Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-05 / 29. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 5. RÖVIDEN Terrorellenes konferencia Nusa Dua. Elkerülhetetlenek az újabb iszlámista merényletek Délkelet-Ázsiában - figyelmeztetett tegnap Alexander Downer ausztrál külügyminiszter az indonéziai Báli szigetén kezdődött nemzetközi tanácskozáson, amely a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik. Huszonöt ország képviselői - köztük John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter - vesznek részt a kétnapos értekezleten azon a szigeten, amely 2002 októberében súlyos, 202 halottat követelő kettős öngyilkos merénylet színhelye volt. Downer egyebek közt kifejezte hazája óhaját, hogy az EU tevékenyebb szerepet játsszon a térségbeli terrorellenes fellépésben. Szerinte a délkeletázsiai terrorizmus elleni harc nem csupán a térség országainak problémája, hanem globális kérdés, amely globális választ igényéi. (MTI) Nem lesz újabb vizsgálat Canberra. John Howard ausztrál kormányfő tegnap kizárta, hogy Ausztrália újabb, függeden vizsgálatot indítson az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentésekkel összefüggésben. Szerinte az ügyben most folyó parlamenti vizsgálat kellően alapos, s a közvélemény hamarosan értesül megállapításairól. Ausztrália az első ország volt, amely csatlakozott az Irak elleni amerikai katonai fellépéshez kétezer katona küldésével. A héten a brit és az amerikai kormányzat a közvélemény nyomására független vizsgálatot indított az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó hírszerzési adatok ügyében. (MTI) Edith Cresson bíróság elé Brüsszel. Várhatóan felmentést javasol majd a belga ügyészség Edith Cresson volt francia miniszterelnök, az EB egykori tagja ellen. Cresson korrupciógyanús ügyei az EU egyik legnagyobb botrányához, s a jelenlegit megelőző Európai Bizottság idő előtti lemondásához vezettek 1999- ben. Mint a Le Soir belga lap írta tegnap, az ügyben sajátos megoldás körvonalazódik: az ügyészség azt javasolja, hogy állítsák Cresson asszonyt bíróság elé - ám ott a felmentését fogja kérni. Cressont - a Jacques Santer vezette Európai Bizottságban a tudományos és oktatási ügyek biztosa volt - azzal vádolták, hogy fiktív állást biztosított saját fogorvosának a bizottságnál. (MTI) Cresson egy francia cégnek is adott jogtalan előnyöket (Reuters) Harmadik nekifutásra megválasztották a parlament elnökét és ideiglenes államfőt Megalakulhat a kormány Az új parlamenti elnök és ideiglenes államfő, a háttérben a kormányfői poszt várományosa, Vojiszlav Kostunica (Reuters-felvétel) ENSZ-tisztségviselőket vádoltak meg a palesztinok Népszavazás Gázáról? Belgrád. Drágán Marsicsa- nin személyében a szerb parlamentnek harmadik nekifutásra sikerült megválasztania szerdán a házelnököt, amivel hathetes politikai patthelyzet oldódott fel, és megnyílt az út a kormányalakítás előtt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) al- elnöke, Marsicsanin a szocialista párti képviselők támogatásának köszönhetően aratott győzelmet (128:81-es szavazati aránnyal) a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) parlamenti vezérszónoka, Gordana Pop Lazics felett. A DSS-szel rivalizáló Demokrata Párt (DS) 36 képviselője tartózkodott a szavazástól. Szerbiának már több mint egy éve nincs választott köztársasági elnöke, így az alkotmány alapján házelnökként Marsicsanin tölti be ideiglenesen az államfői posztot is. E minőségében első feladata az lesz, hogy kinevezze a miniszterelnököt, aki a mérsékelten nacionalista elveket valló Kostunica lesz. A tavaly december 28-án megválasztott 250 tagú parlamentben a DSS 53, két szövetségese - a G17 Plus párt (34) és a Szerb Megújhodási Mozgalom/Új Szerbia (22) - pedig összesen 56 mandátummal rendelkezik. Mivel Zoran Zsivkovics leköszönő kormányfő pártja, a DS nem volt hajlandó támogatni Marsicsanin házelnökké választását, a Kostunica-féle párt- szövetség a Szlobodan Müosevics volt jugoszláv elnök által vezetett Szerbiai Szocialista Párt (SPS) képviselőihez fordult támogatásért. Az SPS vezetői jelezték, hogy készek kívülről támogatni Kostunica kormányát, és ezért cserébe nem kérnek miniszteri posztokat, de igényt tartanak vezető minisztériumi beosztásokra, illetve állami vállalatok irányító testületéiben tagságra. Közölték azt is, hogy az új kormánynak tiszteletben kell majd tartania a szocialisták alapelveit, így például a jövőben nem adhat ki több szerb gyanúsítottat a hágai törvényszéknek. A megválasztása utáni rövid sajtónyilatkozatban Marsicsanin úgy vélte, hogy Szerbia képesnek bizonyult „megoldani a problémákat, alárendelve a pártérdekeket magasabb rendű értékeknek”. Szerinte a szavazás kimenetele azt jelzi, hogy „nem lehet örökké a régi bűnök felett ítélkezni, sem pedig a régi babérokon ülni”, utalva ezzel az SPS múltjára, illetve a Milosevic-rezsim 2000 októberi megdöntésében fontos szerepet játszó DSS-re. Zarko Korac (DS) leköszönő szerb miniszterelnök-helyettes természetellenesnek nevezte a DSS és az SPS szövetségét, szerinte a tegnapi parlamenti szavazás rehabilitálta a Milosevics-féle pártot és az általuk 1990 és 2000 között végrehajtott tetteket. Kostunica viszont azt tartja a legfontosabbnak, hogy a parlament munkához látott. A Nyugat abban reménykedett, hogy az általa támogatott reformpárti politikai erők képesek lesznek felülemelkedni a megosztottságon és stabü parlamenti többséggel bíró kormányt alakítanak, elzárva ezzel bármiféle politikai befolyás lehetőségétől a szerb szocialistákat és radikálisokat. MTI-ÖSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/New York. Elképzelhető, hogy népszavazásra kerül a Gázai övezetben fekvő izraeli telepek felszámolásának terve. Mint a Jediót Ahronót internetes kiadásában olvasható, a Likud kormánypárt több tagja támogatná, hogy népszavazásra bocsássák a miniszterelnök nagy vihart kavart javaslatát, miszerint Izrael az összes Gázai övezetbeli telepét felszámolná. A lap idézte Ariel Sáron miniszterelnököt, aki egy in- teíjúban szintén kedvezően nyilatkozott a referendum intézményéről. „A népszavazás valóban az egyik mérlegelt lehetőség, de szóba jöhet előre hozott választások kiírása vagy új kormány alakítása is” - közölte egy névtelenséget kérő magas rangú illetékes. Tizenegy palesztint vettek őrizetbe az izraeli katonák tegnapra virradóra Ciszjordániában. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a Rámalláh térségében elfogott személyek valamennyien a hatóságok által körözött palesztin aktivisták. Hozzátette, hogy többségük a radikális Hamász tagja. MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyerekek külföldi örökbeadásakor alkalmazott gyakorlatról, amely az erre meghirdetett moratórium ellenére is folytatódik. Az EB egyik szóvivője szerint Günter Verheugen bővítési biztos kapcsolatban van román vezetőkkel, köztük Adrian Nastase miniszter- elnökkel, hogy mielőbb tisztázza velük a kialakult helyzetet. Egyidejűleg Emma Nicholson, az Európai Parlament (EP) Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak Bizalmas iratok Izraelnek való szabálytalan átadásával vádolták meg a palesztinok az ENSZ személyzetét azzal kapcsolatban, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a Ciszjordániában épülő izraeli biztonsági kerítés ügyének tárgyalására készül. Nászír al-Kidva, a Palesztin Hatóság ENSZ-képvi- selője New Yorkban felszólította a vüágszervezetet: vizsgálja ki az ügyet és büntesse meg azokat, akik felelősek az iratok tartalmának kiszivárogtatásáért a politikai szempontból nagyon kényes ügyben. Al-Kidva arra alapozta állítását, hogy Dán Gillerman, Izrael ENSZ-képviselője múlt pénteki sajtóértekezletén bírálta, egyoldalúnak nevezte az ügyben született ENSZ-előteijesztést, mondván: az nem tartalmazza az izraeli álláspontot. A palesztin diplomata szerint az említett időpontig nem hozták nyilvánosságra az említett iratokat, a hágai bíróság vonatkozó eljárási szabályai pedig előírják a hasonló dokumentumok bizalmas kezelését. ENSZ- tisztségviselők egyelőre nem reagáltak a palesztin vádakra és az izraeli cáfolatra. fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat, ha az országban nem kerül ismét sínre a reformok folyamata. A szükségesnek tartott intézkedések között a gyermekek jogainak hathatósabb védelmét is megemlítette. A bizottsági szóvivő szerint azonban Verheugen egyelőre sem a tárgyalások felfüggesztésének, sem az előcsatlakozási alapok csökkentésének az eshetőségét nem vetette fel. Brüsz- szel megvárja a román hatóságok válaszait az utóbbi időkben felmerült kérdésekre, s ennek alapján fogja eldönteni, müyen további lépéseket tegyen. Az etnikai alapú autonómiát követelő MPSZ-t akarják kiütni a versenyből Román voksok az RMDSZ-nek Szóba került a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése EU-bírálat Romániának NOL-JELENTÉS Bukarest. A romániai Kovász- na megyében a román demokraták és liberálisok alkotta választási szövetség közölte: a székely- földi románokat arra fogják biztatni, hogy az RMDSZ-re adják a voksukat. A döntés előzménye, hogy múlt hét végén a romániai Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejelentette: az RMDSZ ellenében indul a választásokon. A román demokrata és liberális pártok a Székelyföldön mindeddig meglehetősen ellenségesen viszonyultak az RMDSZ-hez, ám vezetőik most azt mondják: szavazataikkal ezúttal az etnikai alapú autonómiát követelő MPSZ-szel szemben a mérsékelt RMDSZ-t kell támogatniuk. Petre Strachinaru, a székelyföldi demokrata-liberális választási szövetség szóvivője egyben bírálta az RMDSZ parlamenti képviselőit. Azt állította, ezek a honatyák mindeddig úgy tekintettek a megyére, mintha ott csak magyarok élnének, s számba se vették a 20-25 százalékos román kisebbséget. Egyébként a Kovászna és a Hargita megyei RMDSZ úgy döntött, hogy polgármesterjelöltjeit is előválasztásokon versenyeztetik áprilisban. Clark, Dean és Edwards kitart a szuperkeddig, Lieberman pedig visszalépett Kerry a hétből öt államban győzött MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egyszerre hét amerikai államban versengtek kedden a demokrata párti jelöltek az előválasztásokon. John Kerry mas- sachusettsi szenátor öt államban aratott győzelmet, míg John Edwards észak-carolinai szenátor és Wesley Clark nyugalmazott tábornok egy-egy államban kerekedett felül. Howard Dean volt vermonti kormányzó mindenütt vereséget szenvedett. Kerry fölényesen győzött Missouri és Delaware államokban, s Arizonában, Észak-Dakotában és Új-Mexikóban is első lett. Az elnökválasztás folyamatát megnyitó iowai és New Hampshire-i erőfelmérőn elért diadalával együtt a 60 éves politikus megnövelte előnyét vetélytársaival szemben. John Edwards Dél-Carolinában aratott fontos győzelmet. Az ötvenéves szenátor presztízskérdésnek tekintette, hogy első legyen szülőállamában, különben nem folytatta volna tovább a küzdelmet az elnökjelöltségért. Kerry itt a második helyre szorult. Oklahomában szoros küzdelemben Wesley Clark nyugalmazott tábornok győzött Edwards és John Kerry előtt. Oklahoma állam Arkansas-val szomszédos, amely Clark szűkebb pátriája. A június elejéig elhúzódó előválasztások tétje, hogy a Demokrata Párt kit küld majd harcba George Bush elnök ellen a november 2-i elnökválasztáson. Az elnöknek saját pártján belül nincs kihívója, így a republikánusok számára az előválasztás most puszta formalitás. Kerry győzelmei közül a missouri a legfontosabb, mivel az állam a statisztika szerint a népesség összetétele szempontjából az egész ország keresztmetszetét adja. Itt a XX. században - 1956-tól eltekintve - mindig az került ki győztesen, aki azután elnyerte az elnökjelöltséget is. Howard Dean sehol sem szerezte meg a második helyet, és a „futottak még” egyike lett. Joe Lieberman connecticuti szenátor Delaware államhoz fűzte utolsó reményét és miután itt is messze lemaradt, az eredmények ismeretében bejelentette visszalépését. Edwards, Clark, valamint a gyakorlatilag már leírt Howard Dean versenyben akar maradni március 2-ig. Ezen a napon, az úgynevezett szuperkedden 10 államban tartanak előválasztást és összesen 1150 delegátust választanak meg. Nem hozzák nyüvánosságra a kompromittalo iratokat Bagdadban titkolóznak MTI-HIR Kuvaitváros. Egyelőre titokban tartja az iraki kormányzótanács azokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják, mely külföldi politikusokat próbálta megvesztegetni Szaddám Húszéin előző iraki elnök. A tanács egyik tagja jelentette be a testületnek ezt a szándékát. Azzal indokolta, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülése nemzetközi botrányt robbantana ki, és ezt a kormányzótanács el szeremé kerülni. Muvafakar-Rabü azt mondta, személyesen látott több olyan dokumentumot, amelyek rossz fényt vernek egyes arab és más külföldi politikusokra, akiket Szaddám igyekezett megvesztegetni. Tüntetéseket szerveznek a radikális iszlám csoportok Fejkendőtörvény-vita ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Kedden kezdődött a vita, s várhatóan a jövő kedden szavazza meg a parlament a fej- kendőtörvényt. Addig radikális iszlám csoportok tiltakozó tüntetéseket terveznek a nemzetgyűlés környékén. Jean-Pierre Raffarin kormányfő terjesztette be a nemzetgyűlésben az úgynevezett fej- kendőtörvény-tervezetet, amelyben - Jacques Chirac elnök személyes kezdeményezésére - az állami iskolákban megtiltják a „vallási hovatartozást feltűnően kifejező jelképek és ruhaneműk” viselését. Ez lehet iszlám öltözék, zsidó kipa vagy „túlzott méretű” katolikus kereszt. Ezzel szemben ezután sem lesz tilos a nyakláncként hordott medáliaméretű kereszt vagy Dávid-csülag, s a kisméretű Korán-könyv sem. A tervezetet a radikális iszlám szervezetek iskolai provokációira való hivatkozással nyújtotta be a kormány. Tény, hogy az elmúlt hónapokban hirtelen megugrott az állami iskolákban lefátyolozottan megjelenő lányok száma. A pártok az állam és egyház szétválasztásának elvét, továbbá az oktatás világi jellegének követelményét figyelembe véve általában hajlanak a tervezet megszavazására. Az egyetlen komoly vitapont az lehet, hogy a baloldali ellenzék nemcsak a feltűnő, hanem minden látható vallási jelet kitiltana az állami iskolákból. (m, n)
