Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-11 / 34. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 11. Európai unió ll Egy magyarországi lány tanulságos kálváriája: „Egyszerűen csak peched volt” - mondták neki a gyűjtőben Kitoloncolva Nagy-Britanniából 2003. október 17. Heathrow repülőtér, London. Éva beállt a sorba, útlevél-ellenőrzésre. Még egyszer végiggondolta, mit fog mondani a tisztnek, ha az ablakhoz jut: diákvízumot szeretne, lehetőleg több hónapra, hiszen felvették az egyik legjobb oxfordi iskolába, nyelvtanárképzésre. FÉDERER ÁGNES Befizette az első hónap tandíját, ezer fontot, van diákigazolványa, egészségbiztosítása, bankszámlája, albérlete, néhány héttel korábban megvette a tankönyveket is, tehát elintézett mindent, majd elrepült még elbúcsúzni Budapestre a családjához, no meg elrendezni néhány függőben marad ügyét, de most végre itt van. Kicsit szorong ugyan, mert két nap múlva kezdődik az iskola, intenzív hónapja lesz, reggel 9-től éjjel 11-ig tartanak majd az órák hétvégén is...- Miért akar belépni az országba? A tiszt már másodszor tette fel a kérdést. Szigorúan Évára nézett, aztán tovább forgatta az útlevelét.- Tanulni szeretnék - válaszolta Éva, kicsit megszeppenve.- Minek járna valaki nyelvtan- folyamra, ha ilyen jól beszél angolul, mint maga - mondta erre a tiszt.- Elnézést, én nem nyelvtanfolyamra járok majd, nyelvtanárnak tanulok. Itt vannak a papírjaim...- Na, üljön csak oda félre - vágott közbe a férfi, és intett egy másik egyenruhásnak, aki elvette Éva útlevelét, meg az összes papírját, majd eltűnt egy ajtó mögött. Éva türelmesen várt. Aztán jött valaki, aki újabb negyedórát faggatta arról, hogy miért akar belépni az országba. A lány megismételte, amit már elmondott, tanulni, felvették Oxfordba... Éjjel egyre fogyott el a türelme. Követelni kezdte, hogy valaki intézkedjék már az ügyében. Ekkor egy nő újra meghallgatta, ő mondta ki először, miért tartóztatták fel.- Van az útlevelében egy 2001- es pecsét is, ezek szerint maga éveken át illegálisan élt, és dolgozott Angliában - mondta ki a tisztnő az ítéletet.- Dehogy! - próbált tiltakozni Éva. - Valóban jártam itt többször, például 2001-ben, mert az a nemzetközi vállalat, amelynél alkalmazásban álltam, továbbképzésre küldött ide. De aztán hazamentem. Nézzék meg újra az útlevelemet.- Biztosan kitépett belőle néhány lapot.- Sorszámozott lapokat hogyan lehetne kitépni?- Sajnálom - zárta le ekkor a beszélgetést a vele szemben ülő nő. Évát hamarosan elszállították egy leginkább börtönre hasonlító gyűjtőbe. Mindenét elvették, a betegsége miatt fontos gyógyszereit, de még a fogkeféjét is, lefotózták, azonosító sorszámot kapott. Itt tartották a kitoloncolásáig. Ukrán és orosz prostituáltakkal volt együtt, akik azt állították, pofára megy az egész, minden attól függ, hogy kit fog ki az ember az útlevél-ellenőrzésnél. - Egyszerűen csak peched volt - magyarázták Évának. Egy héttel később újra kocsiba rakták a magyar lányt, és kivitték a reptérre. Hosszú órák voltak még az indulásig.- A kitoloncolásra várók termében vágni lehetett a füstöt - emlékszik vissza a lány -, az erős húgyszag átitatott mindent, esküszöm, ilyen jelenetet addig csak dél-amerikai kokaincsempészekről szóló filmekben láttam. Amikor beléptem, hirtelen hat jamaicai férfi kezdett el körözni körülöttem, egyre közelebb és közelebb jöttek, na, akkor már üvöltöttem... Évát végül kimentették a reptéri tisztek, majd szerencsésen hazaivá Oxfordról álmodott. (Képarchívum) tért. A következő két hétben csak ült az egyik barátja budapesti lakásában, és egyfolytában zokogott. Megpróbált segítséget kérni a budapesti brit nagykövetségen. Egy kedves ügyintéző hivatalosan azt közölte, sok hasonló panasz érkezik hozzájuk, barátilag pedig azt tanácsolta: ha lehet, maradjon inkább itthon.- De hát ott van mindenem - magyarázta a lány -, itthon felszámoltam az életem, pénzzé tettem és elajándékoztam az ingóságaimat. Mielőtt végképp feladta volna, kapott egy „fülest”, miszerint ha Írországon keresztül utazik, talán nagyobb szerencsével járhat. Új útlevelet csináltatott. Január 3-án szállt le Dublinban. Másnap áthajózott Walesbe. A határon az első kérdés és válasz (Miért nincs vízuma? Hát azért, mert magyar állampolgároknak nem kell vízum) után Éva őszintén elmondta, hogyan járt tavaly októberben. Erre azonnal bilincsbe verték, ujjlenyomatot vettek tőle, majd gyűjtőbe került.- Az ítélet így hangzott: törvény- sértő volt a beutazásom, továbbá nem indokolt az ott-tartózkodásom sem - meséli. - Hiába érveltem, hiába kértem ügyvédet, semmi. A kirendelhető ügyvéd nem veszi fel a mobilját, mondták. Majd később. Aztán nem lett később, mert elszállítottak máshová, ahol meg nem találták az ügyvédek névsorát. A kitoloncolásom pillanataiban egy reptéri tiszt úgy búcsúzott tőlem: lehet, hogy jogtalan döntés született az ügyemben, de már nincs mit tenni. A lány azt tanácsolja a hasonló célból kiutazó fiataloknak, hogy nem árt az elővigyázatosság, azaz érdemes előre tájékozódni. Talán jobb lett volna, ha mégis vízumot kér előre. Az idegenrendészeti hatóságokat ugyanis nem érdeklik a körülmények, ha arra gyanakodnak, hogy a tanulás csak alibi, a beutazó pedig valójában illegális munkavállaló, könyörtelenül visszafordítják. A 28 éves lány valódi nevét nem meri egyelőre nyilvánosságra hozni, mert fél. Attól például, hogy zárolják az angliai bankszámláját, amelyen minden megtakarított pénze van. És nem adta fel azt sem, hogy valahogy majd csak eljuthat Oxfordba. (NSZ) Oslo mégis korlátozza a kelet-európai munkaerőt Továbbra is engedéllyel MTI-HÍR Norvégia váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját a keleteurópai munkaerő beengedéséről, úgy döntve, hogy mégis korlátozza azt. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bővítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. A jobbközép pártjával kisebbségben kormányzó Kjell Magne Bondevik miniszterelnök azonban hétfőn közölte: olyan javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely szerint a kelet-európai országok állampolgárainak - egyelőre meghatározatlan ideig - továbbra is munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk az országban. Ciprus és Málta lakói korlátlanul kereshetnek munkát Norvégiában. Bondevik az NTB norvég hírügynökségnek elmondta, a kormány szívesen tette volna lehetővé már az EU-bővítés első napjától, hogy a kelet-európaiak munkavállalását ne korlátozzák. Mivel azonban minden szomszédos országban átmenetileg visszafogják a keletiek befogadását, félő, hogy a keleti munkaerő aránytalanul nagy nyomást gyakorolna Norvégiára és annak nagyvonalú szociális juttatási rendszerére. A norvég döntést befolyásolta az EU-tag Svédország kormányának múlt heti határozata, amely szerint Stockholm - szintén ellentétben a liberalizált munkapiacot hirdető korábbi álláspontjával - még