Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-10 / 58. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 10. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Erős tolvajok Kassa. A helyi súlyemelő szakosztály tornaterméből súlyzók, sporteszközök, trófe­ák, elektronikus berendezé­sek, és bútorok tűntek el. Egy­előre nem sikerült kideríteni, hogy a rablók hogyan jutottak be az épületbe, mivel egyetlen zár sem sérült meg. Az ügyet a rendőrség vizsgálja, bár való­színű, hogy nem bűnözők, ha­nem a konkurens súlyemelő szakosztály áll a dolog hátteré­ben, a két egyesület ugyanis régóta vitában áll egymással. A kár meghaladja az egymillió koronát, (juk) Sokáig nem vette észre a betörést Dobsina. Ismeretlen tettes egy hétvégi házba tört be, ahonnan használati tárgyakat vitt el 3 ezer korona értékben. További 32 ezer korona kár ke­letkezett azzal, hogy megron­gálta az ablakokat és a beren­dezést. Az esetet bonyolítja, hogy a tulajdonos tavaly no­vember óta nem járt a hétvégi házban, így a betörést csak a napokban fedezte fel. (kov) Sorozatos betörések Bánfa. Ismeretlen tettes ki­feszítette egy lakás bejárati aj­tót és arany ékszereket, vala­mint ldlencezer korona kész­pénzt vitt magával. A rablást a betörő a szomszédban is meg­ismételte, ahonnan ugyancsak ékszereket lopott el. A körzet­ben azóta újabb hasonló betö­rés történt. (SITA) Ügyvédi irodát raboltak ki Besztercebánya. Mintegy 180 ezer koronás kárt okozott egy ismeretlen tettes egy helyi ügyvédnek, miután kirabolta irodáját. Az elkövető magával vitte a 42 ezer koronát tartal­mazó kasszát, valamint egy bőröndöt, melyben 121 635 korona volt. Pénteken reggel - szintén Besztercebányán - spórolt pénzétől és használati tátgyaitól ha fosztottak meg egy hazánkban tartózkodó kí­nai állampolgárt. A becsült kár 120 ezer korona. (SITA) AJÁNLÓ Sejtelmes lények a társalgóban Kassa. Rácz Noémi grafi­kusművész legújabb alkotása­it láthatja a közönség mától a kassai Thália Színház társal­gójában. A fiatal művész a Lé­nyek címet adta tárlatának, ennél többet azonban nem árult el, csupán annyi bizo­nyos, hogy a tavalyi, Löffler Múzeum-beli perszonifikált paprikák óta az absztrakt fes­tészet és grafika irányába mozdult el. A kamaratárlat a Rovás Polgári Társulás és a színház tervezett hosszú távú együttműködésének első gyü­mölcse. A kiállítást Szabó Ot­tó grafikusművész, a Rovás elnöke nyitja meg ma 17 óra­kor, ezt követően pedig aki akar, beülhet a Három kopor­só című új előadás nyilvános főpróbájára, (juk) Az idei költségvetés alacsonyabb a tavalyinál, csak a közadakozás segíthet Továbbra is anyagi gondok a Tháliában Kassa. A napokban került nyilvánosságra a Thália színház jövő évi bemutatói­nak terve. A kérdés csak az, lesz-e pénz a megvaló­sításra. A folyamatos anya­gi gondokkal küzdő szín­ház vezetése most is a cé­lok kitűzését követően igyekszik majd megszerez­ni az anyagiakat. Ha ugyanis a gazdasági lehe­tőségek alapján állítanák össze a jővő évad tervét, az alighanem a teljes leállás­hoz vezetne. JUHÁSZ KATALIN „A 2004-es év költségvetése nem éri el a tavalyit sqm, pén­zünk nincs, szereznünk kell” - mondja Kolár Péter igazgató, aki a színház javára meghirdetett közadakozás állásáról is beszá­molt lapunknak. „A belügyminisztérium engedé­lyezte a gyűjtés meghosszabbítá­sát. Értékelhető támogatást szín­házkedvelőktől és önkormányzat­októl, és ez nemcsak anyagi termé­szetű volt, hanem mindenekelőtt morális