Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-13 / 36. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 13. 10 Agrárvilág Aktuális növényvédelmi szaktanácsadó: Az idén jelentős kártevőtámadás várható a hazai gyümölcsösökben Csonthéjasok korai védelme Az elmúlt év rendkívüli időjárása, a szárazság és a tartós meleg, nagyon kedvezett a rovarkártevők, főként a gyümölcsmolyok felszaporodásának. CSERES ZOLTÁN Az előző években a termelők kevés figyelmet szenteltek a gyümölcsmolyokra a csonthéjasokban. A kialakult kárképhez hozzájárult a permetezések minimalizálása is, amit a termelők főként a beavatkozás költségessége miatt nem alkalmaztak, a termésmennyiség pedig nem ellensúlyozta a kiadásokat. Azonban gyakran előfordult az is, hogy a termelők a szükséges permetezéseket nem mindig végezték el vagy csak megkésve, és akkor sem a leghatékonyabb készítményekkel. A csonthéjasok, de főként az őszibarack legveszélyesebb ká- rosítója a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly, melyeknek lárvái a rügy, a hajtás, a levél és a gyümölcsöt is károsítják. A keleti gyümölcsmoly (Grapho- lita molesta) az őszibarack legjelentősebb kártevője, de a ringlót, kajszit, almát és a körtét is károsítja. Az 1900-as évektől teijedt el nálunk is. Kárképét jól ismerik a termesztők: kora tavasszal a 8-10 cinnél hosszabb hajtások végei hervadnak majd elszáradnak, és a hajtásokon mézgafolyás látható. Az elhalt hajtásban található a hernyó, a lárva. Ez a tavaszi kártétel nagyon hasonlít a barackmoly tavaszi hajtáskártételére. Ám mert ez a kártevő hernyó alakban telel át, így kártétele is hamarabb kezdődik, általában már 3-4 leveles állapotban. A keleti gyümölcsmoly hernyói a gyümölcsfejlődés időszakától a kis gyümölcsöket károsítják, később a zöld majd az erőfélben lévő és az érett gyümölcsökkel táplálkoznak. A hernyók leggyakrabban a ko- csány felől rágnak be, majd onnan a gyümölcshúson keresztül a magig hatolnak. A megtámadott gyümölcsökön másodlagosan fellépő kórokozók telepednek meg, elrothadnak, így jelentős terméskiesést okoznak. Az elmúlt év időjárása kedvezett a molyok tömegszaporodásának, ezt a férőmön csapdákba befogott egyedszám is megerősített. A kártevők rajzása kora tavasszal robbanásszerűen indult a meleg hatására. További rajzásuk az év folyamán széthúzódott és igazán nem lehetett a nemzedékeket egymástól elkülöníteni. Szeptember elején a részleges negyedik nemzedék lepkerajzása is elkezdődött, melynek hernyói a későn érő gyümölcsbe és a már leérett fák fiatal hajtásaiban táplálkoztak. A barackmoly (Anaresia lineatel- la) fő tápnövényei az őszibarack és a kajszi, de károsítja a szilvát, mandulát és a cseresznyét is, Előfordulása nálunk is igen gyakori. Már kora tavasszal a rügyfakadás után a hernyók behatolnak a rügyekbe, később a fiatal hajtásokba, melyek elhervadnak. A hernyó ezt követően újabb hajtásba vándorol és annak belsejében károsít tovább. Nyár folyamán részben a gyümölcsöt is károsítják, csak a zöld gyümölcsöt vagy a még érőfélben levő gyümölcsökben táplálkoznak. Októberben az utolsó lárvanemzedék védett helyre vonul telelőre. A hosszan tartó száraz meleg időjárásnak köszönhetően népességük a tenyészidő folyamán erősen felszaporodott. A negyedik nemzedéke, amely szeptemberben jelentkezett, többsége jól kifejlődött lárvaalakban ment telelőre. E kártevő az idei évben igen korai és jelentős károkat okozhat, ha tavalyhoz hasonlóan meleg száraz, időjárás lesz tavasszal. A szüvamoly (Grapholita funeb- rana) fő tápnövénye a szilva, a kajszi, az őszibarack, a meggy, az alma és a kökény. Csak a gyümölcsben károsít. A fiatal hernyók berá- gása nyomán a szilvákon mézgafolyás látható, az ilyen gyümölcsök kényszerérettek lesznek és július végéig lehullnak. Az őszibarackon is a mag környéke megpuhul és könnyen lehullik. A közvetlen kártétel mellett jelentős a kórokozó gombák által megtámadott elsősorban a monília kártétele is. A szil- vamolymak általában nálunk is egy tavaszi és két nyári nemzedéke van. A meleg és száraz időjárás kedvezett a szilvamoly peterakásának. A kártevő ugyanis 24-26 C között rakja le a legtöbb petét, így az egyes nemzedékek jól elhatárolódtak egymástól. A harmadik nemzedék tavaly igen nagy létszámú volt, ezért idén az első nemzedéknél erős rajzás várható. Mindhárom kártevő többnemze- dékes, ezért a védekezés alapja a rajzás időpontjának pontos megállapítása. Erre szolgálnak a feromon csapdák vagy az előrejelzések. A lárvák elleni pontos időzítés elengedhetetlen, mert hatékony, biztos hatást csak a tojások és a fiatal lárvák elleni védekezés során érhetünk el. Az első nemzedék rajzásának időszakában általában két rovarölő szeres permetezés szükséges. Erre legalkalmasabbak a környezetkímélő kitingátló szerek: Di- milin, Nomolt, Match, Rimon. A későbbiekben bármely engedélyezett rovarölő szert használhatjuk, csak ügyeljünk a javasolt használati utasítás betartására. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa A kártevők elleni védekezés alapja a rajzás időpontjának megállapítása. Időszerű tanácsok kertészkedőnek: A fűtetlen fóliasátorban megkezdhetjük a hónaposretek vetését Csíráztassuk elő a salátauborka magvait ÚJ SZÓ-TIPP A fűtött fóliasátorban a hónapos retekkel kapcsolatos munkálatok közül most a rendszeres ön- tözésa a legfontosabb. A felső 10-15 cm-es réteget tartsuk nedvesen. Két-három naponként 10-15 mm-es vízadaggal öntözzünk. Enyhe, napos időben naponta frissítő öntözést is adjunk. A hónap végén már kezdhetjük a legkorábbi vetésű fajták szedését. Egyre több fejlett fejet találunk a fejessaláta-állományban. A legkorábban ültetetteket már elkezdhetjük szedni (a borítólevelek alatt 1-1,5 cm-rel, éles késsel vágjuk le a fejeket). Az értékesítésre szánt fejeket szállítás előtt mossuk meg, de utána csurgassuk le róla a vizet. A második szakaszba kerülő salátauborka vetésére készülve az uborkamagokat nedves fűrészporban vagy homokban csíráztassuk elő. A már kicsírázott magvakat egyesével vessük 10-12 cm-es cserepekbe 0,5-1 cm vastagon, majd fertőtlenített melegágyi földdel takarjunk. Csak egészséges csírájú magvakat vessünk. Száraz magvakat is vethetünk 10-12 cm-es cserépbe, kettesével. Az elvetett magvakat szintén fertőtlenített melegágyi földdél takarjuk be 0,5 cm vastagon, majd alaposan öntözzük be, és ne engedjük kiszáradni. A sziklevelek megzöldülése után ültessük őket földdel félig töltött 10-12 cm-es cserepekbe. Ebben az időszakban a helyiség levegője párás és 28-30 C hőmérsékletű legyen. Később a cserepeket töltsük fel földdel. Ha a szik alatti szárrészük megnyúlt, akkor azt csavarvonalban helyezzük el á cserépben. A paprikapalántákat most 20 C körüli hőmérsékleten tartsuk éjszaka is. Amint a lomblevelek megjelennek, kezdjük el a tűzdelést 8-10 cm-es cserépbe, tápkockába. A fűtetlen fóliasátorban megkezdhetjük a hónaposretek vetését. A magvakat 5 cm-es sortávolságra vessük. A fejessaláta-palán- ták nevelésük során nappal 10-14, éjjel 6-10 C hőmérsékletet igényelnek. A karalábé pedig nappal 18 C alatti, éjjel 8 C feletti hőmérsékletet igényel. Középkorai termesztésre most vessünk rövid tenyészidejű karfiolt. A jól telelt őszi vetésű spenótra most tehetünk fólia alagutat, ha korábban szeretnénk szedni. Nappali bőséges szellőztetéssel kezdjük a fejes káposzta palántáit edzeni a kiültetésre. A kiültetés előtti 3-4 napban tápoldattal is öntözzük a palántákat, de utána feltétlenül öntözzünk tiszta vízzel is a perzselés elkerülése érdekében. Ne engedjük a talajt és a tápkockát kiszáradni, mert a palánták kiégnek, (andrássy) Most ifjítsuk meg az alma- és körtefákat Időszerű kerti tennivalók ANDRÁSSY LÁSZLÓ Ajánlatos elkezdeni a fatisztogatási munkákat. Vágjuk le a kis és nagy hernyófészkeket, távolítsuk el a vesszőket, amelyeken tojáscsomókat találunk. A monília áttelelését szolgáló fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsmúmiákat valamint elszáradt virágokat szintén szedjük le, és haladéktalanul égessük el. Ha feltöltjük a birs- és mogyoróbokrok tövét porhanyós földdel, akkor a bokrok új hajtásokat fejlesztenek. Ezeket ősszel, az anyatőről leválasztva telepítésre használhatjuk fel. Ha a föld fagya kiengedett, azonnal lássunk hozzá az ősszel esetleg félbemaradt ásás és trágyázás befejezéséhez. A kiszórt szervestrágyát (istállótrágya, komposzt) a fák alján mintegy 2 m sugarú körben ásással forgassuk be a talajba. A fejadagot 5kg- tól 20-30 kilóig is fokozhatjuk. A rögöket aprózzuk el, hiszen keményebb fagyokra, amelyek a rögöket szétomlasztanák, már nem számíthatunk. Az egészséges törzsű és gyökérzetű, de felkopaszodott koronájú alma- és körtefákat most ifjítsuk meg. A vastag vázágakat úgy fűrészeljük le, hogy a csonkon erős és egészséges vessző feltétlenül maradjon. A sebfelületet kenjük be sebkezelő anyaggal. Csapadékos tél után előfordul, hogy a gyümölcsös mélyebb fekvésű részein tócsába gyűlik össze a víz. Ez késlelteti a talaj felmelegedését és a gyökerek légzését, ezért ha lehet, vezessük el kis árok segítségével. Megkezdhetjük a gyümölcsfák koronáinak ritkítását is. A befelé törekvő, túl sűrűn álló vesszőket, gallyakat, kisebb ágakat metszőollóval, a vastagabbakat fűrésszel vágjuk le. A rikítás után ne feledkezzünk meg a gondos sebkezelésről. A csonthéjas gyümölcsfákon gyakori a mézgafolyás. A gyantaszerű mézgát (macskamézet) szedjük le, az alatta levő szöveteket késsel tisztítsuk ki, majd kenjük be a sebet fasebkátránnyal, fémmentes olajfestékkel. A sűrű ribiszke- és köszmétebokrokat is kiritkíthatjuk. Mindig a letermett, idős elágazó részeket vágjuk ki. A szerző agrármérnök Somogyi Tibor illusztrációs felvétele PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 5-én Komárom február 11-én Rimaszombat február 11-én Losonc február 12-én sárgarépa 18-20 Sk/kg 12 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg petrezselyem 32-35 Sk/kg 29 Sk/kg 38 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 14-15 Sk/kg 14-16 Sk/kg 15 Sk/kg 10-15 Sk/kg tojás 4,70-4,80 Sk/db 3,50-3,80 Sk/db 3,50 Sk/db 3,40 Sk/db kelkáposzta 25-30 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg karalábé 22-25 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/kg X zeller 35 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 32 Sk/kg káposzta 10-12 Sk/kg 6-8 Sk/kg 14 Sk/kg 8 Sk/kg vöröshagyma 20-22 Sk/kg 15-16 Sk/kg 18 Sk/kg 16,50-20 Sk/kg fokhagyma 60-68 Sk/kg 32 Sk/kg 55 Sk/kg 39-55 Sk/kg uborka 58-80 Sk/kg X X 75 Sk/kg dióbél 130-150 Sk/kg 120 Sk/kg X X savanyú káposzta 20 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 26 Sk/kg alma 18-34 Sk/kg 16-20 Sk/kg 20-30 Sk/kg 10-35 Sk/kg méz 150 Sk/kg 120-150 Sk/kg 100 Sk/kg X Hová ültessük? Rododendron és azálea A terület megválasztásánál elsődleges a megfelelő talaj. Miután ezek a növények döntő többsége csak savanyú talajon él meg (pH legfeljebb 5,5 lehet), meszes, lö- szös talajjal ne is próbálkozzunk. A szakboltokban beszerezhető tesztkészlettel, ha a használati utasítást követjük, egyszerűen megállapíthatjuk, hogy talajunk alkalmas-e a telepítésre. Ha kertünk talaja alkalmatlan, akkor még mindig van lehetőség a dé- zsás nevelésre. Fontos, hogy a talaj vízelvezető képessége is jó legyen. Agyagos talajban a kiszáradás éppúgy a növény vesztét okozza, mint a túl sok nedvesség, ami gyökérfulladáshoz vezet. A rododendronok leginkább a lombárnyékot kedvelik, míg az azáleák a napos helyeken érzik jól magukat, (kertpont.hu) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,438 Lenqyel zloty 8,340 Anqolfont 59,726 Maqvar forint (100) 15,318 Cseh korona 1,230 Svéd korona 4,418 Dán korona 5,427 Szlovén tollár (100) 17,031 Japán ien(100) 29,930 Sváici frank 25,635 Kanadai dollár 23,917 USA-dollár 31,542 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,32-41,62 30,37-32,77 1,20-1,26 14,31-16,31 OTP Bank 39,41-41,47 30,70-32,40 1,20-1,26 14,75-15,88 Postabank 39,29-41,59 30,18-32,90 1,20-1,26 13,52-17,12 Szí. TakarékpénztárTatra banka 39,40-41,50 30,78-32,42 1,20-1,26 14,72-15,94 UniBanka 39,4541,47 30,79-32,37 1,20-1,26 13,82-16,85 Általános Hitelbank 39,4041,50 30,77-32,41 1,20-1,27 14,49-16,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
