Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-28 / 22. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 28. Régió 5 A helyi magyar tannyelvű alapiskola jövőjét a községből származó ausztráliai mecénás, Midik Ferenc is aggódó figyelemmel kíséri Hét magyar elsős lesz Köbölkúton? Az elsősök Geri Valéria igazgatónővel (balra) és Bajza Mária pedagógussal (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. A községből származó, ausztráliai Mitlik Ferenc anyagilag támogatja szülőfaluja magyar kulturális életét és oktatásügyét. Ötvennyolc éve annak, hogy a köbölkúti Mitlik Ferenc kivándorolt Ausztráliába. A településről elszármazott 83 éves férfi 30 ezer ausztrál dollárt helyeztetett letétbe unokatestvére, Kovács Ferenc nyugalmazott polgármester segítségével. Az összeg évi kamataiból kívánja támogatni Köbölkút magyar kulturális életének fejlesztését, illetve megjutalmazni eredményes munkájukért a helyi Stampay János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóit és pedagógusait. Az intézményt jelenleg 217 tanuló látogatja, évente több mint hatvan gyermeket készítenek fel a pedagógusok a különféle versenyekre. A tanulók teljesítményükkel gyakran a környék nagyobb iskoláinak diákjait is „lekörözik”. Van tehát kit jutalmazni Midik Ferenc adományából, ő azonban az utóbbi időben mégis aggódva figyeli a magyar alapiskola jövőjének alakulását. Geri Valéria, az alapiskola igazgatója és kollégái nem értik, hogy a magyar ajkú szülők közül miért íratják egyre többen szlovák alapiskolába a gyermekeiket. Jelenleg huszonhárom elsős látogatja intézményüket, ám a jelek szerint szeptemberben csupán hét gyermek kezdi meg tanulmányait a magyar alapiskolában. „Az előző tanévben húsz, azelőtt tizenhárom elsősünk volt. Köbölkúton különösen meghatározó, hogy magyar és szlovák alapfokú tanintézmény is van egy iskolakörzeten belül. Elkeserít, hogy szeptembertől a jelek szerint csak hét elsősünk lesz, pedig mindent megteszünk azért, hogy intézményünket vonzóvá tegyük a szülők és gyermekeik számára” mondja Geri Valéria. Köbölkúton a lakosok húsz százaléka vallja magát szlovák nemzetiségűnek. Ehhez képest jelenleg közel harminc szlovák elsős van. Jövőre több mint húsz gyermek kezdi meg alapiskolai tanulmányait államnyelven. „Iskolánkban szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal, külön gondot fordítunk a szlovák nyelv oktatására. Eddig német nyelvet tanulhattak a gyermekek, idén már angolt is. Mióta 1998- ban, a szülői szövetség segítségével berendeztük a számítógépes tantermet, Tóth Tihamér pedagógus jóvoltából a felső tagozatosok minőségi képzésben részesülnek. Három éve internetünk is van. Az Infovek, a Nyitott Iskola Alapítvány jóvoltából újabb gépeket kaptunk, tanulóink a honlapszerkesztéssel is ismerkednek. Énekkar, rajzkör, mazsorettcsoport is működik” - tájékoztat Geri Valéria. A gyermekek szüleit, rokonait és ismerőseit is megszólítják különféle rendezvényekkel, családi hétvégékkel és kultúrműsorokkal. A tanulók hatvan százaléka a párkányi, az érsekújvári, a komáromi, továbbá budapesti és esztergomi gimnáziumokban, szakközépiskolákban folytatja tanulmányait. A jelenlegi első osztályosokat Bajza Mária pedagógusnak sikerült meghódítania. Ottjár- tunkkor a legkisebbek olvasásban, szlovák nyelvtudásban egyaránt remekeltek. „Olyan jó osztály ez, mint a mostani küencedikeseké. Büszke vagyok rájuk” - jegyzi meg Bajza Mária. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felgyújtottak egy páti vikendházat Pat/Komárom. Vasárnap felgyújtottak egy hétvégi házat a páti fürdő területén. A károsult egy komáromi vállalkozó hölgy. A lángok a szomszédos épületben is mintegy 80 ezer korona kárt okoztak. Az illetékes nyomozótól megtudtuk, a tüzet valószínűleg szándékos gyújtogatás okozta, az öngyulladás és elektromos zárlat lehetőségét a szakértők is kizárták. Úgy tudjuk, a tulajdonosnak nem volt biztosítása, kára megközelíti az egymillió koronát. Szalai László, a páti fürdőt üzemeltető Patrek cég igazgatója elmondta, már régebben megpróbálták rávenni a hétvégi házak tulajdonosait, hogy járuljanak hozzá a terület őrzéséhez. Eddig ez nem sikerült, pedig lehet, hogy a mostani gyújtogatás is megelőzhető lett volna, (vkm) Azzal fenyegetőzött, megöli a fogva tartott asszonyt Füri túszdráma A komáromi találkozó célja a kapcsolatfelvétel volt Bővülő együttműködés a Duna két partja között V. KRASZNICA MELITTA Élettársa a lakásban mindent darabokra zúzott A nő síró csecsemővel menekült az éjszakába Für. Az érsekújvári járásbeli település nyugalmát a múlt héten szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy agresszív férfi okozta túszdráma bolygatta fel. A volt élettársát túszul ejtő, szerelmében csalódott T. Sándor ellen kommandósokat kellett bevetni. SZÁZ ILDIKÓ A helyi önkormányzat dolgozóitól megtudtuk, vasárnap hajnalban a községi hivatal épületét is ki kellett nyitniuk, hogy az akcióban részt vevő rendőrök állandó segítségére lehessenek. Ezen a hajnalon a rendőrség gondosan előkészített rajtaütést tervezett. Három alkalmas helyről törtek be a 41 éves T. Sándor családi házába, melyben a lehúzott redőny mögé barikádozta el magát, korábbi, 25 éves élettársát pedig túszként tartotta fogva. „Az ugyancsak Fürön lakó fiatal nőt, akivel korábban egy háztartásban élt, szombaton éjjel meglátogatta. Megfenyegette, hogy addig nem mehet el tőle, míg dolgai az ő házában vannak. A nő ellenkezett, de amikor a férfi előhúzta fegyverét és a levegőbe lőtt, kényszerűen vele ment” - tájékoztatott Miloš Fábry nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő. A férfi bezárt minden ajtót és ablakot, felpofozta, alkohollal itatta a nőt, belenyírt a hajába. A sokkos állapotban lévő sértettnek írásba kellett adnia, hogy élettársa semmilyen testi fenyítést nem alkalmazott vele szemben. A nő rokonai ekkora kihívták a rendőröket, akik hajnali hatkor behatoltak a házba. Sándor mindaddig csak egy közvetítőn keresztül, telefonon volt hajlandó velük tárgyalni, mondván, ha bármit tesznek, lelövi a nőt és megkéseli azokat, akik a közelítenek feléje. A hat-hét másodpercig tartó rajtaütés olyannyira sikeres volt, hogy a férfi meglepetésében semmiféle ellenállást nem tanúsított. Kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztés vár rá. Komárom. Határok nélküli együttműködési lehetőségek címmel rendeztek tegnap vállalkozói találkozót a városban, amelyen a Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség (KISZÖV) képviselői, valamint a Komáromi és az Érsekújvári járás meghívott kis- és középvállalkozói vettek részt. A város és Nyitra megye önkormányzata által szervezett rendezvény célja a közvetlen kapcsolat- felvétel elősegítése, a határ két oldalán kínálkozó vállalkozói lehetőségek megismerése volt - nyilatkozta lapunknak Bób Mária, a megyei hivatal határokon átnyúló kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Szabó. Béla, Komárom alpolgármestere bevezetőjében hangsúlyozta, az ilyen találkozók EU-s csatlakozásunk küszöbén különösen jelentősek, mert segítségül szolgálhatnak közös pályázatok benyújtásához, amelyek általában előnyt élveznek az elbírálások során. Erre a tényre hívta fel a figyelmet Benkovics Alajos, a KISZÖV elnöke is, arra biztatva a jelenlevőket, hogy kövessék figyelemmel az interneten megjelenő pályázati kiírásokat. A 40 céget tömörítő érdekképviseleti és szolgáltató szövetség - amely a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűléssel, a területfejlesztési tanáccsal és más szervezetekkel - most először próbál külföldi partnert találni. Mivel Szlovákiában megyei szinten nem működik ilyen szövetség, a legjárhatóbb útnak - legalább is a kezdetben - a vállalkozók közvetlen kapcsolatfelvétele látszik. Varga Ferenc, a komáromi Pavilon Vállalkozói Klub elnökségi tagja az egyik legnagyobb problémát abban látja, hogy még mindig nem tudni, május elsejét követően milyen feltételek mellett vállalkozhatnak a szlovákiai polgárok Magyarországon (és fordítva). Ezért arra kérte a szervezőket, hogy egy következő találkozóra olyan szakembereket is próbáljanak meghívni, akik választ tudnak adni ezekre a konkrét gyakorlati kérdésekre. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Széchényi György tér egyik lakótömbjének bérlői a városi rendőrség riasztásával próbáltak hétfőről tegnapra virradó éjszaka segíteni egy nőn, akinek agresszív, ittas élettársa rettegésben tartotta nemcsak őt, hanem a lakókat is. „Éjszaka érkezett hozzánk egy lakossági bejelentés B. Ferenctől. A panaszos szerint valaki folyamatosan, több órája veri szét a bútorokat a fejük feletti lakásban. Mikor rendőreink a helyszínre értek, a lakás tulajdonosa, egy fiatal hölgy elutasította a segítséget” - tájékoztatott Major Róbert városi rendőrparancsnok. A lakótömbben élők - akik az éjszaka nagy részét a folyosón töltötték - azonban látták, amikor az anyuka menekülni kényszerült a saját lakásából. „Néhány hetes csecsemőjét sietve kocsiba rakta, lecipelte a legfelső emeletről, ahová már a lift sem közlekedik. Ajánlottuk neki többen is a segítségünket, de nem fogadta el. Síró kisbabájával, gyalog indult éjszaka a szüleihez a városon át” - emlékezett a történtekre az egyik asszony. „Mindent szétvert, véresek a széktámla darabjai, a szőnyegek!” - tudtuk meg a kutyáit hajnalban sétáltatni induló úrtól, aki nyitva találta a lakás ajtaját. A nő élettársa reggel ittasan beült öreg Škodájába, és áthajtott a városon. A városi rendőrök és az állami rendőrség egész délelőtt őrizte a nyitva hagyott lakást. „A sértett hölgy segítségének köszönhetően tegnap délelőtt Tótme- gyeren bukkantak rá a férfira. Ha az érintett bérlő nem utasítja el a lakók és a mi segítségünket, elejét vehettük volna a történteknek” - jegyezte meg Major Róbert. (száz) A rendőrség és a lakók felajánlott segítségét a nő nem fogadta el. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója a királyrévi fórumon községi tanügyi hivatalok létrehozására buzdította a polgármestereket Az iskolafenntartók épületfelújításra már pályázhatnak támogatásért GAÁL LÁSZLÓ Királyrév. A községi tanügyi hivatalok létrehozásának kérdéséről, valamint az oktatásüggyel kapcsolatos uniós pályázati lehetőségekről tartottak hétfőn fórumot a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója, Öllé Vladimíra, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium szakembere, Barczi Zsolt, a kerületi tanügyi hivatal módszer- tanosa és Baros Róbert, a találkozót szervező ügynökség igazgatója elsősorban az iskolafenntartó régióbeli önkormányzatok vezetőit tájékoztatta az új jogszabályokról és a pályázati formák nyújtotta lehetőségekről. Milyen lesz a normatíva? Hecht Anna beszámolójából kiderült: még mindig nem tudni, hogy az új normatíva szerint mekkora lesz az iskolánkénti fejkvóta. A fenntartók egyelőre előleget kaptak a kerületi tanügyi hivatalon keresztül, a további összeget pedig majd a normatíva meghatározása után, egy összegben kapják meg. A további támogatás 20 százalékát a fenntartó, vagyis az önkormányzat belátása szerint oszthatja el az általa fenntartott intézmények között, ám erről 15 napon belül értesítenie kell az oktatási minisztériumot. Az új normatív rendszer számol ugyan az iskola fenntartási költségeivel, de az mindenki számára világos, hogy ebből az összegből komolyabb javításokra, épületfelújításra nem futja. Az ilyen beruházásokra az újonnan megnyílt strukturális alapoktól lehet támogatást szerezni. Ennek feltételeit ismertette a fórumon Öllé Vladimíra. Tájékoztatott arról, hogy a strukturális alapokon belül egyelőre négyféle területen lehet majd pályázni: a civil infrastruktúra fejlesztése, az információs társadalom építése, intézményi rendszerek megteremtése, valamint a települések felújítása és fejlesztése. A minisztérium egyelőre a civil infrastruktúra területén tette lehetővé a pályázást - e területhez tartoznak az oktatás- és egészségügyi, a szociális és a kulturális intézmények. Iskolafelújítási támogatás A fórumon az oktatásüggyel kapcsolatos, már most megpályázható támogatásokról esett szó. (Több jelenlévő polgármester nagy csalódására például a művelődési házak felújítására csak márciustól fogadják a pályázatokat.) Az oktatásügyi támogatásokon belül visszaigényelhető majd a tervezetek kidolgozásának költsége, támogatás igényelhető iskolaépületek építkezési költségeire (megkezdett építkezés befejezése, tetőtér beépítése, hozzáépítés, energiatakarékossági beruházás; ez utóbbiba beletartozik például a lapos tetejű épületekre nyeregtető építése, ablakcsere, homlokzat felújítása, hőszigetelés, fűtési rendszer gázüzeművé alakítása stb.). Külön tétel a modernizációra kérhető támogatás, amely például iskolai padok vásárlására, szociális otthon konyhai felszerelésére, orvosi rendelő berendezésének megvásárlására szolgálhat. A támogatás nagy előnye, hogy ahhoz a kérvényezőnek - alapiskolák esetében a helyi önkormányzatnak - csak öt százalék önrésszel kell hozzájárulnia, 15 százalékot az -állam ad, és 80 százalékot biztosít az Európai Unió. Pályázni 12 500 és 3 millió euró közötti összegre lehet, és egy pályázó egyszerre csak egy tervezetet nyújthat be. Ez azonban nem zárja ki, hogy ugyanaz a pályázó egy következő pályázati körben egy másik létesítményre is benyújtson egy következő projektumot. Pályázati turpisságok Baros Róbert figyelmeztetett, az uniós elbírálás során különösen ügyelnek arra, hogy a projektumnak milyen regionális szintű fejlesztési céljai vannak. A kérvényező tehát semmiképpen se az iskolaépület tetőcseréjét tüntesse fel célként, hanem a oktatási feltételek javítását, amelyhez a tetőcsere is szükséges. Az is kiderült, hogy a 20-25 gyermekkel működő kisiskolák ebben a pályázati rendszerben aligha járnak sikerrel, mert az új normatív támogatási forma mellett az ilyen kisiskoláknak a fennmaradása is kérdéses. Ezzel kapcsolatban szóba került az iskolabusz vásárlására igényelhető támogatás. Öllé Vladimíra elmondta, az uniós alap kínálta támogatásból ez is megoldható, de a pénz nem igényelhető külön iskolabuszra, hanem például egy iskolafelújítási beruházás részeként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem azok a községek pályázhatnak iskolabusz vásárlására, ahonnét a gyerekeknek utazniuk kell, hanem annak az iskolának a fenntartója, ahová a környékről járnak majd a diákok. A pályázati tudnivalók a régiófejlesztési tárca honlapján is megtalálhatók, a minisztériumban pedig péntekenként délelőtt ingyenes tanácsadás biztosított. Hecht Anna (Szőcs Hajnalka felvétele)