Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-12 / 60. szám, péntek

Nagyszünet - hirdetés 9 ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 12. Csoóri Sándor: „De jó, hogy a rajzoló játszhat, a valóság így marad, és eltűnik a látszat” Én így látom a Való Világot (Képarchívum) Korunk egyik legnagyobb hatalmú, embereket befo­lyásoló tényezője a média. De vajon mit is jelent ez pontosan? IVANICS ZSUZSANNA A média információkat közve­títő jelenség”. A tévé, rádió, az újság, az internet. Médiumok (voltak már régi időkben is) a szellemekkel kommunikáló „né­nik” is, akik közvetítők voltak a világi és a túlvilági lelkek számá­ra. Ma már az ő helyüket vette át a média, amely szintén informá­ciót közvetít, csak ez az üzenet már sokkal több emberhez ér el, mint a középkorban. Vegyük pél­dául a Való Világot és annak „üze­netét”! Vajon értelem kérdése lenne az egész? Nem vagyok ben­ne biztos. Úgy gondolom, ez nem csupán attól függ, valaki értelmi­ségi-e vagy sem. Hiszen diplomás egyének ugyanúgy bámulják minden este a „kiválasztottakat”, mint azok, akiknek esetleg érett­ségiig sikerült eljutniuk. (Vagy odáig sem...) Jó pár hónapja, talán már egy éve is, hogy megtörtént, mégis máig sem értem Verebes István megnyilvánulását. Azt nyilatkoz­ta, hogy: „Elég volt már az értel­miségi dumából...”, és beköltö­zött egy ilyen „otthonba”. Elgon­dolkodtatott, vajon komolyan gondolta-e, amit mondott, vagy csak a pénz beszéltette őt? Szá­momra a Való Világ nem vonzó műsor. Mégis azt kell megállapí­Kell ez nekünk? tanom, hogy lassan két csoportra oszlik a valóságshow-t nézők se­rege: lesz, aki bevallja, hogy nézi a villalakókat, és lesz, aki nem vallja be „bűnét”. Feltehetném a kérdést: melyik a szomorúbb? De feleslegesen tenném, mert választ nem tudnék rá adni. Azt tudom, hogy örök op­timista vagyok, pozitívan szemlé­lem a világot, úgyhogy próbálok itt - ezen a téren - is jót, szépet találni. Bevallom, nem egyszerű. Ha valakinek (ki)fejlett szépérzé­ke van, azt szerintem nem tudja kielégíteni a „való villa kamerá­ja”. Ezzel nem sértegetni vagy ítélkezni akarok, hiszen minden­kinek más a szép. A szépség rela­tív, ezért is kell tiszteletben tarta­ni egymás érzéseit és véleményét. Viszont a gondolat, hogy az a rengeteg pénz, amit e „színvona­las” műsorokkal keresnek a „tévé­sek”, az bizony elúszik. Szomorú vagy rémisztő, nem tudom. Per­sze vannak összegek, amiket be­tegek megsegítésére gyűjtöttek össze, de a „maradék” 5 milliárd forint - ami lássuk be, nem kis összeg - az a pénz csendben eltű­nik. És nem kéri számon senki sem, hogy hová lett. Hogyan is kérhetnénk számon bármit is, mi­kor mi magunk, a nézők válasz­tottuk meg a játszma menetét. Milliók nézik (nézzük!?) a „sem­mittevés gyönyörűséget”, így pe­csételjük meg, írjuk alá a szerző­dést: KELL a Való Világ? Csoóri Sándor gondolata sejlik fel bennem: „De jó, hogy a rajzoló játszhat, a valóság így marad, és eltűnik a látszat.” Diplomás egyének ugyanúgy bámulják minden este a „kiválasztot­takat”, mint azok, akiknek alig sikerült leérettségizniük Szükség van-e a kötelező olvasmányokra? Katedrán innen és túl FELHÍVÁS Kedves jelenlegi és örök diá­kok! A Nagyszünet rovatban el szeretnénk indítani egy vitafóru­mot, melyben a benneteket érintő témákról és problémákról el­mondhatjátok a véleményeteket. Mivel ez az oldal a diákokról, pá­lyakezdő fiatalokról szól, - tehát rólatok, nektek - szeretnénk, ha ti is bekapcsolódnátok az oldal szerkesztésébe, elmondanátok pár sorban a véleményeteket az éppen felvetett problémáról. Mi­vel tudjuk, hogy a tanárok nem veszik mindig jó néven, ha el­mondjátok nem mindig pozitív véleményeteket, amennyiben ezt név nélkül akarjátok megtenni, az sem lesz gond. A lényeg, hogy írjátok meg nekünk, mit gondol­tok! Az első vitaindító téma, melynek kapcsán várjuk nyilatkozataitokat: szükség van-e a kötelező olvasmá­nyokra? Ezennel fel szeretnénk hív­ni a Nagyszünet olvasóinak figyel­mét, hogy nemcsak diákok, hanem tanárok is jelentkezhetnek, min­denkinek teret adunk, hogy megos­sza velünk a kötelező olvasmányok szükségességéről vagy szükségte­lenségéről a véleményét. Leveleiteket postán vagy e- mailben juttathatjátok el hoz­zánk. Címünk: Új Szó - Nagyszü­net, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. e-mail: nagyszunet@ujszo.com A beküldők között minden hé­ten könyveket sorsolunk ki. (he) írd meg nekünk, mit gondolsz a kötelező olvasmányokról! (Képarchívum) SZAMÁRFÜL Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák KÖNYVAJÁNLÓ Az olvasást sohasem lehet megunni, hiszen - még egy műfajon be­lül is - mindig más és más, újszerű élményekkel gazdagodik az em­ber. A most következő regény biztosan sokatok polcán megtalálható. Ne hagyd tehát porosodni, hanem fogj hozzá Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című művéhez! íme egy kis kedvcsináló! Ki ne ismerné Mikszáth Kálmánt, a, jó palócot”, a „tót atyafit”? Hi­szen e két remek novelláskötete mellett még számtalan ismert szép- irodalmi alkotást köszönhetünk neki. Bizony, ő volt a XIX. század egyik legnagyobb magyar epikus írója, akinek egy-két művét már biz­tosan te is olvastad. Ám nemcsak A gavallérok és a Szent Péter eser­nyője az említést érdemlő művei. Ott van például A két koldusdiák cí­mű is! A történet az 1690-es években játszódik, amikor - mivel ez a törté­nelemből is ismert feudalizmus időszaka - a jobbágyságot még nem törölték el. A regény két főszereplője, Veres Laci és István két árva job­bágyfiú, és a híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként élik szegényes életüket. Szinte egyetlen segítségük a jólelkű Dobos néni, aki felveszi őket ingyenkosztosnak, vagyis ő ad enni a két árvának. Ma sem könnyű szegénynek lenni, akkoriban pedig talán még nehezebb volt! István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei ve­télkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezé­ből, a két fiú mégis hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevő­ivel együtt. És - bár csak egymásra számíthatnak - a sors mégis más­más vidékekre sodorja a testvérpárt. Az egyikük a különszakadt, Apa­fi Mihály uralta Erdélybe kerül, a másik pedig Bécsbe indul, hogy ne­mességet szerezzen magának a császártól. Ezáltal villantja fel Mik­száth a tőle már csaknem megszokott, varázslatos, ironikus elbeszélő nyelven az 1700-as évek zaklatott Magyarországának és a Rákóczi- szabadságharcnak számos epizódját, jeles hadvezérek alakját. A fiúknak vándorlásaik során sok viszontagság lesz osztályrészük: csodás kincstalálás, romantikus szerelem, katonáskodás, börtön, majd furfangos szabadulás a hűséges testvér segítségével, dicsőséges haditettek, valamint árulás és lopás téves vádjával csaknem halál a vérpadon. Ám végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, a fiúktól pedig mint derék, megju­talmazott kuruc vitézektől búcsúzhatsz el, akik még a szeretett lányok kezét is elnyerik. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság össze­fonódását élvezheted, ha elolvasod Mikszáth Kálmán szórakoztató regényét. Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk hozzá! (he) LÁNGÉSZ Át lehet lyukasztani a földkérget? ISMERTETÉS Az ember mindig kíváncsi arra, amit nem lát, ami nehezebben elér­hető vagy akár elérhetetlennek tűnő dolog. így van ez a földkéreg alatti résszel is. A geológusokat állandó gondolkodásra készteti az is­meretlen földkéreg titkának felfedezése. Vajon mi rejlik mélyen, a Föld belsejében? A témához jobban értő geológusok sokkal többet tudnak arról, hogy milyen kőzetek találhatóak a Holdon, mint arról, hogy 16 km mélyen a Föld belsejében, a lábunk alatt milyenek húzódnak. Pedig a Hold esete sem lehetett könnyű dolog, mégis az űrhajósok hoztak róla kőzetmintákat, a földkéreg alatti kőzetek viszont hozzáférhetetlennek tűnnek. Ha a Földünket megvizsgáljuk, akkor a felületét beborító ke­mény, egyenetlen réteg, a földkéreg, arányaiban nem vastagabb egy alma héjánál. Vastagsága 10 és 64 km között mozog. A földkéreg a mély tengerek fenekén a legvékonyabb, szárazföldön a legvastagabb. Az első kísérletek arra, hogy lyukat fúrjanak a Föld kérgébe, és túl­jussanak a kéregköpeny találkozásának határán, az 1950-es évek vé­gén történtek az amerikai úgynevezett Mohole-program keretén be­lül. 1960-ban a kaliforniai partok mentén sor is került néhány próba­fúrásra egy fúróhajóról. Ez a próbálkozás azonban kudarcba fulladt pénzügyi gondok miatt. Újabb tíz év elteltével, 1970-ben a szovjetek elhatározták, hogy a földkéreg geológiai vizsgálata céljából a legmé­lyebb lyukat fúrják. A fúrásokat Finnországtól keletre, az északi sark­körön túl fekvő Kola-félsziget szikláinál kezdték el. A furat mélysége az 1980-as évek végére már meghaladta a 13 km-t, és ez volt a világon az első fúrás, mely az alsó kéregig hatolt. A végső cél, amit kitűztek, a 15 km volt, ami még mindig csak a fele út a köpenyig, mely ezen a ponton 30 km mélyen húzódik. Ennek a rekordmélységnek az elérése érdekében a szovjetek egy speciális technikát alkalmaztak. A fúró­lyukban a fúrófejet a járat aljának közelében a rudazatra erősített tur­bina forgatja. A turbinát a lyukon át nagy nyomással lepréselt iszap hajtja meg, ami a fúrófejet sebességváltós áttétellel működteti. A fúró­fej könnyű alumíniumötvözetből készül, amit csere miatt néha a fel­színre húznak, és segítségével vizsgálati célokra kőzetmintákat vehet­nek. A szovjet tudósok arany-, vas-, kobalt- és cinkteléreket találtak, melyek valószínűleg a kőzetrepedéseken átszivárgó víz szállította ás­ványokból rakódtak le. A fúrás előrehaladtával hirtelen hőmérséklet­növekedést tapasztaltak. 10 km mélyen a kőzet hőmérséklete a vélt 100 fok helyett 180 fokos volt. A hőmérséklet pedig nagy akadályt gördíthet a geológusok útjába, hiszen a furórudazathoz használt öt­vözet 230 fok felett lágyulni kezd, ezért sokkal drágább anyagra, pél­dául titánra lenne szükség. Ami pedig még plusz nehézséget jelent­het, hogy a legvékonyabb kéregrész eléréséhez a fúrást az óceánok mélyén kellene végezni. Ez pedig, lássuk be, nem kis probléma! így to­vábbra is megválaszolatlan a címben feltett kérdés, melyre reméljük, idővel valóban sikerül választ kapnunk! (s) Az első fúrásokat 1950-ben végezték (Képarchívum) Agresszív tanárnő Kínozta diákját a tanár Az egyik romániai iskola ötödi­kes tanulója azt állítja, hogy rajzta­nárnője egy órán át kínozta. A tör­ténet egy héttel előbb kezdődött, amikor a 12 éves fiúcska egy üzlet­ben találkozott a tanárnőjével és a barátnőjének odasúgta: „ő az én rajztanámőm”. A tanárnő másnap a rajzórán a kisfiút megfenyegette, hogy az üzletben történtek miatt 4- es osztályzatot ad rajzból, a maga­viseleti jegyét pedig levonatja négy értékkel. Ezután a tanárnő egy pa­pírlapot ragasztott a falra, amelyre felírta: „A hely, ahová be kell ver­ned a feje” és arra kényszerítette a fiút, hogy többször is beveije a fe­jét. Csakhogy az agresszor tanárnő még itt sem állt le, miután kb. húsz percen át folyamatosan beverette a fiú fejét. Az agresszív tanárnő úgy magyarázta tettét, hogy a gyerek hetek óta azzal molesztálja, fejjel nekimegy. (ma.hu) ÚJRA A HAJ NÖVEKE­DÉSÉRŐL Minap olvastam egy cikket, amely a hajhullással foglalkozott. Szakem­berek véleményét ismertették, akik nagyon érdekesen taglalták a haj­hullás okait és a lehetséges megol­dásokat, melyek segítségével meg­szabadulhatunk ettől a kellemet­lenségtől. Reagálni szeretnék erre a cikkre és szeretném elmondani a tapasztalatomat. Valamikor a múlt évben ajánlásra megrendeltem a SALON TEXTURES készítményt. Ez a termék nagyon jó hatással volt rám. Mielőtt még használni kezd­tem volna, nagyon hullott a hajam és magasodott a homlokom. Most nemcsak nem hullik a hajam, ha­nem úgy érzem, sűrűsödik is. Sze­retném, ha cikket közölnének ki­mondottan a SALON TEXTURES ké­szítményről. Én a SALON TEXTURES készítményt 690 koronáért a KVATROFIN s. r. o., cégtől kaptam: Kúpel'ná 24., 932 01 Vel'ky Meder, Tel.: 031/555 2095 IIP 1504

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom