Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-05 / 29. szám, csütörtök
ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 5. Fókuszban: európaibiztos-jelöltek 3 Az új európai biztosok havonta 700 ezer koronát keresnek, megbízatásuk elején gyakorlatilag semmiért Tíz gyakornok BMW-vel Európai biztosnak lenni fél évig, aranyéletet jelent. Mivel az Európai Bizottság mandátuma novemberben lejár, a csatlakozó országok frissen kinevezett biztosai gyakorlatilag munka nélkül kereshetnek havi 17 ezer eurót, miközben tanulmányozzák a rendszer működését. ORIGO Az Európai Bizottság és így az európai biztosok szerepét nem könnyű az állami politika szókészletével leírni: a Bizottságot pongyolán az Unió kormányaként lehetne leginkább jellemezni, azzal a fontos különbségtétellel, hogy ez az intézmény csak kevés önálló politikai hatalommal rendelkezik. Hasonlóan egy állam kormányához, fő feladata a napi ügyek intézése, valamint az unió alaptörvényének és általában a közösségi jognak a betartatása. Politikai szerepe azonban tulajdonképpen kimerül abban, hogy az uniós intézmények közül egyedül jogosult jogszabályokat javasolni. Csak olyan jogszabályjavaslat kerülhet a tagállamok képviselői és az Európai Parlament elé megtárgyalásra, amit az Európai Bizottság dolgozott ki és a 20 (májustól 25) uniós biztos együtt jóváhagyott. A javaslattételi jog önmagában nem, az egyedüli javaslattételi jog azonban komoly dolog, ami nem elhanyagolható szerepet ad a Bizottságnak (vagy „Brüsszelnek”) az unió jogalkotásában és működésében. Viszont csak azok a javaslatok emelkedhetnek törvényerőre, amelyeket a tagállamok és az EP is jóváhagyott. Ezért nincs is értelme Brüsszelre kenni a dolgokat: a Bizottság egyedül nem jut messzire. Az egyes uniós biztosok szerepe kollektív politikai felelősségükön túl kiteljed az egyes főigazgatóságok (nagyjából a minisztériumok megfelelői) irányítására. A főigazgatóságok politikai súlya változó, lényegében attól függ, hogy az adott területen mekkora hatalommal rendelkezik az Európai Unió. Talán a négy legfontosabb főigazgatóság - és ezért a négy legfontosabb uniós biztos - a verseny, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a belső piac. Ezek ugyanis olyan politikák, ahol az uniónak fontos szerepe van. Ezzel szemben például az oktatás vagy a kultúra nem uniós hatáskör, így az ezekkel foglalkozó biztosoknak sincs túl nagy súlyuk és szerepük. Álomfizetés Viszont mindannyian sokat keresnek: havi 17 ezer eurót (közel 700 ezer koronát), a két alelnök havi 19 ezer eurót, az elnök pedig 21 ezer eurót Ráadásul valamennyien jogosultak egy sor kedvezményre, például havi 610 euró (kb. 25 000 korona) reprezentációs költségre, lakástámogatásra és egyebekre. A tíz új tagállam május 1-i csatlakozása után minden államnak egy-egy biztosa lesz (most még az öt nagy államnak kettő-kettő van). Mivel a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma novemberben lejár - a mandátum öt évre szól -, a május 1-vel kinevezett tíz új biztosnak még nem jut igazi feladat: egyszerűen nem volna értelme az egész Bizottságot átszervezni arra a pár hátralévő hónapra. így nekik nem lesz igazán fontos feladatuk novemberig, az új Bizottság kinevezéséig. Idejük nagy része arra fog elmenni, hogy megpróbálnak beilleszkedni valahogy a rendszerbe: a Financial Times „BMW-s gyakomokok”-nak nevezte őket. Mind a tízet egy-egy, már hivatalban lévő biztos mellé fogják rendelni erre a pár hónapra. Kollektiven felelnek Az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament felé egyaránt politikai felelősséget visel, méghozzá kollektive: egyes biztosokat nem lehet megbuktatni (noha a Bizottság elnöke kirúghatja őket), az egész testületet viszont le lehet mondatni - ahogy meg is történt 1999-ben, amikor a Jacques Santer vezette Bizottságban korrupciós botrány robbant ki. Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok vezetői jelölik ki az Európai Parlament egyetértésével, az egyes biztosokat pedig az államok külön-külön jelölik, az elnök egyetértésével. A jelenlegi elnök az olasz Romano Prodi. Hogy ki lesz a következő, még nem tudni, de az szinte biztos, hogy Prodi nem marad a helyén. Mindez azt is jelenti, hogy az Európai Bizottság akkor rendelkezik, rendelkezhet nagy befolyással, ha bírja a tagállamok támogatását. Az unió történelmének legbefolyásosabb bizottsági elnöke talán a francia Jacques Delors volt, aki a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején vezette a brüsszeli testületet. Az ő nevéhez fűződik az egységes belső piac megalkotása, valamint a monetáris uniós és a kör zös valuta tervének elfogadtatása. Delors befolyását főleg az adta, hogy bírta mind a francia elnök, mind a német kancellár, két fontos és akkoriban nagyon integrációpárti állam vezetőjének támogatását. Azóta a Bizottság szerepe csökkent: egyrészt már nem olyan nagy az integráció elmélyítése iránti lelkesedés, másrészt kisebb súlyú politikusok kerültek Brüsszelbe: Jacques Santer botrányba keveredett, a komolyan vehetetlen, foghíjas Romano Prodi mögött pedig nem igazán áll senki, (szlankó) Néhány szó az Európai Bizottságról ♦ 20 tagú az Európai Bizottság (EB) ♦ A biztos egy vagy több területért felel ♦ A legfőbb feladata a tagországok közti szerződéseket és egyezségeket átültetni a gyakorlatba ♦ Jelenleg a legnagyobb országoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Olaszországnak, Németországnak és Spanyolországnak két biztosa van, de októbertől az új bizottságban már csak minden országnak egy lesz, vagyis 25-en lesznek ♦ A Bizottságot egészében hagyja jóvá az Európai Parlament (EP) ♦ Az EP kétharmados többséggel lemondásra kényszerítheti a Bizottságot A JELENLEGI BIZTOSOK Romano Prodi (1939-ben született) - olasz, az EB elnöke (politikus, volt miniszterelnök) Neil Kinnock (1942) - brit, az EB alelnöke (politikus) Loyola de Palacio (1950) - spanyol,. az EB alelnöke, az energiáért és a közlekedésért felelős biztos (politikus) Michel Barnier (1951) - francia, a regionális politikáért és az intézményi reformokért felel (politikus) Frits Bolkestein (1933) - holland, a belső piacért, az adókért és a vámunióért felel (menedzser, politikus) Philippe Busquin (1941) - belga, a kutatásért felelős biztos (egyetemi tanár, politikus) David Byrne (1947) - ír, az egészségügyért és a fogyasztó- védelemért felel (politikus) Anna Diamantopoulou (1959) - görög, a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felel (főiskolai tanár, politikus) Franz Fischler (1946) - osztrák, a mezőgazdaságért, a halászatért és a vidékfejlesztésért felel (mezőgazdász, politikus) Pascal Lamy (1947) - francia, kereskedelmi biztos (politikus) Erkki Liikanen (1950) - finn, a vállalkozásokért és az informatikai társadalomért felel (politikus) Mario Monti (1943) - olasz, a gazdasági versenyért felel (egyetemi tanár) Poul Nielson (1943) - dán, a fejlődésért és a humanitárius segítségért felel (politikus) Chris Patten (1944) - brit, a külkapcsolatokért felelős biztos (politikus) Viviane Reding (1951) - luxemburgi, a művelődésért és a kultúráért felel (politikus) Michaele Schreyer (1951) - német, költségvetési biztos (főiskolai tanár, politikus) Pedro Solbes Mira (1942) - spanyol, gazdasági és pénzügyekért felelős biztos (politikus) Günter Verheugen (1944) - német, bővítési biztos (politikus) António Vitorino (1957) - portugál, az igazságszolgáltatásért és a belügyekért felelős biztos (főiskolai tanár, bíró, politikus) Margot Wallström (1954) - svéd, környezetvédelmi biztos (ombudsman és politikus) AZ ÚJ BIZTOSOK Cipruson kívül már mindegyik csatlakozó ország megnevezte, kit jelöl a Bizottságba. A csada- kozók általában jelenlegi vagy volt minisztereket, esetleg főtárgyalókat küldenek Brüsszelbe. SZLOVÁKIA - Ján Figer (44), volt csadakozási főtárgyaló, jelenleg a külügyi bizottság elnöke. A kereszténydemokrata Fi- gel'lel szemben Mikulás Dzurin- da kormányfő a Coca-Cola szlovákiai főmenedzserét, Ivan Ste- fanecet jelölte, de a koalíciós partnerek a politikus mellett tették le a voksot. Figel’ Kassán végzett elektrotechnikai szakon, 1992-től képviselő, 1998 és 2002 között külügyi államtitkár. Négy gyermek apja. CSEHORSZÁG - Milos Kuz- vart (43) a legfiatalabb jelölt. A volt környezetvédelmi miniszter jelenleg a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták képviselője. Jelölésén összekaptak a kormánypártok, a liberálisok és a kereszténydemokraták miniszterei tartózkodtak a szavazástól Kuzvart jelölésénél. MAGYARORSZÁG - Balázs Péter (62) Magyarország brüsz- szeli EU-nagykövete. Az ötgyermekes apa állítólag Medgyessy Péter miniszterelnök embere, míg legnagyobb ellenfele, Juhász Endre tárca nélküli miniszter Kovács László MSZP-elnöké. Balázs biztossá jelölését Medgyessy megerősödéseként értékelik megfigyelők. ÉSZTORSZÁG - Síim Kallas (55) az egyedüli, aki volt miniszterelnökként kerül biztosi tisztségbe. Korábban kül- és pénzügyminiszter is volt, de tagja volt a kommunista pártnak is. LETTORSZÁG - Sandra Kalni- ete (52) jelenleg külügyminiszter. Oroszországban született, a kilencvenes évektől oszlopos tagja a lett diplomáciának. LITVÁNIA - Dalia Grybauskai- te (47) pénzügyminiszter a litvánok jelöltje. Szentpéterváron és Moszkvában végzett, a csadakozási tárgyalások egyik vezéralakja volt. Remekül karatézik. LENGYELORSZÁG - Danuta Hübner (55) európai ügyekért felelős miniszter volt országa főtárgyalója a csadakozáskor. A közgazdász előtte dolgozott az ENSZ-nél, vezette az államfői hivatalt, volt főszerkesztő és tanított külföldi egyetemeken. MÁLTA - Joe Borg (51) külügyminiszter. Ajogászprofesszor a kilencvenes évektől dolgozik a külügyminisztériumban. SZLOVÉNIA - Janez Potocnik (45) európai ügyekért felelős miniszter, volt főtárgyaló. Korábban különféle közgazdasági kutatóintézeteket vezetett. CIPRUS - George Iacovou külügyminiszterről szólnak a pletykák, a jelölés még hiányzik. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, BORULT ÉGBOLT; 9-18 FOK A Nap kel 07.17-kor - nyugszik 16.55-kor A Hold kel 15.42-kor - nyugszik 07.18-kor A Duna vízállása - Pozsony: 430, apad; Medve: 400, árad; Komárom: 450, árad; Párkány: 340, árad. ELŐREJELZÉS Változóan felhős, helyenként borult égboltra számíthatunk, nagyon meleg lesz! Esőre az ország északi és keleti területein számíthatunk, de rövidebb záporesők bárhol lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 14 fok között alakul, az ország déli részén akár 18 fok is lehet! Éjszaka a hőmérő higanyszála 7 és 3 fok közé süllyed. Holnap is felhős, borult égboltra számíthatunk, némi esővel. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között alakul, keleten csak 10 fok valószínű. 0RV0SMETE0R0L0GIA * A mai időjárás leginkább a magas vémyomásúa- kat, valamint a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén, s erősebb fejfájást okozhatnak a hátgerincbántal- mak is. Az alacsonyabb vémyomá- súak összpontosító-készsége csökken, ezért esetükben nagyobb a balesetveszély. Ha tehetjük, aludjunk sokat. Holnap a mainál kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. Irány Európa! (Illusztrációs felvétel)
