Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-18 / 65. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 18. Iskola utca 13 A játékok alkalmat adnak a gondolkozásra, fejlesztik a tanulási képességet, a logikát és a beszédkészséget Játék közben is tanul a diák A játék lényege, hogy a játékként végzett tevékenység örömet szerezzen. A játékoknak azonban „komoly” céljaik is lehetnek. (Képarchívum) „Kerüljük a kényszert, s hagyjuk, hogy a kisgyerek örömmel tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkűkig.” - az alábbi idézet Platóntól származik. Már az ókori görögök is tudták ugyanis, a játéknak kiemelkedő szerepe van az oktatásban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A játékok mind a kisebb és nagyobb diákoknak, mind a felnőtteknek alkalmat adnak a gondolkozásra. Ezen kívül fejlesztik a gondolkodást, a tanulási képességet, a logikát és a beszédkészséget. A játék a gyerekkor fő foglalatossága, játék lehet majdnem minden. Optimális esetben a játék: tevékenység és élvezet, valamint lehetőség arra, hogy a gyerek együttműködjön másokkal, érveljen, vitázzon, kutakodjon, problémákat oldjon meg. A játékban a gyerek átéli annak az örömét, hogy ő irányít, az ő kezében van a helyzet kulcsa. Olyan dolgokat tanulhat játék közben, amelyeket sehol másutt nem tanulna. Az emberi kultúra egésze azon a képességünkön alapszik, hogy tudunk játszani. A játékot is magában foglaló alkotótevékenység, az arról való gondolkodás, illetve az abból való tanulás kultúránk alapja. A játékok „komoly” céljai A játék lényege, hogy a játékként végzett tevékenység örömet szerezzen. A játékoknak azonban „komoly” céljaik is lehetnek. Segíthetnek bennünket bizonyos készségek gyakorlásában, koncepciók és stratégiák kidolgozásában. A „legkommerszebb” formájában a játék egyhangúan ismétlődő, egyszerű sémák sorává válik. Talán ebből fakad, hogy az iskola falain belüli játékot - ha nem sportról van szó - általában időűző tevékenységnek tekintik. A tanár feladata, hogy gondoskodjék arról, hogy az oktatójátéknak legyen célja és felépítése, s ne pusztán időtöltésre legyen jó. A játék környezetét kialakító, a javaslataival irányító szerepet betöltő pedagógus vagy játékmester segítsége nélkül a gyerekjáték gyakorta ellaposodik, intellektuálisan céltalanná válik. A gondolkodtatójátékok számtalan lehetőséget kínálnak. Beilleszthetjük a tananyagba, különösen a nyelvi és a matematikai tárgyakba. Mindannyian átélhettük valamikor a sakk, a kártyázás, a Scrabble, a Monopoly vagy más játékok izgalmát. A játék lelkesedést, izgalmat, élvezetet szül. Vajon a játékok csupán kellemes ki- kapcsolódást jelentenek az élet fáradalmai közepette, vagy használhatjuk őket arra is, hogy az élethez és a tanuláshoz szükséges készségeket fejlesszük általuk? A gondolkodást fejlesztő játékok Elsődleges haszna az, hogy felkeltik a gyerekek érdeklődését, s tevékenységre sarkallják őket. Továbbá változatossá teszik az éppen időszerű tananyagot. A hatékony tanítás egyik jellegzetessége az, hogy többféle tanítási módszert használ. A játékok pedig éppen arra jók, hogy változatosságot vigyenek bármely tantárgy oktatásába, mivel biztosítják az egyéni, a tanulópárban való, és a kiscsoportos tanulás, illetve a nagyobb csoportban, illetve osztályban végzett munka lehetőségét. A játékok felkelthetik az érdeklődést az óra elején, vagy szórakoztató, gondolatébresztő módon zárhatnak le egy-egy tanulási szakaszt. A játékok állhatnak egy-egy óra középpontjában is - legalábbis akkor, ha valóban gondolatébresztő feladatok, vagyis kognitív tartalmuk van, amely kötődik az éppen tárgyalt tananyaghoz például oly módon, hogy serkentik a gyerekek közti vagy a diákok és a tanár közötti vitát, beszélgetést. A játék aktív közreműködést kíván A tanítás sikere nagyrészt azon múlik, hogy mennyire vonja be a tanulót. A gyerekek azáltal tanulnak, hogy magukévá teszik, „megemésztik” a tanított fogalmakat, készségeket, ismereteket. A játék pedig aktív közreműködést kíván. A jó játékot nem lehet passzívan játszani: elkerülhetetlen a másokkal való együttműködés, különben nincs siker, nincs győzelem. A játékok tehát ötvözik az együttműködést és a versenyt: együtt kell működni másokkal élvezetes, szabályok szerinti tevékenységben, és meg kell mérkőzni a többiekkel a siker, a győzelem eléréséért. A játék jó esetben a játékosok szabályozott és jó színvonalú együttműködésére épül, és arra irányul, hogy fejlődjék a résztvevők teljesítménye, illetve hogy eléije- nek egy bizonyos célt. Az együttes tevékenység révén a játékok fejlesztik a közösségi szellemet, megteremtik az összetartozás, az elfogadottság érzését, és segítik az egyének szocializációját, együttműködési készségét. A játékok nem csupán szellemi kihívást jelentenek, hanem alkalmat teremtenek arra is, hogy a gyerekek erkölcsi érzéke is fejlődjék, s gyakorolják, hogyan kell viselkedni közösségben, társaságban. Egyéni és csoportos együttműködés A játékok érzelmileg is érlelhetik a gyereket, különösen a gondolkodásban való önállóság és a mások teljesítményének megítélése terén. Ezenkívül és nem utolsó sorban igénylik az egyének és a csoportok együttműködését. Ezáltal segítik az önreflexió (éntudat), az önállóság és a magabiztosság kifejlődését csakúgy, mint a másokkal való együttműködés képességének és a mások tiszteletének szárba szökkenését. Céljuk nem csupán bizonyos készségek fejlesztése, hanem azoknak az értékeknek, pozitív hozzáállásnak a fejlesztése, amely nélkül senki sem tarthat fenn gyümölcsöző kapcsolatokat egy közösségen belül. Melyek azok a személyes tulajdonságok, amelyeket e játékok táplálhatnak? íme: türelem, kitartás, önbizalom, öntudat és önbecsülés, barátság, mások iránti bizalom, nyitottság és empátia. A győzelem és a vereség egyaránt erősítik e tulajdonságokat. A játék lényege, hogy az egyének, a csoportok megmérkőznek egymással, illetve el kell érniük valamilyen szintet. A győzelem izgalma, a cél elérése kemény munkával - ez hatalmas élvezet! Csak úgy tud a kihívással szembenézni a gyerek, ha - egyéb erények mellett - némi rugalmasságra is szert tesz, s ez az életben való boldogulásra ugyanúgy vonatkozik, mint a versenyszellemű játékra. A játékok aktív részvételt igényelnek mindenkitől, de gondolkodtató jellegük önmagában nem garantálja, hogy a gyerek valamit valóban meg is tanul a játék során. A játszva tanulás csak akkor valósul meg, ha a játék bemutatásán túl sem hagyjuk magukra a gyerekeket, hanem segítjük őket abban, hogy építően és kritikusan gondolkodjanak a játék előtt, alatt és utána is. Vagyis kérdésekkel és beszélgetéssel serkentsük gondolkodásra a játékosainkat, mert a játszmák így válnak elmeélesítő szórakozássá, (f, érvé) A győzelem és a vereség egyaránt erősítik e tulajdonságokat (Képarchívum) TANODA A gyermekek elfelejtik a használhatatlan anyagokat FELDOLGOZÁS Már a bizonytalan olvasási készséggel rendelkező harmadik osztályosoknak is olyan nehéz szövegekkel kell megbirkózniuk, amelyek a gyermekének segítem akaró szülőt is megizzasztják, A gyerekek nem tudják, miért kell megtanulni olvasni. Nem tudják, hogy az olvasás irodalmi élményt jelent, mert alig olvasnak nekik meséket, történeteket, nem alakul ki igényük ez iránt. Nem tudják, hogy tudást szerezhetnek az olvasás révén, mert nem nyílik alkalmuk olyan érdekes feladatok végzésére, ahol információ után kell böngészniük. Ugyanez elmondható a többi iskolai készségről is. Önmagáért való, a gyermekek számára értéktelen - bár a tanterv alkotójának gondos, hosszú távú előrelátása folytán, később igen fontossá váló - tudást gyűjthetnek be. Kár, hogy mire az az ismeret hasznosulhatna, rég elfelejtették. A gyermekek agya mint felesleges terhet, kiselejtezi a használhatatlan anyagokat. A kisiskoláskorban alakul ki a gyermek tudatos memorizálási készsége. Ehhez segítséget jelentene, ha idegrendszere információfelvételi sajátosságainak megfelelő módszereket ismerhetne meg, kipróbálhatná, megismerhetné saját működésmódját. Később, amikor már egyre több ismeretre lesz szükség, könnyebben tudna tanulni. Számos tanulási stratégiákat ismertető kiadvány és képzés létezik, a közoktatásban mégis csupán akkor kerül a gyerekek elé valamüyen, az információszerzés sajátosságait feltáró, a tanulás hatékonyságát elősegítő módszer, ha egy-egy lelkes pedagógus becsempészi azt a tanórákba. Felső tagozatos korban kezdődik meg a gyerekek logikájának intenzív fejlődése. Ekkor már az összefüggések és az életkoruknak megfelelő, általuk belátható idői és téri dimenzióknak a megtapasztalása segítené tudásuk növekedését. Ilyen szempontból a nyolcosztályos gimnáziumi tanterv igen szerencsés. Átlátást ad tudás- területekről, érdekes összefüggésekkel ismertet meg, amelyeket jobb esetben a gyerekek maguk találhatnának meg. A középiskolában jelenleg alig tanulnak olyasmit a diákok, aminek hasznát vehetik majd, pedig a látszat ellenére igenis foglalkoztatja őket jövőjük, csak nem tudják elfogadni a rájuk mért öncélú tanulás súlyát. Olyasmit keresnek, amitől többek lehetnének, amit később hasznosítani tudnak. Meglátszik ez a jelenség az osztályzatokon is. Különösen a fiúk, akik kevésbé hajlandók megalkudni, többnyire rossz tanulókká válnak, csak az utolsó két évben hajtanak rá, amikor a továbbtanuláshoz kell a jó osztályzat. így számukra lényegében elvesztegetett éveket jelent a középszintű oktatásban eltöltött tanulmányi idő. Igazi intellektuális kihívást igazi feladatok jelentenének számukra, az ismeretszerzésben érdekeltté tenné őket, ha látnák, mit miért érdemes megtanulni. Vannak természetesen diákok, akik önmagáért is szeretik a tudást, szárnyalnak, és élvezik az ismeretek megszerzését. Ez nagyon örvendetes, de nem lehet erre a viszonylag ritka jelenségre alapozni a középfokú oktatást. Ahhoz, hogy erre felkészítsük gyermekeinket, nemcsak kész tudást kell átadnunk, hanem fel kell vérteznünk őket olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan tudják a problémákat kezelni. Ezt a kettős feladatot - a múlt tudásának közvetítését és a gyermekek felkészítését a jövő problémáinak megoldására - kell az iskolának vállalnia és az oktatás- irányításnak segítenie. Jelenleg a tam'tó- és tanárképző felsőoktatási intézményekben ismeretközpontú oktatás folyik, pedig - mint közismert - nem az a fontos, hogy mit tanítunk, hanem az, hogy hogyan tesszük, és müyen mintát nyújtunk. Nem lehet a katedráról kinyüatkoztatni, hogy ké- pességfejlesztés-hangsúlyú legyen az oktatás. A pedagógusképzésnek magának kell képességfejlesztés-hangsúlyossá válni, (n, he) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban íjjp az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést március 24-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám ka lendáriumot. 1. A harmadik évezredben ... gyermekeink jövője szempontjából nélkülözhetetlen a. a matematika b. az idegennyelv-tanulás c. a kémia 2. Annak a gyermeknek, akinek egész fejlődése korának megfelelő, mégis bizonyos területeken két vagy több éves késésben van, ... kell megküzdenie. a. speciális tanulási nehézségekkel b. érzelmi zavarokkal c. iskolakerüléssel 3. Tanácsos a gyermeket állandóan ... és képességeit kiemelni. a. tanítani b. ösztönözni c. elkísérni az iskolába Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2c, 3a, 4c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a madari Édes Jánosnak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
