Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-01 / 50. szám, hétfő

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 1.

MOZI

HVIEZDA: Horrorra akadva 3 (amerikai) 18, 20.30 MLADOST: Zelary (cseh) 17, 20 TATRA: Goodbye Lenin (német) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Mackótestvér (amerikai) 14.10, 15, 16.10, 17 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.30, 17.30, 19, 20.30, 22 Mona Lisa mosolya (amerikai) 15.50 Horrorra akadva 3 (amerikai) 15.40, 17.40, 18.10, 19.40, 20.10, 21.40, 22.10 Rocksuli (amerikai) 14.20,17.10,19.30,21.50 Snowboarder (francia-svájci) 15.20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi)

16.30, 20.20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (amerikai) 14.40, 16.40 Túl közeli rokon (amerikai) 18.40, 21.10 Kémköly- kök 3-D - Game Over (amerikai) 15.20 Nagy Hal (amerikai)

17.20.20.40 Zelary (cseh) 17.50,20.50 Unalom Brünnben (cseh)

19.20.21.45 Good Bye Lenin! (német) 18.20,21 PÓLUS - METROPOLIS: Mackótestvér (amerikai) 15, 15.30, 16.50, 17.20,

18.40 Horrorra akadva 3 (amerikai) 15.10, 16.55, 18.45, 19.40,

20.30, 21.30 Rocksuli (amerikai) 15.20, 17.30 Good Bye Lenin! (német) 18,20.20 Tűi közeli rokon (amerikai) 15.45,21.15 Mona Lisa mosolya (amerikai) 20.35 Zelary (cseh) 15.35,18.25 A Gyűrűk Ura-A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.10,19.55 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.25,17.10,19.10,20

TATRA: Good Bye Lenin! (német) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Mackótestvér (amerikai) 16,18 Az utolsó szamuráj (amerikai)

19.45 ÚSMEV: Horrorra akadva 3 (amerikai) 16,18,20

DÉL-SZLOVÁKIA JBlllliilMMMMB ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nagy Hal (amerikai) 16.30,19 1ÜM GYŐR

PLAZA: Az Amazonas kincse (amerikai) 19.15 Apám beájulna (magyar) 14.30,16.30, 20.15 A felejtés bére (amerikai) 14.45, 17, 19.15 Felül semmi (angol) 15, 19.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 14,16,18, 20 Igazából szerelem (angol) 17 Jószomszédi iszony (amerikai) 18.15 Mackótestvér (amerikai) 13.45, 15.45, 17.30 Magyar vándor (magyar) 13,15,17.15,19.30 Mona Lisa mosolya (amerikai) 16.15 Pán Péter (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Pofa be! (francia) 18.35, 20.30 Snowboarder (francia-svájci) 20 Túl közeli rokon (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20

AZ MKKI HÍREI

Az előadás 19 órakor kezdődik.

A színházi előadás a Szlovák Televízió Magyar Műsorainak Szerkesztősége megalakulásának 20. évfordulója alkalmából kerül bemutatásra.

Kis esti zene a Déja vu Klubban

Pozsony.

2004. március 3.18.00

Bazova 9. (Hlava XXII)

Az együttes tagjai: Vajda András - ének, Kanik Tibor - gitár, Konrád József - basszusgitár, Striezenec Sándor - dob, Nikolaj Nikitin - szaxofon.

Vendég: Peter Lipa. (ú)

A Madách Kamara vendégszereplése

Pozsony. A szlovák fővárosban vendégszerepei holnap a budapesti Madách Kamara Színház. A neves vendégművészek előadásában Jonesco két egyfelvonásos darabját, a Különóra és A kopasz énekesnő című művét tekintheti meg a helyi közönség:

Rendező: Ascher Tamás Szereplők: Gálffi László, Járó Zsuzsa, Pogány Judit, Mácsai Pál, Kerekes Éva, Dömötör András, Kiss Mari.

Helyszín: Művelődési Központ, Ruzinov

Győri tavaszi fesztivál, sorrendben a nyolcadik

Zene és irodalom

MTI-TUDÓSÍTÁS

Győr. A győri tavaszi fesztivált március 19. és április 7. között rendezik meg, a program gerincét a zenei produkciók biztosítják. A koncertek nyitányaként a Győri Leánykar ad hangversenyt Mendelsohn, Brahms, Schubert műveiből Szabó Miklós vezényletével március 19-én. Cseh Tamás március 21-én vendégszerepei Győrött. A tavaszi fesztivál jellegzetesen győri eseménye a nemzetközi ütős seregszemle, a március 26-ai eseményen a magyarországiakon kívül szlovák, francia és nigériai együttesek lépnek pódiumra. Nagy várakozás előzi meg Bródy János és a No Comment zenekar koncertjét, amelyre március 31-én kerül sor. Másnap Mozart Re- quiemje hangzik fel a Győri Filharmonikus Zenekar és helyi kórusok előadásában Katona Tibor vezényletével. A Nagy-Britanniában élő magyar származású Katona ikrek - Zoltán és Péter - Vivaldi, De Falla gitár duókat adnak elő április

4-ei kamaraestjükön. Dés László legújabb Metszetek című lemezét

mutatja be április 7-én. A koncertek színhelye a Richter-terem. A zenei rendezvények sorát irodalmi estek, színházi produkciók és táncprogramok egészítik ki. Falu- dy György lesz a fesztivál vendége március 22-én a városházán. Másnap Paul Claudel: Az angyali üdvözlet című darabját láthatják a színházkedvelők a Merlin Színház és a Pécsi Harmadik Színház vendégjátékában Dér András rendezésében a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban. Ugyanott magyar költők verseit és megzenésített költeményeit szólaltatja meg zenés irodalmi est keretében a Dömer György és Bubik István színész duó március 28-án. A Győri Tánc és Képzőművészeti Iskola növendékei Lőrinc Katalin Harangozó-díjas rendezésében gálaműsort adnak március 31-én a Bartók-központban. A fesztivál ideje alatt Bardocz Barna ötvösművész ékszerkiállítása látható a Váczy Péter-gyűjtemény Cziráki- termében. A magyar kollázs történetét áttekintő kiállításnak pedig a Városi Művészeti Múzeum Képtára ad helyet.

Kiss Noémi és Müllner András a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete irodalmi estjén

Kalandos szellemi utazás

Benyovszky Krisztián, Kiss Noémi és Müllner András a pozsonyi „utazáson”

(Peter Procházka felvétele)

Sok vagy kevés másfél óra egy nagy utazásra? Talán kevésnek tűnik, mégis, e csekély idő alatt is kellemes barangolást tehetünk térben, időben, nyelvek, kultúrák között. Remélhetőleg hasonlóan vélekednek azok, akik csütörtökön részt vettek a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... elnevezésű rendezvénysorozatának következő részén, amelynek témája ezúttal az utazás volt.

MISLAY EDIT

Izgalmas és gazdag témakört választott az est házigazdája, Benyovszky Krisztián és állandó műsorvezető partnere, Forgács Miklós rendező, hiszen az irodalom és utazás kapcsán órák, sót napok hosz- szat is beszélgetni lehetne. Kezdve az útirajzokkal, az utazással mint egy-egy irodalmi mű témájával, folytathatnánk az írással vagy az olvasással mint egyfajta szellemi utazással, kitágítva a témát egészen odáig, hogy az utazást gyakran használjuk az élet metaforájaként is.

Az est két vendégére,.Kiss Noémire (Budapest) és Müllner Andrásra (Szeged) elsősorban bizonyára azért esett Benyovszky Krisztián választása, mivel a kortárs magyar irodalom két fiatal képviselőjének a közelmúltban jelent meg utazás ihlette könyve. Kiss Noémi Tájgyakorlatok című esszékötete a szerző utazásainak élményéből született.

Müllner András Körösi Csorna Sándor című regénye a nagy magyar utazó töredékes portréját igyekszik megrajzolni tíz,képben”, olyan személyek vallomásán keresztül, akik életének különböző

szakaszaiban találkoztak vele. Könyvükből a szerzők részleteket is felolvastak a Magyar Intézetben.

Kiss Noémi, aki „nem csak” író, hanem kritikus is, továbbá kulturális antropológiával foglalkozik (vagyis idegen tájakra, nyelvekbe, kultúrákba „utazik”), megjegyezte, hogy amikor könyvének írására készült, a műfaj magyar darabjai után is kutatott, és arra a felfedezésre jutott, hogy a magyar irodalomra nem igazán jellemzőek az útikönyvek. Nagy irodalmuk a műfajban inkább a gyarmatosító nemzeteknek van. A műfaj magyar irodalombeli hiányával Müllner András is egyetértett, és meggyőző példaként hozta fel regényének hősét, a nagy utazó Körösit. Persze, akadnak azért író utazók nálunk is, példaként csupán szűkebb szülőföldünk két nagy szülöttét, Szenczi Molnár Albertet vagy Szepsi Csombor Márton, a közelmúltban újra megjelentetett Europica varietas szerzőjét hoznánk fel, de tény,

hogy kevesen vannak. („A magyar író inkább befelé utazik” - jegyezte meg Csanda Gábor, amikor az est szerezte élményekről beszélgettünk.) Az est író vendégei saját bevallásuk szerint az utazást főként metaforaként élik meg. Kiss Noémi jobban szeret írni, mint utazni, és főképp azért utazik, hogy írhasson. Müllner Andrást emellett az utazásban az egzotikum vonzza, és az, hogy az ember a saját életét valamitől való távolságként éli meg.

Benyovszky Krisztián egy francia utazó mondását idézte, mely szerint a világ egy könyv, és ha az ember csak a saját hazáját ismeri, annak csak egy lapját olvasta. így a résztvevők az utazás mint tapasztalatszerzés, idegen kultúrákkal, nyelvekkel való találkozás témáját is érintették. Müllner András szerint nem az utazó gyarmatosít egy idegen kultúrát, hanem az idegen kultúra gyarmatosítja őt. Kiss Noémi, aki hosszabb töltött Németországban, a nyelvek idegenségéről

szólva felvetette, hogy idegen környezetben az anyanyelve „idegen- ségével” is szembesül az ember, valamint azzal a ténnyel, hogy nem lehet teljes mértékben megfeleltetni egymásnak nyelveket, azaz bizonyos szempontból minden szótár kudarc, és minden fordítás kudarc. Szó esett továbbá arról is, hogy más országokról, népekről milyen tapasztalat él az emberekben, müyen „nemzeti sztereotípiák” uralkodnak világunkban, és milyen kép él rólunk, magyarokról más nemzetekben. Kiss Noémi arról a nem túl kellemes tapasztalatról számolt be, hogy Magyarországot még mindig elsősorban az ételei reprezentálják a határokon túl, ezért kapta meg Németországban a „Paprikamädchen” (paprikalány) becenevet. (Nem örült neki.)

Arra pedig, hogy Kiss Noémi és Müllner András pozsonyi látogatásáról papírra kerül-e valami az ő tollúkból, csak a jövő adja meg számunkra a választ.

OTTHONUNK A NYELV

A nagybetűsítés jelensége írásgyakorlatunkban

MISAD KATALIN

Társadalmunk életében az 1989-es év többféle területen nagy változásokat hozott. Leginkább a politika és a gazdasági élet, de a kultúra meglévő intézményrendszere is nagymértékben átalakult tartalmában és szerkezetében egyaránt. Mindennek természetes következménye, hogy az addig mindennapi használatban lévő tulajdonnévanyag kicserélődött: helyette több száz, az új igényeknek megfelelő elnevezés jött létre. Éppen ezért napjainkra a korábbinál sokkal bonyolultabbá vált a tulajdonnév fogalmának meghatározása. Sokszor nehézséget okoz vagy vitatható a tulajdonnév teijedelmé- nek körülhatárolása is, s egyre több kérdést vet föl az új névtípusok helyesírása.

Tulajdonneveink írását A magyar helyesírás szabályai (tizenegyedik kiadás, ötödik változatlan lenyomat) (a továbbiakban AkH.) c. kiadvány egységesíti. A csaknem húsz évvel ezelőtti példaanyag egy része azonban mára időszerűtlenné vált, ezért az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága a

11. kiadás tizenegyedik lenyomatának kibocsátásakor a szabálypontok meghaladottá vált példáit

a kornak megfelelőekre cserélte. De sem a példaanyag-változtatás, sem a leggyakoribb használatú új elemeknek a szótári részbe való beiktatása nem oldotta meg azokat a helyesírási problémahelyzeteket, amelyek a társadalom differenciálódásával járó új névtípusok keletkezésekor jelentkeztek.

Nyelvünkben a szókezdő kis- és nagybetűk használatának szabályai csak a 18. század végére alakultak ki. Az akadémiai helyesírás szerint írásunk vüágossá és áttekinthetővé tétele végett nagy kezdőbetűvel három fő esetben élünk: mondat elején, megszólításokban és a tulajdonnevek írásában. Bár a tulajdonnevek egyes típusainak írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, néhány szempontból mégis egyformán viselkednek: mindegyik csoport írásában érvényesül az a régi törekvés, hogy a tulajdonnevek különbözzenek a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk; a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől; a tulajdonnevek egyes típusaiban egyrészt ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti

formákhoz, másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát.

Figyelemmel kísérve az utóbbi tíz-tizenöt év írásgyakorlatát megállapíthatjuk, hogy különösen a köznévi elemet is tartalmazó új típusú intézménynevekben elterjedt a nagy kezdőbetűs írásmód, melynek lényege, hogy a szabályzat által köznévi megnevezéseknek tartott alkotóelemeket a javasolt kis kezdőbetűs jelölés helyett nagy kezdőbetűvel jegyzi. Ezt a jelenséget a szakirodalom nagybetűsítésnek vagy nagybetűzésnek nevezi.

A magyarországi szakirodalom a nagybetűsítésnek négy fő csoportját különbözteti meg:

a) az intézménynévszerű alakulatok köznévi tagjának és az intézménynevek alárendelt egységei nevének az AkH. 1984-es kiadásában rögzítettektől eltérő, nagy kezdőbetűs írásmódját, melyet az írásgyakorlat mutatói szerint társadalmi méretekben sokan követnek (pl.: Viktória Gyógyszertár, Balkán Fagyizó, Alex Cipőbolt);

b) a rendezvények, programok megnevezésének az AkH. 1984- es kiadásában rögzítettek eltérő

értelmezésére visszavezethető nagy kezdőbetűs írásmódját (pl.: Nagyudvarnoki Falunap, Járási' Sakkbajnokság Aranykapu Karácsonyi Vásár);

c) az AkH. 1984-es kiadásában külön nem szabályozott újabb névtípusok (pl.: értékpapírok, biztosítási formák, állatfajták neve) írását (pl.: Tatra Nyugdíjbiztosítási Hozamjegy);

d) az egyéb megnevezéseknek (pl.: ünnepeknek, nevezetes napoknak, ételeknek, italoknak stb.) az AkH. 1984-es kiadásában rögzítettektől eltérő, nagy kezdőbetűs írásmódját, amely azonban csak szűkebb körben, leggyakrabban kiskereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari egységek írásgyakorlatában tapasztalható (pl.: az 1848-49-es Szabadság- harc emléknapja, Valentin Nap, Origó Pizza).

Bár az intézménynevek stb. írásában a sok névtípus, a hivatali alá- és fölérendeltségi viszonyok bonyolultsága, a hivatalos és nem hivatalos megnevezések keveredése miatt nagy az ingadozás, az akadémiai helyesírás útmutatásaitól eltérő írásmód alapjában véve nem az írásgyakorlók tudatlanságából fakad, hanem meghatározott folyamatra utal.

www.gramma.sk