jellegű. Üzenetet hordo­zott: jó úton haladunk, dolgozni kell, nem szabad leállnunk, szük­sége van ránk a szlovákiai magyar­ságnak.” Az adományok sok esetben olya­noktól származnak, akik maguk is anyagi gondokkal küszködnek: nyugdíjasoktól, kispénzű embe­rektől, nem egyszer munkanélküli­ektől. Vannak azonban olyan tá­mogatók is, akik hazai állapotun­kat figyelembe véve szinte csillagá­szati összeggel, több tíz-, vagy százezer koronával járultak hozzá a színház fennmaradásához. Az in­tézmény igazgatója köszöni a tá­mogatást a Csemadok alapszerve­zeteinek, kluboknak, civil szerve­zeteknek és a kevés számú vállal­kozónak. A legértékesebb segítséget a ha­zai magyar önkormányzatoktól kapta a színház, ezért fontosnak tartják, hogy valamennyit felsorol­juk, méghozzá az átutalások sor­rendjében: Buzita, Ipolybalog, Ser­ke, Izsa, Gömörhorka, Sajószent- király, Komáróc, Nyékvárkony, Pa­lást, Csallóközcsütörtök, Illésháza, Hegyéte, Nyitrageszte, Hodos, Balogújfalu, Szalatnya, Deáki, Szürnyeg, Magyarbél, Boldogfa, Alsólánc, Boly, Kürt, Rimaszécs, Nagymagyar, Guszona, Ekecs, Fél, Lelesz, Lukanénye, Garampáld, Csallóközaranyos, Borsi és Ipolyhídvég. Voltak önkormány­zatok, amelyek határozatban rög­zítették, hogy a jövőben támogatni fogják a Thália Színház tevékeny­ségét, például Pelsőc és Dunamocs, valamint a „főszponzornak” is mondható Királyhelmec - mint az egyetlen olyan városi rangú szlová­kiai település, amelynek önkor­mányzata komolyan vette és meg­hallotta a Thália segélykiáltását. Sajnos az összegyűjtött pénz az örvendetes felsorolás ellenére sem fedezi azt a 750 ezer koronás vesz­teséget, amelynek kiegyenlítésével az intézmény megtarthatta gazda­sági önállóságát. Csak a gyűjtés és néhány magánszemélytől szárma­zó önzetlen kölcsöni segítségnek köszönhető, hogy a Thália megme­nekült a gazdasági átminősítéstől. A gyűjtést tehát folytatják, tovább­ra is lehet adakozni az alábbi bank­számlán: Divadelné zdruzenie Thália, Timonova 3, 040 01 Kosice. OTP Banka - Slovensko, c. u.5599630/5200 A tájolás jövője is attól függ, lesz-e rá fedezet. „Magunktól nem adjuk fel. Szüksége van ránk a szlovákiai magyar nemzeti közös­ségnek. Nem hagyhatjuk veszni az anyanyélvet, a szlovákiai magyar gyermekek jövőjét, kultúránkat” - véli Kolár Péter igazgató. Egyelőre hatvannyolc embernek tudtak munkát biztosítani a városban Kevés a képesített munkavállaló LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Az országszerte meghirdetett foglalkoztatási prog­ram keretében a Bodrogköz köz­pontjában egyelőre 68 - többségé­ben roma származású - embernek tudtak munkát biztosítani. A Pro­jekt V. elnevezésű programban olyan rossz szociális körülmények között élő egyének dolgozhatnak részmunkaidőben, akik ezt kérvé­nyezték a munka-, szociális és csa­ládügyi hivatalban. Nekik legkeve­sebb heti 10 órát kell ledolgozniuk, amiért maximum 1000 korona jut­tatást kaphatnak. Bár Királyhelme- cen több ezer munkanélküli van, a foglalkoztatási program résztvevő­inek kiválasztása nem egyszerű fel­adat. Sokszor csak a helyszínen de­rül ki, hogy a kiválasztott egyén nem jogosult újabb anyagi juttatás­ra. Némelyek egészségi állapota nem teszi lehetővé azt, hogy dol­Nagy Dezső polgármester: Egy­előre ennyi embernek sikerült feladatot adni gozhassanak. Királyhelmecen a foglalkoztatási program résztvevői a városi rendőrségen, a helyi mű­szaki szolgáltatások üzemében és a városi hivatalban dolgoznak. Tip- csák Géza, a városi rendőrség pa­rancsnoka szerette volna érettségi­zett emberekkel kiegészíteni az ál­lományt, ám az új alkalmazottak zöme mindössze alapfokú végzett­séggel rendelkezik. Ők azt a felada­tot kapták, hogy éjszakánként a közterületeken ügyeljenek a rend­re, és ha valamilyen rendbontást tapasztalnak, rádión azonnal riasz- szák a városi rendőrség szolgálatot teljesítő tagjait. A műszaki szolgál­tatások üzeméhez fölvett emberek a közterületeket takarítják. Pandi Géza, az üzem vezetője elmondta, hogy szükségük lett volna kőműve­sekre, szerelőkre és más szakmun­kásokra, ám a munkanélküliek kö­zött nagyon kevés olyan akadt, aki minden törvényben előírt feltétel­nek megfelelt volna. A március 1- jétől dolgozó új alkalmazottak kö­zül néhányan már jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a foglal­koztatási programban. Sőt akadt olyan is, aki néhány nap elteltével egyszerűen nem ment munkába. Négy újabb, a pályázatok megírásához segítséget nyújtó tanfolyamot indítanak Képzések Besztercebányán PUSKO GÁBOR Besztercebánya. A beszterce­bányai széldielyű Nonprofit Szer­vezetek Képzésének Központja (CVNO) márciusra négy újabb képzést indít vállalatok, helyi és regionális önkormányzatok, szak­mai társulások, civil szervezetek, iskolák, fejlesztési ügynökségek és szakszervezetek munkatársai, illetve tagjai számára. Az első program - melynek címe Pályázatok előkészítése az EU alapjaihoz - március 11-12-én in­dul. Ennek keretén belül az EU elő­csatlakozási és strukturális alapjai­nak pályázati kiírásaival, pályázati rendszerével és feltételeivel, illetve azok buktatóival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A következő tanfolyam angol nyelvű pályázatok megírásához nyújt segítséget. Ezt a tanfolya­mot azoknak ajánlják a szerve­zők, akik nemzetközi programok­ba kívánnak bekapcsolódni, és el­sősorban azok részvételét várják, akik már rendelkeznek némi ta­pasztalattal az Európai Unió pá­lyázataival kapcsolatban. A tan­folyam két szakaszban kerül megrendezésre: az első része március végén, április elején, a második április első hétvégéjén valósul meg. A brüsszeli székhelyű ECAS független nonprofit szervezettel együttműködve március 24-én rendezik meg azt az előadást, me­lyen a hallgatók az EU intézmé­nyeivel való kapcsolattartásról és a hatékony érdekvédelemről kap­hatnak tájékoztatást. Március 25-én Pavel Tychtl elő­adására kerül sor, melynek címe: Pozitív lobbizás az Európai Unió­ban. Az előadó a Cseh Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai Inté­zetének kutatójaként kezdett te­vékenykedni, majd folyamatosan több nemzetközi intézményben, valamint az EU különféle prog­ramjaiban működött közre. A harmadik szektor is tiltakozni fog Hátrányos helyzetben SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Besztercebánya Megye Harmadik Szektorának Grémiuma a közeljövőben tiltako­zásra fogja felszólítani tagjait és szimpatizánsait, amiért szerintük a kormány 1998 óta diszkriminálja Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyéket. Juraj Mesík megyei képviselő szerint a Hyundai/Kia Zsolnán felépítendő ipari parkja miatt egyértelműen hátrányos helyzetbe kerül Nyitra, Beszterce­bánya és Kassa megye, különös te­kintettel a déli gyorsforgalmi út felépítésének elhalasztásával. En­nek hiánya a régió további gazda­sági hanyadásához és végleges le­maradásához vezethet. A régióban már most komoly szociális és gaz­dasági feszültségek vannak. Nem valósult meg Losoncon az ipari park terve, egyelőre Rimaszombat­ban sincs kilátás a közeljövőben je­lentősebb beruházásra vagy ipar- telepítésre. Ennek egyik közvetlen oka a rossz vasúti és közúti közle­kedés, valamint a régióban élő nagy számú, alacsony képesítésű munkanélküli. Besztercebánya Megye Harmadik Szektorának Grémiuma a helyi szervezetekkel való egyeztetés után a közeljövő­ben nyilatkozatot kíván elfogadni, amelyben egyetértéséről és támo­gatásáról biztosítaná a Nyitra me­gyében élő, tiltakozásuknak már hangot adó polgármestereket és polgárokat, akik a déli gyorsforgal­mi út megépítését követelik az ere­ded tervek szerint. Mesík hangsú­lyozta, hogy a kormány által fi­gyelmen kívül hagyott nyüt titok az is, hogy a déli gyorsforgalmi út megépítése, amely Zólyomon, Lo­soncon, Rimaszombaton át vezet­ne Kassára tízmilliárdos nagyság­renddel olcsóbb, mint az északi vo­nal. Mesík szerint tarthatadan az itt élő magyarság szempontjából is, hogy míg Zsolna közel tízmilli­árdos kormánytámogatást kap, ad­dig Szlovákia déli részén egy fillér beruházás sem kerül a gazdaság fellendítésére. Az emlékművet júniusban leplezik le Új időpontot írnak ki a közadakozásra KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A város vezetése a napokban új határidőt ír ki arra a közadakozásra, amelyet tavaly szeptemberben kezdtek el, hogy emlékművet állítsanak az elhur­colt rozsnyói zsidóságnak. To- mány Éva, a város krónikása el­mondta, a határidő módosítására azért volt szükség, mert nem tel­jesültek a közadakozás sikeressé­géhez fűzött reményeik. „Január 31-ig, a tavalyi közadakozás ha­táridejéig a szükséges összeg egy­ötöde gyűlt össze. Hogy az emlék­művet felállíthassuk, 250 ezer ko­ronára lesz szükség. Ezért a város vezetése úgy döntött, hogy június 30-ig új határidős közadakozást hirdet előreláthatólag március kö­zepétől” - tájékoztatott Tomány Éva. Mint megtudtuk, a város 2002-ben, határozta el, hogy egy emlékművet állít, amikor a törté­nelmi városháza falán felavatták az emléktáblát a holokauszt rozs­nyói áldozataira emlékezve. Jossi Steiner, kassai főrabbi háláját fe­jezte ki az emlékmű gondolatáért, és ígéretet tett arra, hogy segít az anyagiak előteremtésében. To­mány Éva elmondta, a gyűjtés so­rán több külföldön élő, a haláltá­borokból visszatért zsidóval is le­velezést folytat, akik majd a meg­valósítás és kivitelezés fázisában kívánnak anyagi segítséget nyúj­tani. „Azóta már ellátogattak Rozsnyóra, és szakmai tanáccsal is elláttak. Többek között arról is közösen döntöttünk, hogy kőből lesz az emlékmű, amelyre az ál­dozatok neve is rákerül.” Rozs­nyóról 1944-ben több mint 400 zsidót hurcoltak el, de a pontos létszámot mind a mai napig nem sikerült megállapítani. Rozsnyón a zsidóknak zsinagógájuk is volt, amelynek helyén ma az Általános Hitelbank áll. Ma már csak egy nagy sima kő jelzi azt a helyet, ahol valaha a 13 méter magas épület állt. Az emlékmű leleple­zését júniusra tervezik, a holokauszt 60. évfordulója alkal­mából. Eredetileg a kő helyére tervezték felállítani, azonban a visszatért zsidók és a hozzátarto­zók kérésére a rozsnyói közteme­tőben helyezik el az emlékművet. A versenypályázat már lezajlott, három jelentkező közül választot­ta ki a szakmai zsűri a művészt, akinek a nevét hivatalosan még nem tették közzé. Ma már csak egy nagy sima kő jelzi a zsinagóga helyét (Szabó Ottó felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom