Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-02 / 26. szám, hétfő

12 Téma: a munkamánia ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 2. HÁTTÉR Legendák a nagy francia az íróról A munkamánia sem új ke­letű jelenség, politikusok, hí­res emberek váltak a munka rabszolgájává. Ismeretes, hogy a világirodalom egyik óriása, Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró milyen megszállottan dolgozott. El­képesztő munkatempójáról legendák szólnak: éjfél után egy órával ébresztőt kért, ez­után reggel 8 óráig egyfolytá­ban írt, majd másfél óra alvás után, ismét dolgozott délután 5 óráig, és hatalmas kávéada­gokat fogyasztott el. Ezután „élt“ volna estig, csakhogy a nyomdába kellett mennie, üz­letfeleivel tárgyalni és hivata­los látogatókat fogadni. Az eredmény persze lenyűgöző: az Emberi színjáték regény- ciklusa keretében 90 regénye jelent meg. Az irgalmatlan munkatempóra a fiatal korá­ban alapított könyvkiadó vál­lalatának csődje és adósságai késztették. Később a megfe­szített, felfokozott munka­tempó, az alkotói láz szinte maga alá temette az írót. A nappalok és éjszakák, a való élet és a műveiben szereplők szinte összemosódtak a min­dennapjaiban. 50 éves lett, a- mikor feleségül vehette Hans- ka grófnőt, régi szerelmét. Még 50 művel akarta tovább gyarapítani a hatalmas élet­művet, ám az egyéni boldog­ság és a további alkotás he­lyett a halál várt rá. (a-zona) Vannak olyan emberek, akiknek újból meg kell tanulniuk lazítani, de ha egyedül nem képesek erre, pszichológushoz kell fordulniuk Munka látástól vakulásig .^Z2B (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Sokak szemében imponáló az a személy, aki látástól vakulásig hajtja magát. A társadalom is ezt a maga­tartásmódot díjazza ma­napság. Az anyagi érdekek túlzott előtérben tartása, a karriervágy, az elismertség igénye azonban kényszeres személyiséggé változtathat bárkit, s beteges függőség­gé alakíthatja addig nor­mális munkavégzését. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nehéz meghatározni, hogy hol a határ a túlmunka és a munka­mánia között - a vállalatvezetők, igazgatók, topmenedzserek 70- 80 százaléka heti 60 órát is dolgo­zik, többségük mégsem nevez­hető munkamániásnak, mert az­után élvezi is a rengeteg munka gyümölcsét. A munkamániás erre képtelen, nem tud lazítani, pihen­ni, üdülni, ha netán elutazik, azt is üzleti ügyei ápolására használja fel. Számára az öröm, a siker egyedüli forrása csak és kizárólag a munka. Jól ismert fogalom a számára a munkaebéd, a munka­vacsora, vagy éppen munkareg­geli, ami csak ritkán jelent jóízű étkezést, még ritkábban kikapcso­lódást, feloldódást. Menekülés a valóságból A szakemberek szerint a mun­kamániások a kényszeres maga­tartással menekülni igyekeznek a Európában vagy Ázsiában öt hetet töltenek pihenéssel az emberek, és sokan még ezt is keveslik. Ezzel szemben az amerikaiak átlag 12 órát dol­goznak naponta, és a szabad­ságuk is mindössze két hét - ha egyáltalán igénybe veszik. Munkamániások lennének? Aligha. A túlzásba vitt munká­nak gazdasági okai is lehet­nek, például az a hatalmas fejlődés, amely végbement az elmúlt évtizedekben. fennálló körülményekből, a kelle­metlen valóságtól, sokan az embe­ri kapcsolatokat pótolják, érze­lemviláguk elsivárosodását pró­bálják ellensúlyozni a megfeszített munkával. Ha nem tudnak kitörni ebből az ördögi körből, egész sze­mélyiségük károsodik! Sokaknak valóságosan újból meg kell tanul­niuk lazítani, de ha egyedül nem képesek erre, pszichológust kell segítségül hívniuk ehhez. Titkok a listán Hogyan gyógyulhatnak ki szen­vedéllyé vált szokásukból? Cél­szerű a napi tevékenységüktől tá­volibb elfoglaltságot keresniük, s törekedniük kell arra, hogy abban a szórakozást is megtalálják. A kényszeres munkamániásoknak azt ajánlják, hogy állítsanak össze egy olyan listát maguknak, amelyben rögzítik azokat a dolgo­kat, melyeket titkon mindig sze­rettek volna kipróbálni. Bizonyá­ra akad olyan, amely felkelti az érdeklődésüket. Eredménnyel jár­hat az a módszer is, hogy meggyőzik az illetőt: a pihenésre szánt idő, a teljes kikapcsolódás „megtérül“, mert a feltöltődés nyomán megkétszereződik ener­giájuk, s újult erővel, gyorsabban és többet tudnak majd teljesíteni, mielőtt újra a pihenést választják. A szenvedélybetegség jelei Milyen tünetei vannak a mun­kamániás viselkedésnek? Napi 10-12 óra munka, pihenők nélkül - ha mégis pihen, közben is csak a munkájára gondol. A kényszere­sen dolgozó személy számára a munka mindennél fontosabb, rá­adásul gyakran már csak elkese­redetten küzd a tennivalókkal. Nem bízik kollégái teljesítményé­ben, csak a saját maga által elvég­zett munkát tartja megfelelőnek, éppen ezért képtelen bármit is ki­adni a kezéből. A betegség fázisai 1. Az első fázisban a munkamá­niás életének középpontjába mindinkább a munka kerül - kap­csolatai fokozatosan elveszítik je­lentőségüket. A beteg otthon és munkaidőn kívül is dolgozik. 2. A következő fázisban már életvitelét is a munkának rendeli alá, agresszivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért. 3. Egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egy­re nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követelményeknek. 4. A munkamániás pszichikai- lag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozatosan csökken a teljesítmé­nye, a érzi, hogy teljesítőképessé­ge végső határára jutott. A munka­mániások leggyakrabban álmat­lansággal, fejfájással, gyomorpa­naszokkal, magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, állandó pá­nikérzéssel és depresszióval for­dulnak orvoshoz. Betegségük okát legtöbbször sem megállapítani, sem kezelni nem képesek egyedül. A férfiakat fenyegeti A nők között is szép számmal akadnak munkamániások, ez a betegség mégis inkább a férfiakat fenyegeti. Ugyanis hagyományos szerepük szerint az ő dolguk el­tartani a családot. Ez a nyomás pedig olykor annyira erős, az el­várás maga oly mértékben egyol­dalú, hogy egyes férfiak elérve a megfelelő teljesítményt, úgy gon­dolják, ezenkívül semmi más dol­guk nincs a világon: sem mással, sem magukkal szemben. Eszükbe sem jut, hogy az emberi kapcsola­tokba is energiát és időt kell bele­fektetni. Az öngyilkosság egyetlen társa­dalmilag elismert formája a mun­ka - tartják, s bár ez enyhe túlzás, a kijelentés maga'mégis elgondol­kodtató: FÍa valaki szereti a mun­káját, még nem feltétlenül válik munkaalkoholistává. De vannak időszakok, amikor minden normá­lis felnőtt közel kerül éhhez az ál­lapothoz. Csak tudni kell észreven­ni, hol a határ, (k-r, figyelőNet) Az internet berobbanásával nagy teret kaptak a rámenősebb ve­zetésű vállalkozók, akik egyre több időt töltenek el számítógépük előtt, és ugyanezt várják el alkalmazottaiktól is"~X kérdés csak az, hogy az alkalmazottak kihozzák-e a maximumot magukból, ha 70 órát dolgoznak egy héten? A válasz: nem. A munkával kapcsolatos stressz és depresszió növekszik szerte a világon. Az amerikai mun­kások teljesítőképességük határáig jutnak el, mert sokan abban a tévhitben élnek, hogy a karrierjük a túlórázás mértékétől függ. aqua-therm Nitra A fűtési, szellőztető, klimatizációs, mérési, regulációs, egészségügyi és ökológiai technika 6. nemzetközi szakmai vására 2004. II. 3-6. Vystavisko AGROKOMPLEX Nitra naponta 10-től 17 óráig Szakmai garancia: SLOVENSKÁ SPOLOCNOSt PRE TECHNIKU PROSTREDIA SLOVENSKÁ ENERGETICKÁ AGENTÚRA CECH VYKUROVANIA A TEPELNEJ TECHNIKY SLOVENSKY ZVÄZ VYROBCOV TEPLA Fő partner: SLOVENSKY PLYNÁRENSKY PRIEMYSEL, a. s. SLOVENSKY é\ PLYNÁRENSKY f/j PRIEMYSEL ■ 4?