Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-12 / 35. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 12. Nagyszünet 15 Az ember teljesítménye 5 összetevőből áll: összpontosítás, értelmi képesség, tehetség, kreativitás, emlékezet Tanuljunk meg tanulni! Lehetetlen mindenből tökéletesen felkészülni (Képarchívum) Sokunkban felötlik az a gondolat, hogy egyáltalán kell-e foglalkozni azzal, hogyan lehet hatékonyan tanulni. A gyakorlat azt mutatja, igen, mert általá­ban saját tapasztalatunk visz el ahhoz a felismerés­hez, hogy nekünk mi is a legjobb. DR.STRÉDL TERÉZIA És akkor még ez a jobbik eset, mivel olyanok is vannak közöt­tünk, akik csupán később, a közép­iskolában, esetleg az egyetemi évei alatt tapasztalják meg a tanulás fortélyait. A tanulás maga is igé­nyel bizonyos munkakészségeket, amelyek fejleszthetők, illetve külső feltételeket, amit biztosítanunk kell. Ezek biztosítása besegít, hogy a tanulás könnyebb legyen, gördü­lékenyebb és az egyén energia összpontosítása is létrejöjjön. Az új befogadása Az ember teljesítménye 5 össze­tevőből áll, ezek: összpontosítás, értelmi képesség, tehetség, kreati­vitás, emlékezet. Mind az öt össze­tevőt négy szemszögből figyelhet­jük meg, ezek az optikus, gyakorla­ti, nyelvi és a matematikai intelli­gencia. Az új befogadása nagyon fontos tény, azonban ugyanolyan mértékben kéne a felesleges dolgo­kat elfelejtem. Az érzelmek egy­másra hangolódása sokat lendít a tanulás hatásfokán. A pozitív érzel­mek közül a következőket említhet­nénk meg: kíváncsiság, öröm, lel­kesedés, lenyűgözés. A gondolati tényezők közül pedig az észlelést, figyelmet és a képzelőerőt sorol­nánk fel, mert ezek minősége hatá­rolja be, hogy müyen információ­kat tartunk meg, és müy módon dolgozzuk fel őket. Egész életünk­ben tanulunk. A tanulásra szánt fo­gékonyságunk attól függ, hogy az egyén jó tanulási módszert alkal- maz-e. Elsősorban döntsük el, hogy vizuális (látási), akusztikus (hallá­si) vagy motorikus (mozgási) típu­sok vagyunk-e. A vizuális típusnak szüksége van a tanult szöveg színes megjelölésé­re, aláhúzására, elrendezésére, rögzítésére. Az akusztikus típusnak megfelel, ha félhangosan tanul, ha visszamondja a tanult szöveget vagy tartalmát. A motorikus típus jó, ha lapoz, jegyzeteket készít köz­ben, járkálva rögzít. Gazdaságosan kell bánni az idővel Próbáljuk meg magunkat be­programozni, hogy minden zaj, el­mélyíti az összpontosításunkat (nem hagyjuk magunkat megza­varni) - ha naponta ezt többször el­mondjuk magunkban, akkor érez­hetővé válik a sikere. Az idővel is gazdaságosan kell bánni. Figyeljük meg, hogy szervezetünknek müyen személyes ritmusa van és igyekez­zünk erre ráhangolódni. Pl. vannak típusok, akik inkább a hajnali, dél­előtti órákat használják fel a tanu­lásra és az ellenkezők, alak addig nem is tudnak lefeküdni, míg a kö­telességüknek eleget nem tesznek. Az esti órák számukra terméke­nyebbek a tanulásnál, ráadásul csendben az összpontosítás is ja­vul, nincsenek kényszerszünetek (éhes, szomjas vagyok, bevásáro­lok, takarítok stb., vagyis minden mást, mint a tanulás). A szorongás, a félelem a tanulás legnagyobb el­lensége. Vannak érzések, amelyek szintén visszafogják a tanulási készséget, üyenek az ellenszenv, harag, irigység. Ezeket az érzéseket tudatos önuralommal tudjuk a tu­datunkból kiűzni, vagyis nem gon­dolni rá. Tanuljunk meg nemet mondani! A kellemetlen gondola­toknak, a csábító ajánlatoknak, a lebeszéléseknek, mert mindez se­gít a kitűzött célt elérni. Figyeljünk az órán! A tanulás előkészületében fontos szerep jut az aktív hallgatásnak. Fi­gyeljünk oda már a tanórákon, az előadásokon és igyekezzük megje­gyezni a legfontosabb információ­kat. Sokuknak ez az odafigyelés elég és valójában azért nem tanul­nak meg rendesen tanulni, mert egyelőre még nincs szükségük a ko­moly odafigyelésre. Egy félévi, év végi hajrát, felmérőket, érettségit, felvételit és vizsgákat nem lehet csupán üyen részodafigyeléssel el­intézni, itt már komolyabb felké­szülésre van szükség. Nagyon fon­tos a friss levegő, a mozgás és a sza­bályos lélegzés, mivel az agy hajtó­ereje az oxigén. A rendszeres kosz­tolás is fontos a tanulásnál. Műiden lelki tevékenység, így a tanulás is igényeli a változatos táplálékot. Éhes gyomorral az összpontosítás is nehezebb, eleve a teljesítményünk visszafogott! Minden tanulás ered­ményessége a motivációtól függ. Minél erősebb a motiváció, a tanu­lás annál könnyebb. Az erős moti­váció a dolog iránti érdeklődés és az elvégzett munka öröme. A legjobb motiváció a várható jutalom, ami­vel önmagunkat jutalmazhatjuk. Egy mozüátogatás, focimeccs, kon­cert, (ön-) dicséret, „semmittevés”, alvás stb. Felejteni is tudni kell! Az emlékezetünkben csupán az vésődik be, amit érzékszervünkkel észlelünk, vagyis az emlékezet edzése egyben az észlelés edzése is (látni, hallani, tapintani, ízlelni, szagolni). Elfelejtem is tanulni kell! Ami nem fontos számunkra, azt jó jegyzetelni, hogy a megjegyzésük ne foglaljon el helyet az emlékeze­tünkben, maradjon hely a fonto­sabb dolgoknak. Ha valamit meg akarunk jegyezni, akkor a figyel­münket összpontosítsuk rá, és azonnal igyekezzünk a képzetünk­ben is elképzelni - vagyis az emlék képanyagát is rögzítsük. Az asszo­ciációs technika abból áll, hogy igyekezzünk a tanult anyag kép­anyagát is megjegyezni, és azt ösz- szekötni a már megtanulnál. A transzformációs technikát akkor fejlesszük ki, amikor az elvont fo­galmakat sikerül képanyagban rög­zíteni. Ebben sokat segít a mimika, gesztikuláció és a viselkedés is. Ha a neveket és személyeket meg akar­juk jegyezni, akkor az illető fényké­pét rögzítsük, amelyen a fénykép alján a név van láthatóan felírva. Ha az emlékezetünket akarjuk javí­tani, akkor tudatosan idézzük fel, hogy mit csináltunk öt perce, egy órája, reggel vagy az előző nap. Ha vizsga előtt vagyunk A képzet minél szokatlanabb, annál nagyobb az esély, hogy az emlékezet annál jobban fogja rak­tározni. Ezért bátran kössük az új információkat a már rögzített ta­nultakhoz. A motivációt és a mun­ka örömét emelhetjük, ha kialakít­juk az ún. imaginárius sikerél­ménnyel. Ha vizsga előtt vagyunk, akkor, gondoljunk rá, hogy a vizsga eredményessége 90 százalékban a felkészüléstől függ. A leghatéko­nyabb felkészülés már a tanórán kezdődik. Az órán és az utáni elké­szített jegyzetek is sokat segítenek a felkészülésben. Lehetetlen min­denből tökéletesen felkészülni, ezért a fontossági sorrend is sokat segít, hogyan készüljünk fel. Na­gyon jó, ha lefekvés előtt még a képzeletünkben átvesszük a ránk váró helyzetet, kikérdezzük ma­gunkat, pozitív érzéssel alszunk el. A gyors olvasás fokozza a koncent­rációt, javítja a megértést és javítja az emlékezetet. Ha tanulunk, ak­kor jó, ha műiden fejezet után átis­mételjük fejünkben a tartalmat, a főbb gondolatokat. Izomláz olyankor alakul ki, amikor valamilyen nagyfokú testedzéssel hirtelen megterheljük a testünket Egy furcsa fájdalom: az izomláz Izomláz olyankor alakul ki, ami- okozhattak. Az izomláz olyan fáj- kor valamüyen nagyfokú testedzés- dalmas lehet, hogy szegény áldozat sei hirtelen megterheljük az izma- mozdulni sem bír. Jó néhány nap inkát, illetve sok kihagyás után újra eltelik, mire ismét könnyedén fizikai megerőltetés éri a testünket., megy a felkelés. A szaktekintélyek Aki hónapokig, illetve évekig ab- sokat vitatkoznak arról, hogy mi áll ban meríti ki a mozgását, hogy az ennek a kellemetlen érzésnek a iskolától elsétál a buszmegállóig, hátterében. Sokáig úgy tartották, annál az ületőnél a hirtelen és meg- hogy az üyenkor kialakuló fájdal- gondolatlanul elkezdett edzések mat az izmokban felgyülemlő tej­másnapra komoly panaszokat sav okozza, ami ingerli az izom ér­ző idegvégződéseit. Ez kétségtele­nül az egyik oka az izomláznak. A mai kutatások szerint azonban van másik is. Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a túlerőltetett izomrostban finom kis repedések, sérülések keletkeznek. Sokáig azt ajánlották, hogy „ku­tyaharapást szőrével” kell gyógyí­tani, azaz a legjobb orvosság ilyen­kor az, ha rádolgozunk az izmaink­ra, és az ismételt, erős igénybevétel hatására majd elmúlik a fájdalom. Elméletben lehet, hogy így van, de a gyakorlatban sokszor mást érzé­kelünk: hiába az újbóli megerőlte- Érdemes mozgás közben több, rövid szünetet is beiktatni tés, a fájdalom nemhogy enyhülne, (Képarchívum) inkább fokozódik. A már Jdalakult LÁNGÉSZ Biztosan veled is előfordult már, hogy valami nagy és megerőltető mozgás - sport vagy fizikai munka - után minden porcikád sajgott, és alig bírtál talpra állni! Ezt a kelle­metlen érzést hívjuk izomláznak. De vajon mi okozza? Miért kell, hogy mindenünk fájjon egy amúgy is kimerítő testedzés után? fájdalmat azonban valahogy enyhí­teni kell. Mit tegyünk tehát, hogy megszűnjön az izomláz? Sokat se­gíthet rajta egy jó forró fürdő, főleg ha a vízbe pár csepp fürdőolajat is cseppentesz. Vagy alkalmazhatsz váltófürdőt is: zuhanyozd le a lába­dat először meleg, majd hideg víz­zel. A meleg zuhany tartson három percig, a hideg csupán húsz másod­percig! Ezenkívül hasznos lehet még a szaunázás, a testmasszázs, illetve a sportkenőcsök, különféle borogatások is. A legjobb azonban mégiscsak a megelőzés. Érdemes mozgás közben több, rövid szüne­tet is beiktatni. A sportot ne hirte­len hagyd abba, hanem fokozato­san, apránként! Ne sajnáld az időt a levezető, lazító gyakorlatokra! Ha egy meghatározott edzési célt sze­rette elérni, akkor érdemes edzés­tervet készíteni, amely lépésről lé­pésre, napi bontásban tartalmazza a teendőket. így lehet a teljesít­ményt fokozatosan, kockázatok és kellemetlen tünetek nélkül emelni. Sportolj rendszeresen! Fő az egészség! (i, he) AKTUÁLIS PÁLYÁZAT Szamizdat esszéíró és tanulmányi pályázat AJÁNLÓ Ezt a kategóriát felsőbb éves, történelem (és kultúrtörténet, iroda­lom, művészetek) iránt érdeklődő diákoknak ajánljuk, emellett törté- nelem-szakkörösöknek ill. történelem fakultációra járóknak. A pályázat formája: 5-8 oldalas esszé vagy 8-10 oldalas tanulmány. A beküldött pályamunkákat szaktörténészek (az 56-os Intézet mun­katársainak) bevonásával bírálják el. A legjobb dolgozatok készítői az eredményhirdetés napján, 2004. április 30-án, pénteken diákkonfe­rencia keretében adhatják elő és vitathatják meg munkáikat érdeklő­dő közönség jelenlétében a kiállítás színhelyén, a Millenáris Park D ki- állítócsamokának előadótermében. Díjak: Laptop, digitális fényképezőgép, nyomda. A zsűri a további értékes munkákat könyvekkel jutalmazza. Ajánlott témakörök: (Ezektől eltérő témájú, de a kiállításhoz szoro­san kapcsolódó pályázatokat is elfogadnak.) ♦ A szamizdat kezdetei Magyarországon. A 70-es évek: a gépiratos szamizdat (a Profil, a Napló, a Bibó-emlékkönyv) ♦ A nyomtatott szamizdat műhelyei Magyarországon a 80-as évek­ben (az AB, az ABC, a Magyar Október független kiadó) ♦ egy-egy kiadványról (pl. Bibó-emlékkönyv), egy-egy kiadóról (pl Ab, ABC, Magyar Október) készíthető tanulmány ♦ egy-egy folyóiratról (A Hírmondó, a Beszélő, a Magyar Füzetek) készíthető tanulmány. ♦ Az alternatív művészeti mozgalmak Magyarországon a 70-es években ♦ A balatonboglári kápolnatárlatok ♦ Tabutémák tárgyalása a második nyilvánosságban ♦ A cenzúra esztétikája (A cenzúra és öncenzúra témája a második nyilvánosságban) ♦ A három T (Támogatni, Tűrni, Tütani): a Kádár-korszak kultúr­politikája ♦ 1956 a szamizdat tükrében ♦ Lakat alatt: a cseh irodalmi szamizdat (Vaculík, Kundera, Skvorecky) ♦ Lengyel-magyar két jóbarát (1956,1980,1989) ♦ Szamizdat-portrék: Petri György, Csalog Zsolt, Szabó Miklós, Solt Ottilia A téma kiválasztásában segítségetekre lehettek a következő mun­kák: Beszélő évek 1956-1968 Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években, noran, 2003 Hódosán Róza: Szamizdat, noran, 2004 Szamizdat 81-89, Válogatás A Hírmondó c. folyóiratból, AB Buda­pest, 1990 A Napló 1977-1982, Minerva, 1990 Demszky Gábor - Rajk László - Sasvári Edit: Földalatti vonalak, Je­lenkor, 2000 Ludvik Vaculik: Cseh álmoskönyv, Kalligram, 1998 Tischler János: Hogy megcsendüljön minden gyáva fül, Magyar 56 - lengyel 81, Jelenkor, 2003 A Lettre c. folyóirat 38. számának az interneten is olvasható Szamizdat-összeálh'tását ( http://lettre.c3.hu/ ) A munkákat a következő e-mail címre küldhetitek: szamizdat@sulinet.hu Beküldési határidő: 2004. április 15. (s) Hasonló rendszert több iskolában használnak Már működik a lógásgátló ISMERTETÉS Február 9-én, hétfőn kezdte meg működését az egyik nagykanizsai középiskolában az a csipkártyás beléptetőrendszer, amely megaka­dályozza, hogy azok a diákok, akik­nek az órarend szerint még nem fe­jeződött be a tanítás, kilépjenek az iskolából. Hasonló beléptető­rendszer Magyarország más iskolá­iban is működik. Hétfőtől már csak csipkártyájukkal léphettek be a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolába a diá­kok. A beléptetőrendszer - amelyet az iskola saját keretéből kétmillió forintért szereltek fel - ismeri vala­mennyi diák órarendjét, így az isko­lába érkezés után csak azok hagy­hatják majd el az épületet, akiknek aznapra befejeződött a tanítás. Hasonló beléptetőrendszert több iskolában is használnak. A győri Kossuth Lajos Ipari Szakképzőben például két éve működik a rend­szer. Azóta jelentősen javult az is­kolaépület és a nagy értékű eszkö­zökkel felszerelt tantermek bizton­sága. Az igazgató hozzátette: a diá­kok hiányzásainak ellenőrzéséhez kizárólag akkor nézik meg a gépi nyilvántartást, ha azt valamelyik hatóság vagy a szülő kéri. (o-o) A beléptetőrendszer ismeri a diákok órarendjét (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom