Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-28 / 22. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 28. „Méltánytalanul alacsony”, ezer eurónál is kisebb összeget kapnának havonta Szlovákia EP-képviselői Uniós honatyák hazai fizetéssel? A várakozásokkal ellentétben mégsem keresnek majd 350 ezer koronának megfelelő összeget havonta Szlovákia európai parlamenti képviselői. Az EU- külügyminiszterek ugyanis hétfőn visszadobták az Európai Parlamentnek (EP) a képviselők jogállásáról szólójogszabály tervezetét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A döntés azt is jelenti, hogy a testület leendő szlovákiai tagjai ugyanakkora fizetést kapnak majd, mint a pozsonyi törvény- hozás képviselői. Eduard Kukán első reakciójában elmondta, Ivan Miklós pénzügyminiszter „aligha lesz elragadtatva”. A külügyminiszter szerint a Szlovákiából érkező EP-képviselők magasabb bérezést érdemelnének. Ha elfogadták volna a javaslatot, a szlovák képviselők négyszer többet kerestek volna, mint a miniszterelnök. így azonban ezer eurónál is kisebb havi fizetésből gazdálkodnak majd, miközben német kollegáik például 7000- ből. A lapunk által megkeresett képviselők azonban főként azt kifogásolják,-hogy - ha nyárig nem születik ezzel ellentétes döntés - a nemzeti költségvetést terheli majd a szlovákiai EP-képviselők bére. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakcióvezetője nem tartja helyesnek, hogy Szlovákia állami költségvetésből finanszírozzák az ország uniós képviselőinek fizetését. Szerinte erre az EU költségvetésében kellene pénzt találni. „Azt sem tartom jónak, hogy különbség lesz az egyes uniós tagállamok EP- képviselőinek bérezése között. Ha egyenlőség van köztük a szavazáskor, a bérezés tekintetében is egyenlőségnek kellene lennie” - mondta lapunknak Bárdos. Hasonló véleményen van az ellenzéki Smer parlamenti képviselője is. Monika Beňová az Új Szónak nyilatkozva tegnap elmondta, ha mégis a szlovák törvényhozásnak kell majd eldönte(Zeman Ákos kollázsa) nie, mennyit keressenek az országot képviselő EP-honatyák, ésszerű és hatékony bérezést kellene elfogadniuk, lehetőleg még az európai parlamenti választások előtt, hogy ne váljon kampánytémává az uniós képviselők bére. Beňová szerint az összeg meghatározásakor jó kiindulási alap lehetne Szlovákia brüsszeli nagykövetének fizetése. „Méltánytalan lenne, ha a mi EP-képviselőinket 880 eurós havi fizetéssel küldenénk Strasbourgba vagy Brüsszelbe. El lehet képzelni, hogy néznének rájuk 6-7000 eurót kereső kollégáik” - mondta lapunknak Monika Beňová. Már jelenleg is nagy különbségek vannak az egyes országok uniós honatyáinak fizetései között. Míg az olaszok fizetési szalagján 11 ezer euró szerepel, a spanyolok csak 2600-at kapnak. Aligha boldogítja a leendő szlovákiai EP-képviselőket, hogy litván kollégáik még kevesebb, mindössze 350 eurós havi fizetésért dolgoznak majd. Hétfőn egyébként mindössze négy tagállam ellenállásán múlott, hogy az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli ülésükön nem fogadták el a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ausztria, Franciaország, Németország és Svédország képviselője egyaránt sokallta a honatyák jövőbeni javadalmazására tett javaslatot. Az EP által már elfogadott képviselői statútum értelmében a testület tagjai egységesen havi bruttó 8600 eurós fizetést kapnának a közösségi költségvetésből, a nemzeti adózás mértékénél kedvezőbben adóznának, útiköltségeiket viszont tételesen el kellene számolniuk. Jelenleg az eurohonatyák bére megegyezik hazai kollegáik fizetésével, ugyanakkor tetemes, átlagosan 3600 eurós útiköltségtérítésre jogosultak a parlamenti büdzséből. A svéd külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a svéd euroképviselők kétszer annyit keressenek, mint az otthoniak. Az ülésen részt vevő Kovács László magyar külügyminiszter kétoldalú beszélgetésekben jelezte partnereinek, hogy a jelenlegi javadalmazási rendszer fennmaradása megalázó helyzetbe hozza a friss tagállamokat. Az elutasítás lényegében azt jelenti, hogy vélhetően hosszú évekbe telik, amíg elfogadják az új tervezetet a képviselők jogállásáról, hiszen az egész reform- folyamatot elölről kell kezdeni. A tavaly decemberi kudarc óta hétfőn először tartottak a tagállamok köteden eszmecserét az EU alkotmánytervezetéről. Az ír elnökség sokkét- és többoldalú konzultációt tervez a közeljövőben, hogy a március közepén esedékes csúcstalálkozóra helyzetjelentést készíthessen, (jéel, NSZ, s) Bárdos Gyula szerint az EU-nak kellene fizetnie az uniós képviselőket. * 20'“"“ A hónap első két hetének első három napja bizottsági ülésekkel telik Brüsszelben, majd Strasbourg következik Egy európai parlamenti képviselő hétköznapjai ÖSSZEÁLLÍTÁS Cecilia Malmström, svéd liberális képviselő, két féléves iker édesanyja az elmúlt hat hónapot otthon töltötte a babákkal, de most ismét munkába áll, és a következő félévben a félje megy gyesre, majd csak ezután küldik bölcsödébe a piciket. Malmström, mint az európai képviselők többsége, több bizottságnak is tagja, és a hónap első két hetének első három napja bizottsági ülésekkel telik Brüsszelben. Heti egyszer van frakcióülés. A harmadik héten Strasbourgba megy a plenáris ülésre, és a negyediket tölti otthon a választó- körzetében. Az ideje többi részét leginkább a következők teszik ki: egyeztetések más politikai csoportokkal, havonta egyszer Strasbourgban svéd kollégáival együtt a svéd biztossal találkoznak. Sok időt tölt még lobbistákkal a jelöltországokból, az iparból, környezet- védő csoportokból, és mert kül- politkával és emberi jogokkal foglalkozik, nagykövetekkel és az Amnesty International munkatársaival is. Ezen kívül minden héten jönnek hozzá látogatók hazulról, például diákok, civil csoportok, és sok konferencián is részt vesz. Otthon is sok időt kell töltenie, különösen, mert akárcsak Szlovákia, Svédország is egy választó- körzet, így ott is sokat kell utazni, és ugyanúgy találkoznia az érdekcsoportokkal, civilekkel, mint a nemzeti parlamenti képviselőknek. Fiatal parlamenti képviselőkkel is együtt dolgozik a parlament megreformálásán, ádátha- tóvá tételén, hogy az intézmény a fiatalok számára is vonzóbb legyen. Ugyanis 5-10 éve még az expolitikusok nyugdíjas klubja volt, igaz, már változik a helyzet. Jelenleg ugyanannyi a fizetése, mint svéd nemzeti képviselő- társaié. Ebből fizeti magánkiadásait, a hivatalosakat pedig különféle uniós térítésekből. Hivatalosanjár 250 euró napidíj a brüsz- szeli és strasbourgi napokra. Ebből kell lakást, hotelt, taxit, éttermet fizetni, de ha nem a legdrágábbat választja, akkor ez bőven elegendő. A parlament fizeti a repülő, vonat- és buszjegyeket. Jelenleg nagyon igazságtalan a rendszer - véli -, mert nem a tényleges költséget fizetik, hanem a kilométer alapján átalányt, és ha olcsón utazik, akkor sokat spórolhat. Ezt is megváltoztatja az új jogszabály. A parlament fizet asszisztenst is, ez elég lehet két jól vagy 4-6 rosszul javadalmazott munkatársra, Havi átalányt is kap, kb 2500 eurót, ebből fizeti az irodai felszereléseket, újság-előfizetéseket, telefonszámlát, laptopot, ceruzát. Otthoni vidéki kiküldetéseit is ebből finanszírozza. Ez sok pénz, mondja, de sok a munka, és sok a távoliét is a családtól, otthontól is, ha valaki komolyan veszi feladatát. Ezért nem tartja igazságtalannak ezt a kompenzációt. (MH, ú) Konferenciákra jár, lobbizik, szavaz... (Képarchívum) Európai unió 11 Új információs telefonvonal az Európai Unióról Sok munka, kevés válasz ÚJ SZÓ-PRÓBÁLKOZÁS Pozsony. „Jaj, annyi a munkám, még utána sem tudtam nézni ezeknek a dolgoknak!” Ezt a választ kaptuk, amikor tegnap délután feltárcsáztuk a hétfőn létrehozott EU- információs telefonvonalat, és magánemberként bemutatkozva arról érdeklődtünk, elismerik-e Hollandiában szlovákiai egyetemi végzettségünket, és taníthatunk-e angol nyelvet Amszterdamban. Az információt nyújtani hivatott hölgy az egyik napilap tegnapi számát ajánlotta figyelmünkbe, melyben - szerinte - „mindent leírnak az uniós munkavállalásról.” Azt azonban hozzátette, a tanári végzettséget nem ismerik el az EU-ban. Egy másik próbálkozás alkalmával szintén a diplomahonosításról próbáltunk érdeklődni, akkor hívásunkat átkapcsolták egy másik osztályra, ahol nem vette fel senki a telefont. A kormányhivatal ingyenes infovonala a 0800 103 104-es telefonszámon hívható, (jéel) Egymillió bankjegy közül tizenöt nem valódi Hamis eurók mérlege EURO.HU-INFORMÁCIÓ Az Európai Unió nemzeti bankjai tavaly 551 ezer hamis euró- bankjegyet és 26 ezer hamis euró- pénzérmét fedeztek fel és vontak ki a forgalomból. Minden egymil- liónyi igazi bankóra 15 hamis pénz jut. A hamis bankók és érmék mennyisége egyaránt ugrásszerűen nőtt, egy évvel korábban, 2002-ben csak 14 ezer euró- hamisítványt és 2339 hamis euró- pénzérmét fedeztek fel a hatóságok, így egyik évről a másikra mintegy 40-szeres, illetőleg 12- szeres a növekedés. Az Európai Bizottság továbbra is azt állítja, hogy kevesebbet hamisítanak az euróból, mint korábban a nemzeti valutákból. Az érmék közül az 50 eurócentest, valamint az egy- és a kéteuróst hamisítják a leggyakrabban. A hatóságok tavaly három illegális pénzverdét fedeztek fel, kettőt Olaszországban és egyet Portugáliában, a görög rendőrség pedig 5800 darab hamis érmét foglalt le. Tavaly 551,287 darab hamis euró bankjegyet vontak ki a piacról. Egyedül Németországban 50 ezer darab hamis bankjegyet foglaltak le, ezek összértéke 3,5 millió dollár volt. Az utolsó „békeévben“, amikor még a márka volt forgalomban, 30 ezer hamis pénzt szűrtek ki. Számítások szerint minden egymilliónyi igazi bankóra 15 hamis pénz jut az eurózónában. Drága euró? Az euró bevezetését fogyasztói szempontból kedvezőtlennek tartó polgárok aránya százalékban Hollandia Olaszország Németország Görögország Ausztria Spanyolország Írország Franciaország Portugália Belgium Finnország Luxemburg 2002 végi adatot. Forrás: Európai Bizottság / Eurobarometer GLOBUS MTI Rt. Sa|toadatbank Egy német fiatalember érdekes kezdeményezése Napernyőkkel Európába MHO-HÍR „Egy új, összeforró, szolidáris Európa jeleként, szeretnék Euró- pa-szerte az EU kibővítése napján, a polgárokkal 10000 napernyőt kinyittatni.” A jövendőbeli és jelenlegi európai uniós tagállamokban megvalósítandó művészeti projekt felhívása terjed e-mailben. A szervező, a német Michael Werner arra kéri a vállalkozó kedvűeket, hogy a csatlakozás napján, azaz május 1-én középeurópai idő szerint déli 12 órakor nyissák ki esernyőjüket, mint azt az e-mail írja: „egy rövid időre”. A kérés nem csak magára az aktusra vonatkozik, a szervező egyben azt is szeretné, ha az ernyősök előre bejelentenék, hogy részt kívánnak venni az akcióban. Ezt e-mailben tehetik meg, mely csak az ország nevét és a „felkínált” esernyők, esernyőnyitások számát kell, hogy tartalmazza. Mindeddig szlovákiai résztvevők nem jelentkeztek, de már most is megtehetik a www.more- umbrellas.de oldalon, ahol további információk is találhatók a kezdeményezésről. (MHO, ú)
