Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-31 / 25. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 31. RÖVIDEN Hét amerikai katona halála Kabul. Hét amerikai katona életét vesztette, egy eltűnt, hárman megsebesültek a délkelet-afganisztáni Gazniban csütörtökön, amikor robbanás történt egy fegyverraktárban. Egy afgán tolmács is megsérült. A detonáció akkor következett be, mikor a katonák egy fegyverraktár közelében tevékenykedtek. A három sebesült katonát a bagrami amerikai kórházba szállították. Afgán illetékesek tegnap azt közölték, hogy baleset történt, nem támadás. (MTI) Orosz-iráni együttműködés Moszkva. A nukleáris együttműködés Iránnal az orosz atomenergetikai miniszter szerint teljesen megfelel a nemzetközi jognak, és tökéletesen ádátható. Alekszandr Rumjancev tegnap fejtette ezt ki, kevéssel azelőtt, hogy találkozott a Moszkvában tartózkodó John Bolton fegyverzet- ellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkárral, aki éppen az orosz-iráni együttműködéssel kapcsolatos amerikai aggodalmakat ismertette. Az orosz miniszter a tervek szerint Iránba utazik a jövő hónapban, hogy a buseh- ri atomerőmű építésének fel- gyorsításáról tárgyaljon tehe- ráni illetékesekkel. Az orosz cégek által épített iráni atomerőművel szemben Washingtonnak régóta kifogásai vannak. (MTI) Bolton arra akarja rábírni az orosz vezetőket, hogy ne adjanak el nukleáris fűtőanyagot az iráni atomerőműszámára (Képarchívum) Zágrábi aggodalmak Zágráb. A Vajdaság horvát lakosságának biztonságáért aggódik Miomir Zuzul horvát külügyminiszter. „Nyugtalanítja Horvátországot a biztonsági helyzet romlása; egy sor olyan közjáték, amely vajdasági horvát lakosok ellen irányult, valamint a szabadkai horvát főkonzulátus elleni fenyegetések” - áll a tegnapi közleményben. Zuzul követelte: a szerb hatóságok tegyenek meg mindent a vajdasági horvát kisebbség, tulajdonuk és emlékműveik védelme érdekében. A Helsinki Emberi Jogi Bizottság is rámutatott nemrég a vajdasági horvátellenesség fokozódására. Ezek között szerepelt egyebek közt, hogy gyilkossággal fenyegették meg a Hrvatska rijec című horvát hetilap szerkesztőségét. Szabadkán feldöntötték Matija Gubec (Gubec Máté) horvát népi hős szobrát. (MTI) Izraeli katonákat akarnak foglyul ejteni, hogy később palesztin rabokra cserélhessék ki őket Ismét fenyegetőzik a Hamász (Reuters-felvétel) Gáza/Jeruzsálem/New York. Az ENSZ BT nem tudta elítélni a csütörtöki je- ruzsálemi robbantásos merényletet. A Hamász izraeli katonákat akar foglyul ejteni, hogy később kicserélhessék őket izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokra. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ahmed Jaszin sejknek, a Hamász szellemi vezetőjének a kijelentése egy nappal azután hangzott el, hogy fogolycsere zajlott le Izrael és a libanoni Hezbollah síita fegyveres szervezet között. Izrael több mint 400, többségükben palesztin foglyot engedett szabadon cserébe egy izraeli üzletemberért és három izraeli katona földi maradványaiért. A sejk úgy vélekedett, hogy Izrael csakis kényszer hatására enged szabadon palesztin foglyokat, ezért nincs más megoldás számukra, mint izraeli katonákat elrabolni. Jaszin elmondta, hogy a Hamász katonai szárnya korábban is tervezett üyen akciókat és a jövőben is tervez hasonlókat. Ahmed Jaszin több évet töltött izraeli börtönökben izraeli katonák elrablására adott parancsokért. 1997-ben engedték szabadon, cserébe két izraeli ügynökért, akik meg akarták ölni a Hamász egyik vezetőjét Jordániában. Egyébként tegnap a Hamász is vállalta a csütörtökön Jeruzsálemben végrehajtott buszrobbantást, amelynek az öngyilkos merénylőn kívül tíz halálos áldozata és ötven sérültje volt. A Hamász tegnapi közleménye előtt, még a Jaszin sejk ifjú hívei körében merénylet napján jelentkezett a - Jasszer Arafat palesztin elnök Fatah mozgalmához kötődő - al-Ak- sza Mártírjainak Brigádjai, közölve, hogy egyik tagja, egy palesztin rendőr robbantotta fel magát a buszon. A zavart tovább növeli, hogy az al-Aksza, amely maga is több frakcióra oszlik, tegnap Rá- malláhban újabb közleményt adott ki, amelyben tagadja a korábbit, azt, hogy ő állna az akció mögött. Maga a robbantó sem segített a kétértelműség eloszlatásában: két levelet hagyott hátra, s az egyikben az al-Aksza, a másikban a Hamász nevében vállalta tettét. A Hamász bosszúnak nevezte a robbantást azért, hogy izraeli katonák előzőleg, szerdán megöltek nyolc palesztint a Gázai övezetben. Ugyanez az indok szerepel az al-Aksza első, csütörtöki üzenetében is. Izraeli katonai járművek hatoltak be tegnapra virradóra a cisz- jordániai Betlehembe, válaszul a jeruzsálemi merényletre. A katonák számos helyen házkutatást rendeztek, és őrizetbe vettek 12 palesztint. A Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Hebron város közelében pedig lelőttek egy palesztin fegyverest. Palesztin közlés szerint az izraeliek őrizetbe akarták venni a férfit, s amikor az szökni próbált előlük, tüzet nyitottak rá. A tagállamok diplomatái nem tudtak egyezségre jutni az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan sajtónyilatkozat kiadásáról, amelyben elítélték volna az előző napi jeruzsálemi robbantásos merényletet. Diplomaták elmondása szerint a BT egyetlen arab tagállama, Algéria követelte: ítéljék el azt is a tervezett dokumentumban, hogy egy izraeli katonai akció kioltotta szerdán nyolc palesztin életét Gázában. Több más BT-tag is támogatta azt az algériai álláspontot, amely szerint a csütörtöki jeruzsálemi merénylet ügyét az izraeli hadsereg szerdai gázai akciójával összekapcsolva kell megítélni. Ciprus újraegyesítése Megnyílt a lehetőség Brüsszel. A ciprusi elnök tegnap kijelentette: kormányának határozott szándéka, hogy a szigetország május 1-jén újraegyesítve csatlakozzon az EU-hoz. „Sokak véleményével ellentétben súlyos gyakorlati problémák merülnek fel, ha addig nem sikerül megállapodásra jutni” - fűzte hozzá Tasszosz Papa- dopulosz, miután Brüsszelben megbeszélést folytatott Romano Prodival, az EB elnökével. Leszögezte azonban: ha május 1-ig nem jön létre megállapodás, az semmiképpen nem jelenti azt, hogy felhagynak a próbálkozással. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a múlt szombaton, a davosi világgazdasági fórumon találkozott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy újítsa fel közvetítési erőfeszítéseit. Papadopulosz szerint azonban nem helytállóak azok az értesülések, amelyek szerint Erdogan egyúttal készségét nyüvání- totta volna arra, hogy Annanra bízza a döntést azokon a pontokon, amelyeken Görögországgal nem sikerül megállapodni. Annan azt mondta, a feleknek ideális esetben március végéig kellene megegyezniük ahhoz, hogy a szigetország EU-csatlakozásakor a megosztottság ne jelentsen problémát. Prodi erre utalva kijelentette, hogy most „megnyílt a lehetőség ablaka, amely szűk ugyan, de amelyet ki kell használni”. Megerősítette, hogy a bizottság hajlandó technikai és pénzügyi támogatást is adni ehhez, közvetítő szerepet azonban nem vállal, mert ez nem tartozik illetékességi körébe. Mindezek ellenére a ciprusi törvényhozás csütörtökön este jóváhagyta, hogy a ciprusi törökök is szavazhassanak a júniusban esedékes európai parlamenti választásokon. (MTI) Abizaid tábornok szerint a nyári hatalomátadás akár polgárháborút is előidézhet Elismerték a hírszerzési hibákat MTI-HÍREK Washington. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte, hogy voltak hibák az Irakkal kapcsolatos, még a háború előtt készített hírszerzési jelentésekben, de elutasította azt a felvetést, hogy független vizsgálat induljon a kérdésben. Condoleezza Rice a CBS tévének kijelentette: nyilvánvalóan van különbség a között, amit (Irak megszállása) előtt tudtak Washingtonban, és a között, amit később (Irakban) tapasztaltak. Hozzátette: nincs mit csodálkozni ezen egy olyan zárt és titkolódzó ország esetében, amilyen Irak, amely mindent megtett az ENSZ és a világ megtévesztésére. A Szaúd-Arábiában és Pakisztánban működő szélsőségesek jelentette veszély az iraki és afganisztáni háborúnál is nagyobb kihívás a terrorizmus ellen folyó globális háborúban - mondta John Abizaid tábornok. Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) vezetője újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Irakban az erőszak továbbterjedhet, s az irakiaknak történő nyári hatalomátadáskor akár polgár- háborút idézhet elő. Sokan vannak, akik nem akarnak iraki szuverenitást: az egykori Baasz párt tagjai, akik úgy gondolják, hogy pártjuk újra elfoglalhatja egykori helyét, a terroristák, akik azt remélik, diadalra viszik ügyüket Irakban - magyarázta. Hangsúlyozta: Pakisztán a terrorizmus elleni háborúban az USA létfontosságú szövetségese és folytatni kell segélyezését a szélsőségesek legyőzése érdekében. Hangoztatta ugyanakkor, hogy ezt az ügyet nem lehet amerikai katonai erővel megoldani, ez éppúgy eszmék harca, mint katonai csata, s azért kell segítem a pakisztáni államfőnek, hogy meg- nyeije a csatát. Németh Zsolt és Kovács Miklós a KMKSZ szétverésével vádolja a kormányt Kárpátaljáról vitáznak Budapesten ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Megdöbbenését fejezte ki csütörtökön Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke amiatt, hogy „az elmúlt néhány hónapban a kormány minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy szétveije a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ)”. A fideszes politikus azután nyilatkozott a nyűt politikai bosszúról, hogy fogadta Kovács Miklóst, a szervezet elnökét. Kovács szerint az ellenük folytatott hadjárat azzal a következménnyel járt, hogy Kárpátalján megállt a státustörvény végrehajtása és „működő intézményeket lehetetlemte- nek el”. A KMKSZ három konkrét ügyben tapasztalja ezt: szervezetük kiszorult az Illyés Közalapítvány alkuratóriumából, a pedagógusszövetségtől elvonták a 20 ezer forintos oktatási támogatás folyósítását, és státusiroda-hálózatuk sem működhet. Németh szerint a magyar kormány „egy ukrán párt magyar tagozatán” keresztül a saját klientúráját építgeti Kárpátalján. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közleményben utasította vissza a vádakat. Ez leszögezi: tudatosan elfedik azt a tényt, hogy a KMKSZ immár huzamosabb ideje nem tekinthető a kárpátaljai magyarság kizárólagos képviseleti intézményének. A közlemény hangsúlyozza: a két politikus nem tett említést az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségről (UMDSZ, amelynek egyébként formálisan a KMKSZ is tagja), arról az országosan bejegyzett szervezetről, amelynek elnöke az egyetlen magyar nemzetiségű parlamenti képviselő Ukrajnában, s amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) állandó tagja. „Ily módon az UMDSZ a KMKSZ-szel azonos mértékű támogatást élvez, s így joggal tart igényt egyenrangú státusra a kárpátaljai magyarságot képviselő szervezetek között.” (NOL, MTI) Többségi kormányt alakít a demokratikus tömb Elmozdulás Szerbiában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A demokratikus tömbbe sorolt szerbiai pártok csütörtökön késő este elvi egyetértésre jutottak arról, hogy többségi kormányt alakítanak. Ezt Zoran Zsiv- kovics leköszönő kormányfő, a Demokrata Párt (DS) elnökhelyettese közölte. A parlamenti elnöki szék a DS-nek jutna, de amíg nincs végleges koalíciós megállapodás, ideiglenesen a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) jelöltje állna törvényhozás élén. Koalíciós megállapodás nem jött létre, mert egyelőre nincs egyetértés a kormány összetételéről és programjáról. Ennek ellenére az elvi egyetértés akár áttörésnek is minősíthető. Az egy hónapja húzódó kormányalakítási tárgyalások éppen azon akadtak meg, hogy a DSS mindenáron kisebbségi kormányt akart alakítani, amelyet kívülről támogatott volna az eddigi legnagyobb kormánypárt, a DS, amely viszont mindenképpen részt akart venni a kormány munkájában. Több, mint valószínű, hogy a többségi kormány fő ereje, a DSS adja a kormányfőt, aki minden bizonnyal a párt elnöke, Vojiszlav Kostunica - volt jugoszláv államfő - lesz. Kevésbé jó hír, hogy tovább tart az intézményes válság Szerbiában: a parlament tegnap sem választotta meg elnökét, meg sem próbálkozott vele. Velimir Simono- vics korelnök határozatlan időre elnapolta a törvényhozás alakuló ülésének folytatását, mert a demokratikus tömbbe sorolt pártok niég mindig nem jutottak dűlőre a házelnök megválasztásáról. Veszélyezteti a világ légikikötőinek biztonságát Mobiltelefon-pisztoly MTI-HÍR Zágráb. Mobiltelefonokba rejtett horvát gyártmányú pisztolyok veszélyeztetik a világbiztonságot - írta tegnap a zágrábi Vecernji List. Az amerikai Time magazin február 2-i számában foglalkozik majd azzal, hogy a világ légikikötőinek biztonságát veszélyezteti az álcázott fegyver, amilyet Hollandiában, Nagy-Britanniában és Németországban is találtak már őrizetbe vett kábítószercsempészeknél. A mobiltelefon-pisztoly számok betáplálása után süthető el és négy lövést képes leadni 0,22 hüvelykes lövedékekkel. A horvát rendőrség először 2001 novemberében kob- zott el egy ilyen pisztolyt és 19 hozzá való töltényt egy zágrábi mulató 49 éves munkanélküli vendégétől, azóta további 15 ilyen lőfegyvert foglaltak le. Szlovén kollégáik egy évvel korábban koboztak el néhányat e fegyverből. A szlovén belügyi szervek szerint az álcázott marokfegyverből mintegy háromszázat már a boszniai háború idején is használhattak.
