Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-06 / 30. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 6. Fókuszban: élelmiszergyártók eu-hajrája 3 Február végéig bezárnak azok az élelmiszergyártók, amelyek nem teljesítik az uniós normákat Kihívások kérdőjelekkel Kíméletlen verseny vár rájuk (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Hetvennyolc hazai gyártó már lehúzta a redőnyt Harc a túlélésért Óriási kihívást és talán még nagyobb bizonytalanságot jelent a szlovákiai élelmiszer-ipari vállalatoknak az EU-csatlakozás. Ezt ugyanis csak azok a cégek élik, élhetik meg, amelyek február végéig, kivételes esetben 2006-ig maradéktalanul teljesítik a szigorú uniós közegészségügyi normákat. GÁGYOR ALÍZ Többmilliárd koronára tehető az az összeg, amelyet a csaknem 1 145 hazai kis és nagy - állati eredetű alapanyagot feldolgozó - élelmiszeripari vállalat eddig felhasznált arra, hogy teljesítse az EU-csatlakozással összefüggő, a szigorú uniós közegészségügyi szabványokra hivatkozó felújításokat, korszerűsítéseket. Bár a munkálatok elvégzésére a SAPARD előcsatlakozási alapból is lehetett pénzt kérni, aránylag keveseknek adatott meg ez a pénzmerítési lehetőség. Csak kevesen tudtak ugyanis - tőke híján - eleget tenni a szigorú uniós elbírálási követelményeknek. Eleve esélytelenül indultak azok, akik saját forrásból vagy hitelből képtelenek voltak előteremteni a költségek legalább felét. Pontosabban még ennél is nagyobb forrással kellett rendelkezniük, mivel e uniós forrásból - ha a bírálók mindent hibátlannak találtak - csak visszamenőlegesen térítenek. De még azon cégeknek is alaposan megterhelte költség- vetését a beruházás, amelyek eredményesen vették a SAPARD- os akadályokat. S ha a cégek már végre is hajtották a nélkülözhetetlen felújításokat, még akkor sem biztos, hogy gazdaságilag túlélik a csatlakozást, azaz képesek lesznek helyt állni a közös piac kíméletlen Államtitok, ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az EU-csatlakozás kapcsán felvetődik a kérdés, mi lesz az állami tartalékalapban tárolt élelmiszerekkel. Május 1-je után ugyanis már csak uniós engedéllyel rendelkező gyártók termékei kerülhetnek forgalomba a huszonöt országra bővülő közös versenyében. További veszélyforrás, hogy a szlovákiai fogyasztó - az osztrákkal ellentétben - inkább árérzékeny, mint tudatos, azaz inkább megveszi az olcsóbb külföldi terméket, még ha az gyengébb minőségű is, mint a megszokott hazait, ha az akár néhány fillérrel is drágább. (Márpedig a szlovákiai élelmiszerek már csak a 19-szá- zalékos adótehernél fogva is lényegesen drágábbak a cseh vagy a lengyel élelmiszereknél.) Agrár- közgazdászok egybehangzó figyelmeztetése szerint azok a hazai élelmiszeripari cégek, amelyek gyártói, feldolgozói kapacitásukat jelenleg csak 50 százalékra használják ki, ha rövid időn belül nem tudnak váltani 80-90 százalékos kihasználtságra, valószínűleg elbuknak az uniós versenyben. Bár Szlovákia - szomszédaihoz viszonyítva - kicsit megkésve határozta el a csatlakozást, az agrártárca vezetői azt hangoztatják, hogy volt elég idő a felkészülésre. Simon Zsolt miniszter szerint aki komolyan gondolta jövőjét az EU-csatlakozás utáni időre is, az tudatosan és hosszú távon készülhetett rá, nem az utolsó egykét hónapban próbálta behozni lemaradását, végrehajtani mindazokat a költséges utasításokat, amelyeket a brüsszeli szakértők a cégek átvilágítása során tételesen felsoroltak. A brüsszeli szakértők ellenőrzései is alátámasztják, hogy a legsebezhetőbbek - csakúgy mint a többi társult országban - a vágóhidak és a frisshúsfeldolgozók. Ebben az ágazatba lesznek a leglátványosabb cégbezárások is. Ugyanakkor az agrárközgazdászok szerint ez a lépés talán hozzájárul ahhoz, hogy a megmaradó cégek kapacitáskihasználtsága javuljon. A hatályos jogszabályok szerint Szlovákiának február 29-ig kell összegeznie és jelentenie Brüsszelnek, hogy mely cégek maradnak, maradhatnak, és melyeknek kell végérvényesen és visszavonhatatpiacon. Tehát Szlovákiának (és a többi társult országnak egyaránt) eddig a napig le kell cserélnie készleteit, vagy az uniós belépés után EU-n kívüli országban kell azt értékesítenie. (Az utóbbi megoldást választotta annakidején Ausztria is.) Hogy a kérdés foglalkoztatja a hazai szakhatóságokat, az Peter Turek szavaiból is kiderült, ám az lanul bezárni kapuikat. Újabb halasztás vagy pótvizsga-lehetőség már nincsen. Azon vállalatok, amelyek neve május elsejéig nem jelenik meg az EU hivatalos közlöÁllat-egészségügyi Felügyelet élelmiszerbiztonsági részlegének vezetője - államtitokra hivatkozva - elzárkózott a részletektől. Hasonló szellemben válaszolt az Új Szó kérdésére Simon Zsolt agrárminiszter és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is. Mivel az állami tartalékalap készleteire vonatkozó összes adat államtitoknak minősül, így a nyében, az uniós csatlakozás után nem termelhetnek. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben indítványozhassák a nyilvántartásba vételt. közvélemény hivatalosan még arról sem értesülhet, hogy milyen élelmiszerféleségeket találnak a tartalékalapi raktárakban. Arról pedig végképp nem tud meg semmit, hogy a raktározott termékek gyártói megszerezték-e már az uniós jogosítványokat, illetve a tárolt termékek már megfelelnek-e az uniós szabványoknak, (gy) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Mintegy 78 szlovákiai élelmiszergyártó fejezte be végleg működését 2003. december 31-ig. A többi, mintegy 1 060 állati eredetű terméket feldolgozó gyártónak február végéig kell megszereznie az uniós engedélyt, amelyet azonban csak a szigorú közegészségügyi szabványok teljesítése esetén adnak ki. Akinek ez e hónap végéig nem sikerül, végérvényesen lehúzza a redőnyt. Peter Turek, az Állat-egészségügyi Felügyelet élelmiszerbiztonsági részlegének vezetője lapunknak elmondta: Szlovákiában december 31-ig 51 kis és nagy vágóhidat regisztráltak. Ebből 8 maradéktalanul megfelel az uniós normáknak, 4 pedig már meg is szerezte az uniós kiviteli körpecsétet. A harminc kérdőjeles vágóiadból 14-nek reális az esélye arra, hogy február végéig bepótolja a lemaradást, 10-nek pedig minden bizonnyal be kell zárnia. Egy vágóÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Budapest. A többi társult ország élelmiszeripari gyáraiban, cégeiben is komoly gondot okoz a szigorú uniós higiéniai normák bevezetése. Osztrák lapok a minap Csehországgal példálózva mutattak rá arra, mennyire nem készült fel Közép-Európa a bővítésre. A Die Presse a bécsi WHW-intézet jelentésére hivatkozva közölte: a 13 ezer cseh élelmiszergyártóból eddig mindössze 4 ezer felel meg ez EU- normáknak. Közülük mindössze 130-nak adta ki Brüsszel azt a minőségi bizonylatot, amely nélkül az EU-piacra, így május 1-jétől a 25 ország piacára senki sem szállíthat. Az 52 vállalat, amely átmeneti mentességet kért és kapott, csak a hazai, azaz cseh piacra termelhet. Lengyelországban sem jobb a helyzet, sőt, egyes szakértők szerint a legnagyobb cégbezárások épp itt várhatók. A magyar tejfelhíd kért és kapott átmeneti mentességet 2006-ig, kettő pedig lehetőségeit utólagosan felmérve kért mentességet. A kilenc hazai baromfivágóhídból csak kettőnek van EU-engedélye, a többi 7-nek Turek szerint reális az esélye arra, hogy azt a hónap végéig megszerezze. A frisshús-feldolgozóknál sem jobb a helyzet. A tejfeldolgozók esetében is vegyes a kép: a 33 ipari nagyságú (több mint 2 millió literes feldolgozói kapacitású) cégből 19 már eleget tesz az uniós szabványoknak, a kérdőjeles 14-ből 11-nek van esélye a túlélésre, két cég pedig pótlólagosan kért átmeneti mentességet. A 30, éves viszonylatban maximum 2 millió liter tej feldolgozására alkalmas feldolgozóból 22 teljesíti az EU-s követelményeket, de a többi 8 cég is esélyes a hiányosságok pótlására. A 348 kisfeldolgo- zóból mindössze 14-nek volt esélye arra, hogy a hónap végéig teljesítse az uniós közegészségügyi követelményeket. (gyor) dolgozóknak is gondot okoz az uniós higiéniai előírások betartása. A tejterméktanácstag 81 feldolgozóüzeme közül hétnek- nyolcnak esélye sincs rá, hogy megkapja az EU-engedélyt, harminc üzem vállalta a fejlesztéseket. Az utóbbiak, illetve a termék- tanácson kívüli mintegy húsz üzem tejpiaci részesedését 10 százalékra becsülik. A magyar feldolgozókat is az aggasztja, ami a szlovákiaiakat, hogy a fogyasztók vásárláskor a termék ára szerint döntenek, s kevésbé veszik figyelembe, hogy a termék hazai vagy külföldi. Magyar lapértesülések szerint már-már pánikhelyzet uralkodik a magyar sertéstenyésztők és húsfeldolgozók között a hamarosan beköszöntő vá- góhídbezárások miatt. A magyar szakhatóságok ugyanis eddig nem hozták nyilvánosságra, mely cégek nem tudják teljesíteni az EU-s elvárásokat, (ctk, hvg) Azt sem tudhatjuk, hogy milyen élelmiszerféleségek találhatók a tartalékalapi raktárakban mennyi élelmiszerünk van Az uniós pecsét is visszavonható Az élelmiszeripari gyártóknak minden korszerűsítést, vállalati átépítést jóvá kell hagyatniuk a szakhatóságokkal. Vonatkozik ez azokra is, akik már korábban megszerezték az egységes piacon való működés feltételének számító úgynevezett uniós körpecsétet. Az engedély azonban súlyos mulasztások esetében vissza is vonható. Lapunk úgy tudja, a szlovák hatóságok korábban az érsekújvári Sole vezetését figyelmeztették erre, miután két exportra szánt szállítmányával szemben kifogások merültek fel. Érdemi javulás a cégnél azután állt be, hogy a szakhatóságok kilátásba helyezték az EU-engedély visszavonását, (gy) Cseh-, Magyar- és Lengyelország is gondban van Pánik a szomszédban VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHÉN FELHŐS ÉGBOLT; 7-13 FOK ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.58-kor A Hold kel 18.10-kor - nyugszik 08.12-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, apad; Medve: 380, apad; Komárom: 340, apad; Párkány: 280, apad Enyhén felhős, helyenként borult égbolt várható, csapadék leginkább északon valószínű. Délelőtt az alacsonyabban fekvő keleti területeken ködre számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között alakul, délnyugaton 13 fok is lehet, a ködös részeken viszont csak 2 fok valószínű. Éjszaka a hőmérő higanyszála 7 és 3 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős égbolt várható, gyakori esőzésekkel. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10 fok között alakul. A változó időjárás kimondottan kellemetlenül hat szervezetünkre. Gyakran jelentkezhet hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Szellemi és fizikai teherbírásunk is csökken. Gyorsan elfáradunk és ingerlékenyek lehetünk. Annak is nagyobb a valószínűsége, hogy légúti bániaknak tünetei és emésztési zavarok jelentkeznek. Holnap még a mainál is kellemetlenebb hatásokkal számolhatunk. ELŐREJELZÉS
