Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-09 / 32. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 9. Tudomány - hirdetés 11 A periódusos rendszer 113-as és 115-ös rendszámú elemeire bukkantak rá orosz és amerikai atomtudósok, de az eredmények ellenőrzése évekig is eltarthat Két új elemmel bővülhet a periódusos rendszer Egy orosz-amerikai kutató- csoport szerint két új elemet - 115-ös és 113-as rendszámút - állított elő. A tudós társadalom némi szkepticizmussal reagált a hírre, minthogy előfordult már, hogy túl korán örültek új elemek felfedezésének... NGO Öt évvel ezelőtt már megtörtént, hogy a már-már felfedezett új elemekről kiderült: téves, illetve hamis kísérleti eredményekből következtettek létezésükre. Ha viszont a mostani bejelentés igaznak bizonyul, akkor a periódusos rendszer 113-as és 115-ös rendszámú elemeire bukkantak rá az atomtudósok. Amennyiben tényleg bebizonyosodik a felfedezés, akkor ezek lesznek periódusos rendszerünk legnehezebb elemei. Az orosz-amerikai kutatócsoport az Egyesült Magkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (USA) tudósaiból állt össze. A kutatók americium atomokat lőttek egy hónapon át kalcium-izotópokkal, és ennek a fúziónak az eredményeként jött létre - szerintük - a 115-ös rendszámú elem. Minderről a Physical Review című fizikai szaklap februári számában tudósítottak az atomfizikusok. A 115-ös rendszámú elem aztán másodpercek töredékei alatt szétesett, ebből keletkezett az eddig szintén ismeretlen 113-as elem, amely viszont egy másodpercig is fennmaradt, ami ritkaságnak számít az ilyen rendszám-tartományban. A periódusos rendszer „e tájékán” rendkívül instabil elemek szerepelnek. (Az elemek rendszáma annak felel meg, hogy hány protont tartalmaz az atommagjuk.) A tudós társadalom azért reagált hűvösen a bejelentésre, mert 1999- ben egyszer már hamisnak bizonyult egy hasonló híradás. Ugyanakkor a mostani cikket megjelentető újság főszerkesztője, Richard Casten megbízik a szerzőkben: szerinte Jurij Oganeszjan tekintélyes kutató és alapos munkát végez. Nemzetközi konvenció szerint az új elemeket átmenetileg latin számokkal nevezik el, így a 113-as az Ununtrium (egy-egy-három, rövidítése: Uut), a 115-ös pedig az Ununpentium (egy-egy-öt, rövidítése: Uup) nevet kapja majd. Mielőtt véglegesen elkeresztelnék ezeket, még független vizsgálatoknak is alá kell támasztania létezésüket, vagyis más laboratóriumokban is sikeresen meg kell ismételni a kísérletet. Mindez hónapokig, vagy akár évekig is tarthat. A legutolsó, hivatalosan is elismert elemet, a 111-es rendszámút egyébként 1994-ben fedezték fel a németországi Darmstadtban, az ottani nehézion-kutató társaság vizsgálatai során. A szintén 1994-ben felfedezett 110-es rendszámú elemet nemrégiben Darmstadtium- nak nevezték el. Jelenleg többjei is arra mutat, hogy a világ különböző laboratóriumaiban a 112-es és a 116-os elemeket is előállították. Az utóbb hamisnak bizonyult 1999-es kísérletet egyébként az USA Oregon és Kalifornia államában hajtották végre. Akkor ólom atomokat bombáztak kripton-io- nokkal, és állítólag 118-as rendszámú elem is keletkezett a kísérlet során (legalábbis a kutatók azt állították, hogy ennek az elemnek három atomjára is rábukkantak), amelyek aztán 116-os rendszámúvá bomlottak le. Két évvel ezelőtt azonban a kutatók kénytelenek voltak visszavonni közleményüket, miután