Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-16 / 38. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 16. Riport 11 Családi perpatvar a szövetkezeti vezetőség leváltásának hátterében - a viszálykodásra elsősorban a tagság és a község fizet rá Abarai átalakulások: nagyjáték a kis faluban Ma már számos adat bizo­nyítja, hogy a rendszervál­tozás folyamatában sok mezőgazdasági szövetke­zetét annak választott ve­zetői különböző befek­tetői csoportok igényei alapján csődbe vittek, hogy a zavarosban halász­va, minden következmény nélkül magánosíthassák a volt közös vagyont. SOÓKY LÁSZLÓ Az eredeti tulajdonosok soha nem jutottak hozzá a vagyonré­szükhöz, az új befektetők pedig rendszerint egy-két év múltán an­golosan távoztak, romokat és em­beri tragédiákat hagyva maguk mö­gött. Úgy tűnik, ez a folyamat máig nem fejeződött be, hiszen a hasonló ügyletekben egyre jelentősebb sze­rephez jutnak a nyugati befektetők, azokon a helyeken pedig, ahol az átalakult szövetkezetek me­gerősödtek, a hazai érdekcsoportok igyekeznek zavart kelteni. Az abarai földtulajdonosok és szövetkezeti tagok nem először él­nek át ilyen kalandot, hiszen az előző szövetkezetét már sikeresen csődbe vitték, a jelenlegi vagyon­rész-tulajdonosok szövetkezetének csődeljárása előtt viszont azért áll­nak értedenül, mert indokolatlan volt a csődeljárás beindítása, a szö­vetkezet vagyona ugyanis messze meghaladja azt az összeget, mely tartozás miatt az Agrochem Úpor cég az eljárást elindította. Újlaky Géza újonnan megválasz­tott szövetkezeti elnök véleménye szerint a csőd beindítását az egész elmúlt év folyamán készítették elő azáltal, hogy a vegyszereket forgal­mazó cég számláit a szö­vetkezet nem fizette meg. Ezt azért tartja érthetetlen­nek, mert a szövetkezet jól gazdálkodott és lett volna miből kifizetni a tartozáso­kat. A 2003-as év végén a szövetkezet vagyona meghaladta a 64 millió koronát, sőt december 31-én a számlán is több, mint 400 ezer korona készpénzt jegyeztek, tehát azt az egymillió 77 ezer koro­nát, amit az Agrochem Úpor köve­telt gond nélkül rendezhették vol­na. Az ügyben - mint Újlaky Géza elmondta - kizárólag a szövetkezet korábbi elnöke, Újlaky Kornélia és néhány vezetőségi tag rendezke­dett, mert vezetőségi gyűlés az egész év folyamán nem volt össze­hívva. Az előző vezetőséget az el­lenőrző bizottság elnöke által összehívott rendkívüli tagsági gyűlésen váltották le 2004. január 21-én, azért ezen a módon, mert az elnök asszony nem volt hajlandó összehívni a rendes tagsági gyűlést, bár azt a tagság egyharmada levél­ben kérte. Az új elnök azt is fontos­nak tartotta elmondani, hogy a le­váltott elnöknő a szövetkezet négy szolgálati gépkocsija közül hármat - egy Mazdát, egy Octaviát és egy Nivát - mindenki tudta nélkül ela­dott, illetve megvásárolt, úgyhogy a Mazda lett a volt elnöknőé, az Oc- tavia Peter Cáji zootechnikusé, a Niva pedig Haburcsák Judit alel- nök asszonyé. Rezes Árpád most megválasztott alelnök szerint az egész folyamat egy már bevált forgatókönyv sze­rint zajlott le, hiszen az Agrochem Úpor ugyanezzel a módszerrel tet­te tönkre a tavaly a pályini szövet­kezetét, ahol a szokásos eljárás sze­rint a teljes vagyont négy nap alatt kiárusították. A lapok itt is el voltak osztva, ismert az az érdekcsoport is, mely a vagyont fillérekért meg­vásárolja, majd piaci áron értékesí­ti, sejtelmesen jegyezte meg, hogy magas körök is érintettek az ügyle­tekben, a gépeket rendszerint Len­gyelországba adták el. A közelmúltban megválasztott vezetőség a saját hatáskörében annyit tehetett, hogy megfelleb­bezte a csődeljárás beindításáról szóló kerületi bírósági határozatot és büntető eljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen hatáskörrel való visszaélés ügyében. Ezek után az új elnök és alelnök hosszasan minősítette a leváltott elnök asszony tevékenységét és személyét, s bölcsen elhallgattak néhány olyan dolgot, amely az ő személyüket halványabb fényben tüntette volna fel. Ilyen elhanya­golható részlemek tekintették pél­dául azt, hogy az előző szövetkeze­tét a most megválasztott elnök vitte csődbe, hogy mellékesen 20 hektár földön gazdálkodott úgy, hogy a földeket a szövetkezet gépeivel mű­veltette, a szövetkezet üzemanya­gával és a növényvédelemre a szö­vetkezet raktárából szerezte a vegyszereket. Újlaky arról sem be­szélt, hogy a szövetkezet iránti fe­lelősségérzete akkor vált meghatá­rozóvá, amikor a leváltott elnök asszony - aki történetesen a mosta­ni elnök felesége volt - elhagyta őt. Rezes Árpád viszont arról feled­kezett meg, hogy az ő felesége vál­lalkozásban vezette a szövetkezet számvitelét, s arról szinten nem szólt, hogy a kassai illetőségű egyik rokon, Juraj Rezes és érdekcsoport­ja élénk érdeklődést mutat a szö­vetkezet által használt gazdaközös­ségi földek iránt, amelyeken egy vadászterületet szeretne létesítem. A szövetkezet gazdasági udvará­ra az őrző-védő szolgálat emberei nem engedtek be bennünket, a csődbiztos, Miroslav Véreb pedig telefonon azt közölte, hogy a dolog az ő részéről nem publikus. Ugya­nezt üzente Juraj Varga, az Agro­chem Úpor a tulajdonosa is. Csűri Árpád Abara polgármeste­re láthatólag igyekezett semleges álláspontot képviselni, s elmondta, hogy a részesedési szövetkezetként jegyzett cég valójában családi vál­lalkozásként működött. Elmondta azt is, hogy a most, megválasztott elnök, Újlaky Géza már tönkretett egy szövetkezetét, melynek romja­in a feleségével és Rezesékkel közö­sen hozták létre a vagyonrész-tulaj­donosok szövetkezetét. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak ami­att alakult ki, mert Újlakyéknál megromlott a családi élet, s az egy­más ellen irányuló bosszú az, ami a cselekedeteiket mozgatja. Meglátá­sa szerint a családi viszálykodásra kizárólag a tagság és a falu fizet rá, mert, ha a csődeljárást véghezvi- szik, a szövetkezeti tagok és tulaj­donosok ellehetetlenülhetnek. A polgármester elmondta azt is, hogy a jelenlegi szövetkezet a falunak egyetlen fillérrel sem tartozik, ugyanakkor az Újlaky Géza által csődbe vitt előző szövetkezet több, mint tízmillió koronás adóhátralé­kot hagyott a településre. Csűri Ár­pád szerint kapcsolata a szövetke­zet vezetőségével szolgálati jellegű volt és ma is ilyen, a falu érdekeit érintő kérdésekben általában együtt tudtak működni. A polgár- mester közölte: a falu érdekében szeretne beavatkozni a történések­be, de erre nem lát lehetőséget, mert a szövetkezetnek nincs tarto­zása a faluval szemben. Ebben az egész játékban az visszataszító - mondta -, hogy a mindenkori ve­zetőség kihasználta a tagság jóhi­szeműségét, s saját céljaiknak meg­felelően igazgatták a dolgokat. A polgármester arra nem tért ki, hogy a csődbiztos megérkezése után alig telt el fél óra, amikor a szövetkezet irodájában kétoldalú megbeszélésre került sor közte és Miroslav Véreb csődbiztos között. Az abarai mezőgazdasági szö­vetkezet jogi képviseletét már hosszú idő óta Pirovics László ügy­véd látja el, aki az alábbiak szerint ítéli meg az eseményeket: - A kér­désnek nyüván lehetnek családjogi viszonylatai is, mivel megromlott a kapcsolat a házastársak között, ami a későbbiek folyamán megmutat­kozott a munkában is. Maga a ré­szes szövetkezet 1995 októberében alakult meg, jogilag én készítettem elő azután, hogy az előző szövetkezet csődbe ment, s részeire bomlott. A meg­alapításra került Agroteam szövetkezetnek már az alapszabályzata is úgy ké­szült el, hogy a tagok a be­tétük nagyságának viszo­nyában részesülnek a keletkező ja­vakból, illetve rendelkeznek meg­felelő szavazati számmal. A szövet­kezet terhek nélkül alakult meg, mivel nem volt jogutódja a csődbe ment szövetkezetnek. A szerzett ál­lami támogatások és a gazdálkodás során a szövetkezet gyarapodott, és látszólag minden különösebb gond nélkül működött, melynek ered­ményeként a mintegy 20 millió ko­ronás alaptőkével indult szövetke­zet vagyona mostanra több, mint 60 millióra emelkedett. 2003 de­cember elején a szövetkezet tagsá­gának egy része kérvényt intézett a szövetkezet vezetőségéhez annak érdekében, hogy tartsanak rendkí­vüli taggyűlést. A szövetkezet el­nöknője - mivel a gyűlés karácsony tájára esett volna - mindent meg­tett annak érdekében, hogy a gyűlés ne decemberben legyen, ha­nem januárban. Január elején vi­szont történt egy meglepetés, mi­szerint a kassai kerületi bíróság csődeljárást indított a szövetkezet ellen. A bírósági határozatban az szerepel, hogy az alperes - jelen esetben a szövetkezet - a december 22-én kelt levelében kifejtette a vé­leményét, hogy képtelen teljesíteni az indítványozó követelését, és be­leegyezik a csődbe. Időközben vi­szont kiderült, hogy a felperes - Agrochem Úpor - követelését telje­síteni lehetett volna, mivel a szövet­kezetben a decemberi hónap folya­mán csak állami dotációból több, mint másfél millió korona fordult meg, amiből a felperes 1 millió 77 ezer koronás követelését teljesít­hették volna. Azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a felpe­res régi üzleti partnere volt a szö­vetkezetnek, az Agrochem vezetése személyüeg is közel állt az abarai szövetkezet vezetőségéhez, mind Újlakyhoz, mind pedig Újlakjaié­hoz, tehát megegyezésre juthattak volna. Mivel azonban a bíróság csődöt hirdetett, egy olyan jogi akadály keletkezett, hogy a csődel­járást a törvény szerint visszavonni nem lehet. A jelenlegi csődeljárási törvény szerint Szlovákiában gya­korlatilag minden vállalkozó ellen el lehet indítani a csődeljárást, mi­vel, ha 30 napon belül nem fizet, s létezik másik hitelező is, akinek nem fizetett, az eljárási jog szerint csődöt lehet az illető ellen hirdetni. Ez a feltétel szinte minden kereske­delmi partner esetében fennáll. Abara esetében viszont eladóso­dásról beszélni nem lehetett, mivel a szövetkezetnek 2003 december végén a nem egészen két millió ko­ronás adósság mellett több, mint 60 milliós vagyona volt. Később rá­jöttem arra is, hogy a csődeljárás kihirdetésekor eljárási hiba történt, mert a szövetkezeteknél kollektív a döntéshozatali szerv, melynek kép­viselője a szövetkezet vezetősége. Ez annyit jelent, hogy vagyoni kér­désekben egy bizonyos jogügylet lebonyolításához két aláírásra van szükség. Ilyen esetben, amikor a tét egy csődeljárás bejelentése, vagyis a szövetkezet további léte, az elnök asszonynak kötelessége lett volna minimálisan a vezetőséget, de a tagsági gyűlést is összehívni, külö­nös tekintettel arra, hogy a tagság már előzőleg kérvényezte a gyűlés összehívását. Bár az elnök képviseli a szövetkezetét, a bíróságnak nem lett volna szabad elfogadni az egye­dül az elnöknő által aláírt igazo­lást. Sajnos a bíróság azt sem vizs­gálta meg, hogy a csődeljárás beje­lentésének megvannak-e a törvény által előírt feltételei. Kiderült, hogy a mi esetünkben a bíróságnak az lett volna a kötelessége, hogy meg­állítsa az eljárást, amit a január 7­én kelt határozattal meg is tett. Ám Drahomíra Brixiová bírónő január 8-án kelt határozatával kihirdette a csődeljárást. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeten belül is voltak jogi hibák az elnöknő részéről, a másik oldalon viszont eljárási hiba történt a kerületi bíróság részéről is. Újlaky Kornélia leváltott el­nöknő egy kérdéssel fogadott ben­nünket. - Maguk is azért jöttek, hogy segítsenek felállítani a mág­lyát a boszorkányégetéshez? Ha akaiják, elmondom maguknak azt az ördögi tervet, amely a leváltá­somhoz vezetett. A volt férjem gazdálkodási képességeit ékesen bizonyítja az a 70 millió koronás kár, amit az előző szövetkezetnek okozott. Akkor azt mondtam, ezt a gazdaságot nem hagyom elveszni, s az 50 embert, aki akkor dolgo­zott, nem hagyom munka nélkül. Megalapítottuk az új szövetkeze­tei, s hogy miként gazdálkodtunk az elmúlt 8 évben, bizonyítja az a tény, hogy a vagyont meghárom­szoroztuk. A leváltott elnöknő el­mondta azt is, hogy az előző szö­vetkezet tönkretétele miatt nem neheztelhet a férjére, hiszen olyan időben tanulta és gyakorolta az agrárvezetői munkát, amikor az állam hihetetlen összegekkel tá­mogatta a termelést, majd, ami­kor a rendszerváltozás után a tá­mogatás megcsappant, megállt a vezető tudománya is, mert nem volt menedzser. Két dolog miatt viszont neheztel a volt férjére, mégpedig amiatt, hogy ezt a működő szövetkezetei is képes tönkretenni csak azért, hogy bosszút állhasson. Ami a szövetke­zet sorsát illeti a leváltott elnöknő elmondta: feladata az elmúlt 8 év során az volt, hogy pénzt szerez­zen a szövetkezet működésére, az ágazatvezetők pedig ugyanúgy költekeztek, mint ahogy azt a szo­cializmus idején megszokták. Új­laky Kornélia szerint a szövetkezet­ben történtekért ő a hibás, mert nem lépett fel erélyesen azokkal szemben, akik a szövetkezet vagyo­nát a saját céljaikra használták fel, vagy nem mondott fel azonnal a gépesítőnek, aki akkor is új alkat­részt vásárolt, ha a gépet javítani lehetett volna. Ilyen gazdálkodási módszerek mellett a Dárius-kincs is elfogyott volna, az tekinthető cso­dának, hogy bár a kifagyott repce •miatt ötmillió koronás kár keletke­zett és az egyes részlegek elherdál­ták a pénzt, 2003 végére a szövet­kezet nem lett veszteséges. A csődeljárással kapcsolatban a volt elnök elmondta: ő nem a csődeljá­rásba egyezett bele, hanem csupán az adósság tényét igazolta az Agro­chem Úpomak. Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is, hogy a kérdéses időpontok jelentős részében fürdőben, illetve külföldi szabadsá­gán tartózkodott, s azok, akik most az ő fejét követelik, saját hatáskö­rükben, betartva a szövetkezet alapszabályzatát, kifizethették vol­na a tartozást. Egyebek mellett a volt elnök asszony még kifejtette: szerinte az egész ügylet mögött a Rezes család áll, amely Kassáról irányítva rászedte volt férjét a most folyó ügyletek lebonyolítására. Nem feladatom, hogy véleményt alkossak az Abarán történtekkel kapcsolatban, az pedig végképp nem, hogy igazságot szolgáltassak. Az ott tapasztaltak azt sugallják, hogy nagyjáték folyik a kis telepü­lésen, és magasabb érdekek ütköz­nek. Akik most a piszkos munkát végzik, később talán kapnak egy- egy koncot, a játszma abszolút vesztesei pedig a szövetkezeti ta­gok és a földtulajdonosok lesznek. Belépni tilos (Somogyi Tibor felvételei) Nem először élnek át ilyen kalandot az abarai szövetkezeti tagok. A csődeljárást a törvény szerint nem lehet visszavonni. Rezes Árpád és Újlaky Géza, az abarai szövetkezet új vezetői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom