Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 20. Fókuszban: az örök ifjúság 3 Egyre hosszabb az emberek átlagos életkora Száz év? Vagány! A tudósok az emberi petesejt „bűvös tényezőjének” utánzásával próbálják visszaállítani a biológiai órákat Eljuthatunk az ifjúság forrásához (Illusztrációs felvételek) Tudósok ezrei világszerte próbálkoznak laboratóriumaikban biológiai óránk visszaforgatásával. Egy kicsi, ám egyre növekvő csoport kutatja a közmondásos ifjúság forrását, bizonygatva, hogy az élet meghosszabbításával kapcsolatos munkájuknak semmi köze a kriogén vagy más tudományosfantasztikus hókusz-pó- kuszokhoz. SG-HÍR A tudósok az elöregedett sejtek megfiatalításának lehetőségében reménykednek, telítve azokat a fiatal sejtek összes lehetséges gyógyító erejével. Az elsődleges cél őssejtek létrehozása embriók megsemmisítése nélkül. Az elmúlt évek munkájának eredményein túl a kutatók keményen dolgoznak a biológiai időgépek megépítésének újabb alternatíváin, melyek visszafordítják egyes sejtek öregedését. Van, aki az emberi petesejt „bűvös tényezőjének” utánzásával próbálja visszaállítani a biológiai órákat - ez az egyetlen sejt a női testben, ami nincs elhalásra programozva -, míg mások azokat a molekulákat tanulmányozzák, melyek lehetővé teszik a szalamandrának végtagjai visszanövesztését. San Diegóban amerikai vegyészek egy általuk „reversine” névre keresztelt vegyületet állítottak elő, ami képes visszaállítani az egér izomsejtjeit majdnem ugyanúgy, ahogy a tarajos gőte újraindítja végtagjainak sejtnövekedését azok sérülése után. Végeredményben ezek a felfedezések bevezethetők lesznek a regeneratív gyógyászatba. Az elv szerint egy páciens bőrsejtjeit embriószerű sejtekké alakítják, melyeket „rábeszélhetnek” a helyettesítő szövetté való növekedésre a gyengülő szerv számára. A legnagyobb vad, amit ebben a vadászatban be kell cserkészni, az még mindig azon gének megtalálása, melyek az emberi test kialakulását egyetlen sejtből elindítják. Skót és japán kutatók tavaly izoláltak az egerekben egy „halhatatlanság gént”, ami laboratóriumi körülmények között lehetővé tette az őssejtek számára a korlátlan ideig történő növekedést. A gén a Nanog nevet kapta a kelta mitikus föld, a Tir nan Og után, ahol mindenki megőrizte fiatalságát. A felfedezés lökést adott a hasonló emberi gének keresésére irányuló versenynek, és arra ösztökélte a komoly tudósokat, hogy publikus fórumokon ismertessék mindazt, amit szép csendben kutattak éveken át. „Az álmunk a petesejt főgénjének megtalálása” - magyarázta a Michigan Állami Egyetem kutatója, Jose Cibelli, a klónozás és az őssejttudomány egyik' úttörője. „Az ifjúság forrása a petesejtben van.” Cibelli és társai célja, hogy a sejtek átprogramozásával visszafordítsák az öregedési folyamatot, egészen addig, míg az őssejtek meg nem jelennek. A fogamzás első napjában keletkező sejtek alakítják ki az emberi testet, ezért az embriói őssejtek a legkeresettebbek. A tudósok reményei szerint idővel pótolni tudják majd az elvesztett vagy sérült sejteket, mellyel az Alzheimer kórtól a gerincsérülésekig rengeteg betegség válna kezelhetővé. A regeneratív orvoslás jelenleg főként az emberi embriói őssejtekre és a klónozásra összpontosít. Ezek a munkák azonban kemény ellenállásba ütköztek az abortusz ellenzői és más biológiai konzervatívok részéről, akik arra hivatkoztak, hogy a kutatóknak emberi embriókat kell megsemmisíteniük az őssejtek begyűjtéséhez. A legtöbb embriót klinikák adományozzák, bár vannak tudósok, akik klónozással jutnak embriókhoz. Cibelli a gyógyászati célú klónozás elkötelezettje volt, és együttműködött a múlt hónapban sikeres emberi embrió klónozását és a belőle történő őssejt kiválasztását bejelentő dél-koreai vezetésű csapattal. Cibelli most mégis úgy véli, jobb eredmények születhetnek a regeneratív gyógyászat alternatív megközelítéseiből, amelyek az embriókutatások miatt felpaprikázott közvéleménytől elszigetelten folynak, ezért jelenleg a San Diegó-i Scripps Kutató Intézetnél dolgozik. Sheng Ding vezetésével a Scripps csapata előállított egy kémiai vegyületet, amely visszafordítja az egerek izomsejtjeinek öregedését „őssejt-szerű” sejtekké alakítva azokat, majd újra növeszti más sejttípusokká, magyarázta Ding. Szerinte további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, a molekula pontosan mit csinál a sejtekkel, azonban úgy véli, rátalált valamire. A kémikus célja egy olyan vegyület létrehozása, ami a hagyományos sejteket embriói őssejtekké alakítja, majd egy másik vegyület alkalmazásával az új sejtekből a kívánt szövetet eredményezi. Ebben segítségére lehet a University College London kutatása, amelyben Jeremy Brockes- nak sikerült izolálnia egy, a szalamandra szemlencséjének újranövesztő képességével összefüggő enzimet. (Richárd Balázs) LÁSZLÓ FERENC A legújabb kutatások azt az eredményt hozták, hogy azok a feltételezések, melyek az emberi átlagos élettartamot a közeljövőben már száz évre jósolták, túl optimistának, sőt minden alapot nélkülözőnek bizonyultak. Ennek ellenére az 1985 és 1995 közötti halálozási arányokat tekintve a tudósok szerint annyi mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy nyolcvan év múlva egy amerikai újszülött átlagosan 85 életévnek nézd majd elébe. ,Amikor az emberi népesség várható átlagos élettartama eléri a száz évet, akkor a ma élők közül már senki sem fog élni, ennyi biztos, de nem valószínű, hogy az emberiség valaha is eléri ezt a rendkívül magas átlagos élettartamot. Jelenleg még nem állnak olyan megoldások, vagy technológiák az emberiség rendelkezésére, melyekkel garantálható lenne a száz-, vagy az egyesek által hangoztatott százhúsz éves várható átlagos élettartam” - nyilatkozta Jay Olshansky, a chicagói University of Illinois egyik kutatója. Leonard Hayflick, a San Francis- co-i University of California egyik öregedéssel foglalkozó tudósa egyetért a fentebb leírtakkal, szerinte minden bizonnyal tudatlan és tájékozatlan emberek hangoztatták az elmúlt időkben a szuper i mm ' — ...................... ho sszú emberi élettel kapcsolatos téziseiket. Hayflick szerint a tudomány mai állása szerint semmi esély sincs arra, hogy az emberek várható átlagos élettartama akár csak a száz év közelébe is érjen. „Ha megoldható lenne, hogy a Földön jelenleg ismert összes betegséget és halált okozó tényezőt ki lehetne valamilyen módon küszöbölni, akkor jó esetben tizenöt évvel növekedhetne az emberek várható átlagélettartama. Mi, akik az öregedés folyamatát kutatjuk, munkánk legnagyobb részében az időskori betegségekkel és azok gyógymódszereivel is foglalkozunk, de állíthatom, hogy a közeljövőben csodákra mi sem leszünk képesek” - nyilatkozta Hayflick. A kérdéskörrel az amerikai kutatókon kívül neves európai egyetemek és intézmények is foglalkoznak. Kaare Christensen jelenleg a University of Southern Denmark skandináv emberek életkorával foglalkozó kutatócsoportjának a vezetője: „Kutatásaink alatt az elmúlt időkben arra jöttünk rá, hogy a skandináv emberek közül a nyolcvanéves, vagy ennél magasabb életkort manapság kétszer annyian élik meg, mint ötven évvel ezelőtt. Annyi bizonyos tehát, hogy az emberek várható átlagos élettartama jelenleg növekszik, a kérdés csak az, vajon meddig növekedhet még” - mondta Christensen. (sg) Kapcsolatanalízissel genetikai vizsgálatot végeztek: milyen a valószínűsége egy-egy génterület összefüggésének egy-egy jellemvonással A hosszú élet örökletes, azaz családon belül marad? SG-HÍR Korábban a tudósok gyógyszerekkel próbálták meghosszabbítani az életet. Már 2001-ben közel állhatták az öregedéshez vezető gének megtalálásához, egy olyan felfedezéshez, amely új gyógyszerek segítségével meghosszabbíthatja életünket. Csak nagyon kevés ember éli meg a 100 éves kort, a szóbeszéd pedig úgy tartja, hogy a hosszú élet örökletes, azaz családon belül marad. Ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy bizonyos gének felelősek a kifejezetten hosszú életért Annibale Puca, a bostoni Howard Hughes Orvosi Intézet kutatója 137 testvért toborzott össze, ahol az idősebbik legalább 98 éves, míg testvére öcs esetén legalább 91, húg esetén legalább 95 éves. Puca és csapata egy „kapcsolatanalízis” elnevezésű genetikai vizsgálatot végzett el, ami azt hivatott kimutatni, milyen a valószínűsége egy-egy génterület összefüggésének egy-egy jellemvonással. A kutatók a négyes kromoszómában olyan területre bukkantak, ami kapcsolatban van a hosszú élettel. „95 százalék az esélye, hogy jó úton járunk” - tette hozzá Puca. „Ez egy technikai tour de force” - nyilatkozott Tom Johnson, a Colorado Egyetem munkatársa. „A felfedezés következtében ezekkel a génekkel olyan beavatkozásokat hajthatnak végre, melyek genetikai hatásokat utánoznak biokémiai úton” - mondta Huber Warner egy marylandi nemzeti intézet korosodási programjának társigazgatója még 2001-ben. „így biokémiai úton lehetne befolyásolni az egészséget és az élettartamot.” Puca és csapata szerint az általuk megtalált gén vagy akár gének variációi befolyásolják az öregedés mértékét és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Nem ez lenne az első gén, amit összefüggésbe hoztak a korral, az APOE már a gyakorlatban is bizonyított, méghozzá az Alzheimer kórral szemben. Puca tanulmánya azonban az első, amely az egész géntérképet vizsgálja, és ebből emeli ki a legfontosabb, a hosszú élethez kapcsolódó gént vagy géneket. „A tanulmány erőssége, hogy egy bizonyos területre mutat, egy bizonyos kromoszómára, amely úgy tűnik, nagy befolyással van az öregedésre” - fejtette ki James Carey, a California Egyetem szakértője. „A következő lépésnek magában kell foglalnia egy ellenőrzést, hogy leszűküljön a gének egy részhalmazára, ha lehetséges, és ami a legfontosabb, azonosítja a mechanizmust.” Puca szerint az, hogy vajon képesek leszünk-e kifejleszteni az öregedés lelassítását attól függ, hogy mit is találnak, ugyanis „néhány gént nehezebb megváltoztatni, mint a többit.” (RB) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: LEHŰLÉS, BORULT ÉGBOLT; 11-16 FOK ELŐREJELZÉS Érkezik a lehűlés, felhős, helyenként borult égbolt várható. Eső, záporeső elvétve, leginkább északon valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Általában gyenge nyugati szélre számítsunk, de nyugaton viharos széllökésekkel számoljunk. Éjszaka a hőmérő higanyszála 9 és 5 fok közé süllyed. Holnap marad a borult égbolt, gyakori esőzésekkel, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 14 fok között alakul, északon 8 fok lesz. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg a leginkább. Gyakori lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Légúti panaszok és emésztési zavarok is nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek. Lassulnak a reakcióink, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért legyünk elővigyázatosak. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk. TUNISZ ív _ A Nap kel 05.56-kor - nyugszik 18.03-kor A Hold kel 06.06-kor - nyugszik 17.33-kor A Duna vízállása - Pozsony: 375, változadan; Medve: 345, árad; Komárom: 350, árad; Párkány: 290, árad.
