Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-17 / 39. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 17. Téma: az álláskeresés 19 Ha valaki munkát keres, akkor van a legnagyobb esélye, ha egyszerre minél több módszerrel dolgozik; az sem árt, ha tudja, mit akar Állást keresek... Akiknek van állása, köny- nyen leinti a munkanélkülit: biztos ügyetlen, tehetetlen, mafla, nem létezik, hogy hónapok óta nem talál állást. Hiszen tele vannak a lapok álláshirdetéssel, munkát kínálnak az interneten, a munkaügyi hivatalban. Aki dolgozni akar, az biztos talál munkát. ÖSSZEÁLLÍTÁS Pedig nem is olyan könnyű manapság megtalálni a megfelelő állást. Hogyan és hol keressük, merre lépjünk,' kihez forduljunk? Ha valaki állást keres, akkor van a legnagyobb esélye, ha egyszerre minél több módszerrel dolgozik. Az sem árt persze, ha pontosan tudja, mit akar és reálisan mire számíthat. Célszerű az álláskeresést - miként a pályaválasztást is - azzal kezdeni, hogy tisztázzuk elképzeléseinket és lehetőségeinket; azt tehát, hogy milyen tapasztalattal és képességekkel rendelkezünk, mit várunk munkahelyünktől és munkakörünktől. milyen cégekhez és milyen pozíciókra érdemes jelentkezni. Az induláshoz legkézenfekvőbbnek az újságban, az interneten, vagy egyéb fórumokon - például állásbörzéken - megjelent álláshirdetések tűnnek. Piaci tapasztalatok szerint azonban nálunk a vállalatok az üres állásoknak mindössze töredék részét töltik be hirdetések útján, a maradék kb. 75 százalék ismerősökön keresztül „kel el“. Ha az állást kereső a hirdetések mellett dönt, számolnia kell azzal, hogy akár több száz pályázóval kell megküzdenie. Ők mind konkurenciát jelentenek számára, hiszen vélhetően mindannyian hasonló kvalitásokkal rendelkeznek. A hirdetésekre beadott jelentkezéseknek csupán kis hányada vezet sikerre, ezért érdemes kampányszerűen több álláshirdetésre is pályázni. Gyakori, hogy a hirdető cégek - akár maguk a vállalatok, akár ügynökségek - magasabb követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben, mint'amit a munkakör megkövetel, ezért akkor is érdemes jelentkezni a váltani szándékozónak, vagy a pályakezdőnek, ha nem felel meg az állás valamennyi követelményének. Hol keressünk? Ha ezekre a kérdésekre megtaláltuk a választ, könnyebben indul az álláskeresés, mert tudjuk, hogy Rejtett utakon A munkaerő-piaci trendek azt mutatják, hogy a legtöbb lehetőség az úgynevezett rejtett álMindenkinek van egy-ket ismerőse, es azoknak az ismerősöknek is van egy-két ismerőse... így működik a multilevel marketing és az álláskeresés legdivatosabb formája, a networking is (Képarchívum) láspiacon, azaz a meg sem hirdetett állások piacán van. Az egyik leghatékonyabban működő módszer a networking - azaz az ismerősökre és azok ismerőseire épített kapcsolati rendszer. Minél nagyobb kapcsolati hálót épít ki valaki, annál nagyobb esélye van az elhelyezkedésre. Mindez nem meglepő, elég csak az előbb említett számokra és arra gondolni, hogy a megüresedett állások nagy részét meg sem hirdetik, hanem ismerőssel töltik be. Egy ilyen hálózat kiépítése meglehetősen időigényes és tudatos folyamat, amelynek talán első lépése a legnehezebb - ha már van néhány ,jó emberünk“, bővül a háló magától is. Az első láncszem lehet családtag, csoport vagy munkatárs, egy konferencia másik résztvevője vagy szakmai szervezetek általunk ismert tagja. Ha ismerős révén szerez tudomást a pályakezdő egy álláslehetőségről, máris nagyobb eséllyel indul, hiszen rengeteg információt tudhat meg - magáról a cégről, a személyzeti vezetőről, a cég kultúrájáról vagy akár az „ellenfelekről“. Néhány dologra azonban figyelni kell: az állás után érdeklődő soha ne erőszakoskodjon ismerőseinél közvetlen segítségért. Elég, ha csak tanácsot kér tőle és ennek során elmondja, milyen állást szeretne, milyen tapasztalata van. így ismerősei tovább ajánlják saját ismerőseiknek, akiktől ismét csak információt szabad kérni, állást viszont nem. Előbb-utóbb megtalálja azt, akinek épp rá van szüksége. Az igazán jól működő rendszer a dominóelv alapján működik - elég egyet „meglökni“, és mozgás- bajon az összes kapcsolat. A legkézenfekvőbbnek az újságban megjelent álláshirdetések tűnnek. Ám rendkívül sok időbe és energiába kerül a böngészés, telefonálgatás, annak a valószínűsége pedig, hogy ezzel a módszerrel eljutunk a személyes bemutatkozásig, nagyon kicsi. (Képarchívum) Személyzeti tanácsadó Egy másik lehetséges - és divatos - módszer személyzeti tanácsadó és ún. fejvadász ügynökségnél pályázni, vagy adatbázisukba jelentkezni. Az általuk nyújtott szolgáltatások jobbára ingyenesek a munkát keresők számára, hiszen az említett ügynökségek díjukat általában a megbízó cégtől kapják, a közvetített személy jövedelmének függvényében. A hozzájuk jelentkező először egy adatbázisba kerül, és amennyiben olyan megbízás érkezik a céghez, amelyet végzettsége és tapasztalata alapján meg tud pályázni, az ügynökség tanácsadója megkeresi és tájékoztatja a pozícióval kapcsolatos tudnivalókról. Ha a jelöltet érdekli az állás, a tanácsadó továbbítja életrajzát a cégnek. Ezeknek a cégeknek jelentős adatbázisuk és sok állandó megbízásuk van. Az álláskeresés egyik megszokott, ám manapság nem túl sikeres módja, az újságokban megjelent álláshirdetések böngészése. Az ajánlott állás már vagy foglalt, vagy fiktív, vagy kiderül róla, hogy számunkra nem megfelelő. Új segítőtárs az internet, sok időt takarítanak meg a régiók és szakterületek szerint összeválogatott állásajánlatok. A tapasztalatok szerint azonban nagyon kicsi, mindössze 10-15 % annak a valószínűsége, hogy eljutunk a személyes bemutatkozásig, ha önéletrajzunkkal bombázzuk a munkáltatókat, ha álláshirdetésre válaszolunk vagy ismerősünk beajánlását kérjük. Kapcsolati hálónk hatékonysága ennél sokkal _nagyobb: legalább 70-80 %. (f-nét, -it) Hogyan kell kiépíteni a kapcsolati hálót? ♦ Gondolja végig, hogy az első lépés nem csak információszerzés, hanem önmaga bemutatása is! ♦ Készüljön föl frappáns „nyitó kérdéssel“, ami megindítja a társalgást! ♦ További kérdéseket is gyűjtsön össze, hogy ne haljon el korán a beszélgetés! ♦ Legyen udvarias, ne fecsegjen! ♦ Fél óránál tovább ne időzzünk vendéglátónknál! ♦ A fontos dolgokat jegyezze le! ♦ Kérjen további neveket, címeket a kapcsolati háló továbbszö- véséhez! ♦ Puhatolja ki, hogy partnere milyen álláslehetőségekről tud! ♦ A beszélgetés végén köszönje meg az önre szánt időt! ♦ Néhány nap múlva küldjön emlékeztető levelet, melyhez már csatolhatja önéletrajzát is! ♦ Bizonyos időközönként keresse meg beszélgetőpartnerét, vagy tudatosan menjen el olyan szakmai rendezvényekre, ahol összefuthat vele. (Forrás: PBert Magazin) NEGYVEN ÉV FELETT Már nincs esély? Sok pályázó panaszosan meséli kudarcait, melyek nem a végzettség, vagy a munkatapasztalat, hanem az életkor miatt érik. 40-50 év felett - amikor még jó másfél évtized van hátra a nyugdíjig - legfőbb sérelem, hogy pályázatukat el sem olvassák a személyzetis szakemberek, ügyet sem vernek a többéves komoly szakmai tapasztalatra. Ez hátrányos megkülönböztetésnek tűnik, s az is. Be kell látni, hogy erős előítéletek élnek az 40-50 év feletti munkavállalókkal szemben. Feltételezik, hogy ez a korcsoport már nem dinamikus, nem rugalmas. Az elmúlt tíz évben devalválódott a tapasztalat értéke is, a felsővezetők fiatalok, akik nem érzik át az 50-en feletti munka- nélküliek helyzetét, hacsak szüleik nem küzdenek ugyanezzel a problémával. Persze később ugyanezek a fiatal diplomások ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerülhetnek. Az 50 felett munka nélkül maradtak közül sokan véglegesen munkanélküliek lesznek, míg mások olyan állást vállalnak el, amelyhez túlképzettek. Egy agrármérnök például biztonsági őrként helyezkedik el. Az 50 feletti diplomás munkanélküliek speciális problémái miatt a munkaügyi központok nem tudnak hatékonyan segíteni ennek a rétegnek. Mi a megoldás? 1. A pályázati anyagban ki kell domborítani a-szakmai kiválóságot, a rátermettséget és a sokéves tapasztalatot. 2. Hangsúlyozni kell az évek során felhalmozott sikereket, az évtizedek során kialakított kapcsolatrendszert. 3. Érvelni kell: több munkahelyen is megfordult már, s számos kollégával kellett együtt dolgoznia. Ennek köszönhetően könnyen alkalmazkodik az új környezethez, nincsenek beilleszkedési problémák. Könnyen átlátja a munkafolyamatokat, munkavégzése valószínűleg precízebb, mint egy kezdő munka- vállalónak. (figyelő, k-r) A jelenből a múlt felé Európai uniós önéletrajz Május elseje után elég lesz egy formanyomtatvány mezőit kitölteni ahhoz, hogy megpályázhassunk egy külföldi állást. Az EU Bizottsága által elfogadott standard önéletrajzminta az egyszerűség jegyében fogant és a jelenre fókuszál. A fordított kronológiai felsorolást részesíti előnyben, azaz a jelenből a múlt felé haladva kell felsorolni az iskolákat, munkahelyeket. A nyomtatvány bal oldalán vastag betűvel vannak szedve az összefoglaló kategóriák, míg a jobb oldali oszlopban a válaszok tömör, pontokba szedett kifejtésére kerülhet sor. A nyomtatvány első negyedében a személyes adatok szerepelnek. Ezt követi a munkahelyek felsorolása. Az életrajzsablon az iskolákkal, majd a különleges képességekkel és alapvető kompetenciákkal folytatódik, végül a kiegészítő információk és igazoló okmányok, papírok felsorolásával zárul, (i-t, ú) ÉLETRAJZMINTA CURRICULUM VITAE Name: Surname: Date of Birth: Nationality: Address: János Kovács 15 April 1975 Slovak 19/45 Malohonstká Rimavská Sobota 979 01 Slovak Republic Telephone: +421 905 123 456 Education: 1991 -1996 Komensky University Bratislava, Faculty of Arts Professional Skills: 2003 - present 1997-2003 Pro Publicum s.r.o, Vysoká 19,811 06 Bratislava 1 Public Relations Specialist Advertisement Agency K&B, 1 Raketová, 911 011 Trencin, SR Research Manager Additional Skills: Driver’s licence * Language Skills: Hungarian - native Slovak - fluent English - good German-basic Amikor a kérdező feszült légkört teremt és kényelmetlen kérdéseket tesz fel Készüljünk fel az állásinterjúkra! ISMERTETÉS Jó jel, ha a pályázót meghívják az állásinteijúra, ám még akkor sincs nyert ügye. A folyosón további húszegynéhány álláskereső várakozik, mind ugyanarra a munkahelyre szeretnének bekerülni. Fontos tehát, miként viselkedünk a bemutatkozó állásinteijún. Azt is tudni kell, hogy egyre ritkábban dől el egyetlen beszélgetés után, hogy a pályázó megkapja-e az állást, vagy sem. Épp ezért fel kell készülni a többlépcsős eljárásra. Az első interjú általában csak előzetes vizsgálódás, mégis ez a legfontosabb esemény a felvétel folyamatában. Legtöbbször a személyzeti osztály egy munkatársa rögzíti a beszélgetés eredményeit, majd a pályázókat azokhoz a vezetőkhöz irányítja, akik meghozzák a végső döntést. Az első inteijú lényegében szűrőként is működik. A második inteijú technikailag ugyanúgy zajlik, mint az első, nem igényel eltérő felkészülést. Ezen azonban már elképzelhetőek speciális kérdések is, amelyek sokkal mélyebben boncolgatják az állás betöltéséhez szükséges készségeket, képességeket, ismereteket. 1. Strukturált interjú Ezeket egy előre megtervezett szerkezet szerint állítják össze, többnyire kérdezz-felelek stílusban zajlik. 2. Páros interjú Ezeken általában két személy kérdez: egy a személyzeti részlegről, egy pedig arról a területről, ahol megpályázta az állást. Ez a forma kevésbé szubjektív, mint a strukturált inteijú, és kevésbé félelmetes, mint a panelinteijú. 3. Panelinterjú Ezen általában több kérdező van jelen, míg a pályázó egyedül ül az asztal túloldalán. Persze ennek is megvannak az előnyei: így nem egy ember véleményétől függ az álláskereső, háttérbe szorulnak a személyes érzések (legyen szó akár szimpátiáról, akár ellenszenvről). 4. Interjúsorozat A pályázó egymás után - akár ugyanazon a napon is.- különböző vállalati szakemberekkel találkozik. 5. Csoportos interjú Ekkor a megmérettetés alapja versenyszituáció, amelyben egyaránt vizsgálják a jelöltek döntés- hozatali és alkalmazkodóképességét. Igen gyakori egy valódi probléma vagy helyzet szimulálása, amelyben valódi döntéseket kell hozni. 6. Stresszinterjú Bár minden interjú stresszt jelent a felvételizőnek, még nem minden inteijú stresszinteijú. Attól válik azzá, hogy a kérdező szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremt, és a pályázónak kényelmetlen, kifejezetten szokatlan kérdéseket tesz fel. Az ilyen interjú célja az, hogy megnézzék, hogyan viselkedik a jelölt olyan „nyomás“ vagy stressz alatt, amit a mindennapi munka során is tapasztalni fog. (f-net)
