Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-11 / 34. szám, szerda
2004. február 11., szerda 3. évfolyam 6. szám NÉZŐTÉR Egy vasajtó mögött ott várakozik a profi mészáros A texasi láncfűrészes HORROR Volt egyszer valahol Amerikában egy Ed Gein nevű szerencsétlen figura, aki vidéki magányában szép lassan bekattant, és mindenféle szörnyű dolgokat művelt halottakkal és élő emberekkel. Az eset a sorozatgyilkosok sötét krónikájának egyik leghíresebb fejezeteként maradt ránk, nem utolsósorban a szép számú megfilmesítésnek köszönhetően, amelyek természetesen valamilyen vonatkozásban mindig elrugaszkodtak a valós eseményektől. Az egyik legnagyobb hatású darab, Tobe Hooper 1974-es The Texas Chain Saw Massacre című horrorja például többek közt a címbeli láncfűrész hozzáadásával dobta fel a sztorit. A film eddig hivatalos formában nem jutott el a magyar közönséghez, vadonatúj remake-je azonban, íme, megérkezett. A hetvenes évek közepén járunk a nagy texasi pusztaságban, ahol egy ldsbuszban füvezgető fiatalok jókedvű társasága száguld egy dallasi rockkoncert felé. Az úton egyszer csak egy rongyolt ruhájú lányra lesznek figyelmesek, felveszik a kocsiba, aztán néznek nagyot, amikor a magába borult lány váratlanul megöli magát. Innentől kezdve aztán csak rosszabb jön, a helyi seriff nem kifejezetten bizalomgerjesztő, s mintha a szolgálatkész helybeliekkel sem stimmelne valami... Egy hatalmas vasajtó mögött pedig már ott várakozik Bőrpofa, a profi mészáros, amatőr bőrdíszműves pöfögő masinájával. Az eddig főleg videoklipeket készítő Marcus Nispel nehéz feladatra vállalkozott, de jóindulattal is csak félsikerként könyvelhetjük el az eredményt. A vérengzések mennyiségét tekintve túltett az eredetin, de annak velejéig beteg hangulatát csak megközelítenie sikerült. Ötletes az indítás (félig- meddig folytatásnak is tekinthető), de az eredetiség ezzel ki is merül, megszokott horrormegoldásokkal operál a film, de legalább hű annyira a jól bevált receptekhez, hogy hátszőrborzolóként kiválóan működik, (est) A texasi láncfűrészes (The Texas Chainsaw Massacre), színes, amerikai film 2003, 98 perc. Rendezte: Marcus Nispel, Szereplők: Erica Leerhsen, Jessica Biel, Jonathan Tucker, Mike Vogel A film megőrizte az eredeti regény szellemiségét, ugyanakkor a legmodernebb technikát is adaptálja Pán Péter A XX. században nagy karriert befutott meseregények első darabja John M. Barrie 1902-ben megjelent Pán Péter című könyve volt, amit a későbbiekben számos alkalommal dolgoztak fel színházban és mozifilmben egyaránt. MESEFILM Különös módon azonban élőszereplős mozgókép mindeddig nem készült a meséből, valamennyi feldolgozás animációs film volt. A most megszületett élőszereplős verzió rendezője, az ausztrál P. J. Hogan (Muriéi esküvője; Álljon meg a nászmenet!) számára egyaránt fontos volt, hogy a film megőrizze az eredeti regény szellemiségét, ugyanakkor a legmodernebb technikát is adaptálja. Hogan ennek megfelelően alig eszközölt változtatásokat az eredeti történeten, ugyanakkor nem spórolt a speciális effektusokkal, és megközelítően 1200 trükkfelvételt vetett be a filmben. A mese hőse egy Wendy Darling nevű kislány, aki éjszakánként a legendás kalóz, Hook kapitány és a Ids kohold, Pán Péter csatározásainak történeteivel szórakoztatja testvéreit. A happeningnek azonban Wendy apja hamarosan véget vet, és a retorziók sem maradnak el. Pontosabban nem maradnának el, Wendynek és testvéreinek ugyanis nyoma vész: maga Pán Péter invitálja meg őket Sohaországba, abba a világba, amelyben Wendy történetei játszódtak, így a Darling gyerekek egyik pillanatról a másikra a maguk által kiöt- lött mesében találják magukat. Nem tudni, hogy a Pán Péter élő- szereplős változatának elkészítéséhez a döntő lökést az utóbbi években a speciális effektusok terén végbement hihetetlen fejlődés, avagy a közelmúltban született nevezetes varázsmesék (A Gyűrűk Ura; Harry Potter-széria) filmadaptációinak sikerei adták-e meg. Akár így, akár úgy történt, a Pán Péter ezen verziója nem tűnik hakninak, hanem intelligens, elegáns, ötletes és érdekfeszítő darab, (est) Pán Péter (Peter Pan), színes, amerikai film 2003, 113 perc. Rendezte: P. J. Hogan, Szereplők: Jason Isaacs, Jeremy Sumpter, Rachel Hurd-Wood, Ludivine Sagnier, Lynn Redgrave, Olivia Williams A legjobb külföldi film kategóriájában Oscar-díjat kapott német film egy zsidó család sajátos menekülési módján keresztül mutatja be a világháború kegyetlenségét Hontalanul Afrikában • FILMDRÁMA A történet 1938-ban kezdődik: a zsidók elleni, az emberi méltóságot eltipró intézkedéseket a megbélyegzettek csak szülőhazájuk elhagyásával tudják elkerülni. A film bevezető perceiben két helyszín (Németország és Afrika), két különböző civilizáció párhuzamos bemutatásán keresztül ismerhetjük meg egy kettészakadt zsidó család kényszerű választását: Walter, a tanult, jómódú családapa, aki népszerű bíróként tartotta el az addig békés Németországban gyönyörű feleségét és kislányát, Reginát, Afrikába kényszerült. A cselekmény akkor kezdődik, amikor az otthonmaradt családtagok Hitler további rendelkezései elől Walterhez menekülnek a sivatagi országba, Kenyába. A megbecsült értelmiségi hivatás helyett szarvasmarhafarmi munkát végző családfő hamar megszokja a mindennapos fennmaradásért folytatott fizikai küzdelmet; kislánya gyermeki kíváncsisága miatt nyitott egy másfajta nép emberei iránt, felesége azonban, aki a legújabb ‘38-as divat szerinti ruhákban érkezik, nehezen adja fel eddigi városi életvitelét. A film 12 Afrikában töltött évről mesél, amely alatt a főszereplő családtagok a beilleszkedési nehézségek, az igaz barátság, á szerelem és a hazaszeretet kérdéseire választ keresve válnak érett felnőttekké. Caroline Link produkciójának figurái tökéletesen kidolgozottak, jellemfejlődésük precízen kerül ábrázolásra (zseniális dramaturgia: anya és gyermeke egyszerre válnak felnőtté), mindezt pedig a természetfilmeket idéző csodás képi világ - a tájak, állatok és a civilizálatlan népek kultúráját bemutató felvételek hangulata fokozza. A Hontalanul Afrikában igazi különlegessége témafelvetésében és műfajában rejlik: sajátos holocaust drámát nézünk, mely a hitleri Németország és a munkatáborok bemutatása nélkül tökéletesen érzékelteti a második vüágháború történéseit, a zsidók helyzetét és a világ széthullását. Egy távoli, idegen ország menekültstátuszú bevándorlóinak sorsán keresztül kapunk információkat az európai viszonyokról: egy afrikai napsütésben kézhez kapott levél tudósítása a rokonok elhurcoltatásáról hitelesebben tátja elénk a tehetetlenség fájdalmát, mintha direkt képeket kapnánk a gettó kegyetlenségéről. A lírai képsorok, a lineárisan kibomló cselekmény, az eredeti dramaturgia és a fegyelmezett színészi játék teszik a méltán Os- car-díjas alkotást a filmtörténet egyik legszebb és leghitelesebb második világháborús drámájává. (mozinet) Hontalanul Afrikában (Nowhere in Africa), színes, német film 2002, 141 perc. R.: Caroline Link, Sz.: Juliane Köhler, Regine Zimmermann, Gábriellé Odinis, Matthias Habich, Merab Ninidze
