Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-08 / 56. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 8. A Zelaryt legyőzte az Unalom Brünnben Prága. Szombaton este a prágai Lucernában kiosztották a Cseh Oroszlán Díjakat. Tarolt Vladimír Morávek első filmes rendező sok rangos fesztiválon már sikerrel vetített Unalom Brünnben című filmje, amelyet hét kategóriában jelöltek. A film végül is öt oroszlánt kapott, köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb forgatókönyvírónak, a legjobb férfi főszereplőnek (Jan Budaf) járót. Csalódást okozott Ondfej Trojan tizenegy kategóriában jelölt Zelary című alkotása, amely csupán két díjat kapott, a legjobb hangért ítélték oda alkotóinak az oroszlánt, valamint a film női főszereplője, Anna Geislerová vehette át a legjobb színésznőnek járó elismerést. A Cseh Filmakadémia életműdíjjal ismerte el az Oscar-dí- jas jelmezterező, Teodor Pisták munkásságát, akit a legtöbben Milos Forman Amadeus című rendezéséből ismernek, (tb) SZÍNHÁZ ■■■■■■■■£ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Mesterkurzus 19 MOZI ■■■i Pozsony HVIEZDA: Horrorra akadva 3 (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSÍ: Good bye Lenin! (német) 15.30, 20 Zsaruk (svéd) 18 TATRA: Goodbye Lenin (német) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Mackótestvér (amerikai) 14.10, 15, 16.10, 17, 18.10 Horrorra akadva 3 (amerikai) 15.40, 17.40, 19, 19.40, 21 21.40 Rocksuli (amerikai) 15.30, 17.50 Hideghegy (amerikai) 14.20, 17.20, 20.20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (amerikai) 14.50, 16.50 Az utolsó szamuráj (amerikai) 16.30,19.30, 20.30 Túl közeli rokon (amerikai) 16.20 Underworld (amerikai) 18.40, 21.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.40 Az Amazonas kincse (amerikai) 19.50, 22 Nagy Hal (amerikai) 14.40 Unalom Brünnben (cseh) 19.20, 21.50 Zelary (cseh) 18.20, 21.20 Good Bye Lenin! (német) 15.50, 18.30, 21.10 Barbárok inváziója (kanadai) 20.40 A tolvajok királya (szlovák- cseh) 17.10 KASSA TATRA: Horrorra akadva 3 (amerikai) 16.30, 18, 20 CAPITOL: Mackótestvér (amerikai) 16,18 Zelary (cseh) 19.30 ÚSMEV: Kém- kölykök 3-D - Game Over (amerikai) 16 Snowboarder (franciasvájci) 18,20 ——fe DÉL-S ZLOVÁKLA ’■■■■■■■■ ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A király táncol (francia) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az Amazonas kincse (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magyar) 14.30,18.30,20.30 A felejtés bére (amerikai) 16.15, 19.45 Getno (magyar) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.30, 20.15 Az ítélet eladó (amerikai) 14.15, 16.45, 19.30 Kém- kölykök 3-D - Game Over (amerikai) 14 Mackótestvér (amerikai) 13.45, 15.45, 17.15 Magyar vándor (magyar) 13, 15, 17, 19.30 Nagy Hal (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Pán Péter (amerikai) 13.15 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15,16.15,18.15,20.15 Túl közeli rokon (amerikai) 15.30,17.45, 20 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 Kiállítás - Dokumentumok, képek a Csemadok életéből • • Ötvenöt év üzenete ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Csemadok 55. évfordulójára rendezett szombati ünnepséget megelőzően, pénteken Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában nyitották meg a Dokumentumok, képek a Csemadok életéből című kiállítást, amely az ötvenöt éves szervezet múltját követi nyomon. A megnyitón Köteles László, a kulturális szervezet ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelent „kultúr- társakat”, valamint az országváltozásokat és a rendszerváltást megélt, túlélt szervezetet, amelyet- mint említette - az itteni magyarság igénye tartott életben. A kiállítást azzal ajánlotta a látogatók figyelmébe, hogy a tablókon a fotók, a dokumentumok, az újságcikkek bizonyítják, müyen gazdag munkát végzett a szervezet, amely- véleménye szerint - pluszt tud adni Közép-Európa műiden nemzetének. A kiállítás a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapjában, az Új Szó 1949. március 12-én megjelent számában közült cikkel kezdődik, amely arról tudósít, hogy megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, majd folytatódik Lőrincz Gyula „Bátrabban és határozottabban haladjunk a szocialista kultúra terjesztésében” címmel megjelentetett elnöki beszámolójával, amelyet az Új Szó 1950. április 4. száma közvetített az olvasók és a „kultúrtársak” felé. A kiállítás illusztrálja az egyes kulturális csoportok munkáját, és a számok tükrében dokumentálja a Csemadok- tevékenység eredményeit. Hosz- szan lehetne idézgetni a kifüggesztett újságkivágások, dokumentumok, statisztikai adatok valóságát. Ám nem biztos, hogy a tablókról a lap hasábjaira idézgetett adatokkal bele lehet találni a személyesjelenlét adta érzés vagy élmény milyenségébe. Hiszen érthető módon kinek-kinek mást jelentett és jelent az elmúlt ötvenöt év és annak üzenete. Aki átélte, felelevenítheti és képzeletben újraélheti, aki nem ismeri, az a dokumentumok alapján belepillanthat a Csemadok- történet fejezeteibe a Brámmer- kúriában március 21-éig. (tébé) Rimaszombatban tekinthető meg A. Tóth Sándor centenáriumi báb- és képkiállítása Világjárt bábok és képek Az elmúlt hetekben Losoncon, jelenleg pedig Rimaszombatban látogatható a 100 éve született A. Tóth Sándor képeiből és bábjaiból összeállított, különleges hatású kiállítás. A művészről fiát, Tóth Gábor Sándort kérdeztem. PUNTIGÁN JÓZSEF Édesapját bemutató, ritka precizitással megírt könyve azt sugallja számomra, hogy rendkívüli energiákat mozgósított a létrejötte érdekében. Jól érzem? Igen, ez egy hosszú munka eredménye volt. Én addig fogorvosként dolgoztam, és bár édesapám tanított művészettörténetre, nem gondoltam, hogy valaha is ennyire elmélyedek benne. Halálakor, 1980-ban döbbentem rá, hogy' a fiaként kötelességem foglalkozni a képek, bábok és egyéb műalkotások, sőt írások formájában rám maradt hatalmas hagyatékkal. A munkát 1980-ban kezdtem el, és 16 éven keresztül, egészen 1996-ig tartott a rendszerezés. Eközben több mint egy tucat kiállítást rendeztem belőlük szerte az országban. Emellett azt is igyekeztem felkutatni, hogy hová, mely múzeumokba kerültek az alkotásai. Lassan összeállt a kép, és már annak kellett volna következnie, hogy felkérek egy művészet- történészt az életmű értékelésére. De hát akkorra már olyan mélyre ástam magamat a témába, hogy úgy éreztem, a könyvet nekem kell összeállítanom. Ez a munka további négy évig tartott. Semmit sem bíztam a véletlenre, megtanultam a tipográfiát, a kép- és könyvszerkesztést, magam terveztem meg a borítót is. Amikor 2000-ben megjelent a könyv, művészettörténeti körökben is nagy meglepetést keltett, mert egy olyan területről számoltam be részletesen, amellyel a magyar művészettörténet addig nem foglalkozott eléggé behatóan. Például a magyar bábművészet franciaországi megjelenésével... Igen! A debreceni származású Blattner Géza Párizsban indította el a Théatre Arc-en Ciel (Szivárvány Színház) elnevezésű bábszínház-vállalkozását, amely egy csapásra közismert lett. A színház az Unima (Union Internationale de la Marionnette) II. kongresszusa alkalmával mutatkozott be. Ennek volt egyik első és legjelentősebb munkatársa Tóth Sándor. Bemutatkozásukkal, melyben az avantgárd bábok és darabok, a kísérleti színház, a gramofonzenével kísért pantomim kapták a főszerepet, aranyérmet nyertek, és berobbantak a nemzetközi élvonalba. Tehát tulajdonképpen Blattner társulatát nevezhetjük a modem bábművészet megalapítójának. A könyvnek megjelent a francia és angol nyelvű változata is. Milyen volt a fogadtatásuk? A magyar nyelvű könyv nagyon szerencsés pillanatban jelent meg. Magyarország éppen akkor, 2001- ben tartott kulturális bemutatkozást Franciaországban. Egészen kézenfekvő volt, hogy a különleges francia-magyar kapcsolat történeti feldolgozása francia nyelven is megjelenjen. Szerencsére sikerült megnyernem egy kiváló műfordítót, aki többek között Ba- bitsot és József Atillát is fordított franciára. Február végén Losoncról Rimaszombatba került a kiállítás. Igen. Ebben az évben ünnepeljük édesapám születésének centenáriumát. A rimaszombatiak azonban nem csupán a városi képtár tárlatát tekinthetik meg, hanem egy családtörténeti kiállítást is a múzeumban, hiszen a család története szorosan kötődik ehhez a városhoz. Nagyapám, Tóth Béla Rimaszombat város főépítészeként Steinich Imre tanársegéde volt a budapesti parlament építésénél. Visszatérése után ő építette a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumot, amely 1904-ben készült el. Édesapám születésének évében! Valamennyi Tóth gyerek ott, abban az iskolában tanult. Nagyanyám, Schulek Vilma, a híres Schulek Frigyes unokahúga, stukkó ornamentikával díszíttette ezeket az épületeket. A gimnázium kapurácsozata is az ő munkájának az eredménye. Tóth Béla apja, Tóth József Bécsben végzett akadémiai festő volt, és festőművészként került Rimaszombatba. A gimnázium tanáraként többek között ő volt Mikszáth Kálmán osztályfőnöke, rajz- és némettanára. Mikszáth az egyik novellájában meg is emlékezik róla. Felesége, Káposztás Emília Rimaszombat első polgár- mesterének az unokája. E néhány példa is mutatja, hogy van kire és mire emlékezni. OTTHONUNK A NYELV Szókincsünk változása az új helyesírási szótár tükrében LANSTYÁK ISTVÁN Előző alkalommal néhány jellegzetes példán keresztül bemutattuk, hogyan tükrözi az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár az utóbbi évtizedben bekövetkezett nagy politikai, társadalmi, gazdasági, sőt művelődési változásokat. Pontosabban: ez volt az eredeti szándékunk, a teijedelmi korlátok miatt azonban csupán a gazdasági élet új jelenségeire vonatkozó szavakból mutattunk be néhányat. Ezért ez alkalommal a többi fontos területet tekintjük át, elsősorban a politikai élet változására, a kereskedelemre és a művelődésre vonatkozó szókincset. Az új politikai intézményrendszer bevezetésére utaló szókészleti egységek egyike az állampolgári jogok biztosának megnevezéseként használt ombudsman, melynek többféle javasolt magyar megfelelője közül egyik sem terjedt el. „Félsiker”, hogy a nőnemű ombudsman megnevezéseként a szótárba bekerült a hibrid alakulású ombudsnő. - A korábbi rendszernek a másként gondolkodást elnyomó jellege hozott létre egy sajátos kiadványtípust, az ún. szamizdatot. Amint arról a szó orosz eredete is árulkodik, szülőhazája a néhai Szovjetunió lehetett. Sajátos paradoxon, hogy a sza- mizdat szó épp akkor került be a szótárba, amikor az általa jelölt kiadványtípus megszűnt létezni, azaz a politikai rendszerváltás után: az 1988-as kiadású Helyesírási kéziszótára szamizdat szót még nem tartalmazta. Az előző politikai rendszer centralizáló törekvéséből adódóan az államtól függeden intézmények nem sok teret kaptak. Ennek tükröződéseképpen az alapítvány szócikke még igencsak szegényes az 1988- as kiadású szótárban: csupán a Kazinczy-alapítvány-t tartalmazza példaként. Ezzel szemben az 1999-ben megjelent szótár több konkrét alapítvány nevét hozza példaként, így a Közös Folyónk a Lajta Alapítvány-ét, a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány-ét, A Szép Magyar Nyelvért Alapítványét, a Batthyányi Lajos Alapítványét. Ezenkívül egy közszói összetételt és két szókapcsolatot is tartalmaz: ezek az alapítványtevő, illetve a jótékony célú alapítvány és a közjogi alapítvány. Inkább a nyelvi divatot, mintsem a politikai változásokat tükrözi a média szó elterjedése ’tömegtájékoztató eszközök’ jelentésben, az angol mass media hatására. Az 1988- ban megjelent Helyesírási kéziszótár még egyeüen példát sem tartalmaz a szónak erre a jelentésére. Ezzel szemben az 1999-ben napvilágot látott Magyar helyesírási szó- rárban az alapszón kívül megtaláljuk a következőket: médiabirodalom, médiacézár, médiaelemzés, médiaháború, médiakritikus, médiapiac, médiaszakértő, médiasztár, médiatörvény és médiavállalkozás. Itt jegyezzük meg, hogy a média alakot nyelvművelőink egy része többes számúnak tekinti, azon az alapon, hogy a latin nyelvben kétezer évvel ezelőtt az volt, s ezért megbélyegzik a magyar többesjellel ellátott médiák formát. Ám ha a média többes számú alak, egyes számú formára is szükség van, erre viszont a latinos médium nem nagyon alkalmas, mivel erőteljesen az okkultizmus világához kapcsolódik. A rendszerváltás utáni szókincsnek talán a kereskedelemre vonatkozó része teijedt el leginkább a laikusok közt, méghozzá nemcsak Magyarországon, hanem a szlovákiai magyarok körében is: gondoljunk az olyan szavakra, mint a dűer, a diszkont vagy a lízing. A diszkont szót már a korábbi helyesírási szabályzat is tartalmazta ugyan, abból azonban hiányzott még például a diszkontraktár, diszkontáruház és diszkontüzlet. Ami a lízing-et illeti, ezt a szót magyarosan, vagyis kiejtés szerint kell írni: szótárunk az alapalak mellett tartalmazza a lízingel származékszót is, valamint a lízingdíj, lízingrendszer és lízing- szerződés összetételeket. A díler szóról érdemes megemlítem, hogy Magyarországon elsősorban ’kábítószer-kereskedő’ jelentésben használják, ’üzletkötő’ jelentésben meglehetősen ritka. Az új gazdasági viszonyok közt nagymértékben megnövekedett a reklám jelentősége. Ezt tükrözi a reklám szóval alkotott összetételek elszaporodása az 1999. évi kiadású helyesírási szótárban. Mintegy 30 szóval bővült a reklám- előtagú összetételek listája a szótárban, köztük a következőkkel: rekláma- lapödet, reklámbevétel, reklámblokk, reklámcég, reklámcsomag, reklámfogás, reklámfotó-műterem, reklámháború, reklámhatásfok, reklámhatékonyság-vizsgálat, reklámhordozó, reklámjog, reklámkódex, reklámkorlátozás, reklámmenedzser, reklámpiac, reklámpszichológia, reklámstratégia, reklámtelítettség. A listáról már csak a reklámcsömör hiányzik, pedig épp ez fejezné ki a legjobban sok fogyasztó ezzel kapcsolatos érzéseit, www.gramma.sk A. Tóth Sándor: Egész alakos önarckép, 1927.
