Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-17 / 13. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 17. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Meghalt, a helyszínen Eperjes. Január 15-én este Kerekrét határában egy jobb­kanyarban kisodródott és a szembejövő lengyel kamion­nal ütközött autójával egy 66 éves felsőcsernyei férfi. Súlyos sérüléseibe a helyszínen bele­halt. A vele együtt utazó két másik személy csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A sze­mélykocsiban 60 ezer koro­nás, a Renault Magnum típu­sú kamionban 30 ezer koro­nás kár keletkezett. (SITA) Igényes zsebes Kassa. A kassai vasúti rend­őrségnek sikerült felderítenie annak a 17 éves helybeli lány­nak a kilétét, akit azzal gyanú­sítanak, hogy tavaly augusz­tus óta legalább két esetben lopott mobiltelefonokat a vas­útállomáson várakozó utasok­tól, egy alkalommal pedig, egy barátnője „segítségével“ áldozata pénzét és iratait is el­lopta. A tolvaj igényes volt, a drágább, kb. 8000 korona ér­tékű mobilokra specializáló­dott. (SITA) AJÁNLÓ Tudnivalók Tornáról • Kassa. A tornai várhoz fű­ződő mondákkal, a régió nép­dalaival és népi játékaival is­merkedhetnek meg a legki­sebbek ma délután a kassai Magyar Közösségi Házban. Emellett kézműves-foglalko­zásokon is részt vehetnek, és népdalokat, táncokat is tanul­hatnak Richtarcsík Zsóka, Pri­bék Emőke és Pribék Gábor, valamint Köteles Erzsébet és Homolya Éva vezetésével. A szervezők havonta egy alka­lommal várják a gyerekeket, a tervek szerint mindig egy-egy tájegységre jellemző dalok, táncok és mesék kerülnek terí­tékre. Idén folytatódik az egyes ünnepkörökhöz kötődő hagyományok bemutatása, a kínálat színesítésének érdeké­ben pedig ötleteket, javaslato­kat is szívesen fogad a Magyar Közösségi Ház vezetése. A rendezvénysorozat a Magyar Köztársaság Kulturális Intéze­tének megbízásából és támo­gatásával zajlik, (juk) A tíz év alatti gyerekek vérében 44-45 mg/1 nehézfémet mutattak ki Riasztójelzések Szaniszló Sándor: túlságosan beletörődő emberek az itteniek Komoróc. A Kelet-szlováki­ai Vasmű okozta környeze­ti károk hatásait kénytele­nek elviselni a Kassa és Rozsnyó között, a magyar­szlovák határ mentén élő emberek. Ez a térség ma az ország 12 legszennye­zettebb területének egyike. SZASZÁK GYÖRGY- Gyerekkoromban, miután a Zuhogóban jól kifociztuk magun­kat, lehasaltunk a Kánás-patak agyagos partjára, hogy oltsuk a szomjunkat. Soha semmi bajunk nem volt tőle. A lányom 1977-ben született. Akkor a faluban már csak egy olyan forrás volt, amelynek a vize iható volt, és a gyereknek is nyugodtan adhattuk. Mikor három évvel később a fiam is megszüle­tett, a biztonság kedvéért elvittem a vízmintát megvizsgáltatni Kassá­ra. Az eredményt látva a tisztiorvos azt kérdezte, kórházban van-e már a gyerek? Alig négy évtized alatt teljesen tönkrement a környeze­tünk - mondja egy alsólánci fiatal­ember, akivel együtt toporgunk a buszmegállóban. Majd azt is hoz­záteszi, talán most mégis összefog­nak a térség falvai, és keresnek va­lamilyen megoldást.- Túlságosan beletörődő embe­rek az itteniek - mondja Szaniszló Sándor, a Kanyapta-menti Telepü­léstársulás elnöke, aki egyúttal Komaróc polgármestere is. - Oly­kor azért fel kellene emelniük a szavukat. Ezektől a földművelőktől annak idején nem kérdezte meg senki, akaiják-e, hogy ide telepít­sék a Kelet-szlovákiai Vasművet. A hatalmas gyár káros hatásait vi­szont kénytelenek elviselni. Ez a térség ma az ország 12 legszennye­zettebb területének egyike.- Tíz éven át figyelték a szakem­berek ezt a vidéket - folytatja Szaniszló Sándor. - Egyebek mel­lett azt állapították meg, hogy igen magas a talaj vas- és más nehéz­fémtartalma. 1997-ben a legtöbb itteni, tíz év alatti gyerek vérében 4(M5 mikrogramm/liter nehéz­fémet mutattak ki. Tudni kell, hogy 100 mikrogramm már teljes szelle­mi visszamaradottságot eredmé­nyez. Az adatok riasztóak, ám az ál­lam részéről eddig vajmi kevés se­gítség érkezett.- Tudtuk, hogy a bajok orvoslását nekünk kell kezdeményezni - fűzi hozzá Szaniszló Sándor. Alsólánc, Perény, Hím, Felsőlánc, Buzita, Reste, Komaróc vezetőivel együtt kétezer nyarán ezért alakítottuk meg a Kanyapta-menti településtár­sulást. 2001-ben már megnyertünk egy pályázatot, és kidolgoztuk vala­mennyi hozzánk tartozó község fej­lesztési tervét. Erre építve most már az EU-s alapokhoz is tudunk pályázni. A legnagyobb eredmény­nek az számít, hogy megteremtet­tük térségünk ivóvíz-ellátásának feltételeit. 100 millió koronás beru­házással 2003-ban elkezdtük a Kanyapta-menti régió 27 km hosz- szú gerincvezetékének kiépítését. Szeretnénk elérni, hogy 2006-ig Buzitán felépüljön a víztároló, ahonnan aztán Restére is eljutna az ivóvíz, valamint Alsó- és Felsőlánc­ra, illetve Hímbe és Perénybe. Köz­ben falvaink szennyvízcsatorna- rendszerének kidolgozásához is hozzáláttunk, mint ahogy az szennyvíz tisztítását is meg akaijuk oldani. Ebben a témakörben továb­bi három község: Nagyida, Csécs és Makranc is társult hozzánk. A szennyvízcsatorna kiépítése 400 millió koronába fog kerülni. A tervek kidolgozására térségünk 10 600 lakosa nevében közösen pá­lyáztunk. A vízművekkel most már jó a kapcsolatunk, viszont az ameri­kai érdekeltségű U. S. STEFI ,-ről ez már nem mondható el. Kártérítést nem kapunk tőlük, pedig ők okoz­zák a legtöbb környezeti kárt. Hazafelé, a buszból a gyár mel­letti vöröses havat nézve arra gon­dolok, vajon az amerikai szem nem ugyanolyannak látja ezt, mint a magyar? Ötszáz új munkahely létesítését tervezik a kenyheci ipartelepen Még folynak a tárgyalások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kenyhec. A kelet-szlovákiai ipari park újabb lehetséges beru­házóival folytatnak tárgyalásokat kenyhec község vezetői. Három­mal megkötötték az előszerző­dést. 100 millió koronás beruhá­zásról és 55 új munkahely létre­hozásáról tárgyalnak a Plastipak Bratislava céggel. A Vamex 50 millió korona befektetését és 30 új munkahely létrehozását tervezi. A tevékenységhez szükséges terü­letet már megvásárolták, és ké­szülnek az építkezés tervei. Kenyhec vezetése az ipari park infrastruktúrájának kiépítéséhez utólagosan kéri a Gazdasági Mi­nisztérium 28,8 milliós támogatá­sát. Az ipartelepen pillanatnyilag a Molex Slovakia és a Gilbos Slovensko van jelen, amely cégek már eddig is 800 munkahelyet hoztak létre. A Kassa-vidéki Járási Hivatalnál minden szükséges anyag és irat előkészítve várja, hogy a szükséges területeket elkü­lönítsék a mezőgazdasági föld­alaptól. (TASR, SITA) A politikusok hallgassanak, a polgárok beszéljenek. Legalább havonta egyszer, a kávéházi asztalnál. Polgárok a városukért JUHÁSZ KATALIN Kassa. Egyre jelentősebb köz­életi fórummá válik az alig fél éve alakult Kassai Polgári Kör nevű kezdeményezés, melynek létreho­zói párbeszédet igyekeznek kezde­ményezni a város vezetése és a pol- • gárok között. Michal Kravčík, az ötlet gazdája szerint céljuk nem kevesebb, mint az, hogy a kávéházi asztalnál havonta egyszer a politi­kusok hallgassanak, a polgárok pe­dig beszéljenek. Az ismert környe­zetvédő és friss városi képviselő el­mondta, hogy december közepén épp ezen a fórumon született meg­oldás néhány kassai hajléktalan ideiglenes elhelyezésére, legutóbb pedig városfejlesztési kérdésekben cseréltek véleményt az egybegyűl­tek, mintegy hatvanam „Ha képvi­selők, hivatalnokok, civil szerveze­tek vezetői és vállalkozók magán­emberként ülnek le egy kávéházi asztalhoz, más módon társalog­nak, és talán hamarabb jutnak megegyezésre” - állítja Kravčík. A Kassai Polgári Kör nyilatkozatban ajánlotta fel segítségét a város kul­túrájának, idegenforgalmának és gazdaságának fejlesztésében, vala­mint a fenntartható fejlődés előse­gítésében. Kravčík szerint ha a a város ve­zetése levegőnek nézi az értelmi­séget, ezek az emberek passzívvá válnak, egyre kevésbé érzik otthon magukat Kassán, és egy idő után elveszítik kötődésüket a városhoz. Az egészséges lokálpatriotizmus csak hasznára lehet a városnak Csereüdültetés Rozsnyó es Budapest között Egy hét itt, egy hét ott • KOVÁCS AGNES Rozsnyó. Egy héten át élvezik a síelés örömeit a budapesti Szent István téri Általános Iskola 5. és 6. osztályos tanulói a rédovai síközpontban. Amint azt a Rozs­nyói Városi Hivatal iskolaügyi, kulturális, sport- és szociális osz­tályának munkatársaitól, Lud­mila Erdélyiovától és Borošš Nor­berttól megtudtuk, a negyven gyermek csereüdültetési program keretében tartózkodik a Rozsnyói járásban. Rozsnyó ugyanis 1997 óta testvérvárosi kapcsolatot ápol a budapesti Lipótvárossal, ahol az említett általános iskola is mű­ködik. A csereüdültetési program 1999-ben indult, azóta minden évben megrendezik. Míg a ma­gyarországi gyerekek a hónak és a téli sportoknak örülhetnek év­ről évre, nyáron a rozsnyói alapis­kolások a Balaton vizében lubic­kolhatnak Autóbusszal Királyhelmecről drágába Új járat indul LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Február elsejé­től a hét minden napján indul au­tóbusz Királyhelmecről Prágába. A Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) illetékesei az el­múlt év utolsó hónapjaiban meg­beszéléseket folytattak a régió te­lepüléseinek polgármestereivel, akik közül többen jelezték, hogy a polgárok jelentős része igényli a rendszeres autóbuszjáratot. A Bodrogközben sok a munkanél­küli, és a régióban nagyon kevés olyan új üzem alakult, ahol az emberek munkát találhatnának. Ezért sokan külföldön vállalnak munkát. Jó néhányan dolgoznak Ostraván, Mladá Boleslavban vagy Prágában. A vállalat már évek óta működtet rendszeres já­ratot a Tőketerebes-Prága útvo­nalon. Tulajdonképpen ennek útvonalát módosították. Az ed­dig csak a volt járási székhelyig közlekedő autóbusz továbbszál­lítja az utasokat a bodrogközi falvak érintésével Királyhel- mecre, illetve innen indul Prágá­ba délután 16.45-kor. A cseh fő­városba másnap reggel 7.00-kor érkezik, onnan pedig 21.35-kor indul majd vissza. Ez a nemzet­közi járat az ország északi váro­sait érintve jut el Prágába. Dél- Szlovákián keresztül közlekedő, újabb Királyhelmec-Komárom járat működtetése nem volna ki­fizetődő. Hiányzik még 73 millió korona Befejezhetik az uszodát KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Ismét reményked­hetnek a rozsnyóiak, hogy az 1987-ben elkezdett, de anyagi eszközök hiányában 1993-ban félbehagyott fedett uszodát a vá­ros mégis felépíti. Azzal ugyanis, hogy az önkormányzatnak a leg­utóbbi árverésen sikerült az autó- buszmegálló melletti telket egy Tesco áruház építése céljából 12,5 millió koronáért eladnia, je­lentősen nőtt az esélye annak, hogy az uszodát befejezzék. Az építkezés költségeit több forrás­ból biztosítanák, köztük a struk­turális alapokból vagy befek­tetőktől, illetve a későbbi bérleti díjakból. Ez év márciusában elké­szült az új programtervezet, amely szerint az uszodában kü­lönféle szolgáltatások - szolári­um, fodrászat, manikűr, pedikűr, kozmetikai szalon - működnek majd. A medence 124 férőhelyes lesz. Az új uszoda rendelkezik majd két squash-pályával, bow- linggal, fitnes-centrummal és bü­fével. A számítások szerint több mint 73 millió korona hiányzik még az uszoda befejezéséhez. ÖNKORMÁNYZAT Kiegyensúlyozott költségvetés SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Február végéig még ideiglenes költségvetéssel mű­ködik Fülek városa. A tervezett idei költségvetési keret 38,4 millió korona, ebből kell megol­dani a város működtetését. A központi áremelkedések miatt a füleki képviselő-testület kény­telen lesz emelni az ingatlan­adót és a szemétszállítás díját. Az ingatlanadónál ez 30 száza­lékos emelkedést jelent majd, a szemétszállítás díja 60 koroná­val emelkedik 2004-ben. A vá­ros bevételeinek több mint a fe­lét a lakosság számarányának megfelelően kiszámított áta­lányadóból befolyó összeg ké­pezi. A városban ez az összeg polgáronként 2094 koronát je­lent. Agócs József polgármester elmondása szerint a költségve­tés kidolgozásakor és elfogad­tatásakor biztos lesznek nézet- eltérések, a magasabb árak mi­att a városatyák kénytelenek lesznek plusz terheket róni a la­kosságra. Idén szigorúbbak lesznek a parkolási díjak behaj­tása terén, ebből előzetes szá­mítások szerint negyedmillió koronás bevétel várható. A vá­rosi hivatal működtetésére va­lamivel több mint 7 millió koro­nát kívánnak fordítani. Az idei költségvetés mintegy tíz száza­lékát szánják a kultúrára. Jó például szolgálhat más telepü­lések számára az is, hogy Fülek városa a civil szerveződések támogatásával a város költség- vetésében is számol. Ilyen cél­ra negyedmillió koronát külö­nítettek el. „Bár nekem sincs kedvemre, mégis meg kell ten­nünk ezt a népszerűtlen lé­pést. A polgároknak meg kell érteniük, hogy a város működ­tetésének költségei az év eleji áremelkedésekkel megnöve­kedtek, ezt kell kiegyensúlyoz­ni az adó- és illetékemeléssel” - nyilatkozta Agócs József, Fü­lek polgármestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom