Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-04 / 28. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 4. Európai unió 11 Május elsejétől az EU-n belül csak Nagy-Britanniában és Írországban dolgozhatunk engedély nélkül Korlátozzák a munkavállalást A bővítési biztos bírálta a felbukkanó „nemzeti önzést” Verheugen: az EU nincs felkészülve a bővítésre (Illusztrációs felvétel) Bár a teljesen szabad mun­kavállalás a legtöbb EU- tagállamban a csatlakozás után is álom marad, azért ne adjuk fel: május elsejétől igenis könnyebb lesz Nyu- gat-Európában dolgozni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem mindegy azonban, hová megyünk (magyarán: szüksé­günk lesz-e munkavállalási enge­délyre), és az sem, hogy már az indulás előtt találunk-e állást, vagy csak a helyszínen kezdünk el keresgélni. Egy biztos: különleges vízumot már egyetlen tagállamba sem kell kérnünk, nyugodtan útra kelhe­tünk tehát a pozsonyi nagykövet­ségek felkeresése nélkül. A hivata­los papírokat elég az adott ország­ban intézni - ha semmilyen korlá­tozást nem vezettek be az újonnan csatlakozók munkavállalóival szemben, csupán tartózkodási en­gedélyt, ha viszont korlátoznak, akkor munkavállalási engedélyt is igényelnünk kell. S hogy ez utóbbit megkapjuk, senki sem garantálja. Nagy-Britannia, Írország Mindenfajta korlátozás nélkül csupán ez a két EU-tagállam nyitja meg a munkaerőpiacát 2004. má­jus 1-jétől. Az új tagországok mun­kavállalóinak itt nem kell munka- vállalási engedélyt kérniük, három hónap után azonban tartózkodási engedélyt kötelesek igényelni. (Ez nem hátrányos megkülönböztetés, hiszen ugyanez a teendője vala­mennyi EU-állampolgámak.) A tegnap nyilvánosságra került ter­vek szerint azonban London korlá­tozná a szociális juttatásokat. Erről alsó cikkünkben olvashatnak. Svédország Stockholm a napokban bejelen­tette, a tíz újonnan csatlakozó or­szág állampolgárainak átmeneti­leg továbbra is munkavállalási en­gedélyre lesz szükségük, ha Své­dországban akarnak dolgozni. A svédek is a liberalizáció hívei, ám a bővítés közeledtével felülvizs­gálták nagyvonalú társadalombiz­tosítási rendszerüket. A fő cél - ál­lítólag - a visszaélések elkerülése: ha eddig (például) Németország­ból átment valaki Svédországba dolgozni, nemcsak neki, hanem Németországban maradt családjá­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Tony Blair brit miniszterelnök állítólag a szlo­vákiai romák tömeges bevándorlá­sával riogató sajtókampány miatt döntött úgy, hogy London korlátoz­ná az idén csatlakozó tagországok­ból érkező munkavállalóknak járó szociális kedvezményeket Az Euró­pai Bizottság egyelőre nem kíván állást foglalni a tervekről. Anna Diamantopulu foglalkoz­tatási és szociális kérdésekért fe­lelős biztos szóvivője azokra a saj­tójelentésekre reagált, amelyek szerint Tony Blair miniszterelnök ilyen intézkedések meghozatalát rendelte el, hogy csillapítsa a bővítés után esetlegesen megin­duló tömeges munkaerő-beáram­lástól való félelmeket. Egyelőre a bizottság is csak a sajtóból tud a tervezett lépésekről, nak is jártak a svéd szociális jutta­tások. Ennek vége, de a szigorítá­sok nemcsak az új EU-tagok mun­kavállalóit, hanem az unió vala­mennyi állampolgárát érintik. Dánia A dánok munkavállalási enge­délyt csak akkor adnak, ha a kérel­mező az állásajánlattal együtt a fi­zetési feltételeket is bemutatja. Ez­zel valójában egy létező EU- jogszabályt igyekeznek szigorúb­ban betartatni, amely kimondja, hogy a bérekben sem lehet nemze­tiség szerint diszkriminálni. A cél természetesen megakadályozni, hogy a keleti munkavállalók „lever­jék” a dániai fizetéseket. Dánia a múlt évvégén döntött egyes szociá­lis kedvezmények korlátozásáról. Hollandia A hollandok óvatosan nem kvó­táról, hanem határértékről be­szélnek. E szerint évente legfel­jebb huszonkétezren vállalhatnak munkát az új tagállamokból, és e határ elérése után a hágai kor­mány felülvizsgálhatja engedé­keny álláspontját. A szakértők évi öt-tízezer munkavállalóra számí­tanak, így - feltéve, hogy igazuk van - nagyvonalú kvótáról beszól­ás amíg nem látja a konkrét javas­latokat, nem kívánja kommentálni azokat. Mindenesetre a csatlako­zási szerződés lehetőséget ad a je­lenlegi tagállamoknak arra, hogy egy legfeljebb hét évig tartó átme­neti időszakban nemzeti szabályo­zást alkalmazzanak a munkaerő unión belül szabad moz­gását illetően - mondta a szóvivő. Brit lapértesülések sze­rint a tervezett rendelke­zések például előírnák, hogy más tagállamokból érkező munkavállalók csak akkor lennének jogosultak szociális ked­vezményekre, ha már egy bizo­nyos ideig éltek - illetve általában ha dolgoztak is - Nagy-Britanniá­ban. London továbbra sem tervezi korlátozni az új EU-tagországok- ból érkezők munkavállalási jogát, hetünk. A hollandok alapvetően lengyel „inváziótól” tartanak. Olaszország, Görögország, Portugália, Luxemburg Ahogy a diplomaták fogalmaz­nak, ezekből az országokból eddig „megerősítésre váró” nyilatkozatok érkeztek. Az olaszok és a görögök várhatóan fenntartják nemzeti sza­bályozásukat, és munkavállalási engedélyt kémek, de nem tudni, mennyire szigorú feltételek mellett. A portugálok és a luxemburgiak en­nél is szűkszavúbbak: eddig semmit sem közöltek, ami az EU-bővítés kö­zelségét figyelembe véve különös. Spanyolország Az először teljes munkaerőpiac­nyitást ígérő spanyolok megváltoz­tatták álláspontjukat, mert rájöt­tek, hogy ez politikailag nehezen tartható. Marad tehát a munkavál­lalási engedélyek rendszere. Franciaország A franciák annyit ígértek, hogy megkönnyítik a diákok munkavál­lalását (ami nem túl nagy falat), és kedvező elbírálást helyeztek ki­látásba akkor is, ha valaki „a fran­cia ipar érdekeinek megfelelő képzettséggel” bír. de azokat ki fogja szűrni, akik csak a brit szociális ellátó hálózat nyújtotta kedvezményeket akar­ják igénybe venni - közölték brit kormányforrások. Nagy-Britannia az egyetlen nagy EU-tagállam, amely a május 1-jei bővítés pillanatától korláto­zás nélkül megnyitja munka­erőpiacát az új kelet-európai tag­államok polgárai előtt. A Financi­al Timesnak nyüatkozó egyik brit illetékes szerint Nagy-Britannia ezzel „nagyon elszigetelt helyzet­be” került. A Financial Timesnak nyilatkozó illetékes szerint a brit kormány to­Belgium A belgáknál is a munkavállalási engedély rendszerével kell megbir­kózniuk az új tagok állampolgárai­nak - ráadásul tartományi szinten. A Flandriából és Vallóniából álló Belgiumban szövetségi álláspont e téren sincs. Mindazonáltal Belgi­um munkásokat toboroz, főleg a pékeknek, henteseknek, cukrá­szoknak van esélyük, hogy meg­kapják a munkavállalási engedélyt. Finnország Noha a finnek fenntartják nem­zeti szabályozásukat, meglehető­sen liberális rendszerről van szó. A statisztikák szerint eddig tízből nyolc munkavállalási engedélyt megadtak, és a visszautasított ké­relmek főként a balti országok ál­lampolgáraitól érkeztek. Németország, Ausztria A két németajkú ország szigo­rúan védi belső piacát, Németor­szág és Ausztria hét évig fenn­tartja magának a jogot, hogy maga döntse el, beengedi-e a szlovákiai munkavállalókat vagy sem. Ebben a két országban te­hát május elseje után is szüksé­günk lesz munkavállalási enge­délyre. (NSZ, ű, e-o, p) vábbra is úgy gondolja, hogy a bőví­tés utáni szabad munkaerő-áramlás jót fog tenni a brit gazdaságnak; a tervezett intézkedések csak azt szolgálják, hogy a szociális ellátó rendszerrel ne lehessen visszaélni. A kelet-európai „kedvezmény­turisták” tömegével riogató kam­pányban nemcsak a brit bulvár­sajtó vesz részt. Nemrégiben a The Sunday Times, az egyik legte­kintélyesebb brit lap is azt írta, hogy legalább 100 ezer kelet-eu­rópai roma utazik majd az EU- bővítés után Nagy-Britanniába. A lap úgy tudja, hogy Tony Bla­ir kormányfő személyesen írt a cseh miniszterelnöknek, elpana­szolva, hogy a cseh romák máris jól szervezettnek tűnő módon, tömegesen érkeznek Nagy-Bri- tanniába, „kihasználandó a be­vándorlási törvények nyújtotta előnyöket”. (MTI, ú) MTI-HÍR Berlin. Günter Verheugen sze­rint az Európai Unió (EU) politi­kai értelemben nem készült fel kellően a májusi bővítésre. Az EU bővítési biztosa egy német vidéki lapnak, a Reutlinger General- Anzeigernek nyilatkozott, s bírál­ta az európai alkotmány tervezete körüli vitában felbukkant „nem­zeti önzést”. Günter Verheugen szerint Len­gyelország „az elszigetelődés ve­szélyét” vonta magára, de a hibát még ki lehet javítani. „Ä lengyelek felfogták, hogy rosszul helyezked­nek” - közölte Verheugen. A németek és a franciák főleg Lengyelországot marasztalják el Strasbourg. Az Európa Tanács fiatalosabb fazont óhajt kölcsö­nözni az unió himnuszának, Bee­thoven Örömódájának, amelynek ezért elkészíttette techno, trance, hip hop és dzsessz stílusú átiratát. Mintegy 20 különféle, manap­ság népszerű zenei stílusban ké­szült változat Beethoven Öröm­ódájának prelúdiumából, egy­részt azért, hogy az európai ifjú­sági eseményeket kevésbé szertar­tásos muzsika kísérje, másrészt azért, hogy a média a rövid verzi­ókból válogathasson. Az Európa Tanács kiadta az új Örömóda-fel- dolgozásokat CD-n, hogy a tévé- és rádióállomások ezzel a hang­anyaggal illusztrálhassák az Euró­EUVONAL Prága. A Cseh Köztársaságban nem mindennapi jelöltek kerültek előtérbe az európai parlamenti képviselői helyekért vívott harc­ban. A listákon szerepel pornósz­tár, űrhajós és botrányos tévéel­nök is. Először a cseh származású né­met pornósztár, Dolly Buster je­lentette be szándékát, hogy szíve­sen indulna a választásokon, bár arról nincs információ, hogy Bus­ter mely párt színeiben mérkőzne meg a képviselőségért. Sikerre tör Vladimír Remek is, akinek jelölését a közelmúltban hagyta jóvá a Kommunista Párt. Remek az első cseh űrhajós, a föl­di életben pedig a moszkvai cseh nagykövetség kereskedelmi mun­FELHÍVÁS Somotja. Európai információs napra hívja az érdeklődőket az EU­RO GLOBAL non-profit szervezet, a komáromi Európai Információs Központ, a somoijai Helyi Fejlesz­tési Központ és Somotja városa. Az előadásra február 10-én a Fórum Intézet előadótermében (Somotja, Park u. 4.) kerül sor. A mezőgazdá­szokat, vállalkozókat, a helyi ön- kormányzatok és a kormányon kí­vüli szervezetek képviselőit 9:45- től 10:00 óráig váiják a helyszínen. Az előadás tíz órakor kezdődik, amiatt, hogy a múlt év végén nem sikerült lezárni az európai alkot­mányozás folyamatát. Lengyelor­szág (Spanyolországgal együtt) ragaszkodik ahhoz, hogy ne ves­sék el a döntéshozatalnál számuk­ra kedvező pozíciókat 'biztosító nizzai szerződést. A bővítési biztos szerint az európai politika fontos céljai középtávon aligha oldhatók meg, s már „most kivehető: Európa nem éri el azt a célt, hogy gazdasá­gilag a világ legdinamikusabb régi­ója legyen”. Ennek az az oka, hogy „az erős nemzeti érdekek miatt nem tudjuk kiaknázni potenciá­lunkat” - mondta Verheugen a reutlingeni lapnak, amely pénte­ken hozta nyilvánosságra az inter­jú egyes részleteit. pa-témájú adásokat. Volt azon­ban még egy nyomós indoka az új feldolgozások megrendelésének, s ez a szerzői jogokkal kapcsola­tos. A himnusz hivatalos változata egy 1971-es Herbert von Karajan- felvétel - mondta Alun Drake, az Európa Tanács Örömóda-tervé- nek egyik szellemi atyja. „Úgy döntöttünk, jobb lesz, ha a nulláról indulunk, mint ha hosz- szadalmas tárgyalásokba bonyo­lódnánk” a karmester örököseivel - tette hozzá Drake. A világhírű Herbert von Karajan vezényelte felvétel továbbra is a legnagyobb európai rendezvények kísérőze­néje marad. Az Európai Unió 1986-ban fo­gadta el hivatalos himnuszként az Örömódát. katársa. Az űrhajós nem ismeret­len Oroszországban, hiszen a het­venes években itt készült űrutazá­sára is. Elmondása szerint az Eu­rópai Parlamentben is Oroszor­szággal szeretne foglalkozni, fel­használva ottani széleskörű ta­pasztalatait. Prágai politikai elemzők úgy gondolják, hogy Remek jó esélyek­kel indul a 24 hely valamelyikére, amely az Európai Parlamentben a Cseh Köztársaságnak jut. A Kom­munista Párt jelenleg a második helyen.áll a népszerűségi listán. Az érdekes jelöltek sorát Vladi­mír Zelezny szenátor zátja, aki a NOVA kereskedelmi televíziócsa­torna korábbi elnöke. Zelezny jól ismert személyiség, elsősorban a televíziós csatorna amerikai tulaj­donosaival folytatott pere kapcsán. első részében a strukturális alapok bemutatására kerül sor, majd is­mertetik az alapokkal foglalkozó minisztériumi szervezeteket. Dél­után a résztvevők javaslatai alap­ján egy pályázati esettanulmányt mutatnak be. (ű) London nem a munkavállalási jogot, csak a szociális kedvezményeket kívánja korlátozni * Nagy-Britannia a szlovákiai romáktól tart Bizonyos idő elteltével mi is élvezhetnénk a brit szociális védőhálót. Kevésbé szertartásos hangzást kap az EU-himnusz • • m Öröm az óda, ha techno MTI-HÍR Verseny Csehország európai parlamenti posztjaiért Nem mindennapi jelöltek Mezőgazdászokat, vállalkozókat várnak az előadásra Európai információs nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom