Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-02 / 1. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 2. Agrárvilág A zsázsa a legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény, az északi országokban ma is kedvelt téli vitaminforrásnak számít Egész évben termeszthető A biokertben termelt fokhagyma értékei Gyógyszer és fűszer KÖTELES GÁBOR A kerti zsázsa a legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény, a vetéstől számított 12-14 nap múlva már fogyasztható. Óriási előnye, hogy rendkívül egyszerűen és egész télen termeszthető. Mindezek ellenére a kerti zsázsát a hazai fogyasztóközönség kevésbé ismeri. CSANDA PÉTER Az egyiptomiak kezdték fogyasztani, a rómaiak és a görögök pedig haszonnövényként ismerték. Egyes külföldi országokban ma is ismert, és széles körben fogyasztott zöldségféle. Az európai államok közül főként az északi államokban, így Dániában, Svédországban és Norvégiában kedvelik. Itt a zsázsa a mindenütt és mindenkor készített szendvicskenyérnek az egyik jellegzetes fűszere. Fogyasztásának közkedveltségét jól jelzi, hogy az említett országokban speciális üzemekben óriási mennyiségben „futószalagon” állítják elő. A zsázsa a környezeti tényezőkkel szemben nem igényes, és a legtöbb talajon szabadföldön termeszthető. Viszonyaink között a kerti zsázsa téli termesztése lényegesen nagyobb jelentőségű, mint a nyári szabadföldi termesztése. Téli termesztésre kiválóan alkalmas növény, mert fejlődéséhez nem kíván sok meleget, és gyorsan fejlődik. Hazánkban A lakásban tartott dísznövényeinket sem kímélik a kártevők. Főleg a pajzstetvek, a pálmatripsz és a takácsatkák okoznak, okozhatnak kellemetlen meglepetést a növénybarátoknak. Ezért időről időre kézi nagyítóval tüzetesen szemléljük meg a levelek fonáki részét is, ahol számos szívó kártevő faj (levéltetű, atka és tripszfaj) húzódhat meg. A satnyán fejlődő tövek esetében a gyökérzet vizsgálatát sem hanyagolhatjuk el, mert ezzel a gyökératka és fonálféreg károsításának vehetjük elejét. A különböző atkafajok olyan közismerten jó lakástűrő növények nevelését is képesek lehetedenné tenni, mint amilyen például a cissus an- tartcica, a szobaborostyán, a fatsia japonica (Aralia), vagy a fatschede- ra. A levéltetvek és üvegházi moly- tetvek pedig majdnem minden növényünkön megtalálhatók. A pálmaféléken és számos más keménylevelű dísznövényünkön (ilyen az Asparagus, Cyperus, Dracaena, Neri- um, Phoenix stb.) az apró fehér pettyek formájában megjelenő pajzstetű károsít. A kártevő az egyik ilyen kedvelt gazdanövényéről, a lea téli frisszöldség-hiányos időszakban, tehát decembertől március végéig ajánlható a termesztése. A kerti zsázsa apró, barna magját télen bármikor vethetjük. A jó minőségű, lehetőleg homokkal kevert kérd földet lapos edénybe, tálkába, tányérba, műanyag dobozba tesszük. Két-három ujjnyi vastagságú földréteg már kielégítő a növény számára. Ne használjunk magvetésre szobanövények cserepéből származó földet, mert az rendszerint fertőzött, az ilyen talajból kikelő növénykék szára elvékonyodik, a növények eldőlnek és elpusztulnak. A földet lenyomkodjuk, simára Télen különösen magas C-vitamin-tartalma miatt fogyasztjuk. egyengetjük, azután rászórjuk a magokat. (Ne takarékoskodjunk a vetőmaggal, ha sűrűn vetünk, bőséges termésünk lesz.) A magvakat egyenletesen szórjuk a talajra, és utána langyos vízzel permetszerűen öntözzük be. A talaj rendszerint már a beöntözés után takaija a magvakat, mégis célszerű a vetést vékonyan, 1-2 mm-es földréteggel takarni, majd ezt is finoman lenyomkodni. Az így előkészített edényt állítsuk sötét helyre, vagy fedjük le kartonpapírral, hogy a vetést ne étje a fény. A növényeket addig tartsuk sötétben, amíg kibújnak a földből, így ánderről kapta