Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-05 / 54. szám, péntek
f/A KERTESZKEDO 2004. március 5., péntek 1. évfolyam 3. szám Ne spájzoljunk be kivonásra ítélt permetszerekből Hogyan kell a bokorribiszkét metszeni? A idősebb ágak gyengén nőnek, értéktelenebb gyümölcsöket hoznak Hatóanyagok tiltólistán Eltérő korú vesszők egy bokorban A letermett ágakat tőből távolítsuk el (Képarchívum) CSERES ZOLTÁN Attól a pillanattól kezdve, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává válunk, nálunk is életbe lép az uniós növényvédő szer engedélyezési rendszer. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése a brüsszeli bizottság hatáskörébe kerül, nemzeti hatáskörben csak a formázott termékek engedélyezése történik majd. Már csak 56 nap és az Európa Unió ténylegesen is a mindennapi életünk részévé válik. Ma még nehéz teljes biztonsággal megmondani, hogy a csatlakozás miként érinti majd a termelőket a növényvédelem vonatkozásában. A kérdés elsősorban az, hogy milyen növényvédő szereket lehet használni, hogyan lehet ezekhez hozzájutni, és mi történik majd a forgalomba levő készítményekkel. A kormány rendelettel szabályozza a hatóanyagok besorolhatóságát az engedélyezett hatóanyagok közé. E jogi norma értelmében az engedélyüket vesztett hatóanyagokat 2004. április 30- ától nem szabad Szlovákia területére behozni, az itt eddig felhalmozott készleteket a garanciális idő lejártáig, de legkésőbb 2006. április 30-ig kell felhasználni. A növényvédelmi gondoskodásról szóló 285/1995 Tt. sz. törvény 13. §-a alapján valamint a 471/2001 Tt. sz. törvény alapján a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) ellenőrző hatóságként törölni fogja az engedélyezett szerek listájáról az 1-es és 2-es kiadott mellékletben felsorolt hatóanyagokat. Az első számú mellékletben felsorolt betiltott hatóanyagok egyébként a 3322/2001- 100 rendeletben is fel vannak tüntetve. Ezek a következők: cyha- lothrin, ferbam, azinphosethyl, propham, dinoterb, fenvalerate, DNOC, pyrazophos, monolinuron, chlozolinat, tecnazen, lindan, per- methrin, quintozen, zineb, chlor- phenapyr, parathion, fentin hyd- roxid, fentin acetate, azafenidin parathion-metyl, aldicarb, acep- hate. Az ellenőrző szakhatóság új jegyzékében már nem hosszabbítja meg a kettes mellékletben szereplő hatóanyagok (összesen 332) engedélyét sem. A raktári készleteket Veteményezés márciusban A petrezselyem jól megművelt talajt igényel, magja nagyon apró, és lassan csírázik. Nehezen veszi fel a vizet, akár 4-5 hétig is elfekszik, amíg végül kikel. Eközben a talaj könnyen kigyomosodhat. A gyomok között a kapálás nem végezhető el, ezért ajánlatos a petrezselymet sorjelző növénnyel vetni, mely gyorsan kelő, olcsó mag legyen. Megfelel erre a saláta vagy retek, így a sorok köze kapálható, tisztán tartható. A sorjelző növényeket később ki kell szedni, mert akadályozzák a petrezselyem fejlődését. A vöröshagyma és a fokhagyma ültetőanyagát érdemes az ültetés előtt a fonálférgek és a gombabetegségek ellen csávázni. A hagymá2006-ig lehet felhasználni. A hatóanyag-kiesés okozta esetleges problémák megoldását az uniós szabályozásban meghatározott jogintézmény, az ún. „nélkülözhetetlen használat” (essential use) segíti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a forgalomból kivont készítmények más engedélyezett hatóanyaggal nem helyettesíthetők, úgy a tagállamok kérésére - a helyettesítő készítmény megtalálásáig, ám általában 3 évig - az eredeti engedélyokiratban meghatározottnál szűkebb körben (pl. csak kis kultúrákban, vagy bogyósokban) továbbra is használható marad. Szlovákia a többi társult országhoz hasonlóan benyújtotta ilyen irányú kérését a brüsszeli Bizottság elé. Ezeket még a belépés előtt elbírálják és a döntésről minden érintettet időben tájékoztatnak. Szlovákia a következő hatóanyagok engedélyezését kérte: benomyl, hexazinone, imazapyr, naptalam, prometryne és terbutryn. Mi történik a kereskedelemben, illetve termelőnél lévő készletekkel a határidők lejárta után? A készletek szakszerű megsemmisítéséről, esetleg nagyobb tételek kiviteléről az országból az áru tulajdonosának kell gondoskodnia. Az ezzel járó költségek is őt terhelik. Nem érdemes tehát rábeszélésre vagy „végkiárusításban” nagyobb készleteket felhalmozni a kedvező árak hallatán. Az uniós szabályozás ugyanis további határidő-módosításokat nem tesz lehetővé. A tiltott szerhasználat pedig nem éri meg: súlyos bírságot vonhat maga után, ha az EU területén fellelhető termékekben, élelmiszerekben olyan szermaradványokat találnak, amelyeket kivontak a piaci forgalomból. A belépés után nyilvánvalóvá válik, hogy a hazai és az uniós fogyasztók között a biztonság szempontjából nem lehet különbség. Aki a hazai piacra termel, annak az uniós normáknak is meg kell felelnie. Ebben a folyamatban a termelők nyomon követhetősége és esetleges felelősségre vonásának lehetősége alapvető követelmény. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa kát először a Sulex vagy a Sujka oldatában áztatjuk (6-12 óra), szikkasztás után a Fundazol 50 WP vagy a Rovral F10 oldatában 20 percig. Sokan panaszkodnak, hogy a vaijak, galambok rájárnak a borsóvetésre, és nagy kárt tesznek benne. Ennek az ellenszer a pontos vetés, nehogy egyetlen szem borsó is a felszínen maradjon. Ha a madarak egy szemet találnak, akkor a földben is megkeresik a többit. A madárkár ellen fóliatakarással is védekezhetünk. A szamócaágyást tisztítsuk meg a leszáradt levelektől, a fagyvédelem céljából odahordott takaróanyagoktól. Az ágyás talaját lazítsuk fel. Száraz tél után a bőséges öntözés segíti a gyors növekedést. A piros és fekete ribiszke természetes formája a csetjetörzses bokor. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. E tulajdonsága határozza meg a metszését is. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei, a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő. A kétéves részek, a gallyak csúcsrügyéből hosz- szú szártagú hajtások, oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek törnek elő. A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek. Az idősebbek növekedése gyengül, értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. A bokorribiszke esetében ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. Minél gyengébb a vessző, annál rövidebbre vágjuk. Fejlettségüktől függően egy-három, egy- négy rügyre metsszünk. Célszerű a beavatkozást az ültetés előtt elvégezni, ezután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültethetjük annál, mint amilyen mélyen a faiskolában voltak. Ezáltal növekszik a cseijetörzs, illetve a gyökérzet felülete, amely több tőhajtás képződését eredményezi. Az ültetést követő tenyészidő- ben, június elején hajtásválogatást is végezhetünk. Az egészséges fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk, arányosan elosztva a töKOTELES GABOR A kertészkedők többsége lehetetlennek tartja az őszibarack termesztését nagy adagú műtrágyák és évi legalább hatszori permetezés nélkül. 1982-ig magam is hasonló nézeteket vallottam. Ekkor azonban kezembe került néhány német szerző kiadványa, amelyekben azt bizonygatták: vegyszerek nélkül is lehet eredményesen termelni. Az őszibarackkal kapcsolatban érdekesnek találtam Alwin Seifert Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvét. Ebben a szerző azt fejtegette, hogy sikeresen termelni úgy is lehet, ha szakszerűen előállított biokomposzttal biztosítjuk a növények számára az egészségét megőrző talajéletet. Az új ismereteket lehetőségeimhez, képességeimhez mérten próbáltam kertem biová átalakítása során megvalósítani. A szerzett ismeretek alapján bátran állíthatom: a sikeres biokertészkedés alapja a jó biokomposzt, valamint a gazdag talajélet. A sikeres vegyszermentes őszibarack termesztésnél a biokomposzt felhasználását már az ültetésnél el kell kezdeni. Az ültető gödröt 6-8 héttel az ültetés előtt ássuk ki, hogy a gödör falaiban és az egész talajtömegben felújuljon, meggyorsuljon a talajélet. Ha az ültető gödröt úgy ássuk ki, hogy a három különböző rétegét más-más kupacba rakjuk, a földcsomókra szóljunk biokomposztot és keverjük össze. Közvetlenül az ültetés előtt juttasvön. A második év tavaszára legfeljebb öt vessző maradhat a bokron. A fejlett bokrú, második éves ribiszke 50 cm-es (vagy ennél hosszabb) vesszői közül négy darabot hagyjunk metszetlenül. Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk 2-4 rügyre. A második év nyarán 4-5 erőteljes hajtásnál ne hagyjunk többet tövenként. Ebből a harmadik év tavaszára összesen 4 maradhat, a többit távolítsuk el. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan 3x4 különböző korú (első, második, harmadik éves) korosunk egy kevés biokomposztot az ültető gödör oldalaihoz is. A földet úgy húzzuk a gödörbe, hogy a felső rétegekből kiásott föld kerüljön a gödör aljára és a gödör aljáról származó pedig a legtetejére. Az oltvány ne kerüljön mélyebbre, mint az előző helyén volt. Ültetés után a csemetét öntözzük be lágy esővízzel. A fa környékét töltsük be megfelelő magasságban földdel, a talaj- felszínre szóljunk vékony rétegben biokomposztot, amelyet sekély kapálással bedolgozunk a talajba. A talaj felszínét takaijuk vékonyan fűkaszálókkal, vagy más aprított növénnyel. Ha az ültetést tavasszal végezzük és tíz napig nem hullik elegendő csapadék, tányért képezünk a fa tövénél és a csemetét megöntözzük. Az őszibarack esetében főleg a tenyészidő folyamán nagyon fontos a talajtakarás. Minden évben szeptember végén, október elején el kell végezni a tápanyag-utánpótlást. Az őszibarackfa kiegyensúlyozott fejlődése érdekében ajánlatos körömfüvet telepítem. Ez a növény gyökereivel korlátozza a fonálférgek elszaporodását, virágaival vonzza azokat a rovarokat, amelyek, pusztítják a levéltetveket és annak petéit. Mint ismeretes, a levéltetű petéit a gyümölcsfákra a hangyák hordják fel. Korábbi írásaimban már foglalkoztam a levendula hangyákat riasztó hatásáról. Az évek folyamán rájöttem, hogy az őszibarackfák közelébe hasznos narész alkotja a bokrot. Az ötödik évben befejezzük a koronaalakítást, amikor is 4 egyéves tővesszőt, négy kétéves, négy hároméves, és négy négyéves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. A további években (a piros ribiszke esetében az ötödik éves, a fekete ribiszke esetében a negyedik éves) termőgallyakat folyamatosan leváltjuk, azaz tőből eltávolítjuk, és helyettük arányosan elosztva a bokorban, azonos számú tősarjat hagyunk. Célszerűen járunk el, ha az erőteljesen fejlett bokorban szám néhány tő levendulát ültetni. Ha ennek ellenére észlelünk hangyát a fán, tépjünk le néhány levendulalevelet, ezeket helyezzük a fa ágelágazásaiba, ahol a hangya mozgását észleltük. A kevésbé beteg fákon a hangyák látogatása elmarad. Múlt év őszén Kassán tartották az Agrofórum nemzetközi szemináriumot az ökológiai mezőgazdaság jelentőségéről Szlovákiában és más országokban. A találkozón én a szamóca és a szőlő vegyszermentes termesztéséről tájékoztattam. Beszámolómat élénk érdeklődés követte. A holland Wijnand Sukkéi felkért, mutassam meg neki a kertemet. Nagyon tetszett neki a vegyes kultúrás részben a betakarított sorok helyén kikelt mustárve- temény. Ámuldozott a még le nem szüretelt szőlősor láttán. Az őszibarackfához érve pedig hosszasan érdeklődött az ott látott talajtakarás, a biokomposzt, a fa tőszomszédságában termesztett körömfű és levendula iránt. A megfelelő talajtakarással és a jól érett gilisztákkal kellően átdolgozott biokomposztos tápanyag-utánpótlással sikerült elérnem, hogy az őszibarackfák legelterjedtebb betegsége, a tafrinás levélfodrosodás sem okoz nagy kárt fáimon. Legtöbbször nem alaszerint 16 koronárészt tartunk fenn, amelyek közül 4 egyéves sarj, 4 kétéves gally, 4 hároméves és 4 négyéves ág. Az ötéves ágakat (feketeribiszkénél a 4 éveseket) folyamatos ritkító metszéssel, évente fiatal sarjakkal váltjuk le. A lényeg az, hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. A letermett ágakat tőből, a talajfelszínéhez minél közelebb távolítsuk el. A szerző agrármérnök kul ki a fertőzés, de azokon az éveken, amikor megjelennek a megvastagodott levelek, ezek akkor sem hullnak le. Az egészséges fában van annyi erő, hogy visszaszorítsa a kórt és megvastagodva is asszimilál. Az őszibarackfáknál nagyon fontos a rendszeres metszés. A beültetett csemetéknél koronaalakító vágást kell végeznünk. Nézetem szerint az őszibaracknak legjobban a katlan korona felel meg. A kialakított koronájú őszibarackfákat is legalább kétszer metsszük évente. A nyárvéginél, amelyet augusztus 20-a és szeptember 10-a között ajánlatos végezni, a 30 cm-nél hosszabb új hajtások egy harmadát távolítsuk el. A korábban érő, már letermett fákról vágjuk le azokat a nagy gallyakat is, melyek a termést hordozták. A másik metszést rügy- fakadáskor, úgy április 15-e körül végezzük váltómetszési módszerrel. Vagyis egy termőalapon kinézzük a két legmegfelelőbb veszőt, a talajhoz közelebbit rövidcsapra (2-3 szemet hagyunk meg) vágjuk, a másik vesszőt az 5-10 szem felett vágjuk el termőcsapra úgy, hogy legalább három virág legyen rajta. Megfelelő helyeken hagyjunk néhány szál vesszőt is. Meggyőződésem, hogy odafigyeléssel az őszibarack is termeszthető vegyszerek és műtrágyák nélkül. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Időszerű kerti teendők CSANDA PÉTER Őszibarack vegyszermentes termesztése. Az egészséges fában van annyi erő, hogy legyőzze a betegséget A biokomposzt és talajtakarás eredménye Őszibarack is termeszthető vegyszerek és műtrágyák nélkül.