*®* www.tzb-info.sk TANÁCSOK Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközökkel tu­dunk fellépni a függőség el­len. Ezek a következők. Sorrend felállítása: az el­végzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmas­nak kell maradni, hiszen a fon­tossági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletlene­ket és akadályokat növekedési lehetőségnek kell tekinteni. Helyettesítés: új tevékeny­séget csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi energiát és időt követelő, régi tevé­kenységet elhagyunk. Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csi­nálni. Ütemezés: a munka tem­póját számunkra megfe­lelően kell meghatározni. Mielőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az elvégzésére. Elfogadás: a munka min­den eredményét el kell fogad­ni. A türelmetlenség, rohanás és a tökéletes munka hajszo­lása hátráltatják a felgyógyu­lást. Forrás: (fnet.hu) NEZZEN SZEMBE AZ IGAZSÁGGAL! Válaszoljon őszintén a kérdé­sekre. Tizenkilenc kérdés követ­kezik, válaszoljon rájuk igennel vagy nemmel. ♦ Úgy érzi, soha nincs ideje be­fejezni a dolgait? ♦ Türelmetlenné válik, ha úgy véli, rabolják az idejét? ♦ Leplezi az érzelmeit? ♦ Nagyon vágyik arra, hogy tel­jesítményét, eredményeit elismer­jék? ♦ Általában verseng másokkal, a győzelemért játszik? ♦ Annyira gyorsan beszél, hogy kollégái, ismerősei gyakran kérik, ismételje meg, amit mondott? ♦ Rendszeresen a szavába vág beszélgetőpartnerének? ♦ Idegesíti a semmittevés? ♦ Gyakran csinál egyszerre több dolgot? ♦ Mielőtt befejezi az egyik munkáját, már a másikra, a követ­kezőre gondol? ♦ Vezetéskor őrülten és görcsö­sen nyomja a gázpedált, türelmet­len más autósokkal szemben? ♦ Elsőnek szokott végezni az étkezéssel? ♦ Rendszeresen munka köz­ben, az íróasztalnál tízóraizik? ♦ Korán kezdi, későn fejezi be a munkanapot? ♦ Rosszul alszik, ha munkahe­lyi problémákon töri a fejét? ♦ Mindig siet valahová, és úgy érzi, az utcán járó emberek csak akadályt jelentenek a haladásban? ♦ Gyakran túlórázik? ♦ Nyugtalanítja, ha munkatár­saira kell bíznia egy fontos felada- tot?. ♦ Minden más mellékes dolog­nak számít a munkáján kívül? Ha 12 vagy több kérdésre igen volt a válasza, közel áll ahhoz, hogy a munka megszállottja le­gyen. Talán már érzi is lelke mé­lyén, hogy a munka rátelepszik életére. De sohasem késő változ­tatni. Figyeljen jobban arra, hogy egy-egy határidős munkától elte­kintve, az év legnagyobb részében képes legyen megálljt parancsolni magának. Ha csak múlnak az év­szakok, és nem tud másra vissza­emlékezni, mint hogy éppen me­lyik projektet kellett tető alá hoz­ni, akkor lehet, mit lehet, biztos, hogy gond van. Az sem mindegy, hogy milyen érzések fűzik a saját munkájá­hoz, munkahelyéhez, mennyire stresszes vagy bizonytalan ez a kötődés. Adjon több szabadnapot magának, amit csak a maga és családja kedvére való tevékeny­ségekkel tölt el. Ne engedje, hogy a munkához való viszonya szétzi­lálja kapcsolatait. Hivatástudat vagy mánia Keskeny a határvonal FigyelőNet által megkérdezett tanácsadók szerint egyre keske­nyebb a határvonal a túlmunka és a munkamánia között. Nehéz meg­állapítani, hogy egy cég vezetője azért tölti bent ideje jelentős részét, mert sok a munkája, esetleg rosszul osztja be az idejét - vagy azért, mert kényszeresen ragaszkodik ah­hoz, hogy mindent ő végezzen el. Számos olyan állás van, amely tel­jes elkötelezettséget követel: ilyen a színészek, orvosok, ápolónők vagy épp a diplomaták munkája. Mun­kaidejük nem 8-tól 5-ig tart, ritkán van lehetőségük beosztani, és szin­te soha nem mondhatnak nemet a túlórára. Dolgozzanak bármennyit is, esetükben hivatástudatról, nem munkamámáról szokás beszélni. $1519204

Next

/
Oldalképek
Tartalom