Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 16. 14 Tudomány - hirdetés A közvetlen emberi beavatkozással szemben a legtávolabbi elzárt területek sincsenek biztonságban Veszélyben az érintetlen esőerdők (Képarchívumj Az Amazonas érintetlen esőerdőit is elérte az em­beri tevékenység következ­tében kialakult éghajlat- változás. A legbelsőbb te­rületek fajtársulásainak ökoszisztémájában is vál­tozás tapasztalható - ol­vasható a Nature tudomá­nyos hetilapban. ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS A fakitermelés, az erdőirtás, a közvetlen emberi beavatkozás köz­tudottan drasztikus változásokat okoz az esőerdők élővilágában, ám az csak most nyert bizonyítást, hogy a legtávolabbi elzárt területek sincsenek biztonságban az emberi cselekvés következményeivel szemben. Az évezredek alatt kialakult ké­nyes egyensúlyt elsősorban a flóra növekedési dinamikájának meg­változása veszélyezteti, ugyanis egyes, gyorsan fejlődő fajok még gyorsabb növekedést produkálnak, kiszorítva a lassabban növekvő fa­jokat. Mindez súlyosan veszélyez­teti az erők biodiverzitását, azaz a fajok változatosságát - állítja Willi­am Laurance, a balboái Smithsona- in Trópusi Kutatóintézet munkatár­sa, a tanulmány szerzője. A kutatók húsz éven keresztül ta­nulmányozták 69, az embertől érintetlen, megközelítőleg egy hek­táros erdőség növekedési ütemét. A kapott eredményeket összevetették más, az ember által közvetlenül be­folyásolt erdőségek növekedési adataival. A kutatók eredetileg az emberi cselekvés hatásainak kiter­jedését kívánták tanulmányozni, és az érintetlen területeket csupán kontrollként választották kutatá­sukhoz. „Ám a kontroli-területek egy idő után nem úgy viselkedtek, mint ahogy azt elvártuk tőlük” - ír­ja Laurance. A „kontrollerdőben” az amúgy is gyorsan növekvő fák a szokásosnál is gyorsabban növekedtek, ugyan­akkor az alacsonyabb fák növeke­dési sebessége a felére esett vissza. A tendencia olyan szembetűnő volt és olyan szabályszerűséget muta­tott, amit a szakemberek már nem írhattak a véletlen egybeesések számlájára, s így kénytelenek vol­tak elismerni, hogy „az esőerdők dinamikája megváltozott.” A kutatók szerint a változás hát­terében a légkör megváltozott szén-dioxid-koncentrációja áll. Köztudott, hogy a szén-dioxid elen­gedhetetlen a növények fejlődésé­hez. A megnövekedett szén-dioxid- szint gyorsabb növekedésre ösztö­nözte a gyorsan növekvő fákat, amelyek átvették az uralmat az esőerdőkben. Oliver Phillips, a Leedsi Egyetem professzora is osztja Laurance-ék következtetéseit. „Ha a hatás a csa­padékmennyiség alakulásával áll­na összefüggésben, akkor minden bizonnyal a szárazságtűrő fajok nö­vekedési arányainak megváltozása lenne a következmény” - mutat rá Phillips. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a légkör szén-dioxid-tartal­Nem tudni, mennyit viselnek még el mának megváltozása a legérintet- lenebb erdőségekre is érzékelhető hatással van.” A húszéves, széles körű vizsgálat arra enged követ­keztemi, hogy a Föld további esőer­deiben is hasonló változásokat idé­zett elő a megnőtt szén-dioxid- szint. „Minden bizonnyal másutt is számíthatunk a biodiverzitást érin­tő változásokra” - fogalmaz Phü- lips, aki igyekszik bátorítani a kuta­tókat világszerte, hogy további ku­tatási programokat indítsanak a je­lenség kiterjedésének megállapítá­sa érdekében. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a probléma nem korlátozódik a biodiverzitásra - figyelmeztet La­urance. A lassabban növekvő fák vastagabbak és több lombozatot növesztenek; éppen ezért számuk csökkenése az esőerdő szén-dio- xid-megkötő képességének csökke­nését vonhatja maga után. Az amazonasi esőerdők jelenleg évente 0,6 gigatonna szén-dioxidot nyelnek el, ez körülbelül a 8-10 szá­zaléka a nem megújuló energiafor­rások elégetéséből a légkörbe kerü­lő szén-dioxid-mennyiségnek. „Bízom benne, hogy az esőer­dők szén-dioxid-elnyelő szerepe nem változik meg. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezt a funkciót számos veszély fenyegeti. Ezek az eredmények csak még jobban alá­húzzák az olyan intézkedések fontosságát, mint szén-dioxid-ki- bocsátás korlátozására irányuló Kiotói Jegyzőkönyv” - véli Lau­rance, akit nem tesz boldoggá, hogy az Egyesült Államnok mind­eddig nem ratifikálta a nemzetkö­zi megállapodást. „Amerikai ál­lampolgárként mélyen le vagyok sújtva. Elég információval rendel­kezünk ahhoz, hogy tudjuk, csele­kednünk kell.“ A csillagászok kezdetben jóval kisebbnek hitték a Sedna eszkimó tengeristennőről elnevezett égitestet Felfedezték a Naprendszer tizedik bolygóját? NG-HÍR A Plútón túl, Földünktől mint­egy tízmilliárd kilométerre, ame­rikai csillagászok felfedezték Nap­rendszerünk tizedik planétáját. A felfedezés Dr Michael Brown, a pasadenai California Institute of Technology professzorának nevé­hez kötődik. A felfedezés a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével történt. A bolygót az eszkimók' tengeristennőjéről, Sednáról nevezték el. A Sedna el­képzelhető, hogy nagyobb a Plú­tónál: a megfigyelések szerint át­mérője 2 000 kilométer körül le­het, a Plútó átmérője 2 300 kilo­méter. Bár átmérőjére egyelőre nincsenek pontos adatok, az biz­tos, hogy a Sedna a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égi­test, amit a Naprendszerben talál­tak. Egyébként a felfedezés híre már februárban kiszivárgott, az akkori sajtóértesülések szerint a csillagászok még csak 1 650 kilo­méterre becsülték a Sedna átmé­rőjét. A Sedna a kilencedik boly­góhoz, a Plútóhoz hasonlóan a Neptunuszon túli Kuiper-övben található. A bolygó a Naptól több mint három milliárd kilométerrel messzebb fekszik, mint a Plútó. A gyűrűalakú Kuiper-övet jeges kis­bolygók raja alkotja, amelyekből eddig alig négyszázat azonosítot­tak a csillagászok. Hogy nevez- hetjük-e tizedik bolygónak a Sednát, azon valószínűleg jó ideig elvitatkoznak még a csillagászok. Vannak, akik szerint a Plútó sem bolygó, csupán a Kuiper-öv egyik nagyobbacska tagja. Ma már csak negyven áll a 300 szobor közül Megmaradhatnak a kőfejek ÖSSZEFOGLALÓ Évszázadok óta pusztulnak a Húsvét-sziget jellegzetes, hosszú­kás kőarcai. Egy speciális kémiai el­járással, az UNESCO és egy német restaurátor-csoport összefogásával viszont talán megmenthetők a ti­tokzatos szobrok - írja a Scotland on Sunday. A 887 különös, hosszúkás arcú és nagy orrú kőarcot i. sz. 1100 és 1650 között egy mára erősen omlékonnyá vált vulkanikus erede­tű kőzetből faragták a helyiek nyel­vén Rapa Nuinak nevezett sziget bennszülöttei. Mintegy 300 szobrot Rapa Nui lakosai ismeretlen techni­kával elszállítottak a kőbányából, és a sziget partján, talapzaton állí­tottak fel. Ezekből már csak kb. 40 áll ma is. Az évente mintegy 20 000 turistát vonzó szobrok a Chüe part­jaitól 1500 kilométerre fekvő sziget legfőbb jövedelemforrását jelentik. A szobrokat a savas esők, az ön­ző szuvenírvadász turisták és a ter­mészet viszontgaságai egyaránt ki­kezdték. A kőarcok állapota az utóbbi években minden eddiginél erősebben romlik, és a szakembe­rek szerint ha nem történnek meg­felelő lépések a konzerválásukra, hamarosan teljesen elpusztulnák. Francesco Di Castri, az UNESCO volt igazgatóhelyettese azt állítja: „Azonnali beavatkozásra van szük­ség. Ha a kőarcok elpusztulnak, el­pusztul a sziget is, hiszen turizmus hiányában itt minden megszűnne.” A tavaly az UNESCO világörök­ség-listájára is felkerült kőszobrok számára a reménysugarat egy cso­port német szakember jelenti. A Denkalpflege Maar cég feladata a szobrok restaurálása és állaguk megóvása. A Dr. Peter Friese vezet­te berlini tudóscsoport elismerte: „valóságos csodát” kell véghezvin- niük, ha tartósan meg akarják óvni a kőarcokat. „Egészen egyedi meg­oldást kell kikísérleteznünk” - mondta Friese, aki már el is utazott a szigetre. „A kövek restaurálását akár a gyógyászathoz is hasonlít­hatnám. Annyit tudunk, hogy az omló kő beteg” - érzékeltette a problémát Friese. A kúra azzal kezdődött, hogy a kövekből vett mintákat a profesz- szor berlini laboratóriumába szállí­tották. „A kövek sok agyagot tartal­maznak, így esővíz hatására a szob­rok megduzzadnak” - állapította meg Friese. „Mikor a kő kiszárad, a szobrok újra összezsugorodnak. A több száz éve tartó térfogat-inga­dozás kikezdte és porhanyóssá tet­te a kő szerkezetét. Nem csoda hát, hogy a szobrok szinte szétmorzso­lódnak. Új kísérleti módszerrel fog­juk megszilárdítani a köveket. Az ehhez felhasznált vegyi anyagok­nak persze szigorúan harmonizál­niuk kell a kövek mostani összeté­telével.” Ha sikerül is megtalálni a megfe­lelő impregnálószert, további prob­léma, hogyan tudják a hatalmas kőtömböket bevonni vele. (mk, ú) Bizakodva néznek a jövőbe (Képarchívum) NE CSÖKKENTSE NYERESÉGÉT Az új CS0B EQUITY CLICK PLUS 1 biztosított befektetési alapba való befektetéssel: • lehetőséget kap magasabban kamatoztatni pénzét, mintha folyó- vagy határidős számlára tenné, • az Ön pénze 100%-ig megtérül, • az elérhető hozam akár 27%-os is lehet, de a 3% biztosított, • nyeresége védett a valutaárfolyam kedvezőtlen alakulása ellen. www.csob.sk www.zaistenefondy.sk 24-es CS0B-V0NAL: 0850 111 777 Részletes tájékoztatást adunk minden CS0B kirendeltségen. A hirdetés tájékoztató jellegű, szövege jogilag nem von maga után semmilyen kötelezettséget. A minimális hozamot a belépési dijak figyelembe vétele nélkül tüntettük fel. A hirdetés célja nem a szórólap helyettesítése vagy összefoglalása. A hozamok becslése vagy az eddigi hozamok feltüntetése csak informatív jellegű, és nem garantálja a jövendő hasznot. A befektetés értéke az idő függvényéban ingadozik, és ha nem tüntetik fel másként, a megtérülés nem garantált. Bármilyen veszteség is éri azt a befektetőt, aki a hirdetés adataira támaszkodik, nem léphet fel követeléssel, hogy veszteségét vagy kárát térítsék meg. A befektetési alapok gazdálkodását szabályrendelet és az a megvásárolható prospektus szabályozza, amely a CS0B minden kirendeltségén az ügyfelek rendelkezésére áll. CSOB Sí 5 49342

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom