Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-06 / 55. szám, szombat

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 6 KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal el­látott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján, melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta szü­lettek. Sok mítosz szól a gyermek nemének befolyásolásáról Nagyobb húsfogyasztás - fiú utód? PANORAMA Brit kutatók szerint a vegetáriá nus nőknek - írja a The Times - na gyobb az esélye arra, hogy leánygyermeket szüljenek. A notting- hami egyetem orvosai 6000 várandós asz- szonyt vizsgáltak meg, s közülük minden hu­szadik vegetáriánus volt. Utóbbiak 100 lánnyal szemben 85 fiút szültek, míg azok az édes­anyák, akik húst fogyasztottak, 106 kisfiút szül­tek. Nem tudjuk, hogy milyen mód- ^ szerrel lehet bizo­nyossággal meg­állapítani előre a születendő baba nemét, mindenestre számos mítosz és hie­delem szól a gyermek nemének be­folyásolásáról. Újságok is közölnek különféle javaslatokat, vérmérséklet szerint a Hold állása vagy más transzcen­i m. dens ok alapján. Ezek bármelyikét kipróbálhatjuk, mégis a férfi ivar­sejtjeinek nagyjából 50-50%-os lány-fiú aránya határozza meg az­által, hogy éppen melyiknek sike­rül elsőre belefüródnia a pete­sejt burkába. A valóságban persze egy kicsivel több fiú születik (az arány kb. 1060:1000), de már a megszületés körüli időben halandóbbak. Igazi jó megol­dás nincs a születendő baba nemének előre va- f ló megtervezésére, bár jb a tudomány előbb utóbb megoldja, ,,4 hogy valamely ® ' , . 4 jellemző alap­™Jr ján szétvá­lasszák az X és Y kromo­szómát tar- t ^ talmazó sej­teket. Aztán eljöhet az orwelli kép: Az apa spermiumát kezelés után művileg fecskendezik be, egyszó­val általános lombikbébi prog­ram. Ekkor is kérdés: ki dönti el, hogy mikor, mennyi és milyen ne­mű gyermekre van szükség? A I CSERE-BERE Meg akar szabadulni, a kinőtt, de még jó állapotban lévő csecse­mőruháktól, vagy ellenkezőleg: szüksége lenne rá? írja meg, s mi megpróbálunk közvetíteni. A szakemberek szerint a magzat már az anya hasában megtanul reagálni a veszélyhelyzetekre Ideges mama, stresszes baba? Mama és baba. Még egé­szen az elején. Nevezzük őket Emberkének és Ma­mának. Emberke bent él­degél a biztonságos meleg­ben. Mama pedig a sok­szor túlságosan is rideg külvilágban. TERHESGONDOZÁS Utazik a villamoson, ahol egy­szer csak a lábára lépnek. Vajon Emberke érzi-e a fájdalmat? Vagy az üzletben kevesebbet ad vissza a pénztárosnő, és Anyuka be akarja bizonyítani az igazát, csak­hogy ehhez veszekednie kell. Va­jon Emberke tudja-e, hogy a ma­mája ideges? És egyáltalán, mit érzékel abból, ami Anyukával tör­ténik? Sok kismama még a terhesség kilencedik hónapjában is dolgo­zik, és a munkahelyén naponta stresszhelyzetnek van kitéve. Pél­dául, ha orvos egy baleseti sebé­szeten, vagy eladónő egy túlzsú­folt áruházban, vagy az is előfor­dulhat, hogy titkárnő, és nem a vi­lág legkedvesebb főnökével van megáldva. A neurológusok sze­rint Emberke már a Mama hasá­ban megtanul reagálni a veszélye­sebb szituációkra, és ezt a tudását átviszi majd a megszületés utáni életébe. Ezt hívják „másolómechanizmusnak”. Tehát elképzelhető, hogy a történésekre feszültebben reagáló Mama gye­reke szintén agresszívebb lesz, miután megszületik. Ha a Mamát valami feldühíti, és a vérnyomása felmegy 140 fölé, azt elvileg nem érzi meg a kicsi. Azt viszont ellesi a Mamától, hogyan viselkedjen szélsőséges helyzetekben. Ez na­gyon fontos, hiszen Emberkét szü­letésekor éri élete első sokkja. Ha nem kap egészséges, követendő A mama simogatása megnyugtatja a magzatot (Képarchívum) példát, világrajövetelének élmé­nyét is sokkal nehezebben dolgoz­za majd fel. A legújabb kutatások szerint a legcélszerűbb, ha a Mama ilyen szituációkban simogatja a hasát, beszél, dünnyög Emberkéhez, hi­szen ezzel megnyugtatja őt. így nem lesz belőle ideges, mérges, zsémbeskedő ember, és nem erő­ből, indulatból fogja megoldani élete problémáit, nyügodtan tud mérlegelni, és helyesebben dönt esetleg. Merthogy Emberke min­dent kinyomoz a Mama hasában. Vele érez. Ezért jó, ha az édes­anya hangosabb helyeken ösztö­nösen a hasára helyezi a kezét, így a baba érezni fogja, hogy nincs semmi baj. (n-a) Nagyon fontos a terhesgondozás során a vérnyomás, a vizelet, a lábszár és a testsúly folyamatos ellenőrzése Ha négy vizsgálat közül kettő kóros, terhességi mérgezésre kell gondolni m Fontos, hogy az esetleges fejlődési zavart időben észre vegyük * (Képarchívum) SOROZAT Az Rh-összeférhetetlenség a hetvenes évek közepéig évente sok száz terhesség sikertelenségét okozta. A hetvenes években azon­ban bevezették az anti-D kezelést (pontos neve: anti-D-gamma- globulin). Az Rh-negatív vércso­portú terheseknek mindenfajta szülészeti esemény: szülés, művi vagy spontán vetélés, sőt méhen kívüli terhesség és magzatvízvétel után 72 órán belül meg kell kap­nia ezt az anyagot injekció formá­jában. Az anti-D ellenanyagok ugyanis elpusztítják az anya szer­vezetébe kerülő Rh-negatív mag­zati vörösvértesteket, és ezáltal megakadályozzák, hogy a későb­bi terhességeknél ellenanyagok képződjenek. Az anti-D kezelésnek köszönhe­tően ma már nincs Rh- összeférhetetlenség, de ennek ér­dekében tisztázni kell minden ter­hes nő Rh-vércsoportját, és az anti-D injekciót feltétlenül alkal­mazni kell az Rh-negatív vércso­portú terhesek valamennyi szülé­szeti eseményét követően. A terhesgondozás során az anya AB0 vércsoportjának meg­határozása is szükséges. Ha az ál­lapotos asszony 0 vércsoportú, akkor az apa vércsoportját is meg kell állapítani. Ha ugyanis az apa A vagy B vércsoportba tartozik, akkor gyakorta a magzat is A vagy B vércsoportú lesz, s ez a második vagy további terhességekből szü­lető újszülöttekben ugyancsak sárgaságot idézhet elő. Az ilyen jellegű összeférhetetlenség azon­ban jobb indulatú, és általában csak a születést követően okoz át­menetileg problémát. Nagyon fontos a terhesgondozás során a vérnyo­más, a vizelet, a lábszár és a test­súly folyamatos ellenőrzése. Ha e négy vizsgálat közül kettő kóros (vagyis a vérnyomás emelkedett, a vizeletben fehérje mutatható ki, a lábszár vizenyős, vagyis meg­tartja az ujjbegy benyomatát, a testsúlygyarapodás pedig megha­ladja a megengedettet), terhessé­gi mérgezésre (úgynevezett toxi- kózisra) kell gondolni, mely fel­tétlenül kezelésre szorul, mert a magzat elhalásához vagy az anya egészségének károsodásához ve­zethet. Bármelyik említett vizsgálat kóros eredménye önmagában is odafigyelést igényel. A terhesség alatti magas vérnyomás ritka, de ha fennáll, feltétlenül kezelni kell. A vizeletvizsgálat a veseműködés érzékeny jelzője. A terhesség alatt gyakorta jelentkező hólyaghurut és vesemedence-gyulladás megfe­lelő gyógyítása szintén nagyon fontos, mert ezeknek a betegsé­geknek a kórokozói a méhlepény­re hatva a magzat elhalását vagy koraszületését okozhatják. A testsúly túlzott növekedése szülé­si komplikációkhoz vezethet. A terhesség alatti helyes táplálko­zásról később külön is szó lesz. A terhesgondozás során törté­nő vizsgálatokat érdemes a váran­dós asszony folyamatos önellen­őrzésével kiegészíteni. A magzati jólét ellenőrzése így feltétlenül ajánlatos a „magzati jólét“ ellenőrzése a ter­hesség harmincadik hetétől. Es­ténként, a lefekvés után közel azonos időpontban a leendő anya helyezze mindkét kezét hasfalá­nak a méhet (tehát a magzatot) borító részére, nézze meg a pon­tos időt, és kezdje el számolni a magzat mozgását. A tizedik moz­gás észlelésekor újra meg kell nézni az időt, vagyis azt, hogy a tíz mozgás hány perc alatt tör­tént. Negyed-fél óra múlva helyes megismételni ezt a műveletet. így megállapítható a magzat tíz moz­gásához szükséges átlagos idő­tartam. A magzat este a legmoz­gékonyabb, és a terhes ilyenkor talál jobban időt, alkalmat a szá­molásra. A magzatmozgást he­tente legalább háromszor helyes mérni, optimálisnak azonban a naponkénti ellenőrzés tekinthe­tő. A magzati mozgás lényegében két tevékenységre vezethető visz- sza. A finomabb a légzésre, a dur­vább a fej, a törzs, de főleg a vég­tagok mozgására, az úgynevezett rúgásokra. A terhesek többsége csak az utóbbit érzékeli. Elég jelentősek azonban az egyéni eltérések, és ezért kell minden leendő anyának megha­tároznia a rúgások egyéni és napi átlagos számát. Ez az egyszerű és fontos vizsgálat hozzásegíthet, hogy a magzat esetleg kialakuló fejlődési zavarát időben érzékel­jék, mivel ez csaknem mindig a mozgásszám csökkenésével jár együtt. Ilyenkor a tíz mozgás jóval hosszabb időt igényel a korábbi napi átlagnál. A tapasztalat sze­rint, ha a magzat mozgása olyan mértékben lelassul, hogy a szoká­sos napi időtartam megduplázó­dik, orvoshoz kell fordulni. Ha egy óra alatt három vagy ennél kevesebb mozgást éreznek, ez is figyelmeztető. A szakemberek ilyenkor továb­bi vizsgálatokkal (ultrahanggal vagy úgynevezett oxitocin- próbával) döntik el, hogy való­ban van-e valamiféle baj a mag­zat fejlődésében, vagy csupán az érzékelés volt pontatlan. A ta­pasztalat szerint olyan nem for­dul elő, hogy nincs mozgás, és a terhes mégis érzi. A fordítottja gyakoribb. Ilyenkor az orvosi fe­lülvizsgálat segít. Ha a magzat valóban nincs jól, akkor sürgős beavatkozással még csaknem mindig megmenthető az élete. Helyes, ha a terhes önellenőrzése kiterjed testsúlyának folyamatos mérésére is. Részletek Dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom