Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-06 / 55. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 6. Egészségünkre 25 Naponta fogyasszunk másfél-két liter folyadékot, étkezésünk legyen könnyű. Mozogjunk, sétáljunk, tornázzunk! A vizelet árulkodik a veséről... Vese nélkül nincs élet. A szervezetből bomlástermékeket, mérgeket, sókat és vizet választ ki. KÓRKÉP A vese görög neve: nephros. A hasüregben, a derékvonal fölött, a gerincoszlop két oldalán, a hashártyán kívül helyezkedik el, bab alakú, körülbelül tizenöt centiméter hosszúságú páros szerv. Nemcsak tisztít, hanem fontos információkat is közöl a szervezet működéséről. Mivel a vizelet a vérből választódik ki, következtetni lehet belőle a vér bizonyos jellemzőire. Elárulja, milyen a vese állapota, s a benne megjelenő fehérje azt jelzi, hibás a vese szűrőfunkciója. A fehérvérsejtek a kiválasztó szerv gyulladását mutatják, a Vizeletben található vér pedig vesedaganatra vagy a húgyutak belső hámborításának sérülésére utal. A vesebetegségeknek négy csoportja van: a vesekövesség, a vesemedence tágulatai-szűkületei, a gyulladások és a daganatok. A vesének számtalan gyulladásos betegsége is van, ezek erős és folyamatos fájdalommal járnak. Ilyenkor megduzzad, feszül a tokja, ezért a nagy fájdalom. A gyulladások antibiotikumokkal jól gyógyíthatók. Kristály, homok, vesekő A legfájdalmasabb betegség a vesekőroham, amelytől mindenki nagyon fél. Ez megelőzhető volna, ha naponta legalább másfél liter folyadékot elfogyasztanánk! Újabb kutatások szerint a kövek kialakulásában a túlzott vitaminfogyasztás is szerepet játszik. A C-vitamin túladagolása kifejezetten vesekőképző. Ugyanakkor köztudott, hogy napjainkban a fogyasztói társadalmi szokások, a gyógyszergyártók reklámkampányai misztifikálják a vitaminok fogyasztását, ezért mértéktelen mennyiségű vitamint tömünk a szervezetünkbe, ami olykor károkat okozhat. A vesekő alapját képező anyagok a tömény és pangó vizeletből csapódnak ki. Eleinte csak apró kristályok képződnek, később homokszerű anyag, amely még észrevéüenül távozik a vizelettel. Ám, ha ezek a kristályok összeállnak, kialakul a vesekő, ami beszorulhat a veseke- helybe, a húgyvezetőbe vagy húgycsőbe, lehetetlenné teszi az ürítést, kérffrállomány velőállomány veseerek vesekövek húgyvezeték A vese keresztmetszete és igen éles fájdalmat vált ki. A vesekövet belső anyagcserezavar is okozhatja, amikor a vizelettel nem távoznak a kristályok, a bomlástermékek, hanem összeállnak morzsa- lékká, majd néhány milliméteres kehelykövekké. A kő elzárja a vezetéket, a folyamatosan termelődő vizelet pedig nem tud távozni. A fájdalom ilyenkor nagyon erős, szinte tűrheteden. A diagnózis felállításában támpont, ha a beteg arról számol be, hogy fekvőhelyzetben éles fájdalmat érez, álltában vagy mozgáskor viszont enyhül. Néha a vesekőtől és az általa okozott fájdalomtól szinte fetrengve kerülnek kórházba a betege. Ez persze ritka, hiszen a diagnosztika fejlődésével - röntgen, ultrahang, CT-vizsgálat - a legtöbb követ felfedezzük, mielőtt panaszt okozna. Nem ritka, hogy egy epe- vagy gyomorvizsgálat során lel rá az orvos. A vesében viszonylag ritkán fordul elő daganat, ha mégis, akkor gyógyulási esélye olyan, mint általában a daganatoké. Viszont fontos a korai felismerés. A véres vizelet azonnali orvosi kezelést igényel! (Képarchívum) Az életmód döntő fontosságú Az orvosok szerint nincs vesekőre hajlamosító alkat, nem mondható az, hogy a magas, sovány ember szervezetében nem képződik kő, az alacsony, kövér testében pedig igen. Ugyanakkor a kevés folyadékfogyasztás, a mozgásszegény életmód elősegíti a kövek kialakulását, mert besűrűsödik a vizelet. Ezért fontos, hogy figyeljünk életmódunkra. Naponta fogyasszunk másfél-két liter folyadékot, étkezésünk legyen könnyű, vegyes, és mozogjunk, sétáljunk, tornázzunk. Ha mindkét vese felmondta a szolgálatot, vagy daganat miatt eltávolították őket, megszűnik a szervezetben a szűrés, a vérben felszaporodnak a káros mérgező anyagok, a sók. Ilyekor alkalmazzák a dialízist, amely nem mást, mint a vér gépi úton történő átszűrése. Az arra rászorulók általában heti egy alkalommal keresik fel a dialízisállomásokat, és néhány órán át egy olyan gépen vezetik keresztül a vérüket, amely eltávolítja belőle a bomlástermékeket, (pat) Az amerikai kardiológusok szakmai szövetsége naponta maximum 2400 mg só bevitelét engedi meg Hogyan étkezzünk, ha vesekövet állapít meg az orvos? ÉTREND A kevés sót és húst tartalmazó étrend jelentősen csökkentheti a vesekő kialakulásának kockázatát - adta hírül a New England Journal of Medicine, egy olasz kutatók által végzett vizsgálatról beszámolva. Az orvosi szakfolyóirat cikke alaposan megingatta azt a korábban általánosan elfogadott nézetet, hogy a vesekő esetén előírt étrend lényege az alacsony kalciumbevitel. A Pármai Egyetem kutatói által végzett vizsgálatban 60 olyan férfi vett részt, akinek már legalább egy veseköve volt. Közülük 23, alacsony kalciumtartalmú étrendet követő betegnek öt éven belül ismét képződött veseköve, míg csupán 12 olyan páciens esetében alakult ki vesekő, akinek alacsony só- és fehérjetartalmú táplálékot írtak elő. A tanulmány társszerzője, dr. Umberto Maggiore magyarázata szerint az alacsony kalciumtartalmú diéta csökkenti ugyan a kalcium mennyiségét a vizeletben, de növeli egy másik, a kőképződés szempontjából fontos anyag, az oxalát részarányát. Mint ismeretes, a vesekövek többsége kalciumoxalát-tartalmú. Ráadásul a húsban található só és fehérje ugyancsak több kalciumhoz vezet a vizeletben. Dr. David A. Bushinsky, a Rochester Egyetem vesespecialistája a szakcikket kommentálva kijelentette, hogy ő maga már kb. egy évtizede nem javasol betegeinek csökkent kalciumtartalmú étrendet, mivel az a csontokból vonná ki a kalciumot és meggyengítené azokat. Az amerikai kardiológusok szakmai szövegsége naponta maximum 2400 mg só bevitelét engedi meg, míg az említett vizsgálatban a sóbevitel felső határát 2900 mg-ban szabták meg. Ugyanakkor a vizsgálatban részt vevőknek csupán napi 21 g hús fogyasztását engedélyezték, és legfeljebb 28 grammnyi sajtot vagy más tejterméket vehettek magukhoz. További vizsgálatok tisztázhatják, hogy a táplálék különböző típusú fehérjéi milyen különbséget jelentenek a vizelet kalcium- és oxaláttartalmának szempontjából. Az azonban biztos, hogy akinek már volt veseköve vagy hajlama van a kialakulására, annak megelőzésképpen feltétlenül érdemes napi 8-12 nagy pohár vizet innia, (cs-e) KÉT KÉRDÉS Megelőzhető-e a vesebetegség? Hasonlóan, mint a szív- és érrendszeri betegségek esetén, ebben az esetben is csak egyet lehet javasolni: egészséges életmódot. Keveset enni, megőrizni az optimális súlyt, sokat mozogni, megfelelően öltözködni, feleslegesen nem fogyasztani gyógyszert, igyekezni elegendő folyadékot inni, szükség esetén pedig azonnal orvoshoz fordulni. Figyelemmel kell kísérni a vérnyomást, a koleszterin- és a cukorszintet. A megelőzés érdekében időnként vizeletvizsgálatot kell végezni. Akinek magas a vérnyomása és cukorbajban szenved, a vizeletvizsgálatnak rendszeresnek kell lenni. Miért fontos elegendő folyadékot inni? A megfelelő folyadék rendkívül fontos a vesék helyes működéséhez. Ismeretes, hogy a beteg vesék folyadékmegkötő képessége csökken és a folyadékhiány a vesék rossz vérellátásához vezethet, ami további károsodásukat vonja maga után. A szomjúságérzet csökkenése különösen az időseknél figyelhető meg, akiket gyakran kényszeríteni kell az ivásra. Egy felnőttnek 2-3 liter folyadékot meg kell innia, de nyáron még többet. Diétás tanácsok vesebetegeknek Mit szabad, mit nem? diéta A krónikus vesebetegek kezelésének egyik pillére a diéta. A diéta célja egyrészt a betegek általános állapotának javítása mellett a táplálékok lebontása során keletkező, a húgyutakban kiválasztódó nitrogéntartalmú mérgek képződésének csökkentése. A másik alapvető célkitűzés a nem megfelelő táplálkozás következményeinek kiküszöbölése és a veseszövet pusztulásának, a betegség súlyosbodásának lelassítása. A diétában fontos szerepet kap ♦ a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztása. Fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek tartalmazzák a létfontosságú aminosavakat (pl. arginin, fanilalanin, lizin), amelyeket a szervezet nem képes előállítani, így mindenképpen táplálék útján kell felvennünk. A napi fehétjemennyi- ség meghatározása orvos feladata a vesekárosodás és a vese teljesítő- képességének függvényében. Mire kell még ügyelni? ♦ Hangsúlyos kérdés a csökkentett foszforbevitel is. Bizonyított tény, hogy a foszforban szegény étrend a vesebetegség előrehaladását mérsékelni képes. Ezért csökkenteni vagy kerülni ajánlatos a foszforban gazdag élelmiszereket. A csökkentett fehérjefogyasztás mellett többségében állati eredetű, teljes értékű fehérjéket tartalmazó, ugyanakkor foszforszegény diéta összeállítása elég nehéz feladat, mivel csaknem valamennyi állati fehérje foszfortartalma magas. Jó tudni! Bizonyos főzéstechnikai fogásokkal az állati fehérjék foszfortartalma mérsékelhető az első főzővíz leöntésével, a húsok előfőzésével. ♦ Fontos a megfelelő energia biztosítása, ami ideális testsúly esetén napi 30-40 kilokalóriát jelent. Kellő mennyiségű energia híján a szervezet a felvett fehérjéket nem a felépítő folyamatokhoz használja fel, hanem az energiahiányt próbálja meg fedezni vele, majd saját tartalékait használja fel. Ennek következtében csökken a testtömeg, és sok káros anyag keletkezik. ♦ A vesekárosodás előrehaladtával csökken a kálium ürítése is, ezért mérsékelni kell a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A zöldségfélék áztatóvizének, első <% ..Jé. főzőlevének leöntésével jelentősen csökkenthető a káliumtartalom. ♦ Az utóbbi években több tanulmány is foglalkozott az emelkedett vérzsírszint és az idült vesebetegségek • összefüggéseivel. Úgy tűnik, fontos szerepe van az emelkedett koleszterin- és trigliceridszintnek a krónikus veseelégtelenség létrejöttében, illetve a folyamat súlyosbodásában. Jó tanács: figyelni kell arra, hogy az elfogyasztott táplálék összes kalóriatartalmának körülbelül egyharmada álljon zsírokból, azonban lehetőség szerint mellőzni ajánlatos a telített zsírsavak és a koleszterin bevitelét. ♦ Figyelmet kell fordítani továbbá a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is. A nap folyadékigény megállapításához ismerni kell a testtömeget (naponta ugyanabban az időben kell ruha nélkül mérni a testsúlyt) és a távozó vizelet mennyiségét. A romló vesefunkció következményeképpen a méreganyagok koncentrált eltávolítása is zavart szenved. Jó tudni! Mivel több vizelettel nagyobb mennyiségű salakanyag képes eltávozni, ezért a napi vizeletmennyiséget 3 liter körül igyekszünk tartani. Ez minimum 3,5 liter folyadék elfogyasztása esetén biztosítható. ♦ A vesebetegek (főként a magas vérnyomás-betegséggel szövődött esetekben) számára a betegség és a későbbi szövődmények megelőzésének érdekében nagyon fontos a sószegény étkezés. A különböző ajánlások más-más konyhasómennyiséget javasolnak felső határnak, azonban ahhoz, hogy a diéta valóban sószegény legyen, a konyhasóbevitel ne haladja meg a napi 10 grammot! Jó tanács: főzéskor ne használjunk konyhasót, az ételek ízesítéséhez inkább különböző zöldfűszereket (pl. majoránna, tárkony, lastyán) alkalmazzunk, melyekkel egy kis odafigyeléssel, gyakorlattal különleges ízhatású ételek készíthetők, (id) Jó tudni! ♦ Foszforban gazdag élelmiszerek: húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, tej és tejtermékek, búzacsíra, búzakorpa, tojássárgája, száraz hüvelyesek, aszalt gyümölcs, olajos magvak, kakaópor, csokoládé. ♦ Magas káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék, ezek közül is főként a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya és a brokkoli, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a csokoládé, a kecsup. ♦ Állati eredetű, teljes értékű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek: halak, tej, tejtermékek, tojás. ♦ Növényi eredetű, nem teljes értékű fehérjéket tartalmazó táplálékok: gabonafélék, lisztek, zsemlemorzsa, rizs, kenyérfélék, péksütemények, hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse, csicseriborsó, szójabab), olajos magvak (mák, dió, mandula, mogyoró, tökmag, napraforgómag), zöldségek, gyümölcsök.