Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-28 / 22. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 28. Régió 5 A helyi magyar tannyelvű alapiskola jövőjét a községből származó ausztráliai mecénás, Midik Ferenc is aggódó figyelemmel kíséri Hét magyar elsős lesz Köbölkúton? Az elsősök Geri Valéria igazgatónővel (balra) és Bajza Mária peda­gógussal (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. A községből szárma­zó, ausztráliai Mitlik Ferenc anya­gilag támogatja szülőfaluja magyar kulturális életét és oktatásügyét. Ötvennyolc éve annak, hogy a köbölkúti Mitlik Ferenc kivándo­rolt Ausztráliába. A településről el­származott 83 éves férfi 30 ezer ausztrál dollárt helyeztetett letétbe unokatestvére, Kovács Ferenc nyu­galmazott polgármester segítségé­vel. Az összeg évi kamataiból kí­vánja támogatni Köbölkút magyar kulturális életének fejlesztését, il­letve megjutalmazni eredményes munkájukért a helyi Stampay Já­nos Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kola tanulóit és pedagógusait. Az intézményt jelenleg 217 tanu­ló látogatja, évente több mint hat­van gyermeket készítenek fel a pe­dagógusok a különféle versenyek­re. A tanulók teljesítményükkel gyakran a környék nagyobb iskolái­nak diákjait is „lekörözik”. Van te­hát kit jutalmazni Midik Ferenc adományából, ő azonban az utóbbi időben mégis aggódva figyeli a ma­gyar alapiskola jövőjének alakulá­sát. Geri Valéria, az alapiskola igaz­gatója és kollégái nem értik, hogy a magyar ajkú szülők közül miért íratják egyre többen szlovák alapis­kolába a gyermekeiket. Jelenleg huszonhárom elsős látogatja intéz­ményüket, ám a jelek szerint szep­temberben csupán hét gyermek kezdi meg tanulmányait a magyar alapiskolában. „Az előző tanévben húsz, azelőtt tizenhárom elsősünk volt. Köbölkúton különösen meg­határozó, hogy magyar és szlovák alapfokú tanintézmény is van egy iskolakörzeten belül. Elkeserít, hogy szeptembertől a jelek szerint csak hét elsősünk lesz, pedig min­dent megteszünk azért, hogy intéz­ményünket vonzóvá tegyük a szülők és gyermekeik számára” ­mondja Geri Valéria. Köbölkúton a lakosok húsz százaléka vallja ma­gát szlovák nemzetiségűnek. Eh­hez képest jelenleg közel harminc szlovák elsős van. Jövőre több mint húsz gyermek kezdi meg alapisko­lai tanulmányait államnyelven. „Iskolánkban szakképzett peda­gógusok foglalkoznak a tanulók­kal, külön gondot fordítunk a szlo­vák nyelv oktatására. Eddig német nyelvet tanulhattak a gyermekek, idén már angolt is. Mióta 1998- ban, a szülői szövetség segítségével berendeztük a számítógépes tan­termet, Tóth Tihamér pedagógus jóvoltából a felső tagozatosok minőségi képzésben részesülnek. Három éve internetünk is van. Az Infovek, a Nyitott Iskola Alapítvány jóvoltából újabb gépeket kaptunk, tanulóink a honlapszerkesztéssel is ismerkednek. Énekkar, rajzkör, mazsorettcsoport is működik” - tá­jékoztat Geri Valéria. A gyermekek szüleit, rokonait és ismerőseit is megszólítják különféle rendezvé­nyekkel, családi hétvégékkel és kul­túrműsorokkal. A tanulók hatvan százaléka a párkányi, az érsekújvá­ri, a komáromi, továbbá budapesti és esztergomi gimnáziumokban, szakközépiskolákban folytatja ta­nulmányait. A jelenlegi első osztá­lyosokat Bajza Mária pedagógus­nak sikerült meghódítania. Ottjár- tunkkor a legkisebbek olvasásban, szlovák nyelvtudásban egyaránt re­mekeltek. „Olyan jó osztály ez, mint a mostani küencedikeseké. Büszke vagyok rájuk” - jegyzi meg Bajza Mária. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felgyújtottak egy páti vikendházat Pat/Komárom. Vasárnap felgyújtottak egy hétvégi házat a páti fürdő területén. A káro­sult egy komáromi vállalkozó hölgy. A lángok a szomszédos épületben is mintegy 80 ezer korona kárt okoztak. Az illeté­kes nyomozótól megtudtuk, a tüzet valószínűleg szándékos gyújtogatás okozta, az öngyul­ladás és elektromos zárlat le­hetőségét a szakértők is kizár­ták. Úgy tudjuk, a tulajdonos­nak nem volt biztosítása, kára megközelíti az egymillió koro­nát. Szalai László, a páti fürdőt üzemeltető Patrek cég igazga­tója elmondta, már régebben megpróbálták rávenni a hétvé­gi házak tulajdonosait, hogy járuljanak hozzá a terület őrzéséhez. Eddig ez nem sike­rült, pedig lehet, hogy a mos­tani gyújtogatás is me­gelőzhető lett volna, (vkm) Azzal fenyegetőzött, megöli a fogva tartott asszonyt Füri túszdráma A komáromi találkozó célja a kapcsolatfelvétel volt Bővülő együttműködés a Duna két partja között V. KRASZNICA MELITTA Élettársa a lakásban mindent darabokra zúzott A nő síró csecsemővel menekült az éjszakába Für. Az érsekújvári járás­beli település nyugalmát a múlt héten szombatról va­sárnapra virradó éjszaka egy agresszív férfi okozta túszdráma bolygatta fel. A volt élettársát túszul ejtő, szerelmében csalódott T. Sándor ellen kommandó­sokat kellett bevetni. SZÁZ ILDIKÓ A helyi önkormányzat dolgozó­itól megtudtuk, vasárnap hajnal­ban a községi hivatal épületét is ki kellett nyitniuk, hogy az akcióban részt vevő rendőrök állandó segít­ségére lehessenek. Ezen a hajna­lon a rendőrség gondosan előké­szített rajtaütést tervezett. Három alkalmas helyről törtek be a 41 éves T. Sándor családi házába, melyben a lehúzott redőny mögé barikádozta el magát, korábbi, 25 éves élettársát pedig túszként tar­totta fogva. „Az ugyancsak Fürön lakó fiatal nőt, akivel korábban egy háztar­tásban élt, szombaton éjjel meglá­togatta. Megfenyegette, hogy ad­dig nem mehet el tőle, míg dolgai az ő házában vannak. A nő ellen­kezett, de amikor a férfi előhúzta fegyverét és a levegőbe lőtt, kény­szerűen vele ment” - tájékoztatott Miloš Fábry nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő. A férfi bezárt minden ajtót és ablakot, felpofoz­ta, alkohollal itatta a nőt, bele­nyírt a hajába. A sokkos állapot­ban lévő sértettnek írásba kellett adnia, hogy élettársa semmilyen testi fenyítést nem alkalmazott ve­le szemben. A nő rokonai ekkora kihívták a rendőröket, akik hajnali hatkor behatoltak a házba. Sándor mindaddig csak egy közvetítőn ke­resztül, telefonon volt hajlandó velük tárgyalni, mondván, ha bár­mit tesznek, lelövi a nőt és megké­seli azokat, akik a közelítenek felé­je. A hat-hét másodpercig tartó rajtaütés olyannyira sikeres volt, hogy a férfi meglepetésében sem­miféle ellenállást nem tanúsított. Kettőtől-nyolc évig terjedő sza­badságvesztés vár rá. Komárom. Határok nélküli együttműködési lehetőségek cím­mel rendeztek tegnap vállalkozói találkozót a városban, amelyen a Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség (KISZÖV) képvi­selői, valamint a Komáromi és az Érsekújvári járás meghívott kis- és középvállalkozói vettek részt. A város és Nyitra megye önkor­mányzata által szervezett rendez­vény célja a közvetlen kapcsolat- felvétel elősegítése, a határ két oldalán kínálkozó vállalkozói le­hetőségek megismerése volt - nyilatkozta lapunknak Bób Má­ria, a megyei hivatal határokon átnyúló kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Szabó. Béla, Komárom alpol­gármestere bevezetőjében hang­súlyozta, az ilyen találkozók EU-s csatlakozásunk küszöbén különö­sen jelentősek, mert segítségül szolgálhatnak közös pályázatok benyújtásához, amelyek általá­ban előnyt élveznek az elbírálá­sok során. Erre a tényre hívta fel a figyelmet Benkovics Alajos, a KI­SZÖV elnöke is, arra biztatva a je­lenlevőket, hogy kövessék figye­lemmel az interneten megjelenő pályázati kiírásokat. A 40 céget tömörítő érdekképviseleti és szol­gáltató szövetség - amely a Ko­márom-Esztergom Megyei Köz­gyűléssel, a területfejlesztési ta­náccsal és más szervezetekkel - most először próbál külföldi part­nert találni. Mivel Szlovákiában megyei szinten nem működik ilyen szövetség, a legjárhatóbb útnak - legalább is a kezdetben - a vállalkozók közvetlen kapcso­latfelvétele látszik. Varga Ferenc, a komáromi Pavilon Vállalkozói Klub elnökségi tagja az egyik leg­nagyobb problémát abban látja, hogy még mindig nem tudni, má­jus elsejét követően milyen felté­telek mellett vállalkozhatnak a szlovákiai polgárok Magyarorszá­gon (és fordítva). Ezért arra kérte a szervezőket, hogy egy követ­kező találkozóra olyan szakem­bereket is próbáljanak meghívni, akik választ tudnak adni ezekre a konkrét gyakorlati kérdésekre. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Széchényi György tér egyik lakótömbjének bérlői a városi rendőrség riasztá­sával próbáltak hétfőről tegnapra virradó éjszaka segíteni egy nőn, akinek agresszív, ittas élettársa rettegésben tartotta nemcsak őt, hanem a lakókat is. „Éjszaka ér­kezett hozzánk egy lakossági be­jelentés B. Ferenctől. A panaszos szerint valaki folyamatosan, több órája veri szét a bútorokat a fe­jük feletti lakásban. Mikor rendőreink a helyszínre értek, a lakás tulajdono­sa, egy fiatal hölgy elutasította a segítséget” - tájékoztatott Major Róbert városi rendőrparancsnok. A lakótömbben élők - akik az éjszaka nagy részét a folyosón töltötték - azonban látták, ami­kor az anyuka menekülni kény­szerült a saját lakásából. „Né­hány hetes csecsemőjét sietve ko­csiba rakta, lecipelte a legfelső emeletről, ahová már a lift sem közlekedik. Ajánlottuk neki töb­ben is a segítségünket, de nem fogadta el. Síró kisbabájával, gyalog indult éjszaka a szüleihez a városon át” - emlékezett a tör­téntekre az egyik asszony. „Min­dent szétvert, véresek a széktám­la darabjai, a szőnyegek!” - tud­tuk meg a kutyáit hajnalban sé­táltatni induló úrtól, aki nyitva találta a lakás ajtaját. A nő élet­társa reggel ittasan beült öreg Škodájába, és áthajtott a váro­son. A városi rendőrök és az álla­mi rendőrség egész délelőtt őriz­te a nyitva hagyott lakást. „A sér­tett hölgy segítségének köszön­hetően tegnap délelőtt Tótme- gyeren bukkantak rá a férfira. Ha az érintett bérlő nem utasítja el a lakók és a mi segítségünket, ele­jét vehettük volna a történtek­nek” - jegyezte meg Major Ró­bert. (száz) A rendőrség és a lakók felajánlott segítségét a nő nem fogadta el. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója a királyrévi fórumon községi tanügyi hivatalok létrehozására buzdította a polgármestereket Az iskolafenntartók épületfelújításra már pályázhatnak támogatásért GAÁL LÁSZLÓ Királyrév. A községi tanügyi hivatalok létrehozásának kérdé­séről, valamint az oktatásüggyel kapcsolatos uniós pályázati le­hetőségekről tartottak hétfőn fó­rumot a Galántai Regionális Fej­lesztési Ügynökség szervezésé­ben. Hecht Anna, a Nagyszomba­ti Kerületi Tanügyi Hivatal elöljá­rója, Öllé Vladimíra, az építésü­gyi és régiófejlesztési minisztéri­um szakembere, Barczi Zsolt, a kerületi tanügyi hivatal módszer- tanosa és Baros Róbert, a találko­zót szervező ügynökség igazgató­ja elsősorban az iskolafenntartó régióbeli önkormányzatok ve­zetőit tájékoztatta az új jogszabá­lyokról és a pályázati formák nyújtotta lehetőségekről. Milyen lesz a normatíva? Hecht Anna beszámolójából ki­derült: még mindig nem tudni, hogy az új normatíva szerint mek­kora lesz az iskolánkénti fejkvóta. A fenntartók egyelőre előleget kaptak a kerületi tanügyi hivata­lon keresztül, a további összeget pedig majd a normatíva meghatá­rozása után, egy összegben kap­ják meg. A további támogatás 20 százalékát a fenntartó, vagyis az önkormányzat belátása szerint oszthatja el az általa fenntartott intézmények között, ám erről 15 napon belül értesítenie kell az ok­tatási minisztériumot. Az új normatív rendszer szá­mol ugyan az iskola fenntartási költségeivel, de az mindenki szá­mára világos, hogy ebből az összegből komolyabb javítások­ra, épületfelújításra nem futja. Az ilyen beruházásokra az újonnan megnyílt strukturális alapoktól lehet támogatást szerezni. Ennek feltételeit ismertette a fórumon Öllé Vladimíra. Tájékoztatott ar­ról, hogy a strukturális alapokon belül egyelőre négyféle területen lehet majd pályázni: a civil inf­rastruktúra fejlesztése, az infor­mációs társadalom építése, intéz­ményi rendszerek megteremtése, valamint a települések felújítása és fejlesztése. A minisztérium egyelőre a civil infrastruktúra te­rületén tette lehetővé a pályázást - e területhez tartoznak az okta­tás- és egészségügyi, a szociális és a kulturális intézmények. Iskolafelújítási támogatás A fórumon az oktatásüggyel kapcsolatos, már most megpá­lyázható támogatásokról esett szó. (Több jelenlévő polgármes­ter nagy csalódására például a művelődési házak felújítására csak márciustól fogadják a pályá­zatokat.) Az oktatásügyi támoga­tásokon belül visszaigényelhető majd a tervezetek kidolgozásá­nak költsége, támogatás igényel­hető iskolaépületek építkezési költségeire (megkezdett építke­zés befejezése, tetőtér beépítése, hozzáépítés, energiatakarékossá­gi beruházás; ez utóbbiba bele­tartozik például a lapos tetejű épületekre nyeregtető építése, ablakcsere, homlokzat felújítása, hőszigetelés, fűtési rendszer gáz­üzeművé alakítása stb.). Külön tétel a modernizációra kérhető támogatás, amely például iskolai padok vásárlására, szociális ott­hon konyhai felszerelésére, orvo­si rendelő berendezésének meg­vásárlására szolgálhat. A támoga­tás nagy előnye, hogy ahhoz a kérvényezőnek - alapiskolák ese­tében a helyi önkormányzatnak - csak öt százalék önrésszel kell hozzájárulnia, 15 százalékot az -állam ad, és 80 százalékot bizto­sít az Európai Unió. Pályázni 12 500 és 3 millió euró közötti összegre lehet, és egy pályázó egyszerre csak egy tervezetet nyújthat be. Ez azonban nem zár­ja ki, hogy ugyanaz a pályázó egy következő pályázati körben egy másik létesítményre is benyújt­son egy következő projektumot. Pályázati turpisságok Baros Róbert figyelmeztetett, az uniós elbírálás során különö­sen ügyelnek arra, hogy a pro­jektumnak milyen regionális szintű fejlesztési céljai vannak. A kérvényező tehát semmiképpen se az iskolaépület tetőcseréjét tüntesse fel célként, hanem a ok­tatási feltételek javítását, amely­hez a tetőcsere is szükséges. Az is kiderült, hogy a 20-25 gyermek­kel működő kisiskolák ebben a pá­lyázati rendszerben aligha járnak sikerrel, mert az új normatív tá­mogatási forma mellett az ilyen kisiskoláknak a fennmaradása is kérdéses. Ezzel kapcsolatban szó­ba került az iskolabusz vásárlásá­ra igényelhető támogatás. Öllé Vladimíra elmondta, az uniós alap kínálta támogatásból ez is megoldható, de a pénz nem igé­nyelhető külön iskolabuszra, ha­nem például egy iskolafelújítási beruházás részeként. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy nem azok a községek pályázhatnak iskola­busz vásárlására, ahonnét a gye­rekeknek utazniuk kell, hanem annak az iskolának a fenntartója, ahová a környékről járnak majd a diákok. A pályázati tudnivalók a régiófejlesztési tárca honlapján is megtalálhatók, a minisztérium­ban pedig péntekenként délelőtt ingyenes tanácsadás biztosított. Hecht Anna (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom