Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 18. Nemcsak a határ közelsége miatt népszerű iskolák Akik a határon túl tanulnak Szlovákiából jó néhány diák jár észak-magyarországi kö­zépiskolába, főiskolára, egyetemre. A közelben la­kók ingáznak a határon át, a távolból érkezők kollégi­umban laknak. Vannak köz­tük olyanok is, akik Ma­gyarországon tanulnak szlovákul. NÉPSZABADSÁG A határátlépés egyszerűsödését követően sok szlovákiai magyar szülő küldi a pár kilométerre lévő Sátoraljaújhelyre a gyereket tanul­ni - például a messzi Kassa helyett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbb határon túli magyar diák az egykori megyeszékhelyen a Kos­suth Lajos Gimnázium és Szakkö­zépiskolába jár.- Százötven méterre vagyunk a határtól, így nem csoda, hogy ná­lunk vannak a legtöbben. Az összes évfolyamon, 60-70 határon túli magyar diák tanul, döntő többsé­gük Szlovákiából érkezett, néhá- nyuk pedig Kárpátaljáról. A közel­ben lakók, a borsiak, a bodrogszer- dahelyiek ingáznak, a távolabb élők, a királyhelmeciek, az ágcser- nyőiek pedig kollégisták - mondta Daragó Ferenc igazgatótó. Az iskola nemcsak a határ közel­sége miatt népszerű, hanem azért is, mert a két tanítási nyelvű ide­genforgalmi osztályban a szlovákot is tanítják, vagyis a színmagyar vi­dékről érkező diákok egy része itt tanulja az államnyelvet. Az idegen- forgalmi osztályon kívül egészség- ügyi és más szakképzés­re jönnek a határon túl­ról, az általános gimná­ziumi képzést csak keve­sen választották. A Kos­suth diákjainak nagyjá­ból 8 százaléka külföldi magyar. Akik 2002 előtt jöttek, tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így a tanulással kap­csolatosan ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a magyar állampolgá­rok. Akik később érkeztek, azok számára tandíjat lehet megállapí­tani. Ezzel a jogával nem élt a fenn­tartó megyei önkormányzat, az is­kola pedig az első évben diákon­ként havi ezer forintot írt elő, majd azt is eltörölte. Daragó Ferenc sze­rint a határon túlról érkező magya­rok teljesítménye nagyjából ugya­nolyan, mint a magyarországi diá­koké, lemaradásuk általában né­metből, angolból van. Sárospatakon is tanul néhány külföldi magyar, Miskolc viszont már messze van a határtól, így ott elenyésző a számuk. A Miskolci E- gyetemen szinte mindig tanultak külföldi diákok. Vannak köztük ha­táron túli magyarok is, nem kapnak semmilyen extra kedvezményt - tá­jékoztattak a rektori hivatalban. A külföldi önköltséges képzést vehe­tik igénybe. Segítségként arra szá­míthatnak, ami a magyarigazol­vány alapján jár nekik. Heves megyében többségében a felsőfokú intézményekben tanul­nak határon túlról érkezett magyar diákok. Eger több mint 10 önkor­mányzati fenntartású általános is­kolájába 3 magyar nyelvű külföldi diák jár, akik a szüleikkel élnek a városban. A város középiskoláiban 9 romániai, ukrajnai és szlovákiai diákot tartanak számon, ők első­sorban a szakmákat adó intézmé­nyekben tanulnak. Az egri Eszterházy Károly Főis­kolára azonban mintegy 40 szlová­kiai és romániai magyar diák jár. A tanár szakokat részesítik előnyben, azon belül pedig magyar, angol és hittanári oklevelet szereznek, e- mellett a számítástechnikával fog­lalkozó képzéseket választják. A határon túli hallgatók tíz szá­zaléka nappali tagozatos. A több­ség költségtérítést fizet, ugyan­annyit, mint a magyarországi társa­ik. A magyar állam ösztöndíjpályá­zatának nyertesei térítésmentesen tanulhatnak nappali tagozaton, és ugyanazok a juttatások járnak ne­kik, mint a hazai diákoknak. Romániából, Szlovákiából, Uk­rajnából és Szerbiából érkeztek hallgatók a gyöngyösi Károly Ró­bert Főiskolára, ahol tizennégyen nappali, öten levelező tagozatosok, harminchármán távoktatásban ré­szesülnek a gazdálkodási kar vala­melyik szakán. Wachder István rektorhelyettes ismertetése szerint a költségtérítésből kapnak kedvez­ményt a diákok, hiszen figyelembe kell venni, hogy Ukrajnában és Ro­mániában jóval alacsonyabbak a keresetek, így az itteni tandíj össze­ge igen borsos a határon túli szü­lőknek. A nappali tagozatosoknak munkalehetőséget is kínálnak az intézményen belül, hogy pénzhez juthassanak. A főiskola vezetői Er­délyben kihelyezett tagozat indítá­sát tervezik, ahol elsősorban az ide­genforgalmi és szálloda szak iránt élénk az érdeklődés. Emellett a Nógrád megyei Balassagyarmaton indítanak idén felsőfokú képzést nyújtó szakokat, pl. idegenforgalmi szakmenedzser szakot, ahová a je­lentkezés elkezdődött, és élénk az érdeklődés irántuk a szlovákiai ma­gyar diákok körében is. Nógrád megyében egyébként a külföldi, elsősorban szlovákiai diá­kok tanulását a Nógrád Megye Felsőoktatásáért létrehozott, hatá­ron is átnyúló konzorcium segíti. A szervezet 2003 nyarán jött létre a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gesztorságával, tagjai Salgótarján és Balassagyarmat önkormányza­ta, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni intézete. De­mus Iván, Balassagyarmat alpol­gármestere elmondta: az Ipoly- parti város középfokú oktatási in­tézményeiben 57 szlovákiai diák tanul, de bizonyosnak látszik, hogy szeptembertől tovább növekszik a számuk. Salgótaijáni oktatási in­tézményekben is tanulnak felvidéki diákok. A tanulók utáni fejkvótát az iskoláknak egyelőre az érintett vá­rosok, illetve az említett konzorci­um fizeti - tette hozzá Demus Iván. A felsőfokú szakképzésben ilyen te­kintetben az idén várható előrelé­pés. Jelenleg egy szlovákiai hallga­tója van a Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni intézetének. A határon túlról érkező magyar diákok önköltségi alapú képzése rendezett. Az állami finanszírozású oktatásban viszont csak úgy vehet­nek részt a fiatalok, ha ösztöndíjat nyernek a magyar állam számukra az adott szomszédos országban ki­írt pályázatán. így azonban csak kevesen vehetnek részt magyaror­szági képzésben, ugyanis a pályá­zatra kvótát állapítanak meg. Az idegenforgalmi osz­tályban a szlovákot is tanítják. Kitekintő - hirdetés 9 Ha a látogató az arcképcsarnok végigböngészése után nem meditál a kiállítás titulusán, a festő elérte célját Híresek és hírhedtek kulturális portrékrónikája ÖSSZEFOGLALÓ Tudják-e, ki volt Luis „Lepke” Bu- chalter? Nem pehelysúlyú bokszo­ló, de még csak nem is a pillangó­zás királya. A légies becenév nehéz­súlyú maffiózót takar, aki - gengsz­terfőnöki mivolta ellenére - párat­lanul dicstelen véget ért: 1944-ben felakasztották. Illegális tevékenysé­gének alapja a munkáltatók védel­me volt - a századelő Amerikájá­nak sanyarú sorsú gyári dolgozóit módszeres zsarolással rémisztette el a sztrájkoktól és egyéb szakszer­vezeti mozgolódásoktól - emlékez­tet a Népszabadság egy kiállítás ap­ropóján. A kalandos életű, orosz bevándorlók gyermekeként ízig- vérig amerikai Lepke olyan kevés­bé hírhedt, de illusztris személyek társaságában látható, mint Meryl Streep, Albert Einstein, vagy Larry King. Oz Almog, izraeli festő, a Ma­gyar Zsidó Múzeum és Levéltárban nemrégiben megnyílt „hát ő is...??” címet viselő arcképcsarnoka vagy száz nemzetközi ismeretségű - orosz, német, amerikai, izraeli - zsidó származású tudós, feltaláló, sportoló, zeneszerző, énekes, szí­nész, komikus, bűnöző, író, festő, politikus olajjal festett, nagyított útlevélképnek tetsző portréját tárja a látogató elé. Kiegészítve olyan közérdeklődésre számot tartó in­formációkkal, mint hogy például a Gyalogkakukk, Sylvester, a kandúr és Bugs Bunny amerikai hangja, Mel Blanc allergiás volt a répára. Vagy hogy Bill Goldberg (szintén amerikai) izomkolosszus, a római gladiátorküzdelmek modernkori változatának sztárja, a majdnem legjobban fizetett wrestlingharcos, fellépései előtt az öltöző szekrényé­be veri a fejét. A lexikális tudás a tudomány irányába bővül tovább, ha például Hedy Lamar színésznő és feltaláló portréja mellett is elidőzünk egy darabig. Az Extázis, az Algír és a Ziegfeld Girl sztárja egy avantgárd zeneszerzővel, bizo­nyos George Auteil-lel, a náci ha­derő megzavarására kidolgozta a rádiójelek követhetetlenségére al­kalmatos ffekvenciaugrót - a sza­badalmaztatott találmány végül nem a szövetségesek elleni haté­kony gáncsként, hanem a mobilte­lefon és a kábel nélküli internetes kapcsolat alapjaként vált ismertté. Helena Rubinsteint, a kozmetikai ipar nagyasszonyát pedig egy mel- bourne-i rokonlátogatás során a bőrápoló szerek lehangoló hiánya miatt ért keserű tapasztalatok sar­kallták a múlt század közepére százmillió dolláros forgalmat elért birodalmának kiépítésére. Yves Montand, Fred Astaire, Neil Simon, Mark Knopfler, Benjamin „Bugsy” Siegel - Las Vegas létreho­zójának, a szesztilalom alatt az al­koholcsempészet irányítójának - portréja mellett Oz Almog is fel­bukkan. S ha az arcképcsarnok vé­gigböngészése után a néző többé nem meditál a kiállítás titulusán, a festő elérte célját, (o.cs.) érő távközlési szolgáltatás. Ezt az ajánlatot senki más nem kínálja 2004. III. 25-ig a Pausál 60-1000 és a Pausál SMS 500 vagy 2000 előfizetőinek, » egyedül az Orange Részletes tájékoztatás a www.orange.sk honlapon vagy a 905-ös ügyfélszolgálati vonalon: 0905 905 905 orange“ UP 1562

Next

/
Oldalképek
Tartalom