nevét. Az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) fehér 1-2-mm átmérőjű viaszpajzsát tűvel leemelve megtaláljuk a világossárga, kerekded testű kártevőt, amely szívókájával szorosan a növényre tapadt. A szívogatás nyomán kerek, kifehéredő folt képződik. Tömeges fertőzés esetén a leveleken csúcsszáradás és gyenge növekedés következik be. A gyorsan szaporodó pajzstetvek ellen védekeznünk kell. A nagyobb telepeket először mechanikai úton próbáljuk eltávolítani, például szövetdarabbal és rövid szőrű kefével, hogy a permetezés hatásos legyen. Ezután lemosásszerű permetezést végzünk Apla- ud (0,1%) + Agrovital (0,05%) vagy Petropal (0,4%) készítménnyel. E permetszerek az emberre nem mérgezők. A kártevőknek viszont több hétre elveszik az étvágyukat. Ugyanakkor a korábbi szívásnyomok még sokáig sem tűnnek el. Leggyakoribb kártevőnk a közönséges takácsatka, amely polifág, de elsősorban leveles dísznövényeinket támadja. Gyakran megtalálható az aráliákon, a ciklámentöveken, vagy a szegfűn is. Az apró szabad szemmel alig látható atkák a növény föld nem marad meg a maghéj a levél hegyén. Ezután már bőséges megvilágításra, napfényre van szükségük, tehát a legjobb helyük az ablakpárkány belső, szoba felé eső részén lesz. A zsázsa kedveli a meleget, legjobban 20-22 Celsius fokos hőmérsékleten növekszik. A vetést ne öntözzük felülről, mert a vízcseppektől a növények elfekszenek. A vetés utáni tizedik-tizenkettedik napon már sűrű, zöld vetésünk lesz. A növénykék két sziklevelük fölött ilyenkor már 2-3 apró lomblevelet is fejlesztenek. Ez a legalkalmasabb idő ara, hogy megkezdjük a zsázsa betakarítását, azaz vágását. Amit tehát a növénykékből elfogyasztunk, az voltaképpen csak a szár és a rajta levő két sziklevél. Az első, zsenge lomblevelek is éppen olyan kellemes ízűek, mint a sziklevelek. A növények szárát (lomblevéllel együtt) ollóval vágjuk le közvetlenül a talaj felszíne fölött. így elkerüljük, hogy a zsázsa földes, homokos legyen. A növényeket akkor vágják, amikor azok a 6-7 cm-es magasságot elérték. A levágott növényeket megmossuk, az esetleges száraz maghéjtól letisztítjuk, és apróra vágva használjuk fel. A levágott növények tövei nem sarjadnak újra. Ezért az a termesztés célszerű módszere, hogy hetenként vetünk be egy-egy edényt maggal, így a letermettek helyébe mindig új vetések lépnek és télen, állandóan, folyamatosan lesz vágható és fogyasztható zsázsánk. feletti részein, különösen a levelek fonáki részén szívogatnak. Ennek hatására levéltorzulás, törpenövés, végül pusztulás áll be. Erős kézi nagyítóval kimutatható a kártevő jelenléte, amely ellen atkairtó szerel hatásosan védekezhetünk. A taká- csatka-fertőzés biztos jele a levélfonákot borító poros szövedék. A kártevő ellen jól bevált az Apollo 50 SC (0,06%), Omite 30 W (0,2%) és Nis- sorun 10 WP (0,07%). Ajánlatos a permetlébe Agrovitalt (0,05%) is adagolni. A felsorolt permetszerek az emberre nem mérgezőek. Dísznövényeinken a tavalyi rendkívüli száraz időjárás hatására elszaporodtak a tripszek, főként a szegfűkön és a kardvirágféléken. Ezért ezeket a növényeket különösen a levéltöveknél gyakrabban vizsgáljuk. A tripszek szívásától a tűszú- rásszerű barna pettyek árulnak ki, jelentős károsodást okozva a szobanövényeknek. Tripszfeertőzés esetén használjunk Actelic 50 EC (0,2%) vagy Karate 2,5 WG esetleg EC (0,06%) készítményt. Az Agrovital (0,05%) hozzáadásával a védőhatás fokozódik. Az egyszeri kezeléstől nem várhatunk egész te- nyészidőre kiterjedő kártevőmenTermelhető a kerti zsázsa szabadföldben is. A vetésre március végétől szakaszosan egészen júniusig kerülhet sor. Fontos, hogy a földjét gondosan készítsük elő, hogy az apró magok jó magágyba kerülhessenek. Alapos beöntözés után itt se kell egy hétnél hosszabb idő a növények kikeléséhez, és az egész termelési időszak nem tart tovább három hétnél. A friss zsázsa a tormához hasonlóan csípős ízű, de annál sokkal enyhébb, kellemesebb. Télen különösen magas C-vitamin-tartalma és friss, üde íze miatt fogyasztjuk. (A szobában, edényben termelt növényeket a talaj felszíne fölött ollóval vágjuk le. Ne húzzuk ki az egész növényt, mert gyökérszálai közé föld keveredik, amit nehéz letisztítani.) Nagyon alkalmas vajas vagy pástétomos kenyér, szendvics ízesítésére, továbbá ételek díszítésére. Hozzákeverhető fejes salátához, így nagyon pikáns ízű salátát kapunk. A friss zsázsát kis csomókban alufóliába göngyölve a mélyhűtőben lefagyaszthatjuk. így egész évben, bármikor fogyasztható. Mivel a kerti zsázsa rendkívül egyszerűen termeszthető, a gyerekek maguk vethetik el magvait, és megfigyelhetik, hogy miként duzzadnak meg a víz hatására a csírázó magok, hogyan jelenik meg először a csíragyökér, majd a két sziklevelet hordozó szár. Rájuk lehet bízni a termés betakarítását is, hogy érzékeljék „kertészkedésük” eredményét. A szerző kertészmérnök tességet, ezért a permetezést többször meg kell ismételni. A gombabetegségek közül a fikusz fajokon a coletorichum ficus nevű gombabetegség károsít. A tünetek többnyire a levélszél bámulásával kezdődnek, melyet fekélyes levélszáradás követ. A betegség olykor a hajtás csúcsát sem kíméli. A gomba terjedését segíti a levelek mechanikai sérülése is. A védekezést a fertőzött levélrész vagy levél eltávolításával kell kezdenünk. Ezzel nagy mennyiségű fertőző anyagot semmisítünk meg. Ezt követően 0,2%-os Merpanos vagy Orthocidos kezelést hajtunk végre. A hortenzia lisztharmata (Micosp- haera polonica) ugyancsak elterjedt szobanövény-betegség, A leveleket és a virágzatot is károsítja. A jellegzetes fehér bevonat legjobban a levelek színén tűnik szembe. A betegségnek gyakran áldozatul esik a vi- rágkehely is, amely a korai levélhullással is párosul. Kénkészítményekkel védekezhetünk ellene. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Most, amikor a növények vegyszerek nélküli termesztése előtérbe lépett, sokan és sok helyütt vizsgálják, hogy a fokhagyma milyen segítséget tud nyújtani az ember, a haszonállatok és a környezetünkben élő többi haszonnövények megvédésében. A korszerű orvos- tudomány is elismeri, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést, fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert. Ismert a fokhagyma baktériumölő hatása is. A 1:1500 hígítású fokhagymakivonat például a Koch-fé- le tbc-bacilusokat megöli. Mivel sokan megfigyelték, hogy a fokhagyma közelében levő növényekről is elriasztja a fonálférgeket, a biokertben, ahol vegyszerek nélkül termelünk, jól kihasználhatjuk e tulajdonságát. A fokhagyma nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye sem nagy, kisebb árnyékban is jól tenyészik. Kertemben vegyszerfelhasználás nélküli biotermesztést végzek és ezért a fokhagymát a gyümölcsfák, esetleg a rózsabokrok között termesztem. Mivel a fokhagyma riasztja a fonálférgeket a szamóca sorok szomszédságában, a magasabb fokhagyma közeit az alacsonyabb szamóca jól kihasználja, kiváló szimbiózis alakul ki köztük. A szamócát nem fertőzik a fonálférgek, sőt, gazdagon Virágzik és terem. A tavaszi és az őszi fokhagymafajták közül főleg az ősszel ültetendő fajtát termesztem. Tapasztalatom szerint legjobb eredmény akkor érhető el, ha az ültetést október 20-a táján végezzük. Ültetek válogatott szép fejekből nyert egészséges gerezdeket, de álhagyma virágzatokból nyert magszerű hagymácskát is. Mivel a biokert talaját nem szántom, nem ásózom ültetés előtt, az előző évi soroktól mindig azonos irányban haladva 0,25 m tőtávolságban jelölöm ki az új sor helyét. Talaját rövid szárú kétágú kapával 0,10-0,20 m széles sávban fellazítom és ültetőfával ide ültetem az elkészített gerezdeket. Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Ha a gyümölcsfákról nem hull rá levél, a ta- karatlan részeket kiegészíthetjük lombtakarással a kemény téli hidegek elleni védelem érdekében. A fokhagyma tavasszal korán növekedésnek indul. Ha szükséges, kapálással irtsuk a gyomot, de vigyázzunk, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg. A növekvő fokhagymákat friss fogyasztásra már nyár elejétől használhatjuk. Az állomány kiszedésére rendszerint augusztusban kerül sor, amikor a növény levelei már sárgulnak. Kiszedés után a földtől megtisztítjuk és esetleg csinos koszorúkba fonva szellős helyen megszárítjuk. A szárítást árnyékos, félámyékos helyen végezzük. Nincs jó tapasztalatom a fokhagyma augusztusi tűző napon való szárításával. A szépen befont, megszárított fokhagymakoszorúk megfelelően elhelyezve a konyha szép díszei. A fokhagyma helyére fejes salátát és hónapos retket vetünk. A fokhagymában levő alliszulfid következtében a hosszan tartó szaga még a fogyasztón is sokáig érezhető. A piruló fokhagyma nagyon erős szagot áraszt. Akinek kellemetlen, kerülje pirítását. Sokan a főtt fokhagyma gerezdet sem kedvelik. Legnagyobb a fokhagyma szervezetre gyakorolt hatása, ha nyersen fogyasztjuk. Igyekezzünk ezért az ételeket közvetlenül tálalás előtt apróra vágott, vagy frissen zúzott fokhagymával ízesíteni. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára Akinek a szervezete bírja, fogyasszon nyers fokhagymát (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Növényvédelmi tanácsadó: Mit tegyünk, ha kedvelt cserepes növényeinket kártevők és gombabetegségek lepik el A szobanövények és dísznövények védelme CSEKES ZOLTÁN PIACI ÁRSÉTA Pozsony december 30-án Komárom december 30-án Zselíz december 30-án Rimaszombat december 30-án Losonc december 30-án MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok sárgarépa 15-16 Sk/kg 11-13 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 15-16 Sk/kg Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,161 Lengyel zloty 8,763 petrezselyem 30-35 Sk/kg 32 Sk/kg 31 Sk/kg 28 Sk/kg 25-35 Sk/kg Angol font 58,415 Magyar forint (100) 15,755 burgonya 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 18 Sk/kg 10-16 Sk/kg 12-13 Sk/kg Cseh korona 1,265 Svéd korona 4,539 Dán korona 5,529 Szlovén tollár (100) 17,378 tojás 4,50 Sk/db 4,20 Sk/db 4 Sk/db 4,00 Sk/db 4,20 Sk/db Japán ien (100) 30,779 Svájci frank 26,377 kelkáposzta 16-18 Sk/kg 20 Sk/db 12 Sk/db Kanadai dollár 25,149 USA-dollár 32,920 X X karalábé 30 Sk/kg 8 Sk/db ť U,' - ,'v \ t fa — 18 Sk/kg i _ VC 1 CL - CLMUM3 zeller 35 Sk/kg 28 Sk/kg 12 Sk/db 10 Sk/db 8-10 Sk/db Bank euró dollár cseh korona forint káposzta 8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 4-8 Sk/kg 6 Sk/kg Volksbank 39,99-42,29 31,71-34,11 1,24-1,30 14,72-16,72 vöröshagyma 16-19 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15-18 Sk/kg X 15 Sk/kg OTP Bank 40,09-41,98 32,16-33,64 1,23-1,29 14,81-16,31 Postabank 40,0142,31 31,56-34,28 1,24-1,30 13,96-17,56 fokhagyma Y 3 Sk/db 60-70 Sk/kg 60 Sk/kg 39-55 Sk/kg * Szí. Takarékpénztár 40,08-42,03 31,96-33,60 1,22-1,30 15,03-16,44 mák 80 Sk/kg 110 Sk/kg 80 Sk/kg 80 Sk/liter X Tatra banka 40,1042,24 32,03-33,75 1,23-1,29 15,13-16,37 dióbél 130 Sk/kg 120 Sk/kg 90 Sk/kg X 120-160 Sk/kg UniBanka 40,12-42,18 32,08-33,72 1,23-1,29 14,19-15,13 savanyú káposzta 20 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 18 Sk/kg 18-26 Sk/kg Általános Hitelbank 40,08-42,22 31,98-33,68 1,23-1,30 14,88-16,61 alma 18-32 Sk/kg 15-26 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 25-30 Sk/kg Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. méz 86-190 Sk/kg X 140 Sk/kg X X A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
