Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-23 / 44. szám, hétfő
10 Téma: a szépségideál CSAK LEGENDA? Kleopátra szépsége Valóban olyan szép volt Kleopátra, mint ahogy azt a legenda tartja, vagy mint ahogy azt a hollywoodi filmek sugallják? Némi igazság biztosan van e fel- tételezésben, végül is Róma két legbefolyásosabb férfijét csábította el. Ám ha figyelmesen szemügyre vesszük a Kleopátrát ábrázoló arcképeket, domborműveket, több szépséghibát is felfedezhetünk. Szabálytalan orra élesen előugrik, nyaka vastag, feltehetőleg az akkoriban gyakori golyva betegség tünete. Az lehetséges, hogy nem a mai ideálnak felelt meg. De biztosan lenyűgöző, rendkívüli ember volt, akinek az egyéniségéről legendák születtek. A történészek azt írták: rendkívül intelligens és nagyra törő volt, kisugárzása és szépsége miatt pedig az akkori vüág legcsodáltabb asszonyának tartották, (-net) AKIK A NŐIDEÁLOKAT FORMÁLJÁK A nők - bárhol is élnek - nagyon sokra képesek azért, hogy az eszményit elérjék, hogy szépüljenek és sikeresen hódítsanak. így volt ez hajdanán, így van ez ma is. A kínaiak kicsiny cipőkbe kényszerítették lábaikat, hogy aprócska legyen a lábfejük és tipegő a járásuk, ami tetszik a férfiaknak. KonAz ideális darázsderék góban a Mangbetu törzs leányainak fejét rafiával kötik hátra, már csecsemő korukban, hogy fejformájuk az ősi egyiptomiakéhoz váljon hasonlatossá - ott az a szépségideál. A francia infánsnőről készült festményen is látható, hogy a korabeli francia udvarban kislány korától halcsontfűzőben járatták a lányokat, hogy darázsderekuk legyen. Coco Chanel a múlt század húszas éveiben „szabadította fel” a hölgyeket - félredobta a kényelmetlen fűzőt, és haját rövidre vágatta. A komplikált, sok rétegű, nehéz szoknyát levette és nadrágot húzott; sőt arcátlan módon hagyta, hogy a nap lebarnítsa bőrét. Megteremtette a „kis fekete ruhát” és a máig híres Chanel-kösztümöt. A világ legelegánsabb hölgyei még mindig az ő modelljeit viselik. Birodalma tradícióját ma Kari Lagerfeld folytatja - nőideálokat kreál, csakúgy, mint Giorgio Armani, Vivienne Westwood, Daniel Hechter, Dolce & Gabbana... vagy a reklámokból ismert kozmetikai óriások. Szépség reményét vesszük, ha a termékeiket választjuk. (h-t, h-k) A nőideálok éppoly változatosak, vissza-visszatérően változóak, mint maga az emberi ízlés, maga a divat Telt idomú hölgyek is hódítottak in SZÓ 2004. FEBRUAR 23. Rita Hayworth-nak, a negyvenes évek gyönyörű, vörös hajzuhatagú színésznőjének neve a fiataloknak már nem sokat mond, csak néha vetítikfilmje- it az egyes tévécsatornákon (Képarchívum) Visszatér a nőies divatideál, amelyet hajdan épp a vörös hajú Rita Hayworth képviselt. Zang Tói modelljét a februári divathét keretében mutatták be New Yorkban. (Reuters-felvétel) A szépségideálok koronként, kultúránként változnak - és ismétlődnek. Egyvalami azonban nem változik: a nők többsége mindent megtesz, hogy megfeleljen az aktuális követelményeknek, képes akár erején felül is teljesíteni, sőt betegségbe hajszolni magát a nagy igyekezetben. ÖSSZEÁLLÍTÁS A XX. század elején a nőies vonalakat egyáltalán nem tartották vonzónak. A charleston korszakában a nőnek vékonynak és „laposnak“ kellett lennie. Azok a hölgyek, akikkel bőkezűbben bánt a természet, mindent megtettek, hogy elrejtsék kebleiket. A harmincas években nevetségessé vált volna az, aki az elhízás problémájáról, következményeiről kezd prédikálni. A második vüágháborű idején a szépségideálok ldssé háttérbe szorultak. Ez az időszak sem telt el azonban érdemtelenül, mivel megjelent az első nylon harisnya, ennek következtében a figyelem központjába a női láb került, amelynek természetesen formásnak kellett lennie, hogy bátran hordhassa a kor vívmányát. Széles csípő, telt keblek A század közepén kétségtelenül a telt idomú hölgyek hódítottak, Marilyn Monroe-val az élen; széles csípő, telt keblek, ettől olvadoztak a férfiak a filmvászon előtt. Akkoriban sok nő nem dolgozott a háztartáson kívül, így tulajdonképpen teljes állásban anya és feleség lehetett, ők sokat adtak arra, hogy férjük elég csinosnak tartsa őket. Csontsoványság Monroe nőies vonalai helyett a 60-as években a csontsoványság vette át a vezetést a divatban. Minél vékonyabbnak lenni, hirdették a plakátokon és a magazinok címlapján az angol modell, TWiggy képei. Ez furcsa jelenség volt, hiszen a nők szabadabbak lettek, „terjesz- kedni” kezdtek, azaz aktívabbak lettek a társadalomban, ugyanakkor „összehúzták“ magukat, testüket egyre szűkebb határok közé szorították. A 70-es években a hölgyek a fogyókúra mellett elkezdtek tornázni, futni, egészségesen táplálkozni, a nyolcvanas években tovább folytatódott az egészséges életmóddal elért tökéletes test kultusza; Jane Fonda képviselte az új ideált fantasztikus alakjával. A nő legyen vékony! A XX. század utolsó évtizedében, nem kevesek bánatára, visszatért a 60-as évek divatja. A reklámokban ismét „csontkollekciók“ mutatják be a ruhaneműket; az új bálvány, Calvin Klein felfedezettje, Kate Moss Twiggyre emlékeztet. Persze van egy-két kivétel, Claudia Schiffer, Cindy Crawford vagy Gisele Bündchen, akik a kicsit formásabb típust képviselik, de ettől eltekintve az ideális nő vékony. Sokan pedig nem véve tudomást alkati adottságaikról, görcsösen ragaszkodnak a fogyókúrához, ami gyakran táplálkozási zavarokhoz vezet. A XXI. század elején járva még mindig tart a fogyókúra-őrület, és a tinédzserstílus a divat. Nagyvilági stílus A Femina című svéd női magazin szerint azonban a jövőben megváltoznak a nőideálok: a Britney Spears-féle stílus helyett a nőies, vampos vüág tér vissza, az, amelyet hajdan a vörös hajú Rita Hayworth képviselt. Hayworth színésznői képességei nem voltak jelentősek, de hamar szexszimbólummá vált, akárcsak a fekete hajú Jane Rűssell, valamint a szőke Matyiin Monroe és Jayne Mansfield. A Britney Spears és Christina Aguleira-féle öltözködés és gyerekes viselkedés egyes előrejelzések szerint kezd kimenni a divatból. Ebben szerepet játszik, hogy maguk a sztárok is kezdenek felnőni. Jennifer Lopez és Salma Hayek - a mai latin dívák - népszerűsége is inkább az elegánsabb, nőies divatnak kedvez. Madonna pedig szolid külsőt vesz fel újabban: a gyermekkönyvek írójának és a mintamamának a szerepét erősíti. A svéd magazin szerint a divattervezők és a kereskedők örülnek ennek, mert az új irányzat hívei nagyobb számban képviseltetik magukat a vásárlók körében. Ha nem is a nagyvüági stílusú, de a nőies ruhák sokkal több vevőnek adhatók el, mint a bizonyos kor fölött nevetségesen ható, a hasat csupaszon hagyó topok, szakadt aljú farmerek és fekete rockeröltö- zékek. (exkluzív, panoráma) Tavaszi-nyári divat Nagyon nőies Ultrafeminin tavaszi-nyári divatra készüljenek fel a hölgyek! A szexi farmer miniszoknyákat és sok szempontból biztonságot nyújtó fekete pantallókat nyugodtan raktározzuk el a szekrény mélyére, és merüljünk el a fidres-fodros habcsodákban. A Vogue divatmagazin szerkesztője szerint az elkövetkező tavaszi szezon arról fog szólni, hogy a nők a lehető legszebbek és legnőiesebbek legyenek Virágmintás ruhák, nőies, testhez simuló topok és szatén szoknyák fogják uralni a ruhatárat. A szezon másik nagy újdonsága az ötvenes évek bő szoknyáinak feléledése, amelyet lehet, hogy a férfiak kicsit ódivatúnak fognak tartani. A hajviseletben szintén újítások készülnek; a sima őrület után most megint a bodorított haj lesz a divat. A nőies vonalakat Valentino, Karl Lagerfeld, Carlos Miele és Anna Sui kollekcióiban és kiegészítőinek részleteiben is felfedez- Karolina Kúrková cseh topmodell Carlos Miele divattervező ru- hetjük. (origo) bájában (TASR/AFP) Lehet, hogy nem is hölgy, mégis a nőiesség örök szimbólumát jelképezi Milyen az ideális nő? ISMERTETÉS Erre a kérdésre szinte lehetelten választ adni. A nőideálok éppoly változatosak, vissza-visszatérően változóak, mint maga az emberi ízlés, maga a divat. Az egyéni ízlés pedig gyakran veszi semmibe az uralkodó trendeket. Aki nyomon akaija követni a szépségeszmény változásait, legjobb, ha művészeti emlékeket veszi sorra. Az ún. willendorfi Vénusz a kőkor nőideálját, a termékeny asz- szonyt jeleníti meg. Cipó mell, vekni hasi jellemzi ezt a fejeden szexi ősdámát. Felüdülés utána a görög és római szobrok harmonikus idomait nézegetni. A müói Vénusz a párizsi Louvre-ban kiváló kontraszt. Ugyancsak a Louvre-ban látható Leonardo híres festménye, a Mona Lisa is, melyről a kutatók egyre bizonyosabban állítják számítógépes genetikai modellekkel való összevetések nyomán, hogy nem is hölgy az illető, hanem feltehetőleg nőt imitáló férfi, mégis a nőiesség örök szimbólumát jelképezi a festmény. Ugyancsak a 16. században egy németalföldi festő nyiszlett paraszüánykával ábrázolja az ideális szépséget. Nem így Goya. A spanyolok híres festője Maya című képén egy vérforraló szépségű érzéki nőt mutat be. Eddig az európai tárlat. Ha az afrikai faszobrocskákat nézzük, visszaemlékezhetünk a cipóidomokra. A kínai falfestmények alacsony, törékeny filigrán babának ábrázolják a szép nőt. Arábiában a nő hasán három hurkácska szükségeltetik, hogy a táncával lenyűgözhesse a férfit. A hindu eszmény nyúlánk nőt álmodik. A középkorban az egyházi ideológiák nyomán a Madonna-kultusz uralkodott el. A fiatal anya testi szépsége másodlagossá ugyanakkor magasztossá válik ebben a korban. A későbbi korok lenge öltözetű, sőt mezítelen asszony ábrázolásaival ellentétben áll az iszlám felfogása a női szépségről. Míg az Európai kultúrában a nő kifelé kell szép legyen, az Iszlámban csak a férjet illeti a szép feleség látványa. Erről mind a mai napig tesznek, csadorba bújtatják asszonyaikat, akik alatta akár a legmodernebb párizsi divatkölteményt is viselheti. Harmonikus idomok. A milói Vénusz. (Képarchívum) A polinéziai nők évszázados szokása épp az ellentettje. Szoknyáját lebegő tolldísszel helyettesíti, és szerelmével mindenkit kiszolgál, akit kedve tart. Az eszményi női jellem is koronként változik. A magyar honfoglalás korában Géza fejedelem felesége, Sarolt, a korabeli krónikák szerint „szerfelett állta a boritalt és férfi módra lovagolt. Egyszer mérgében agyonütött egy férfit.“ A 19. századra, az ártatlan magyar leánykának kötelezően el keüett pirulnia a legártatlanabb bóktól is. (Forrás: HarmoNet)