kiderült, hogy a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium egyik munkatársa meghamisította az eredményeket. Az úgynevezett szupernehéz elemek tulajdonságai merőben eltérnek a „normális” elemekétől. A normál elemek a 92-es rendszámig tartanak, onnan kezdődnek a szupernehéz atomok. Ezek nagy része csak szupernóva-robbanáskor keletkezik, a Földön csak drága részecskegyorsítókban állíthatók elő a pillanat töredékrészére, így gyakorlatilag nem hasznosíthatók, (s) I 2 3 4 5 6 7 13 14 15 Ifi 1? I ÍI1A IVA VA VIA V1IA j JA 4A 5A 6A 7A 1 F Ne Cl Ar Kr Rn €e PrNdPmSm Eu GdTbDfHo Er TmYbLu Th Pa U Np Pu AmCmBkCf EsFmMdNoLr SC H2E? SISS S® jjjpBTOE3 A nem teljes Mengyelejev-táblázat (Képarchívum) Hamarosan fény derülhet arra, milyen szerepet játszott a víz a vörös bolygón Lyukat fúrt egy sziklába a Spirit HÍRÖSSZEFOGLALÓ Mindkét amerikai űrszonda jól halad a kutatásokkal: a Spirit elvégezte az első kőzetfúrásokat, az Opportunity pedig megközelített egy szikladarabot. Hamarosan talán kiderülhet, hogy milyen szerepe volt a víznek a marsi kőzetek kialakulásában. Az amerikai űrkutatási hivatal szakértői szombaton elmondták: a Spirit robotkarján elhelyezett fúró 2,7 milliméter mély, kör alakú lyukat vágott a sziklába. A szikladarab meglehetősen ellenállónak bizonyult, a művelet ugyanis három órán át tartott, de a végeredmény a vártál jobb lett, mondta Stephen Gorevan, aki a két űrszonda fúróeszközeinek irányításáét felel. Bár Gorevan és kutatócsoportja elégedett lehet a most elért eredményekkel, máris újabb lyukak fúrását tervezik. A tudósok remélik, hogy a kutatófúrások felleb- benthetik a fátylat a Mars geológiai történetének eddig ismeretlen részleteiről. A talaj olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket korábban nem láttunk a Marson - mondta Steve Squyres, a kutató- csoport egyik vezetője. A kinyújtott műszerkarra szerelt mikroszkópos kamera felvételein teljesen lekerekített szemcsék is láthatók. A szemcsék változatos alakja és színe egyébként arra enged következtetni, hogy több forrásból származnak, és valamilyen külső erő (esetleg az egykori folyékony víz vagy a szél) szállította őket mostani helyükre. A kerek szemcsék, illetve általában a lekerekítettség inkább utalhatnak vízre, ugyanakkor a szemcsékben lévő pórusok felvetik a meteoritbecsapódással vagy vulkáni működéssel való keletkezés lehetőségét is. A marsjáró ikertestvére, az Opportunity több mint tízezer kilométerrel távolabb végez kutatásokat. A robotjármű nemrégiben megpróbálta megközelíteni a kutatók által kiszemelt sziklát, amelyet Snout névre kereszteltek, de egy kisebb emelkedő megmászása közben megcsúszott a puha talajon, ezért inkább leállítoták. Az Opportunitynek már csak harminc-negyven centimétert kell megtennie, hogy elkezdhessen dolgozni. Az Opportunity elkészítette a leszállóhely ásványeloszlásának térképét is, ami eddig egyedülálló az űrkutatás történetében. A hematit koncentrációja igen eltérő a kráter egyes területein, de érdekes, hogy nagyobb mennyiségben éppen a sokat említett kőzetkibukkanás környékén fordul elő. (mti, i-x, o-o) ORIGO Két orosz kutató úgy véli, tudományos magyarázattal is alátámasztható a Mózes másodüt könyvében leírt csoda, amikor is az egyiptomiak elől menekülő zsidók előtt megnyílt a Vörös-tenger, megmentve ezzel a menekülőket és elpusztítva az üldözőket. „21 És kinyújtó Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tévé a tengert, és kétfelé válónak a vizek. 22 És szárazon ménének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valónak nékik jobbkezök és balkezük felől. 23 Az Égyiptombeliek pedig útónok nyomulónak és bemenőnek a Faraó minden lovai, szekerei és lovasai a tenger közepébe.” (Móz.2.14. ford: Károli G.) Az Orosz Tudományos Akadémia folyóiratában nemrégiben megjelentetett tanulmány arra tett kísérletet, hogy oceanográfiai kutatási eredmények és klímamodellek alapján magyarázza meg az Ószövetségből ismert természetfölötti eseményt. Naum Volzinger, a szentpétervári Oceanológiai Kutatóintézet főmunkatársa, illetve a Hamburgban dolgozó Alekszej Androszov megállapították, hogy egy hosszú zátony húzódik Egyiptomtól a Vörös-tenger északi medencéjének irányában. Feltevésük szerint a zátony a bibliai időkben, vagyis Kr. e. 1500 körül jóval közelebb volt a víz felszínéhez, mint napjainkban. Az időjárástól, a szél és az árapály intenzitásától függően a zátony akár órákon át is a tenger szintje felett maradhatott. Vol- zinge számításai szerint „ha a szél egész éjjel 30 méter/másodperces sebességgel fújt, akkor a zátony nagy valószínűség szerint száraz volt. A menekülő zsidóknak - akik körülbelül 600 ezren lehettek - négy óra állt rendelkezésükre, hogy átkeljenek a tenger két partját összekötő 7 kilométeres zátonyon. Ezután mindössze fél óra alatt a tenger azt újra birtokába vette.” „27 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő elébbi állapotjára; az Égyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az égyiptomiakat a tenger közepébe. 28 Visszatérőnek tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök.” (Móz.2.14. ford: Károli G.) Robert Coote, a San Franciscó-i Egyetem Ószövetség-kutatás professzora elmondta: bár az elmélet tetszetős, nem biztos, hogy az Exodusban szereplő „Vörös tenger” a mai Vörös-tenger: lehet a Szuezi- csatoma vagy az Akabai-öböl is. NE CSÖKKENTSE NYERESÉGET Az új CSOB EQUITY CLICK PLUS 1 biztosított befektetési alapba való befektetéssel: • lehetőséget kap magasabban kamatoztatni pénzét, mintha folyó- vagy határidős számlára tenné, • az Ön pénze 100%-ig megtérül, • az elérhető hozam akár 27%-os is lehet, de a 3% biztosított, • nyeresége védett a valutaárfolyam kedvezőtlen alakulása ellen. r dittos befektetés www.csob.sk www.zaistenefondy.sk 24-es CSOB-VONAL: 0850 111 777 Részletes tájékoztatást adunk minden CSOB kirendeltségen. A hirdetés tájékoztató jellegű, szövege jogilag nem von maga után semmilyen kötelezettséget. A minimális hozamot a belépési dijak figyelembe vétele nélkül tüntettük fel. A hirdetés célja nem a szórólap helyettesítése vagy összefoglalása. A hozamok becslése vagy az eddigi hozamok feltüntetése csak informatív jellegű, és nem garantálja a jövendő hasznot. A befektetés értéke az idő függvényéban ingadozik, és ha nem tüntetik fel másként, a megtérülés nem garantált. Bármilyen veszteség is éri azt a befektetőt, aki a hirdetés adataira támaszkodik, nem léphet fel követeléssel, hogy veszteségét vagy kárát térítsék meg. A befektetési alapok gazdálkodását szabályrendelet és az a megvásárolható prospektus szabályozza, amely a CSOB minden kirendeltségén az ügyfelek rendelkezésére áll. CSOB S15 49342 Hosszú zátony húzódik Egyiptomtól a Vörös-tenger északi medencéjének irányában A tudomány Mózes csodájáról
