Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-18 / 40. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 18. RÖVIDEN Londoni figyelmeztetés London. Küszöbönálló sza- úd-arábiai terrortámadás veszélyére hívta fel a figyelmet a brit külügyminisztérium. A Foreign Office, amely leg­utóbb decemberben adott ki hasonló figyelmeztetést, kö­zölte: nem kizárt, hogy végső szakaszában jár egy terrorme­rénylet előkészítése az arab or­szágban. Azt nem részletez­ték, hogy honnan ered ez az információ, de a tárca eltaná­csolta a briteket a szaúd-arábi- ai utazásoktól. A ott-tartózko- dókat a lehető legnagyobb óvatosságra szólította fel, és arra, hogy lehetőség szerint ne nagyon mutatkozzanak nyil­vános helyeken, tömegeket vonzó rendezvényeken pedig semmiképpen se vegyenek részt. A közlemény szerint a támadás veszélye nem korlá­tozódik a külföldiek lakóne­gyedeire. Különösen indokolt az éberség a külföldiek által lá­togatott helyszíneken: szállo­dákban, éttermekben, bevá­sárlóközpontokban. (MTI) Miller lemond a pártvezetésről Varsó. Leszek Miller len­gyel miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) márciusi konvencióján lemond a vezető kormány­párt elnöki tisztségéről. Mil­ler, aki eddig ellenállt a párt­elnöki tisztségének feladását sürgető felszólításoknak, az SLD alelnökeivel és főtitkárá­val tartott találkozóján közöl­te ezt a szándékát. A balolda­li lengyel kormánykoalíció meghatározó pártjában né­hány napja vita zajlik arról, hogy ketté kellene választani a miniszterelnöki és pártel­nöki tisztséget, és Millernek távoznia kellene pártelnöki posztjáról. A legfrissebb köz­vélemény-kutatási adatok szerint az SLD - eddigi törté­netének legrosszabb eredmé­nyét produkálva - a harma­dik helyre csúszott vissza a népszerűségi listán. (MTI) Miller közölte: ha a parla­ment elutasítja a takaré­kossági csomagot, ő be­nyújtja lemondását, és előre hozott választások lesznek (Képarchívum) Megsérült 25 amerikai katona Kuvaitváros. Huszonöt amerikai katona sebesült meg Kuvaitban, amikor az őket szállító autóbusz felborult egy támaszpont közelében. A teg­napi tájékoztatás szerint még a hét végén történt a baleset, amelynek okait vizsgálják. A kenyai sofőrt a hatóságok ki­hallgatták. Kuvaitban 25 ezer amerikai katona állomásozik állandó jelleggel. (MTI) Támogatást szavaztak meg azoknak a telepeknek, amelyeket fel kellene számolni John Kerry szenátor állítólagos nőbotránya Korei-Arafat konfliktus CafolatKenyabo1 Berlin/Washington/Jeru- zsálem. Gerhard Schröder német kancellár tegnap tá­mogatásáról biztosította Ahmed Koréi palesztin mi­niszterelnököt. Washing­ton közölte, milyen feltéte­lekkel támogatja az izraeli kormánytervet. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Schröder a palesztin politikust fogadva kijelentette: „érdekünk, hogy a miniszterelnök stabil körül­mények között végezhesse munká­ját”. Ugyanakkor arra is ösztönözte vendégét, hogy szabjanak gátat a terrorista cselekményeknek. Koréi találkozott Joschka Fischer külügy­miniszterrel is, aki hétfőn egy izra­eli rendezvényen leszögezte: az EU reméli, hogy Sáron kormánya meg­változtatja annak a védőfalnak a nyomvonalát, amelyet a terroriz­mus elleni harc címén húznak fel az izraeliek, palesztin területekbe hasítva. Koréi Berlinben úgy nyilat­kozott, hogy a fal „nem hagy helyet a palesztin államnak”. Fischer sze­rint műiden államnak joga van ah­hoz, hogy védje állampolgárait a terrorizmussal szemben, a fal nyomvonala azonban kifogásolha­tó. Mindazonáltal ellenezte, hogy az üggyel a hágai Nemzetközi Bíró­ság foglalkozzon. Úgy vélte, hogy Jasszer Arafatot nem lehet a játék­ból kikapcsolt politikusnak tekinte­ni, ha egyszer a palesztinok nem te­kintik őt annak. „A palesztinok dol­ga eldönteni, hogy ki a vezetőjük.” Két „abszolút feltételhez” és több „kívánatos elemhez” köti Washington a gázai zsidó telepek kiürítésére vonat­kozó izraeli kormányterv támogatását. Ezt az elmúlt napokban izraeli tisztségvi­selőkkel folytatott beszél­getések során közölte a Sa- ron-Bush találkozót előkészítő több magas rangú amerikai megbí­zott. Az amerikaiak mindenekelőtt ellenzik a palesztin területek bár­miféle izraeli annexióját, és határo­zottan elutasítják a „keleti fal” épí­tését, amely a Jordán völgyét vá­lasztaná el a palesztin területektől. Ellenzik továbbá a gázai telepek és telepescsoportok áthelyezését Cisz- jordániába. Washington ragaszko­dik hozzá, hogy Sáron terve legyen összhangban Bush elnök útitervé­nek elveivel. Az amerikaiak vissza­térő követelése, hogy Izrael „fa­gyassza be” az építkezéseket a tele­peken, és enyhítsen a palesztin la­kosság nyomorán. Húszmillió dollárnak megfelelő támogatást szavazott meg az izrae­li parlament költségvetési bizottsá­Arafatot nem lehet a játékból kikapcsolt politikusnak tekinteni. ga a Ciszjordániában és a Gázai övezetben lévő zsidó telepek támo­gatására. A még hétfőn született döntés felháborodást váltott ki a palesztinok valamint az izraeli el­lenzéki képviselők körében. A tele­pek támogatásáról nem sokkal az­Nincs hivatalos magyar kormányvélemény a kettős állampolgárság ügyében Nem tudni, mikor lesz Máért-ülés ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kettős állampolgár­ság ügyében egyhamar aligha lesz döntés. Erre utal, hogy határozat­lan időre elnapolták a Magyar Ál­landó Értekezlet (Máért) ülését, amelynek áldását kellene adnia a kormány tervezetére. A Népsza­badság úgy értesült, hogy február­ban - az eredeti tervekkel ellentét­ben - már biztosan nem hívják össze a tanácskozást. Március 15-e után pedig kezdődik az európai parlamenti választási kampány, amely alatt szinte kizárt, hogy a kormány megkockáztassa a téma körüli vita kiújulását. Ráadásul a kormány kitenné magát a határon túliak kritikáinak azért is, amiért csökken az Illyés Közalapítvány tá­mogatásának reálértéke. A lap sze­rint a kettős állampolgárságról nincs hivatalos kormányvélemény. A magyarországi szakértői háttér­munka pedig húzódik, ha egyálta­lán elindult. Szent-Iványi István, aki a Dávid Ibolya (MDF) által kez­deményezett négypárti egyezteté­sen képviselte az SZDSZ-t, elmond­ta: pártja januárban kijelölte dele­gáltját a szakértői bizottságba, az azonban még egyszer sem ült össze. Szent-Iványi arról sem tud, hogy a külügyminisztériumban ké­szülne hatástanulmány a kettős ál­lampolgárságról, mint ahogy azt korábban bejelentették. A külügyi szóvivő tegnapi tájé­koztatóján azt mondta, a kettős ál­lampolgárság esetleges bevezetésé­nek lehetőségeiről folytatódnak a szakértői tárgyalások a tárca és a vajdasági magyar szervezetek kö­zött, de egyelőre nem tudni, mikor üléseznek legközelebb. „Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) elnöke múlt pénteki budapesti megbeszélésén egyetér­tett abban, a következő szakértői fordulókon arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy tisztázzák: milyen állampolgársággal járó jogokra és kötelezettségekre gondolnak a vaj­dasági magyar szervezetek” - je­lentette ki Tóth Tamás. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, melyek a magyar állam teherbíró-képessé­gének határai ebben a kérdésben. Azzal kapcsolatban, hogy valóban elnapolják-e a Magyar Állandó Ér­tekezlet ülésének összehívását, em­lékeztetett arra: a Máért összehívá­sa a Határon Túli Magyarok Hiva­talának feladata. Bálint-Pataki József, a HTMH el­nöke tegnap, a parlament külügyi bizottságának ülésén azt mondta, a kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolat­ban készülnek a hatástanulmá­nyok, s a közeljövőben tervezik a Máért összehívását. Azt állította, a magyar-magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a HTMH 2003. évi munkája. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriu­mának elnöke megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001- től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó össz­költségvetést is. „A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magya­rok támogatására, ami nem haté­konyjele a szolidaritásnak” - fogal­mazott Pomogáts. (NOL, MTI) MTI-HIR Washington. Megtörte a hallga­tást és cáfolta az öt nappal koráb­ban lábra kapott híreszteléseket az a fiatal nő, akiről egy internetes hír­portál azt terjesztette, hogy viszo­nya volt John Kerry massachusettsi szenátorral. A 27 éves újságírónő Nairobiban korábbi munkaadója, az AP hírügynökség helyi irodájá­hoz eljuttatott közleményében ta­gadta, hogy valaha is viszonya lett volna a Demokrata Párt elnökje­löltségére pályázó politikusok éllo­vasával. A 60 éves szenátor maga már pénteken visszautasította a pletykát. Alexandra Polier vőlegé­nyével, a Kenyában felcseperedett, izraeli Yaron Schwartzmannal le­endő apósánál és anyósánál tesz lá­togatást a kelet-afrikai országban, ahova októberben érkezett meg. Közleményében azt is hangsúlyoz­ta, hogy sose volt gyakornok John Kénynél és nem is dolgozott nála. Akik rossz hírét költik, azok nem is­merik őt, de tudniuk kell, milyen fájdalmat okoztak neki és családjá­nak - olvasható Alexandra Polier közleményében. Hangsúlyozta: ed­dig hallgatott, mert bízott abban, hogy a sajtó nem lesz vevő hamis állításokra, de mivel sokan tovább­ra is hazugságokkal házalnak, kénytelen volt megszólalni. A legszívesebben egyszerű polgárként szeretne élni Ismét kissé disszidens Koréi és Schröder. A tegnapi tárgyalások is a Közel-Kelettel kap­csolatos diplomáciai offenzíva részét képezték. (Reuters-felvétel) után határozott az illetékes bizott­ság, hogy Ariel Sáron miniszterel­nök bejelentette csaknem vala­mennyi zsidó telep felszámolását a gázai övezetben. Ismét kiéleződtek a viták Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök és Jasszer Arafat elnök között a refor­mok kérdésében és a kormányfő egyes hírek szerint a lemondását fontolgatja - közölte tegnap egy magas rangú palesztin tisztviselő. Koréi személyesen cáfolta a lemon­dásáról elteijedt híreket. Arafat és Koréi vitája a palesztin kormány biztonsági és pénzügyi reformok­kal kapcsolatos hétvégi döntése nyomán vált élessé. Arafat nem fo­gadta el a kormánynak a reformok­kal kapcsolatos döntését és saját hatalma megkurtításának tekintet­te azt. Palesztin források szerint Arafat bizonyos engedményeket hajlandó tenni a pénzügyi és köz- igazgatási reformok területén. Alapvető pénzügyi reformokra azonban nem hajlandó és nem en­gedi át a biztonsági erők felügyele­tét sem. ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Václav Havel volt cseh ál­lamfő, aki egy éve vált meg a prágai Hradzsintól, úgy érzi, mintha újra kissé disszidens lenne. A hivatalá­ból való távozása utáni első sajtóér­tekezletén beismerte, hogy 13 évi elnökösködés után nehéz a vissza­térés a civü életbe, s a társadalom sem igen tudja, hogy mit kezdjen vele. Havel azt állítja, tévedett, amikor úgy vélte, hogy egyszerű polgárként élhet, s több lesz a sza­bad ideje, mint korábban. „Eredeti­leg azt terveztem, hogy olvasni, ír­ni, utazni fogok, mint egy rendes nyugdíjas. Azonban minden más­ként alakult.” De irodát kell vezet­nie, naponta legalább 30 levelet kap, amelyekre válaszolni kell, és számos meghívása van a vüág min­den tájáról. „Sajnos, az írásra nem igen van időm, s az egészségemmel is törődnöm kell” - tette hozzá. Mindezek ellenére nagyon jól érzi magát, aminek bizonyítására elját­szott néhány dalt egy szájharmoni­kán. „Ha ma is alkotmányos té­nyező lennék, ezt nem tehettem volna meg” - magyarázta moso­lyogva. Egyébként már zavarja a sok elismerés, doktorátus, amelyet világszerte kap. (k) Zenei érzéke is van (TASR) Még nem jött el a szerződés megkötésének ideje Cseh vita a Vatikánnal KOKES JÁNOS Prága. Prágában jelenleg nincs meg a politikai akarat a cseh-vati- káni viszony rendezésére - jelentet­te ki Cyril Svoboda cseh külügymi­niszter a Frekvence I. kereskedelmi rádiónak. „Legjobb lenne a tárgya­lásokat leállítani. Úgy érzem, még nem jött el az idő a Vatikánnal való szerződés megkötésére” - mondta a kereszténydemokrata Svoboda. Szerinte a cseh társadalomban nincs meg a készség, hogy rendez­ze kapcsolatát a katolikus egyház­zal. „A társadalmi akarat hiánya a katolikus egyházzal való viszony rendezésére azt mutatja, hogy a társadalomnak alacsony az önbi­zalma, veszélyeztetve érzi magát az egyház részéről, s nincs meg benne az a nagyvonalúság sem, amely egy kisebbséggel szembeni viselkedésben szükséges.” Svoboda nemrégiben még azt tervezte, hogy a napokban változatlan formában ismét a parlament elé terjeszti azt a cseh-vatikáni szerződést, amelyet 2003 májusában a képviselők egy­szer már elutasítottak. Kezdemé­nyezésére élesen reagált Václav Klaus államfő, aki jelezte: a doku­mentum jelenlegi formájában szá­mára is elfogadhatatlan, és semmi­képpen sem lenne hajlandó azt aláírni. Klaus azt javasolta, hogy Prága kezdjen tárgyalásokat a Vati­kánnal egy új szerződés kidolgozá­sára. Az ügyben a prágai sajtó Kla­us oldalára állt. Elesnek a 20 ezer forintos oktatási támogatástól Ezer magyar diák levele MTI-HÍR Bukarest. Nyílt levélben fordult a sepsiszentgyörgyi Mikes Kele­men Gimnázium Diáktanácsa Medgyessy Péter miniszterelnök­höz, Kovács László külügyminisz­terhez és Markó Bélához, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökéhez, tiltakozva az ellen, hogy a 18. életévüket betöl­tött, magyarul tanuló diákok nem részesülhetnek a 20 ezer forint ér­tékű magyarországi oktatási támo­gatásban. A Krónika című erdélyi napilapban tegnap ismertetett le­vél aláírói emlékeztetnek: mivel sokan csak hétéves korban kezdték el iskolai tanulmányaikat, a felső tagozatos gimnazisták egy része így elesik a támogatástól. „Ha ez az ára az egygyerekes szülőknek is felajánlott támogatásnak - amit egyébként helyes döntésnek tar­tunk -, akkor mi, 18 éves, magya­rul tanuló középiskolai diákok po­litikai szemfényvesztés áldozatai vágjunk, és azok lesznek az utá­nunk következő nemzedékek is” - áll az ezer diák nevében megírt közleményben. A diákok kérik a rendelet szövegének újrafogalma­zását oly módon, hogy minden magyarul tanuló diák részesülhes­sen a támogatásban. Az iskolások védelmükbe veszik az óvodásokat is, akik idéntől ugyancsak kima­radtak a támogatási rendszerből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom