Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-17 / 39. szám, kedd

Régió 5 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 17. A Juhász Gyula lévai tartózkodásának emléket állító alkotás az év elején tűnt el Szétverték Juhász Gyula lévai emléktábláját Léva. Ismeretlen tettesek január elején szétverték Ju­hász Gyula emléktábláját. A tábla hiányát azonban csak a hónap második felében regisztrálták a lévaiak. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS „Az épület, melynek falán a táb­la volt, nemrégiben tulajdonost cserélt. Eleinte azt gondoltuk, hogy az új tulaj távolította el a táblát, de kiderült, nem erről van szó” - tájé­koztatta lapunkat Újváry László, a Reviczky Társulás alelnöke. A szemben levő házban élő idős hölgy ugyanis elmondta, az egyik januári hajnalban zörgésre és kiál­tozásra ébredt, randalírozó fiatalok egy csoportját látta, de nem mert kimenni az utcára, és a rendőrséget sem értesítette. Az utcabeliek sze­rint a márványtábla néhány darab­ja napokig az utcán hevert. Éppen ezért döbbenetes, hogy az ügyben eddig nem született rendőrségi fel­A tábla, amikor még a helyén állt jelentés. Az Új Szó információi sze­rint a Csemadok helyi szervezeté­nek elnöke, Török Alfréd ma fog a hatóságokhoz fordulni. Juhász Gyula 1907 szeptembe­rében csak egy hónapot élt és taní­tott Léván. Október elsején várat­lanul eltűnt a városból, többé nem tért vissza. A lévai magyarság még­is büszkén vallja magáénak a (Mészáros Lajos felvétele) költőt. A Csemadok irodalmi szín­pada 1964-ben, az alapiskola 2000-ben vette fel a nevét. A Cse­madok alapszervezetének szerve­zésében, a Léva és Vidéke Célalap anyagi támogatásával tiezenegy évvel ezelőtt leplezték le a két­nyelvű emléktáblát a Ladányi utca 16 szám alatti ház falán, ahol a költő-tanár lakott, (kcr) A részvevők nem bánták volna, ha sikeres példákon mutatják be a projektírást A pályázók tőkéje az ötlet SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A szűkebb régió is­kolaigazgatóinak, vállalkozóknak és polgármestereknek, pontenciá- lis jövőbeni pályázóknak adott tegnap tanácsot a városházán Ka­tarina Butkovská, a komáromi székhelyű Európai Információs Központ munkatársa. Elsősorban az uniós pénzforrásokról, a struk­turális alapok nyújtotta lehetősé­gekről szólt, kiemelve a régiófej­lesztési, szociális és mezőgazdasá­gi alapok célszerű kihasználásá­nak fontosságát. „Míg 1975-ben, az európai régiófejlesztési alap lét­rehozásakor az összköltségek öt százalékát fordították régiófejlesz­tésre, ma az EU költségvetésének 35 százaléka szolgál a gyengébb országok megsegítésére” - hang­súlyozta Butkovská. Az érsekújvári, városi fenntartá­sú alapiskolák igazgatói elsősorban a létesítményeik fejlesztésével, áta­lakításával, bővítésével kapcsolatos lehetőségek iránt érdeklődtek. Ét­kezdék és tornatermek felújítására akkor van mód, ha a tanintézmény részét képezik. Egyes részvevők nem bánták volna, ha egy-egy sike­res példa bemutatásával rávezetik őket a jó pályázatírás fortélyaira. Az előadó hangsúlyozta, a verseny- képes ötlettel mindenkinek pályá­zónak magának kell előállnia, ez az ő tőkéje. Peter Báláz, a Vunar Rész­vénytársaság dolgozója arra volt kíváncsi, hogy a vidékiből országos jelentőségűvé fejleszthető érsekúj­vári repülőtér bővítéséhez milyen módon szerezhetnek támogatást. A szakemberek azt ajánlották, hogy a régiófejlesztési alapon belül a turiz­mus fejlesztését, az idegenforgalmi látványosságok megközelítésének fontosságát hangsúlyozzák a támo­gatás elnyerése érdekében. Bara Mihályt, Tardoskedd polgármeste­rét elsősorban az érdekelte, vajon a támogatásból - az öt százalékos önköltség és tizenöt százaléknyi állami támogatás mellett - az uni­ós forrásból ígért nyolcvan száza­lékot teljes egészében kézhez kap- ják-e a sikeres pályázók, vagy ez a legfelső igényelhető határ. Az előadó szerint a kért összeg meg­alapozottságát számlákkal kell igazolni; ha ezek valamelyikét nem fogadnák el, előfordulhat, hogy a pályázó a vártnál kisebb tá­mogatást kap. Az előadáson a ha­táron átnyúló együttműködést elősegítő pályázatokról, valamint az új munkahelyek teremtését tá­mogató uniós forrásokról is tájé­koztatták a jelenlévőket. Merénylet egy mocsonoki vállalkozó ellen Gránátot dobtak a házába GAÁL LÁSZLÓ Mocsonok. Kézigránátos me­rényletet követtek el egy helyi vál­lalkozó ellen tegnap hajnalban a Vágsellyei járásban lévő község­ben. A Nyitrai Kerületi Rendőr­főkapitányság szóvivője, Milos Fábry lapunkat arról tájékoztatta, hogy az eddig ismeretlen támadó a nyitott ablakon keresztül dobott be valamilyen robbanószerkeze­tet a férfi dolgozószobájába. A házigazda szerencsére a szomszé­dos helyiségben tartózkodott, ám így is sérüléseket szenvedett, főként a szerte repülő üvegszilán­koktól, és a vágsellyei kórházba kellett szállítani. A rendőrök a helyszínen megállapították, hogy a támadást kézigránáttal követték el. A tettes után nyomoz a rend­őrség. Mocsonak polgármeste­rétől, Stanislav Simkótól annyit sikerült megtudnunk, hogy a sér­tett egy 59 éves családapa, autó­szerelő-vállalkozó, aki gépjármű- motorok beállításával foglalkozik. A robbantás körülményeiről és az indítékokról a polgármester nem tudott közelebbi információkkal szolgálni. A helyközi járatok esetében először tesztelik Nagymagyar és Pozsony között ökobusz közlekedik TASR-HÍR Pozsony. A főváros és Nagyma­gyar között teszteli az Autóbusz­közlekedési Vállalalat (SAD) az első ökobuszt, melynek motoija nem gázolajra, hanem földgázra működik. A pozsonyi tömegközle­kedésben már több üyen buszt is üzembe helyeztek, helyközi járatok esetében viszont csak most próbál­ják ki. Az környezetkímélő üzem­módú jármű a dízelbuszokhoz ké­pest 30 százalékkal kevesebb szén­dioxidot, 90 százalékkal kevesebb szénmonoxidot és 25 százalékkal kevesebb kénmonoxidot bocsát ki. Ez megfelel a legújabb EURO 5-ös normáknak is, amelyeket csak 2008-ban kell bevezetni. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kábítószert termesztett Csáb. Kábítószer termesz­tése, fogyasztása és terjesz­tése miatt indul eljárás egy 20 éves helyi fiatalember el­len, aki még tavaly tavasszal egy ismeretlen személytől marihuánamagokat szer­zett, majd a falu határában elültette azokat. A szárított növényekből mintegy 75 marihuánás cigarettát ké­szíthetett. A kábítószer egy részét maga szívta el, a ma­radékot barátai között osz­totta szét - tájékoztatta la­punkat Marta Mandáková besztercebányai kerületi rendőrségi szóvivő, (ú) Marihuánát csempészett Párkány. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka a Párkány és Esztergom kö­zötti határátkelőn kábító­szerre bukkantak egy ma­gyarországi autóban. A ko­csit egy 50 éves nő vezette, a mintegy 104 gramm mari­huánát a 22 éves, vele utazó fia rejtette a hátsó ülések mögé. A szakértők szerint ekkora mennyiségből leg­alább 480 adag marihuánás cigarettát lehetett volna ké­szíteni. A férfit előzetes le­tartóztatásba helyezték, és eljárást indítottak ellene - tudatta lapunkkal Milos Fábry nyitrai kerületi rend­őrségi szóvivő, (ú) Családon belüli erőszak Galánta. Élettársa ellen el­követett erőszak miatt indult eljárás egy 47 éves helybéli férfi ellen. Az illető tavaly március óta többször meg­verte a nőt, s gyakran azzal fenyegette, hogy meg is öli. A délutáni órákban nem enged­te meg neki, hogy pihenjen, éjszakánként pedig az alvást tiltotta meg neki. A férfi egy­előre szabadlábon védekez­het - tájékoztatott Martin Korch nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő, (ú) A környezetkímélő jármű (TASR-felvétel) Zsigárdi fórum az uniós pénzforrásokról: több polgármester bosszúságára most derült ki, hogy kulturális beruházásra pillanatnyilag csak a városok pályázhatnak Májusban kérhető a vidékfejlesztési támogatás GAÁL LÁSZLÓ Zsigárd. Az Európai Unió struk­turális alapjai kínálta támogatási lehetőségekről, a pályázati feltéte­lekről és az Állami Lakásfejlesztési Alapp (ÁLA) működésével kapcso­latos módosításokról volt szó a köz­ségházán a múlt héten csütörtökön délután megtartott fórumon. A Vágsellye és Vidéke Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség által szervezett találkozón Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesz­tési miniszter, valamint a pályáza­tokért felelős minisztériumi szak­ember, Öllé Vladimíra ismertette a lehetőségeket, válaszolt a jelen­lévő polgármesterek, iskolaigaz­gatók és más érdeklődők kérdése­ire. Mivel az akciót szervező ügy­nökség nemrég létesült, és tulaj­donképpen ez volt az első rendez­vénye, az ügynökség két munka­társát, Vajda Tibort és Takács Atti­lát a házigazgda, Baranyay Alajos zsigárdi polgármester mutatta be a jelenlévőknek. Az uniós pályá­zatokkal kapcsolatban elhangzot­tak azok a tudnivalók amelyekről már lapunkban is többször írtunk, például, hogy a pályázat első kö­rében - amelyre március 1-ig le­het benyújtani a projekteket - ok­tatási kulturális, egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésé­re lehet támogatást kérni (épület­felújításra, hőszigetelésre, ablak- és ajtócserére, lapostetős épületek nyeregetős beépítésére stb.). Ezek a beruházások a vágsellyei régió­ban főként iskolaépületek eseté­ben aktuálisak. Több jelenlévő polgármester bosszúságára most derült ki, hogy kul­turális beruházásra (például műve­lődési ház felújítására vagy bővítésére) ebben a pályázati körben a falvak nem pályázhatnak, hasonló támogatást most csak városok kérhetnek. A mi­niszter azzal igyekezett megnyugtatni az érintetteket, ők sem lesznek kizárva a támogathatók köréből, de a falvak az említett támogatást majd egy követ­kező pályázati körben, a májusban ese­dékes vidékfejlesztési támogatások ke­retében kérhetik és kaphatják meg. Ez azért bosszantó, mert több községben- például Vágkirályfán vagy Vág- hosszúfalun - már kész projekttel ren­delkeznek, sőt, az utóbbi faluban saját erőből még tavaly hozzákezdtek az építkezéshez, abban a tudatban, hogy mindjárt az elő körben megpályázhat­ják a támogatást. Mint kiderült, nem a polgár- mesterek voltak tájékozatlanok, hanem a minisztérium részéről történt téves tájékoztatás. Ugyanis - mint arra Baros Ró­bert, a Galántai Régionális Fej­lesztési Ügynökség igazgatója is rámutatott - a szaktárca honlap­ján közzétett tájékoztatásban ar­ra a konkrét kérdésre, hogy fal­vak pályázhatnak-e kulturális cé­lú beruházásra, a minisztérumi illetékes igennel válaszolt. Gyu­rovszky megnyugtatta az ér­deklődőket: nem kell attól tarta­niuk, hogy aki nem jut be az első pályázati körbe vagy abban nem lesz sikeres, annak már nem jut­na a támogatási pénzből. El­mondta, a pénz három évre - a 2004., 2005. és a 2006. évre - van elosztva, mégpedig növekvő arányban. Míg a 2004. évre 4,8 millió euróra számíthatunk, a 2006. évre már mintegy 9 millió­ról van szó, és szerinte az azt kö­vető években még tovább növek­szik majd az összeg. Évente há­romszor értékelik majd a pályá­zatokat, tehát ha valaki az első körben sikertelen lesz, vissza­kapja a tervezetét, olyan meg­jegyzésekkel, hogy azt milyen hi­ányosságok miatt nem tudták el­fogadni. A pályázó ezeket kiegé­szítve a következő körben ismét beadhatja a projektumot. A Vágsellye Körzeti Hivatal el­öljárója, Bíró Ágnes arról tájékoz­tatta a jelenlévőket, azzal, hogy január elsejével megszűnt a Vág­sellyei Járási Hivatal, ahol a la- kásfejesztési alaphoz lehetett a kérvényeket benyújtani, a pályza- ti lehetőség nem szűnt meg. Az a munkatársnő, Papp Diana, aki a járási hivatalban ezeket az ügye­ket intézte, februártól ugyanezt a Vágsellyei Városi Hivatal alkalma­zottjaként végzi, a városházán ke­reshetik őt fel az édeklődők. Gyurovszky László úgy véli 2007-tól a mostaninál is nagyobb támo­gatásra számíthatunk majd az EU-tól (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom