Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-25 / 46. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 25. TOLLVONÁS Monet rekordja TALLÓSI BÉLA Tegnapi hírügynökségi adat szerint eddig mintegy 185 ezer ember látta a budapesti Szépművészeti Múzeumban a tavaly december elsején megnyílt Monet és barátai című kiállítást. A tárlat tartama alatt háromszor is meghosszabbították a nyitvatartási időt: előbb 18 óráról 20-ra, majd 22 órára tolták ki, a nyitási időt pedig délelőtt tízről 9 órára módosították. Monet ezzel rekordot állított fel, ugyanis eddig nemhogy Magyarországon, de kerek e világon nem volt példa arra, hogy egy kiállítás folyamatosan este tízig tartson nyitva - legfeljebb egy-egy napra tolták ide- oda a látogatási időt. Mára már csupán színházi előadásra váltanak elővételben jegyet, moziban ugyanez manapság már nem igazán gyakorlat, ha előfordul, akkor tényleg kasszarobbantó sikerfilm esetében. Monet és impresszionista társai kiállítására viszont elővételben is lehetett belépőt venni. Nehéz lenne megmondani, minek köszönhető ez a szokatlan nagy érdeklődés, amely e kiállítást - csak ámulni tudok a tényen - nyereségessé tette. Az illetékesek feltételezése szerint talán azért, mert tizenöt éve nem volt magyarhonban ilyen nagyszabású kiállítás, talán mert a nézőközönség ki volt éhezve e művészeti irányzatra, mivelhogy a mostani tárlatot megelőzően 93 éve rendeztek Budapesten reprezentatív impresszionista tárlatot. Hallottam valakiről, aki párizsi útja legnagyobb eseményének a Louvre-ban elhelyezett Leonardo da Vinci-kép megtekintését tartotta. Mondta is, Párizsból úgy nem lehet hazajönni, hogy az ember ne lássa Mona Lisa mosolyát. Bárcsak így gondolkozna mindenki! Az illető esetében a bibi csak az, hogy idehaza egyetlen kiállításra el nem ment, lehetett az kortárs bemutató vagy klasszikus. Remélem, nem ilyen hozzáállás vonzotta az emberek többségét a Szépművészeti Múzeumba, vagyis nem az előkelősködő magatartás szülte szemlélet, hogy ha Monet alkotásai Budapesten vannak, akkor azokat látni kell. De nem másért, mint hogy egy fogadáson, találkozón kissé af- fektálva ki lehessen jelenteni: „ó, hogy gondolod drágám, a fél ország megnézte, és épp én ne láttam volna Monettet”. Ejtve úgy, ahogy írva vagyon: „Monettet.” Milos Zeleznák Trió a Pitonban Somorja. Holnap a pozsonyi-somorjai M. Zeleznák Trió vendégszerepei a somorjai Pitonban. A blues-jazz stílust ötvöző zenekar este nyolckor csap a húrok közé, és saját szerzeményeik mellett több népszerű blues dal is terítékre kerül, (sd) SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portugál 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár (vendégjáték Léván) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Unalom Brünnben (cseh) 16, 20.30 Snowboarder (fr.- sv.) 18 MLADOST: Zelary (cseh) 17, 20 TATRA: Az utolsó szamuráj (am.) 17.45, 20.30 AU PARK - PALACE: Az utolsó szamuráj (am.) 14.30,16,17.3Ó, 19, 20.30, 22 Túl közeli rokon (am.) 15.10, 17.40, 20, 22.20 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 15.50 A szemközti ablak (ol.) 21A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új- zél.) 15.40, 16.20,19.30, 20.10 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14.10, 16.10, 18.10 Kegyetlen bánásmód (am.) 20.50 Némó nyomában (am.) 15.30 Nagyhal (am.) 18,20.40 Mona Lisa mosolya (am.) 14.20, 16.50, 21.50 Snowboarder (fr.-sv.) 14.40, 19.20 Unalom Brünnben (cseh) 14.10, 16.30, 18.50, 21.10 20 Zelary (cseh) 15.20, 18.20, 21.20 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 18.30 A tolvajok királya (cseh-szl.) 17, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Az utolsó szamuráj (am.) 14.25, 17.10, 19.10, 20 Snowboarder (fr.-sv.) 16.50, 19.05 A tolvajok királya (cseh-szl.) 15.05,17.05, 21.40 A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.-új-zél.) 16, 19.45 Nagyhal (am.) 14.20, 21.20 Zelary (cseh) 17.40, 20.30 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14,15.50 KASSA TATRA: A szemközti ablak (ol.) 17,19.15 CAPITOL: Az utolsó szamuráj (am.) 17, 19.45 ÚSMEV: Rocksuli (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Senki többet (fr.-sv.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Titkok (ff.) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Holdfényév (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Aki bújt aki nem 2 (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 19.15 Apám beájulna (magy.) 14.30,16.30,20.15 A felejtés bére (am.) 14.45,17# 19.15 Felül semmi (ang.) 15,19.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 14,16,18, 20 Jószomszédi iszony (am.) 18.15 Mackótestvér (am.) 13.45,15.45,17.30 Magyar vándor (magy.) 15,17.15,19.30 Mona Lisa mosolya (am.)'16.15 Pofa be! (ff.) 18.35, 20.30 Snowboarder (fr.-sv.) 20 Túl közeli rokon (am.) 13.15,15.30,17.45,20 AVI. Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny szlovákiai elődöntője Érsekújvárott Több versmondót vártak Schmidt István: „Eddig minden alkalommal egy elődöntőn válogattunk Szlovákiában, jóllehet szerettük volna, ha legalább két helyen történik. ” (A szerző felvétele) Kilenc fiatal - Hegedűs Réka, Svec Mónika és Szabó Veronika Érsekújvárból, Horváth Judit és Magda Katalin Zselízről, Lőrincz Tamás Léváról, Szalai Tímea Komáromból, Szlama Anikó Udvaráról és Száz Pál Peredről, ők voltak a VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers- és Prózamondó verseny Érsekújvárott megrendezett szlovákiai elődöntőjének részvevői. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Berényi Gita, a hazai versmondás ismert személyisége közzétette a felhívást a lapokban, körbetelefonálta az iskolákat, ennek ellenére csak kilencen jelentkeztek. Talán az rettentette el a versmondókat, hogy öt verssel kellett nevezni. A döntőt április 16-17-én rendezik meg Nagykanizsán. A szlovákiai elődöntő zsűrijének elnökét, Schmidt István rendezőt kérdeztük. Hány elődöntője van összesen a versenynek, és abból hány Szlovákiában? Eddig minden alkalommal egy elődöntőn válogattunk Szlovákiában, jóllehet szerettük volna, ha legalább két helyen történik, a másik a keleti részen, valahol Rozsnyó, Kassa környékén. Ismerve a diák versmondók anyagi lehetőségét, nem olyan egyszerű az ország egyik végéből a másikba eljutni. A korábbi elődöntőkhöz viszonyítva nálunk mit tapasztal? Többen jelentkeznek most a versenyekre vagy csökken az érdeklődés? A Csengey-elődöntőn tíz körüli a jelentkezők száma. A Tompa Mi- hály-versenynek minden évben nagy sikere van, nagy létszámmal bonyolítják. Irigyeljük őket. Szeretnénk, ha a nyertesek a Csengeyn is megjelennének. Nagyon örülnénk, ha sokkal több itteni versmondót tudnánk meghallgatni. Úgy hallottam, sokakat elriasztott a jelentkezéstől, hogy öt verssel illetve prózával kellett készülni. Ha valaki úgy indul, hogy egy nagy kiterjedésű döntőnek lehet a résztvevője, ha szeretne bekerülni - korcsoportonként - abba a tizenötbe, akik majd Nagykanizsán megmérettetésre kerülnek, minimum, hogy legalább öt magyar verset tudjon elfogadhatóan előadni. Jól emlékszem arra, amikor a hetvenes években meghirdették például a Babits-versenyt, kritérium volt tíz Babits-vers és tíz vers az egyetemes magyar irodalomból, vagyis húsz vers volt a belépő. Egy országos szavalóversenyen elvárható lenne, hogy legalább húsz verset tudjon valaki a magyar irodalomból. Rá kellett azonban jönnünk, hogy ebben van valami elriasztó - legalábbis a húszban. De .nem hiszem, hogy a magyar irodalomból öt verssel ne lehetne felkészülni itt, ahol a versmondásnak van kultusza. Tíz éve járok Szlovéniába. Ott az előadásszerű magyar versmondásnak meg kellett vetni az alapjait. Abban az időben azon a nyelvterületen élt körülbelül nyolcezer magyar, és korábban csak úgy találkoztak a verssel, hogy a kétnyelvű általános iskolákban évenként memoriterként fel volt adva egy-két vers. Miután azt kötelező volt megtanulni, kellőképpen utálták... Tehát innen kellett elindulni. Ezen hála Istennek túl vagyunk! Az általános és középiskolákban a vers- és prózamondó versenyek döntőjét évek óta nem lehet egy nap alatt megrendezni, mert annyi a gyerek. Egyik nap az alsó tagozatosok, másik nap a felső tagozatosok versenyeznek. Milyen a színvonal a magyar nyelvterületeken? A szlovákiai, erdélyi, vajdasági vagy a kárpátaljai versmondók a legjobbak? A tíz év alatt emelkedett vagy csökkent a színvonal? Valójában változó a színvonal, mert nem mindig ugyanazok jelentkeznek, de az elmúlt években a szakemberek azt tartották, hogy a Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny az ország legszínvonalasabb versenye. Számtalan esetben nyertek határon túliak, szlovákiai kislány is; de a vajdaságiak is, az erdélyiek is az élvonalban voltak. A kárpátaljaiakat csak az elmúlt időben sikerült megszólítani, velük korábban nem tudtunk kapcsolatot teremteni, tehát róluk nincs képünk. A nevezési feltétel öt magyar vers az egyetemes magyar irodalomból. Vannak kedvenc versek? Most éppen nincs, és ezt jónak tartom. Hallatlanul vegyes a kép. A tizenkilencedik századtól napjainkig minden költő megtalálható. Kányádival meglehetősen sokszor találkozunk, de Gál Sándor verseivel is. Örvendetes, hogy nem jellemző, hogy ráállnák egy költőre. Jó, hát korábban nem lehetett nagyon Wass Albertet hallani, most azért meglehetősen sokszor. . Az érsekújvári elődöntőből hányán juthatnak el Nagykanizsára? Összesen tizenöten-tizenöten jutnak be a döntőbe az ifjúsági, a felnőtt korcsoportból, de lehet hogy csak tizenkét-tizenhárom továbbjutó lesz, s akkor a felnőtt korcsoportból juthatnak tovább többen. Hogy Szlovákiából kik lesznek ott a döntőn, még nem tudjuk. OLVASÓSAROK I AZ MKKI HÍREI Oroszlánkirály a Kesze-kusza erdőből és Táncház*20 KOCUR LÁSZLÓ Kozsár Zsuzsannának van egy mesékről szóló könyve, és most már három mesekönyve. A Mese- irodalmunk fája c. könyvében a szerző irodalmi rendszerünkben elsőként tesz kísérletet arra, hogy kötetben foglalja össze a hazai magyar gyermekirodalom egy bizonyos szegmensét. Első, Tél király cinkéje c. mesekönyvének sikere véleményünk szerint annak is köszönhető, hogy történeteinek témáit a hétköznapi életből meríti, olyan témákat dolgoz fel, melyek a gyerekeknek ezáltal ismerősek lehetnek. Második kötete, a Tökfükó és Picinké azonban alatta marad az első kötetnek, s problémátlan idea- lizáltságba fullad. Ezért voltunk nagyon kíváncsiak harmadik könyvére, mely Mesék a Kesze-kusza erdőből címmel jelent meg. A Kesze-kusza erdő István, az oroszlánkirály birodalma, párválasztását és uralkodásának problémáit követhetjük figyelemmel. Akcióban ugyan nem bővelkedik a meseregény, de nem is az a legnagyobb fenntartásunk a kötettel kapcsolatban, hanem elvontsága. A könyv kiállításával és történetével nem azt a korosztályt célozza, amelyik már valószínűleg megértené például az alábbi két passzust: „Nem légy kétkedő, oroszlán - csicseregte. - Kleopátrának varázsereje van. Hidd el akkor is, ha nem érted.” „- Kleopátra csak akkor kancsal, ha annak akar látszani. Ha szemmel keresed, nem találod meg soha.- Akkor mit csináljak? - bátortalanodon: el az oroszlán.-A szíveddel keresd! - mondta a holló, és elrepült.” A kis herceg parafrázisa már előzőleg is felbukkant a szerzőnél, akkor is különösebb következmény nélkül. Nem szeretnénk Veress Zoltánnak a hibájába esni, aki könyvet írt Jókai természetrajzáról, melyben elmarasztalta városom nagy mesemondóját a paleontológia, a geológia stb. terén vallott ásatag nézeteiért, de nem bizonyosan világos számunkra, ha már az oroszlán elvette a tigrist, miért kell egy majmot örökbe fogadniuk, egyáltalán miért az örökbefogadás jelenik meg minden esetben az „utódtámasztás” kizárólagos módjaként. Ebbe a könyvbe is bekerült egy rendszer- szintű anomália, hasonló már a szerző Tökfilkó és Picinké c. könyvében is volt, annak sem használt. Ott az iskolatáska zsebében köny- nyedén elférő mesefigura az inge alatt melenget egy madárfiókát, itt pedig ezt olvashatjuk: „István sok érdekeset megtudott a Jégmezőkről. Meg is fordult a fejében a gondolat, hogy egyszer ellátogat oda, de aztán letett róla. Egy oroszlánnak túlságosan hideg lenne az ottani éghajlat.” A könyv végén pedig: „Nagy pelyhekben hullott a hó. - Hogy szalad az idő - merengett István. - Nem is volt még olyan rég, hogy kirándultunk Kleopátrával. Most meg már itt a tél.” Hogy is van ez? Az sem feltétlenül példás, és biztos nem nevelő célzatú, hogy a gyerekek ügyeibe beavatkoznak a felnőttek, pl. Viktor, a festő - aki kutya - leckézteti meg fogadott fia - aki nyúl - helyett a hiú sünlányt. Ilyen nüánszok, s a történet olykort erőltetett előrehaladása miatt Kozsár Zsuzsanna legutóbbi könyve nem lopta be magát szívünkbe. 2004. február 25. 15.00- 18.00 Helyszín: Pozsony, Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola Játszóház - farsangi fánksütés. 19.00- 23.00 Helyszín: Pozsony, Csemadok, Május 1. tér 10-12. Táncház - szigetközi táncok magyarországi táncosokkal. Magyar Athenas 2004. február 25-26. Előadássorozat a régi magyar irodalomról február 25., 14.00 Helyszín: Pozsony, Comenius Egyetem, Magyar Tanszék február 26., 12.00 Helyszín: Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Tanszék A rendezvénysorozat előadója Szilasi László (Szegedi Tudományegyetem, Régi Magyar Irodalmi Tanszék). Előadásának címe: Retorika és trópus a XVI. század második felének magyar nyelvű költészetében.
