Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-28 / 49. szám, szombat

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 28. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal el­látott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján, melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta szü­lettek. A sokáig szoptatott csecsemő gyorsabban fejlődik Anyatej és intelligencia ISMERTETÉS Az anyatejről már rengeteg jót hallottunk, teljes joggal. Tudjuk, hogy a szoptatás elősegíti az ideális anya-gyermek kapcsolat kialakulá­sát. Köztudott, hogy az anyatej ösz- szetétele minden szempontból a legmegfelelőbb a gyermek számá­ra, s hogy a sokáig szoptatott cse­csemők ritkábban betegszenek meg. Kevésbé ismert a szoptatás és az anyatej hatása a felnövekvő gyermek intelligenciájára. Ezzel a kérdéssel a kutatók csak az utóbbi évtizedekben kezdtek foglalkozni. Angol tudósok kimutatták, hogy a hosszabb ideig szoptatott gyerme­kek szellemi fejlődése gyorsabb, és 6-8 éves korukban magasabb az in­telligenciahányadosuk azokénál, akiket nem, vagy csak rövid ideig szoptattak. Dán kutatók legutóbb a szopta­tás és az intelligencia kapcsolatát fiatal felnőtteken vizsgálták. Ők ar­ra az eredményre jutottak, hogy fi­atal felnőttek között azoknak ma­gasabb az intelligenciahányado­suk, akiket tovább szoptattak cse­csemőkorukban. Kérdés persze, hogy mi lehet a jobb szellemi fejlődés oka. Az anya­tejben vannak olyan zsírsavak, amelyek semmilyen állat tejében nem fordulnak elő. Ezek a zsírok úgy viselkednek a csecsemő szerve­zetében, mint a vitaminok, s jelen­létük szükséges az emberi agy meg­felelő fejlődéséhez. Ezenkívül a női tejben igen kis mennyiségben elő­fordulnak olyan anyagok, amelyek elősegítik az idegrendszer fejlődé­sét, egyelőre pontosan még nem tisztázott módon. Nemcsak a tej összetevői, hanem maga a szopta­tás, a gyermekkel való kapcsolat, foglalatoskodás is elősegíti a cse­csemő szellemi fejlődését. Azt pe­dig már régóta tudjuk, hogy a ké­sőbbi szellemi képességek szem­pontjából az ember életének első hónapjai, évei meghatározóak. Az anyatej „szellemi” táplálék, elősegí­ti, meggyorsítja az érzelmi fejlő­dést. (-lp-) A szoptatás segíthet a fogyókúrában Kilók és kismamák HÍR A szoptatás, ha kis mértékben is, de előnyösen befolyásolja az édes­anya testsúlyát. Brazil kutatók több ezer először és többedszer szülő nő súlyát vizsgálták, előbb a terhesség legelején, majd a terhesség során több alkalommal, végül évekkel a szoptatás befejezése után. A megis­mert adatokat összevetették a szoptatási szokásokkal. Azt találták, hogy a hosszabb ideig szoptató nőkön az elválasz­tás után csaknem egy kilóval keve­sebb többletsúly marad, mint azo­kon, akik nem, vagy csak nagyon rövid ideig táplálták anyatejjel gyermeküket. A szoptatás segíthet megszabadulni a terhesség során felszedett felesleges kilóktól, de csak megfelelő diétával és test­mozgással együtt. Ezekről nem fe­ledkezhetünk meg sem a terhes­ség, sem a szoptatás ideje alatt. Hiú remény, hogy nyugodtan ehe­tünk „kettő helyett” a terhesség alatt, majd elegendő szoptatnunk, hogy visszanyerjük kislányos ala­kunkat. (o-k) CSERE-BERE Meg akar szabadulni, a kinőtt, de még jó állapotban lévő csecse­mőruháktól, vagy ellenkezőleg: szüksége lenne rá? írja meg, s mi megpróbálunk közvetíteni. A sivatagi népek vallásilag kötelezővé tett beavatkozásának eredeti célja is egészségügyi volt Körülmetélés: pro és kontra (Képarchívum) Bár a világ összes férfijának 80 százaléka „érintetlen”, a nyugati férfiaknak közel 35 százaléka körülmetélt. 1999-ben az Amerikai Gyer­mekgyógyászati Akadémia megállapította, hogy nincs orvosi bizonyíték, ami kívá­natossá tenné a fiúgyerme­kek csecsemőkori körülme­télését, sőt, az eddigi szoká­soktól eltérően már nem is javasolják. WOMAN’ S VALUE Ha az indok nem betegség fity­maszűkület, visszatérő gyulladás, sérülékenység, bőrbetegség vagy daganat, illetve hasonló - és nem vallási okból kéri a beteg vagy hoz­zátartozója, azaz kizárólag a nemi öröm fokozását várják tőle, úgy el­várásuk nem teljesül. A sivatagi né­pek speciális higiénés körülményei között vallásilag kötelezővé tett be­avatkozás eredeti célja is egészség- ügyi volt, nem pedig szexuális. Mi is a körülmetélés? A körülmetélés sebészeti beavat­kozás, amely során a fiúgyermek péniszéről eltávolítják az úgyneve­zett előbőrt. Ebben a fiatal korban az előbőr még finoman tapad a péniszhez, ezért kell hosszában be­metszeni ahhoz, hogy levághassák. Miért metéltetik körül a szülők fiaikat? A legutóbbi néhány évtizedben a körülmetélés egyre elterjedtebb lett, mondván, csökkenti a húgy­úti fertőzések kialakulásának koc­kázatát a gyermek első évében, de a legújabb amerikai kutatások eredménye szerint erre nincs bizo­nyíték. Egyébiránt ezt a betegsé­get teljesen biztonságos úton és hatásosan lehet antibiotikummal is kezelni. Az Amerikai Gyermek- gyógyászati Akadémia azt állítja, hogy az előbőr levágásával nor­mális, egészséges szöveteket távo- lítnak el, amelyek segítenének a húgyúti fertőzések kialakulásának megelőzésében. Az akadémia ta­gadja, hogy a körülmetélés javíta­ná a higiénét és azt, hogy az érin­tetlen péniszt nehezebb tisztán tartani. Néhány, a körülmetélést támogató orvos és szakértő sze­rint a beavatkozással csökkenthe­tő a szexuális úton terjedő beteg­ségek átvitele. Ez a megállapítás a 2002-ben Barcelonában rendezett AIDS-konferencián hangzott el, majd a tanulmány a szaksajtóban is napvilágot látott. Eszerint az érintetlen férfiak kétszer, sőt oly­kor nyolcszor több esetben szerez­nek HIV-fertőzöttséget, szifiliszt és lágyékfekélyt, mint a körülme­téltek. Természetesen a tanul­mány szerint náluk a kockázati té­nyező is magasabb. Számos tanul­mány azt bizonyítja, hogy az érin- teden férfiak körében sokkal több esetben fejlődik ki péniszrák. A körülmetélést támogatók úgy gon­dolják, hogy ennek a betegségnek a kialakulása megelőzhető lenne a rutinbeavatkozás elvégzésével. Vallási és etikai okok A zsidók, a muzulmánok és né­hány afrikai törzs a férfiak körül­metélésének vallási jelentőséget tulajdonítottak. A muzulmánok­Szükséges vagy nem? nál röviddel a születés után kerül sor a beavatkozásra, míg az afri­kai törzseknél a pubertás idősza­kában végzik a rituális körülmeté­lést, így a fiúgyermek a férfikorba léphet. A zsidók számára ez az Is­ten és Ábrahám közötti szövetsé­get jelképezi. EGY KÉRDÉS A SZAKEMBERHEZ Végeznek-e nálunk körülmetélést? Ha a szülő vallási okból kéri a csecsemő körülmetélését, akkor természetesen nálunk is elvég­zik, de akkor nem, ha csak azért kéri, mert állítólag vannak bizo­nyos előnyei. Más a helyzet, ha a csecsemőnek fitymaszűkülete vagy ismételt fitymagyulladása van. Ilyen esetben a beavatkozás egyenesen szükséges. Fityma­szűkületről csak a kisfiú kétéves kora után beszélhetünk, ugyanis Dr. Varga Sándor nőgyógyász addig többé-kevésbé élettani ál­lapotnak tekintjük. Nem igaz, hogy bármilyen esemény vagy dolog, amit a terhes nő lát, nyomot hagy Az „áldott állapot” gondozása SOROZAT A terhes találó magyar szóhasz­nálattal „áldott állapotban” is, meg „más állapotban” is van. Mindkettő igaz. A terhesség alatt a női szerve­zetben bár normális élettani folya­matként olyan változások történ­nek, amelyek fokozott figyelmet igényelnek, és óvatosságra intenek. A leendő anya más állapota ma­gatartásán is meglátszik. Különö­sen a terhesség elején fokozódik ér­zékenysége és ingerlékenysége. Bi­zonyos szagokkal, ételekkel szem­ben undort érez, étvágytalan lesz, vagy éppen feltűnően megnő az ét­vágya, gyakori a kedélyváltozása. A családtagoknak és a környezetnek üyenkor fokozott megértést kell ta­núsítania, hiszen rövid ideig tartó „más” állapotról van szó. Figyel­mes kíméletre és sok szeretetre van szüksége a leendő anyának. A terhesség alatt az anyát érő lelki és idegi hatásokkal szemben két szélsőséges nézetet kell meg­cáfolni. Egyrészt nem igaz, hogy bármilyen esemény vagy dolog, amit a terhes lát, nyomot hagy a magzaton. Sem a rácsodálkozás- nak, sem a lelki megrázkódtatás­nak, sem a rossz gondolatoknak bizonyosan nincs ilyen „fotogén” hatása. A méhlepénynek nincs idegellátása, e régi babonáknak tehát még a felvetése is értelmet­len. Ugyanakkor igaz, hogy a ter­hes nyugodt és harmonikus ideg­állapota hatással van a magzat fej­lődésére. Már kidolgozták azokat a vizsgálati módszereket, ame­lyekkel az anyát a terhesség alatt érő stresszeket mérni lehet. A fo­lyamatos lelki megpróbáltatások egyrészt hozzájárulhatnak a mag­zat méhen belüli fejlődésének kés­leltetéséhez, másrészt idő előtti szülést okozhatnak. A háttérben ilyenkor elsősorban az idegi hatá­sokra kiváltott méhösszehúzódá- sok állnak. Alapvető elvárás a férj­jel, a családtagokkal, a kollégák­kal, a barátokkal és mindenkivel szemben, hogy a terhes lelki nyu­galmát, harmóniáját elősegítse. A várandós asszonynak fokozott or­vosi gondozásra is szüksége van! Ezt a terhesgondozóban kell meg­kapnia. Sokszorosan igazolt tény, hogy színvonalas terhesgondo­zással a szülés körüli időszak komplikációinak egyharmada (!) elkerülhető lenne. A terhesgon­dozót minél hamarabb célszerű felkeresni. A későbbiekben pa­naszmentesség esetén a terhes­ség negyedik hónapjáig legalább négyhetenként, a negyedik és a hetedik hónap között háromhe­tente helyes jelentkezni. Bármi­lyen panasz esetén természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni. A terhesség nyolcadik hónapjában kéthetente várják a terheseket. Az utolsó négy hétben pedig aján­latos hetenként ellenőriztetni a magzat fejlődését és az anyai szervezet felkészültségét a szü­lésre. Kötelező vizsgálatok a terhesgondozás során Minden leendő anya „terhesgondozási könyvet” kap, amely jól követhetően tartalmazza a jelentkezés időpontját, a vizsgála­ti adatokat, az esetleges gyógysze­res kezeléseket és az orvosi taná­csokat. A terhesgondozó orvosá­nak mindenekelőtt a magzat fejlő­dését kell folyamatosan figyelem­mel kísérnie, egyrészt a méh növe­kedésének tapintással történő meghatározásával, másrészt a ter­hesség huszadik hete után a mag­zati szívhangok ellenőrzésével. Az első találkozás során veszik fel az anya medenceméreteit, amiből kö­vetkeztetni lehet a szülés majdani lefolyására. A medence és a magzat koponyája közötti téraránytalan­ság már ilyenkor utalhat a császár- metszés szükségességére. Az első találkozáskor szokott sor kerülni az anya Rh-vércsoportjának a meghatározására és a vérkép el­lenőrzésére az esetleges vérsze­génység miatt. Ha a három hóna­pos felkészülés során már történt ilyen vizsgálat, akkor hasznos a két eredmény összehasonlítása. De térjünk vissza az Rh- vércsoporthoz. Régebben a család­tervezőknek olyan kombinációja, amikor a nő Rh-negatív és a férje Rh-pozitív volt, sok gondot okozott. Az Rh-pozitív férfi gyermeke általá­ban ugyancsak Rh-pozitív lesz. Az ilyen gyermekek magzati korukban összeférhetetlenek lehetnek Rh-ne­a magzaton gatív édesanyjukkal. Az első terhes­ségben azonban még nem. Ugyanis a magzat vörösvértestjei csak a szü­lés vagy a vetélés során a lepény le­válását követően nyitottá váló anyai vérerek révén kerülhetnek be az anya szervezetébe. Az anyának azután ellenanyag-termelődést in­dítanak meg. S ezek a nagyon ki­csiny nagyságú ellenanyagok a kö­vetkező terhesség során már képe­sek a lepényen keresztül bejutni a magzatba, ahol a magzati vörösvér- testeket elpusztítják. Ez a folyamat a másodüt terhességnél még inkább csak komolyabb sárgaságot okoz az újszülöttbe, a további terhességek­nél azonban már súlyosabb követ­kezményekkel, nemritkári a magzat méhen belüli elhalásávál kell szá­molni. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című mun­kájából Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■ — egészségünkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom