testképekről. ALMÁSI SÁRA Talán közelebb jutunk az anyag megközelítéséhez, ha előbb azt tisztázzuk, mi nem ez a kiállítás. Nem didaktikus ismeretterjesztő bemutató a testről, „ez itt a máj - ez itt a vese” stílusban. Nem hagyományos kiállítás, amely egyszerű fonal mentén vezet minket tárgytól tárgyig, az elégedett rá- csodálkozás érzetét keltve. Az egész, a totális kép itt és most kisebb projektek szövetéből áll össze, amelyek a képzőművész, a fotós, a történész, a pszichológus, a régész, a néprajzos szemével láttatnak egy-egy darabot a test történetéből, kulturális lenyomataiból. Az alkotók állítják: meggyőződésük, hogy az agresszió, az erőszak, a destrukció a kultúra szerves része, sőt, egyik eredője, alkotója. Krisztus fájdalomtól eltorzult, megalázott teste éppúgy kultúránk egyik alappillére, mint az emberi civilizációhoz kapcsolódó pozitív elképzelések. Kanonizált képek, amelyek mégis apokrifnak tűnnek, pusztán azáltal, hogy nem szívesen nézünk szembe velük. A Veszprém és Vác után most Pozsonyban látható kiállítással a szerzők célja az volt, hogy éppen ezeknek az ábrázolásoknak, struktúráknak nyissanak utat a befogadók felé. És akkor még egy tagadás: mindezek ellenére az, aki oszló holttetemek szörnyű látványára, sötét sarkokból előugró rémekre készül fel, csalódni fog. (Bár... ha csak képen is, de holttestekből és rémekből is akad...) A Bőrbe kötve nem a napi tévéhírekben soijázó erőszakos történések vizuális borzalmait ismétli, sokkal inkább jelzésértékű álló- és mozgóképekkel kényszeríti megállásra a látogatót. Kényszeríti arra, hogy nézzen, végignézzen, s hogy önmagával szembenézve szemlélődjön. Hogy megtalálja saját viszonyulási pontjait. Határértékeit. Ingerküszöbét. Hogy elgondolkodjon azon: vajon a látvány vagy a megtörténhető- ség borzalma az erősebb. A Brámer-kúria katakombaszerű pincéjében fokozatosan tárulnak elénk a képek, újabb és újabb titkokkal szembesülünk. A bevezető részben Baglyas Erika Képmás című installációja látható. Egy építkezésen avar kori temető maradványai kerültek felszínre. A leletek egy része a munkálatok előrehaladtával megsemmisült volna. A művész célja a maradványok megőrzése, rekonstruálása és az eltemetett emberi maradványok feltárása volt: a csontokat műgyantaoszlopokban „tartósította”. A kiállításon az oszlopokat három fehér emelvényen helyezte el, amelyek ravatalként, a sírok „pozitívjai- ként” értelmezhetők. (A három ravatal egyikén álló üres oszlopokat Baglyas Erika a maga számára tartotta fenn.) A következő egység a destrukció színpada, azé az erőé, amely az emberi test integritásának megbontására törekszik. A történelmi dimenziójú férfi szakaszban a háborúk, kivégzések képei dominálnak. Ide kapcsolódik Lipovszky Lél Keve New Iconography Pro- jectje, egy digitális film-szekvencia, amely teljes egészében számítógépen készült. Alapja „talált” mozgás, amelyet egy háromdimenziós karakter-modellező program eredeti emberi mozgás- mintacsomagjából emelt ki az alkotó. A mozgás pedig: egy kivégzés. A szereplők drótvázas emberi alakok, steril fehér térben. A női szakasz központi témája a hisztéria, a szent és a bűnös testiséget árasztó - valamint a hisztéria orvosi értelmezései. A következő pincerészletben az elmúlás és megmaradás képei tárulnak elénk: a váci Főtéren lévő Fehérek templomának 1994 és 1995 között feltárt kriptájában talált gyönyörű 18. századi festett koporsók és a koporsókban talált tetemekről készült felvételek. A kripta kedvező mikroklímájának eredményeként a holttestek többsége természetes módon, teljesen vagy részlegesen mumifikálódott, kiszáradt. Ezzel együtt a koporsókban talált viseletek, temetkezési kellékek is nagy számban és jó állapotban maradtak fenn, gyakran eredeti színüket is megőrizték. Corpus - Body: a következő rész az emberi test totális képével, Krisztussal szembesíti a látogatót, majd kicsit arrébb Shakespeare Titus Andronicusának néhány vérgőzös jelenetébe pillanthatunk bele. A harmadik nagyobb egység a destrukcióval ellentétben a konstrukció színpada: azoknak a technikáknak az ábrázolása, amelyekkel tökéletesebbé tehetjük a testünket, legyen szó a szépségsebészetről vagy a piercingek és tetoválások jelenkori divatjáról. A Brámer-kúria pincéjében látható anyaghoz az épület első emeleti galériájában két fényképkiállítás kapcsolódik: Baglyas Erika A szavak kényszerítenek című fotóinstallációja, valamint Lipovszky Lél Keve Autoerogén zónák című sorozata. A kiállítást a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai, valamint a Pécsi Tudományegyetem kommunikációs tanszékének és a Szegedi Tudományegyetem angol tanszéke szemiográfiai kutatócsoportjának hallgatói állították ösz- sze. Pozsonyban május végéig látható A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezésében. A Brámer-kúria pincéjében fokozatosan tárulnak elénk a képek. A fasizmus elől hajón menekülő zsidók sorsának megrázó dokumentumai a Szlovák Nemzeti Múzeumban Menekülthullámok a Dunán HIZSNYAI ZOLTÁN 1939 decemberében a pozsonyi kikötőt elhagyta egy hajó, amely több mint ezer zsidó menekültet szállított. A hajó utasai többnyire vasúton érkeztek Bécsből, és úti céljuk Palesztina volt. Két hosszú hétig tartó kalandos dunai hajóút- juk a Vaskapunál, egy Kladovo nevezetű szerb városban ért véget. Csupán kétszáz fiatalnak sikerült megszereznie a továbbutazáshoz szükséges engedélyeket, nekik is csak a német megszállás előtti utolsó napokban. A többségükben Ausztria területéről besorozott Vehrmacht-katonák a Kladovóban maradtakat mind meggyilkolták. A hajdan feltartóztatott hajó még ma is a kladovói kikötőben horgonyoz. Az egyik túlélő, Ehud Nahir a menekülést dokumentáló fotográfiákat élete kockáztatásával megmentette. Ezek képezik alapját a kiállítás első részének. Stefan Zweig, a magát világpolgárnak tudó zsidó származású osztrák író, akinek műveit ötvenhat nyelvre fordították le, már 1934-ben menekülni kényszerült a fasiszta Németország elől. Az ő menekülése sem volt zökkenő- mentes. Sok-sok hajón utazik, amíg eljut Londonba, majd New Yorkba, onnan pedig Brazíliába. Zweig 1942 elején - Hitler hatalmának csúcspontján - az emigráció megpróbáltatásaitól meggyötörtén és reményvesztetten feleségével együtt öngyilkos lesz. Az ő Idteijedt levelezéséből készített válogatás és életének fotográfiákkal is gazdagon illusztrált dokumentumai képezik a kiállítás második részét. Az ikertárlat kísérőeseménye a magyarországi Forgács Péter Dunai exodus című dokumentumfilmjének vetítése, amely az Erzsébet Királynő nevű elegáns kirándulóhajó sikeres útjának filmkrónikája. Ez a hajó is 1939-ben indul Pozsonyból, és zsidó menekülteket szállít Palesztinába. Forgács saját alkotásába beépíti a hajó kapitányának, az amatőr filmes dr. Andrásovits Nándornak a felvételeit is. A páratlan dokumentumértékű mozgóképeket készítő kapitány aztán egy év múltán újból menekülőkkel hajózik a Dunán. Ez alkalommal azonban ellenkező irányba, sodrással (a fősodorral) szemben: üldöztetéstől rettegő sváb parasztokat menekít a Szovjetunió által 1940-ben annektált Besszarábiából a Harmadik Birodalomba. A „Stefan Zweig - Egy európai osztrák”, illetve „Kladovo - Menekülés Palesztinába” című kiállítást elmúlt pénteken nyitották meg a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajan- sky rakparti épületében, és április végéig tekinthető meg. Menekülés a Dunán Palesztina felé (Képarchívum) A tökéletes test?-A kiállítás egy részlete (A szerző felvétele)
