Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-15 / 62. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 15. 8 Magyar glóbusz Maroskeresztúron jól megférnek egymás mellett a két etnikum képviselői, a többségi nemzethez tartozó tanácsosokkal is csak egyszer gyűlt meg az RMDSZ baja Román-magyar falu a vegyi kombinát árnyékában A helyi magyarság azt nehezményezi, hogy mialatt a katolikusok és a reformátusok a maguk által vásárolt területen építették fel a templomaikat, addig az ortodox egyház közterületre kezdett építkezni (Képarchívum) A10-11. században nyugatról mai lakóterületükre települő székelyek először a későbbi Marosszéket népesítik be, Maroskeresz- túrra a bihari Telegd környékéről érkeznek. ERDÉLYI NAPLÓ A falu első, Árpád-kori templomát a 15. századi török dúlás idején égetik porrá, a reformáció idején ennek helyén épül fel a protestánsok erődtemploma, amelyet Basta generális zsoldos csapatai rombolnak földig 1601-ben. Az erődtemplom szinte csodával határos módon megmaradt harangja ma is szolgál. A17. század második felében szinte teljesen kipusztul a vidék, alig lakják, egy ideig Pusztakeresztúrként emlegetik a korabeliek. A román lakosság keresztúri betelepítése a 16. században kezdődik, de a 18. században éri el tetőfokát, amikor a jezsuiták szervezik az erőszakos betelepítést. Az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc eseményeiből Keresztúr sem marad ki, a román felkelők kezére került település egyik földesura, Misz Olivér is az atrocitások áldozatául esik. A kiegyezés után változik a helyzet, megáll az erőszakos betelepítés, a viszonylag nyugodtabb életkörülmények között szaporodik a magyar lakosság, 1910-ben már újra többségben van, a 896 lakosból 514 magyar. Az első világháborút lezáró trianoni békekötés után, majd a második világégés utáni években, főleg az erőszakos iparosítás éveiben újra nagyszámú román lakosság telepedik le Keresztáron, de a kollektivizálás elől menekülő székelyföldi magyarok is. Ma már a lakosság 60 százaléka jövevénynek számít. Amire a pénzből futja- A Keresztáron működő vállalkozások számát tekintve akár irigylésre méltó helyzetben is lehetnénk - magyarázza loan Sin- palean polgármester kifogástalan magyarsággal -, de sajnos, a mintegy száz cég tülnyomó többsége rendszerint elmulasztja befizetni a nekünk járó adókat és illetékeket, felhalmozott hátralékaikból akár egy esztendő költségvetésére is telne. Az országút két oldalán a 80-as években felépített tömbházakban 400 család lakik, a fűtést és melegvizet az önkormányzat tulajdonában lévő kazánház szolgáltatja, sajnos a lakók többsége nem képes törleszteni a számlákat, ezért szinte állandósult a szolgáltatások felfüggesztésének veszélye. Jelentős megterhelést jelent a költségvetés számára a kisnyugdíjasoknak, egyedülálló öregeknek és a mintegy 250 cigány családnak juttatott rendszeres szociális támogatás.- Elkészült a cigány-telep lakásainak felújítását célzó program- tervezet is - tájékoztat a polgár- mester -, de beindításához, egyelőre, nincs meg az anyagi fedezet. Az érintettek fogadókészsége körül is bajok vannak, sem önszervezettség, sem hozzáállás tekintetében nincsenek kellőképpen felkészülve. Azt várják, mindent készen kapjanak - fűzi hozzá Sinpalen -, amíg ez a mentalitás nem változik, addig nem juthatunk egyről kettőre. Falu vagy külváros? Maroskeresztár, akárcsak a hasonló helyzetű települések, egyszerre falu és város, mindazokkal az előnyökkel és hátrányokkal, amelyek az ilyen köztes, mondhatni öszvérállapotból törvényszerűen következnek. Építészetileg inkább a faluhoz áll közelebb, de ha a lakosság mentalitását vesszük figyelembe, akkor már inkább városnak mondható. A nagyszámú betelepülő - arányuk ma már eléri a 60 százalékot - és az „őslakosok” közötti mentalitásbeli különbségek - az újonnan érkezettek részint a kollektivizálás elől menekülő jobb módú, vállalkozóbb szemléletű gazdák, részint a hatvanas évektől kezdődően többnyire a kombinátnál munkát találó, de a kétlakiságot mai napig vállaló, aránylag felvilágosultabb ipari munkások - állandó feszültségforrást jelentettek, s jelentenek még manapság is. így nem csoda, hogy a hagyományos értelemben vett faluközösség nem alakulhatott ki.- A rendszerváltozás pillanatában Keresztáron is hiányoztak mind a közösségi élet, mind a település sajátos identitása megteremtésének alapvető feltételei - mondja Sólyom Imre, az Ave Maria Alapítvány elnöke, aki a falu szülöttjeként kötelességének érezte, hogy Kolozsváron bejegyzett alapítványának egyik fiókját szülőfalujába helyezze. Az alapítvány humanitárius és oktatási téren fejti ki tevékenységét, hosz- szabb távú terveik között egy szociális központ létrehozása is szerepel. 2001-ben kezdték a munkát, a község első számítógépes, idegen nyelveket és szakmai ismereteket oktató központjában. - Továbbképző kurzusainkon - mondja Sólyom - mintegy százan vettek eddig részt, de ötven személy, köztük nyolc keresztúri, általunk jutott ki egy magyarországi ezüstkalászos gazda-tanfolyamra. Lehet-e széllel szemben? Keresztáron viszonylag jól megfér egymással a két etnikum, a román és a magyar, talán a ‘90- es esztendőt leszámítva, amikor a vásárhelyi fekete március itt is felbolygatta a kedélyeket, s kölcsönös gyanakvás lett úrrá a két közösségen. Azóta, egy-két kivételtől eltekintve békésen éldegélnek egymás mellett. A tizenöt tagú keresztúri önkormányzati testületnek nyolc RMDSZ-es tagja van- A román tanácsosokkal végig jól kijöttünk - mondja Moldován József, az RMDSZ-frakció vezetője -, kivéve egyetlen esetet, amikor az ortodox egyházközség templomépítése körüli törvénytelenségek miatt kemény csatákat voltunk kénytelenek vívni. Mi nem a templomépítést elleneztük, hanem azt, hogy a vitatott tulajdonjogú területen teszik. Az építkezés helyén, a polgár- mesteri hivatal tőszomszédságában egykor a rendőrőrs gázszivárgástól felrobbant épülete állott, a 645 négyzetméternyi területet egy 2002-es kormányhatározat a helyi önkormányzatnak a birtokába juttatta, de az elmulasztotta a maga nevére telekeltetni. Ezt a mai napig felróják a polgármesternek, áld akarva- akaratlanul megkönnyítette az építtető helyzetét. Itt kezdték el az ortodoxok a templomépítést, anélkül, hogy építkezési engedélyük lett volna, igaz időközben ezt pótolták. A helyi magyarság azt nehezményezi, hogy mialatt a katolikusok és a reformátusok a maguk által vásárolt területen építették fel a templomaikat, addig az ortodox egyház közterületre kezdett építkezni. A tanács RMDSZ-frakciója, miután hasztalan fordult a prefektúrához, jogi útra vitte az ügyet, az építkezés felfüggesztését kérve, de két vesztett per után, kénytelenek voltak belenyugodni a dologba. A keresztúri magyarok kudarcként élték meg a történteket, különösen azt fájlalják, hogy az RMDSZ megyei szervezete nem állt ki teljes mellszélességgel az ügy mellett, egy magas rangú vezető egyenesen visszakozásra próbálta rávenni a helyieket, mondván: széllel szemben... amúgy sem érdemes. A keresztúriak legfájóbb problémája a füstokádó kolosszus közelségéből, pontosabban a vegyi kombinát okozta környezetszennyezésből fakad. A késő őszi és téli hónapokban gyakoribb ködös időben fojtogató ammóniumszag árasztja el a települést. De ez csak a dolog egyik, látványban is megragadható része. Arról azonban, hogy a folyamatos szennyezés milyen rombolást végez a természeti környezetben, hogy milyen egészségkárosító hatással van az emberi szervezetre, arról a helyiek nemigen tudnak. A szakemberek főleg a rendszerváltás után végeztek ugyan kutatásokat, de azok eredményeit csak a beavatottak ismerik. Mindezek ellenére Keresztár folyamatosan épül, szépül, csino- sodik, az öntudatosabb, s természetesen a tehetősebb keresztúriak úgy élnek, úgy terveznek, mint akik tudják, hosszú életük lesz e földön. Ha nem nekik, akkor az utánuk jövőknek. A romák azt várják, hogy mindent készen kapnak az államtól. Az illetékesek szerint nem éri meg járatokat indítani Eszékről már nem jár autóbusz Magyarországra Mostantól két magyar nyelvű újság közül választhatnak a Partium lakói Politikamentes lapnak szánják ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG Eszék. Az olyan célállomások iránt, mint Mohács, Harkány vagy Pécs, a horvát állampolgárok az utóbbi három év folyamán elvesztették érdeklődésüket, így nem fi- zetődik ki járatokat indítani. Az illetékesek ezt azzal magyarázzák, hogy a bevásárló-turizmus jelentősen csökkent, a városban gomba módra szaporodó áruházaknak is köszönhetően. Amíg 2001-ben naponta három buszjárat is indult (Panturist és Cazmatrans), addig ma csak vonattal lehet eljutni (lehetetlen időpontban) az ötven kilométerre lévő szomszédos országba. A Szarajevó és Budapest között közlekedő éjszakai nemzetközi gyorsvonat Eszéken is megáll 3.25- kor, vagyis hajnalban, és Pécsett van 5.51-kor. Ezenkívül, akinek nincs személygépkocsija, vonattal elmehet Pélmonostorig, ott aztán át kell szállnia arra a szerelvényre, amely Magyarbólyból jön át felszedni az utasokat, a végállomás Pécs. Az illetékes szervek a jövőben sem szándékoznak újraindítani a járatokat, arra hivatkozva, hegy nem gazdaságosak. Magánadományokból Tersánszky új könyvtára Nagybánya. A Tersánszky Józsi Jenő nevét viselő könyvtár megnyitóját eredetileg március 15-re, vagyis a mai napra tervezték, ám később március 19-re, az író névnapja időpontjára halasztották. A Tersánszky-könyvtár könyvállománya egyelőre hozzávetőlegesen 10-11 ezer, részben még feldolgozás alatt álló kötet, így nagybányai viszonylatban is a kiskönyvtárak közé tartozik. Egyedülálló értéke azonban, hogy szinte kizárólag magánadományokból sikerült összegyűjteni, több értékes magánkönyvtár régi könyv- és folyóiratállománya gazdagítja. Modern számítógépes nyilvántartás segíti a keresést és az olvasók eligazodását, ugyanakkor CD-ken és számítógépeken tárolt elektronikus kiadványokban (pl. lexikonok) és internetes adatbázisokban is lehetséges a keresgélés, s fénymásolásra, illetve dokumentumok (szövegek, képek) kinyomtatására is lehetőség van. A Teleki Magyar Ház könyvtára része a Teleki-kártyarendszer keretében kínált szolgáltatásoknak, tehát a Teleki-klub tagjainak kiemelt kedvezményeket kínál. (BÚSZ) HATÁROK NÉLKÜL Nagyváradon és Bihar megyében újabb újságcímmel bővül a rikkancsok szókészlete. Megjelent a Reggeli Újság. A Partiumban mostantól két magyar megyei napilap közül választhatnak az újságolvasók. - Az elmúlt hatvan évben egyetlenegy lap jelent meg, 1989-ig a Román Kommunista Párt megyei pártbizottságának szócsöveként a Fáklya, a rendszer- váltás után a Bihari Napló, amely a Fáklya jogutódjaként jelent meg az elmúlt tizenöt évben, amely ma már osztrák tulajdonban lévő napilap - sorolta Dénes László fő- szerkesztő. Az emberek nagyon kevés százaléka vásárol újságot. A Bihari Naplót is nagyon kevesen veszik. Lát-e garanciát erre, hogy lesz keletje a Reggeli Újságnak? Hatszázezer lakosa van Bihar megyének, ebből a legújabb népszámlálási adatok szerint 155 ezer a magyar ajkú lakosok száma. A román lakosság öt napilap közül választhat, a magyar nyelvű lakosság egy közül választhatott eddig. Én hiszem azt, hogy igény van egy más lapra is. Kik a Reggeli Újság tulajdonosai? A Reggeli Újságot az Euromédia Kiadó és Sajtóház adja ki. Ennek a kiadónak Nagyváradon van már egy napüapja, és van egy Bukarestben megjelenő román nyelvű napilapja is. Most úgy gondolta a kiadó, hogy egy magyar nyelvű napilapot is indít, ezt a piaci terméket felkínálják a vevőknek. Nem titok, hogy az Euromédia Kiadó és Sajtóház mögötti tulajdonosi hátteret a Transsylvania General cégcsoport tulajdonosi testvérpátja, a Mikula testvérpár adja. Egyfajta médiabirodalmat építenek, hiszen televíziót indítottak, lapokat indítottak, lapokat vásároltak és újabb regionális televíziót fognak indítani tudomásom szerint. Üzleti terveik között az szerepel, hogy a médiapiacon megjelenjenek és pozíciókat szerezzenek. Mi annak örülünk, hogy akadnak hazai vállalkozók, akik hajlandók magyar lapot is finanszírozni, hiszen az alkalmazottaik körének egy része például ugyanúgy magyar nemzetiségű és a termékeiket, amelyeket reklámozni fognak, nemzetiségi alapon fogják a piacon árulni. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Ma már csak emlék... (Illusztrációs felvétel)