legalább két évig fenntartja a munkaerő-korlátozásokat az Európai Unió 10 új tagállamából érkező személyekre. A svédek minden új személygépkocsiba beszereltetnék Kötelező lehet a jövőben a sebességkorlátozó rendszer MTI-HÍR Könnyen lehet, hogy hamarosan csak olyan új autókat lehet piacra dobni az Európai Unióban, amelyek fel lesznek szerelve sebességkorlátozó automatikával - adta hírül a La Derniere Heure című belga napilap. Ez az automatika egy műholdas helymeghatározó rendszerből, s egy digitális térképből áll: az utóbbin jelezve vannak a sebességkorlátozó táblák, s mihelyt az autó ezekhez ér, a rendszer automatikusan a megkívánt sebességre csökkenti a haladási sebességet. Az automatikát a vezető felülbírálhatja, de csak nagyon rövid útszakaszra (például egy előzés idejére.) A lap megírja, hogy az elmúlt hónapokban a belgiumi flamand város, Gent utcáin kísérletképpen több tucat ilyen kocsi közlekedett, s a kísérletet hamarosan - nagyobb méretekben - Brüsszelre is kiterjesztik. Az eredmények nagyon jók: a genti kísérletben részt vevő autókkal egyetlen baleset sem történt, miközben kisebb volt az üzemanyag-fogyasztásuk, s érdekes módon még a sofőrök is elégedetten nyilatkoztak. Mint mondták, egyáltalán nem kellett figyelniük a sebességkorlátozó táblákra, és soha nem kaptak büntetést... Ilyen sebességkorlátozók már működnek a kamionokban és az autóbuszokban, s nincs túl távol az az idő, amikor a magánautókban is szériafelszereléssé válhatnak. Mint a kísérletet irányító genti egyetem szakértője elmondta, Svédország közösségi szintű szabályozást kért ebben az ügyben, s 2008-tól érvénybe léphet egy olyan új EU-rendelkezés, amely kötelezővé teszi ilyen berendezések beszerelését minden új gépkocsiba. Az EB irányelve szerint munkaidőnek számít az az időszak is, amikor az alkalmazott ugyan nem dolgozik, de munkáltatója rendelkezésére áll Megállítaná a munkahelyeken a blokkolóórát az Európai Bizottság ÜJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Aki túlórázott már ingyen, tudhatja, a munkaidőre vonatkozó rendelkezések és a valóság nem mindig fedik egymást. Az Európai Bizottság most felülvizsgálja a többek között heti 48 órányi munkát engedélyező uniós rendelkezéseket. A legfontosabb változás azonban nem a munkaidő csökkenése.lehet, hanem az, hogy a jövőben a tagországok nem húzhatják ki magukat az irányelv teljesítése alól. Nehéz lenne azt állítani, hogy a munkaidőről szóló uniós direktíva a szervezet legmerészebb intézkedései közé tartozna. Az 1993-ban elfogadott irányelv 48 órában maximálta a heti munkaidőt, miközben egy átlagos nyugat-európai munkaszerződésben gyakran már 40 óránál is kevesebb szerepel, Franciaországban pedig a szakszervezetek szavát meghallva, az előző, baloldali kormány mintegy szociális vívmányként kínálta fel a harmincöt órás munkahetet. A túlmunka a csatlakozó államokban általános jelenség. Míg a teljes munkaidőben dolgozó EUpolgárok átlagosan 38,2 órás munkahétről számoltak be, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eu- rofound) nemrég megjelent tanulmányából kiderül: a tagjelölteknél átlagosan 44,4 órát dolgoznak. A munka ünnepe A munkaszüneti napokat általában a központi kormányzat jelöli ki, és vonja vissza, mint tette azt nemrég a francia kormány: Párizs a nyugdíjasoknak nyújtott támogatásokra hivatkozva ettől az évtől munkanappá nyilvánította pünkösdhétfőt. Egyes országokban léteznek helyi ünnepnapok. Portugáliában a városok védőszentjének napján rendezett búcsú idején (Lisszabonban Szent Antal, Portóban Szent János) nem kell dolgozni, míg Belgiumban egyes államilag meghatározott ünnepnap felcserélhető egy regionális vagy ágazati ünneppel. Hollandiában, Dániában és Nagy- Britanniában pedig a kormányrendeletek és kollektív szerződések is meghatározzák a munkaszüneti napokat. Az ünnepnapok áthelyezésére is több országban akad példa: Spanyolországban a munkahét közepére eső szünetet hétfőre teheti át a kormány, míg Portugáliában egy cég egyezkedhet dolgozóival, ha más napon szeretné megtartani az ünnepet. Ám ha az ünnep vasárnapra esik, az többnyire elvész. Belgiumban ezzel szemben a következő hétfőn, Luxemburgban a következő három hónapban egy napon nem kell dolgozni, míg Olaszországban egynapi fizetés jár az „elveszett” szabadnap helyett. Spanyolországban és Portugáliában a cégek fizethetik, de általában az éves szabadság egyik napját veszik el az alkalmazottól. Brüsszel közbelép Az Európai Bizottság most felkérte a szociális partnereket: vizsgálják meg, hogyan lehetne teljesíthetővé tenni a munkaidő-szabályozást. Ez, a túlórával együtt 48 órás munkaidő mellett, naponta legalább 11 órás pihenőt, legfeljebb nyolcórás éjszakai műszakot, minden hatodik ledolgozott óra után szünetet, hetente legalább egy pihenőnapot és évi négy hét fizetett szabadságot garantál. Az, hogy a kérdés nem bonyolult, jól mutatja egy nemrég született európai bírósági határozat. A testület tavaly szeptemberben Norbert Jaeger német orvos keresetére úgy döntött, a készenléti idő is munkaidőnek számít, még akkor is, ha a dolgozó akkor nem végez munkát, legfeljebb a telefon mellett várja a hívást a kórházból. A direktíva ugyanis kimondja: munkaidőnek számít az az időszak is, amikor az alkalmazott munkáltatója rendelkezésére áll. Az amúgy teljesen logikus érvelés a német kormány számításai szerint 1,75 milliárd euró többletkiadást jelent az ország egészségügyi intézményeinek, mivel 24 százalékkal kell megnövelniük az orvosi állományt, ami jó hír lehet mintegy 12 ezer orvosjelölt számára. Nyolc óra munka A legnagyobb gond azonban nem az ügyelettel van. A bizottság számára nagyobb főfájást okoz az opt-out (felmentés az uniós szabály betartása alól) lehetősége. Annak idején a britek harcolták ki, hogy a 48 órás plafont ne kelljen betartaniuk, és ők azok, akik leginkább élnek is vele. Ezt ugyan feltételekhez kötik - a dolgozót például nem érheti hátrány, ha nem vállal több munkaórát, és a munkavédelmi hatóság ezek alapján egészségügyi kockázatok mi(Illusztrációs felvétel) att vagy biztonsági megfontolásokból intézkedhet a munkaidő csökkentéséről -, de nem ez az általános jelenség, hanem a hosz- szabb munkaidő. Jóllehet, a britek átlagosan 37,5 órát dolgoznak egy héten, az Eurostat adatai szerint az ottani munkaerő 16 százaléka dolgozik többet heti 48 óránál. A kilencvenes évek elején ez az arány még 15 százalék volt. Más kérdés, hogy a 48 óránál többet dolgozók 46 százaléka vezető pozícióban dolgozik. Rájuk - a háztartásbeliekhez és a papokhoz hasonlóan - amúgy sem vonatkozik a rendelkezés. (MH) Eves átlagos munkaórák száma Európa egyes országaiban, 2002 Egy kereső ténylegesen ledolgozott éves munkaóráinak száma 2002-ben Cseh Közt Szlovákia Görögország Spanyolország Portugália Nagy-Britanraa Írország Olaszország Svédország Belgium Franciaország Dáma Németország Hcílandia A.
